Somogyi Néplap, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-13 / 216. szám

1986. szeptember 13., szombat Somogyi Néplap 3 Válságágazatok Igazodás a követelményekhez Dr. Bognár József akadémikus előadása a Technika Házában Az úgynevezett válságága­zatok — a szénbányászat, a vasikohászat, a magasépítő- ipar és a húsipar — helyze­tének rendezéséről hozott határozatokat a nyár dere­kán az Állami Tervbizott­ság. Az úgynevezett szó közbeiktatása nem oktalan szószaporítás. A válsághoz olyan jelenségeket társítunk, mint a keresletet jóval meg­haladó termetes s emiatt az utóbbinak drasztikus vissza­esése. Nos, kétségtelen, hogy aihúisipair produktuma az el­múlt éviben majd 10 száza­lékkal csökkent s az idei év első felében további négy százalékkal, de hát ennek nem a kereslet hiánya volt az előidézője, hanem a hús­termelés majd két éve tartó visszaesése. Vagy nézzük a vaskohászatot: az idei év el­ső felében, miközben az ága­zatot érintő döntés még szü­letőben volt, több minit há­rom százalékkal, az ipar át­lagát meghaladó módon és mértékben növelte termelé­sét. Mégsem szeplőtlenek ezek az ágazatok. Tulajdonkép­pen — s ez nem kevés — az volt velük a baj és a gond, hogy pénzügyi helyze­tük megrendült, jövedelme­zőségük, nyereségük oly­annyira csökkent, hogy az egyszerű újratermelés felté­teleit sem tette lehetővé. A szénbányászat példának oká­ért csak állami dotációval volit működőképes, a kohá­szat az elmúlt évet veszte­séggel zárta, a magasépítő­ipar az amortizáció sajátos felélésére — abból fizette az adókat — kényszerült, a hús­iparban a támogatások ösz- szege meghaladta a befizeté­sékét. Ezek az ágazatok mér­leg szerinti pénzügyi helyze­tüket illetően szinte „lemez- telenedték”, semmi esélyük nem volt arra, hogy — kül­ső beavatkozás, segítség nél­kül — kijussanak a kátyú­ból. A rendezést szolgáló dön­tések meghozatala után nincs értelme az ok-okozat összefüggések szálait kibo­gozni s ennek során azt tisztázni, hogy a külső té­nyezők — a külpiaci válto­zások, a szabályozók — s az egyes ágazatok, vállalatok gazdálkodása s elmulasztott cselekvése milyen mérték­ben részes a működőképes­ség pénzügyi hátterének megrendülésében. Ilyen jel­legű elemzések s még in­kább az azokból adódó kö­vetkeztetések ugyanis a ren­dezés megoldásaiból is kiol­vashatók. Mindeddig nem volt arra precedens, hogy a központi gazdaságirányítás az éves és középtávú tervezés, vala­mint a gazdasági szabályo­zás keretein kívül hozott volna olyan döntéseket, ame­lyek — a termelési érték ve­tületűben — az ipar majd egyharmadát érintik. S bár az egyes ágazatokról külön- külön hozott döntésekben er­ről nem esik szó, a fenti termelési arányból kitűnik — a központi gazdaságirá­nyítás elhatározásai, intéz­kedései iparpolitikai jelen­tőségűek. E négy ipari ága­zat termelési arányától füg­getlenül azért is, mert idő­horizontjuk legalább 1990-ig, a vaskohászat esetében 1995- ig terjed. Azt is hozzá kell tennünk: amennyiben e négy ágazat­ban az elhatározott intézke­dések, cselekvések a megje­lölt irányokba haladnak, az ipar egészének működőké­pességét, jövedelemtermelé­sét kedvezően befolyásolják. Nyilvánvaló ugyanis, hogy korábbi s részben még je­lenlegi helyzetük az ipar népgazdaságon belüli pozí­cióit gyengítette. Ám, aki á-t mond, a b^vel sem ma­radhat adós; ha a döntés közép- és hosszútávú céljai nem teljesülnek s a valamit valamiért kapcsolat nem ér­vényesül, kevés esélye lesz a gazdaság, az ipar dinami­zálásának. A négy ágazat eszköz- és élőmunkaigényessége, kap­csolata a külpiacokkal eltérő s a döntések szükségszerűen az ágazati adottságokhoz ido­mulnak. Van azonban közös vonásuk is: elsőként a pénz­ügyi működőképesség hely­reállítását célozzák, ezt kö­vetően pedig az ágazati, a vállalati gazdálkodás