Somogyi Néplap, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-13 / 216. szám
1986. szeptember 13., szombat Somogyi Néplap 3 Válságágazatok Igazodás a követelményekhez Dr. Bognár József akadémikus előadása a Technika Házában Az úgynevezett válságágazatok — a szénbányászat, a vasikohászat, a magasépítő- ipar és a húsipar — helyzetének rendezéséről hozott határozatokat a nyár derekán az Állami Tervbizottság. Az úgynevezett szó közbeiktatása nem oktalan szószaporítás. A válsághoz olyan jelenségeket társítunk, mint a keresletet jóval meghaladó termetes s emiatt az utóbbinak drasztikus visszaesése. Nos, kétségtelen, hogy aihúisipair produktuma az elmúlt éviben majd 10 százalékkal csökkent s az idei év első felében további négy százalékkal, de hát ennek nem a kereslet hiánya volt az előidézője, hanem a hústermelés majd két éve tartó visszaesése. Vagy nézzük a vaskohászatot: az idei év első felében, miközben az ágazatot érintő döntés még születőben volt, több minit három százalékkal, az ipar átlagát meghaladó módon és mértékben növelte termelését. Mégsem szeplőtlenek ezek az ágazatok. Tulajdonképpen — s ez nem kevés — az volt velük a baj és a gond, hogy pénzügyi helyzetük