nyere­ségessé tételét. Az első cél­lal összefüggő intézkedések igen változatosak — az ener­getikai szenek termelői árá­nak emelése, a kohászatban tőke- és kamatterhek leírá­sa, a magasépítőiparban a veszteséges vállalatok feles­leges vagyontárgyainak bankhitellel finanszírozan­dó értékesítése stb. A rende­zésnek ebben a fázisában te­hát a népgazdaság, a költ­ségvetés, a bank és vala­mennyi termelési ágazat ré­szese a terhek könnyítésé­nek. (Az energetikai szenek drágulása ugyanis szeptem­ber 1-től a villamosenergia termelői árába, tarifáiba is begyűrűzik.) A rendezés második fázi­sában, az ágazatok fejlődő- képességének nyereséges, jö­vedelmező gazdálkodásának biztosításában viszont már a vállalt kötelezettségek telje­sítésére helyeződik a hang­súly és a felelősség. Arról van ugyanis szó, hogy a pénzügyi rendezés feltételei­ként a szóban forgó ágazatok^ olyan termelési és költségra- cianallizálási feladatokat vál­laltak, amelyek közép- és bosszú távon egyrészt gaz­dálkodásuk — ágazati és vállalati szintű — hatékony­ságát, másrészt termelési szerkezetük korszerűsítését alapozza meg. A vaskohá­szatnak például meg kell két­szereznie az ötvözött acélok s általában a korszerű tech­nológiával előállított acélter­mékek termelésének arányát, a húsiparban az elsődlege­sen. közepesen és magasan feldolgozott termékarányt kell az utóbbi javára módo­sítani, beleértve az értéke­síthetőséget és árat egyaránt befolyásoló csomagolástech­nikát is. Mondhatnánk azt is, hogy a központi gazdaságirányí­tás a pénzügyi kondíciók rendezése, javítása fejében olyan követelményeket tá­masztott — a hatékonyság, a jövedelmezőség javítása, a termelési szerkezet korszerű­sítése —, amelyek a gazda­ság egészére érvényesék. Je­len esetben s e négy ágazat vetületűben azonban e köve­telmények a gazdöságirányí- itás és az ágazatok megálla­podásaiban is rögzítődték s az ágazati-vállalati kibonta­kozási programok a teendők menetrendjét is tartalmaz­zák, a vállalt kötelezettsé­gek teljesítése tehát ellen­őrizhető. Az ellenőrzést, az ágazati minisztérium beszá­molási kötelezettségét egyéb­ként az ÁTB-hatérozatok is előírják. Mert végül is a döntések csak a működőké­pesség pénzügyi dolgait ren- deziik-rendezték, a fejlődést előmozdító ágazati-vállalati cselekvés még hátra van s rengeteg munka, vállalati és ágazaton belüli probléma megoldása szükséges ahhoz, hogy a talpraállítást kibon­takozás, s folyamatos fejlő­dés kövesse. Ha a Magyar Közgazda- sági Társaság Somogy Me­gyei Szervezete évente nem több, csak két-három olyan színvonalas, nagy érdeklő­déssel kísért rendezvényt tart, mint amilyennek teg­nap a házigazdája volt Ka­posváron. a Technika Házá­ban, máris elismerésre mél­tó szolgálatot tesz az egye­sületi tagoknak, a téma iránt érdeklődő szakembereknek. Dr. Bognár József akadémi­kust, a Világgazdasági Ku­tató Intézet igazgatóját, a rendezvény előadóját Brandt­müller István, a Somogy Megyei Tanács általános el­nökhelyettese köszöntötte, majd a hallgatóság figyelme az előadóra és a .témára, a világgazdaság és a magyar gazdaság helyzetére és kilá­tásaira, a két gazdaság kap­csolatára irányult. Dr. Bognár József, a vi­lággazdaság ellentmondásos állapotának okait vázolva szólt a népesség gyarapodá- ról és ezen beliül az orszá­gonkénti egyenlőtlenségről,, s arról, hogy a gazdasági nö­vekedés nem függetleníthető a természet „.nyersanyagki­bocsátó képességétől”. Ami A sajtótájékoztató már el­hangzott, a módosítás októ­ber elsején lép életbe. Je­lentős és hosszútávú változá­sok lehetőségét teremti meg a 'belkereskedelmi törvény és a magánkereskedelemről szóló törvényerejű rendelet módosítása. Dóri Jánost, a megyei ta­nács kereskedelmi osztályve­zetőjét arra kértük, tájékoz­tasson bennünket, hogyan érintik a módosítások a me­gye kereskedelmi életét, mi­lyen kedvező változások vár­hatók ennek nyomán? — A hivatalos' ‘ közlönyt még mi sem kaptuk meg. Annyival tudunk többet, pon­tosabbat, hogy részt vettünk az előkészületi munkákban. Az új rendelkezések 11 vál­tozást tartalmaznak a koráb­biakhoz képest. Ez elég sok, de ennél lényegesebb, hogy,, nemcsak számát, hanem tar­talmát tekintve is jelentősek a módosítások. Az 1978-ban hozott határzatok óta új üze­meltetési formák alakultak, új területek kapcsolódtak be az idegenforgalomba, kibő­vült a kis- és, nagykereske­delmi vállalatok tevékeny­ségi köre, hogy csak néhány példát említsek. Mindez in- dooklja a változtatásokat. elegendő a kisebb néptö- meginek, az idővel kevés a nagyobbnak, ám nem lehet következmények nélkül a természet egyensúlyát alko­tó tényezőket megbolygatni: a természeti erőforrásokat nemcsak hasznosítani, de veszélyeztetni isi lehet okta­lan és megfontolatlan be­avatkozássá],! Ezért fontos, hogy a fejlesztések során csak átgondolt kiválasztás után alkalmazzunk teohni­— Miiben látja a módosí­tás lényegét? — Abban, hogy egyszerre fejezi ki a piaci viszonyok­ban végbement változásokat és a kereskedelem iránti tár­sadalmi követelményeket. A kereskedők helyzetének tisztázásával nagyobb meg­becsülést biztosít számukra. — Ezek szerint úgy ér.tel- mezg hogy az ágazat moz­gástere lényegesen bővebb lesz? — Pontosan ! Az intézke­dések megteremtik ennek le­hetőségét. — A módosítás szigorítá­sokat is tartalmaz. Mennyi­ben érződik ez majd az el­lenőrzéseken? — Ezzel az eszközzel ter­mészetesen ezután is élni fo­Visszavonihatatlanul itt az ősz. Változékony kedve meg­határozza hangulatunkat, borzongató reggelek után örülünk az ajándék napsü­tésnek. A mezőgazdaságban azonban nem tudják a szak­emberek, melyik ujjúkat harapják meg, hogy ne fáj­jon. Jól jönne az eső is, de bárcsak tartana a szép idő. Jelentés a földekről Az őszi csúcs javában tart. Eső kéne a cukorrépá­nak, s egyes kukoricafaj- táknak sem ártana, de a földeken a szürethez áldás a bágyadt napsütés. Az üze­mek többsége végzett a silókukorica betakarításá­val. Csaknem mindenütt el­vetették a repcét, félidejé­nél tart a napraforgó beta­karítása. Javában szüretel­nek a gazdaságokban, az eredményt illetően azonban még vegyes a kép. Almá­ból közepes termés ígérke­zik. Nagy lendülettel szán­tanák az őszi kalászosok alá. egy—két helyen elkezdték vetni a rozsot és az őszi ár­pát. Nem tétlenkednek a gépállomásokon sem. Javít­ják a batákarítógépeket. S bár ma is él az a tévhit. kákát, olyanokat, melyek nem szennyezik a környeze­tet. A világon a gazdasági élet föllendítésére különféle irányzatok és törekvések ér­vényesülnek, egy-egy ország gazdasági jelenségei össze­függnek s kihatnak a világ­gazdaság egészére, ezért is fontos a nemzetközi együtt­működés különféle területe­ken. Napjainkban a gazda­sági súlypont áthelyeződése gu-nk, de azt reméljük, hogy a törvény adta lehetőségek nem növelik, hanem csök­kentik az ellenőrzés fontos­ságát. — A változtatások közül mi az. amit azonnal érvé­nyesíteni tudnak, és mely területeken kell számolni hosszabb időre? — A szeszárusítással, az üzletszabályzattal kapcsola­tos intézkedések bevezetésé­re azonnal sor kerülhet, de lesznek olyan területek_ is, ahol csak hosszabb távon várhatunk eredményt. A végrehajtás bizonyára nem megy egyik napról a másik­ra, mint ahogy a módosítás is több év tapasztalatai alapján született meg. hogy a legnagyobb feladat az aratás, a szakemberek tudják: sokkal nagyobb fel­készülés, szervezés szükséges a szemes kukorica betakarí­tásához. Már most igyekez­nék megteremteni hozzá a feltételeket. A továbbképzésről is szó volt a megyei tanács- Vb keddi ülésén. A VI. öt­éves terv eredményeiről szá­moltak be a testület előtt. A tanácsok önállóvá válásával előtérbe került az alkalma­zottak politikai és szakmai felikés zült ségén ek n övei ése. öt- és háromnapos tanfolya­mokat szerveztek, azonban egyelőre még nem sikerült maradéktalanul fölkészíteni a tanácsi apparátusokat az új irányítási rendből adódó feladatokra. A továbbiakban a képzés tartalmi, módszer­tani fejlesztésére van szük­ség. Űj formákat alkalmaz­nak a szakvizsgákon, az egyetemi, illetve a főiskolai felvételi előkészítő tanfo­lyamokon. A továbbképzés rendszerébe továbbra is szervesen illeszkedik az irá­nyított önképzés, de követ­kezetesebb szervezésre van tapasztalható — Japán nö­vekvő szerepe a világgazda­sági életben például oda ve­zetett, hiogy ez az ázsiai or­szág ma már mértékadó té­nyezővé vált a kapitalista országok áru- és pénzpia­cain,. Olyan f olyamatról van szó, mely nem reked meg aiz or­szághatárokon belül — ha­zánk gazdaságára is hatás­sal van. Akkor lépünk he­lyes irányba, ha nem nézzük tétlenül a világ történéseit, az események alakulását, hanem rugalmas alkalmaz­kodással, saját képességeink és lehetőségeink „bevezeté­sével” felzárkózunk. Kisebb értékű beruházással, die fej­lett technikával képes a ma­gyar gazdaság értékes és egyre értékesebb termékek előállítására. — Üj világgazdasági pozí­cióba kerültünk — mondta az előadó. — Szűkültek a termékeink elhelyezésére kí­nálkozó piacok, ám ha ex­portképes iparral rendelke­zünk, kellő támogatással és ösztönzéssel — amivel piac­képes árut tudunk előállíta­ni — találunk helyet, külö­nösen, ha erre erőinknek nem o maradékát, hanem a javát fordítjuk. A még biztos piacra szá­mító áru is csak akkor tart­hatja meg pozícióját, ha, — árának növelése nélkül — állandóan javul a minősége, tehát versenyképes — így tehetünk szert jő hírre, il­letve arra, hogy a réginek a hitelét tovább növeljük. Dr. Bognár József hangsúlyozta: fokozottan tárna,szkodni keli a külgazdasági munka javí­tásának még ki nem merí­tett tartalékaira — ilyen az előrelátás igénye, az, hogy már ma vegyük figyelembe a holnap esedékes megoldá­sokat és ennek megfelelően határozzunk. Takács Dezső mernyei téesz-elnök kérdésére vála­szolva az előadó a mezőigaz­dasági termények és termé­kek exportlehetőségeiről szólt. Elmondta, hogy a kül­földi fogadó partner egyre inkább az olyan feldolgo­zott húskészítményekre tart igényt, melyeket a kereske­dő „boltra készen” kap, vagyis azonnal a fogyasztó elé tehet. Vetőmagvakra és azok termelési technológiá­jára ugyancsak van keres­let, ezek is jó piacra talál­nak külföldön. szükség ahhoz, hogy ez ál­talánossá váljon. A VII. öt­éves terv képzési tervében különös hangsúlyt 'kapott, hogy az oktatási rendszer rugalmasan alkalmazkodjon az új követelményekhez, védje a munkaidőt, modern pedagógiai eljárásokkal se­gítse a folyamatos és inten­zív tanulást. Fontos, hogy a megszerzett tudás mérhető legyen, s a képzés során a személyiség formálásával alakítani lehess sn az alkotó­kedvet, fokozni a hivatástu­datot. Vásárok Ősszel egymást érik a vá­sárok. A hét az „ötforintos” akcióval kezdődött, a megye- székhely tehát semmivel sem maradt el a főváros mögött. Itt is lehetett olcsó áron eltenni váló papriká­hoz jutni a háziasszonyok­nak. Újdonság a vásárok körében, hogy az idén elő­ször a kereskedelmi vállala­tok, a szövetkezetek nem a megmaradt raktárkészletei­ket árusították kedvezmé­nyesen, hanem az őszi sze­zon előtti divatos áruikat kínálták. Rlie Ágnes Garamvölgyi István Kaposváron a sétálóutcában a csapadék-elvezető megépíté­se és a közművezetékek cseréje után megkezdték a beto­nozást. Az utca díszburkolatának fele még az idén elkészül Á belkereskedelmi törvény módosításáról Önállóság és felelősség N. Zs. II. F. A HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA

Next

/
Thumbnails
Contents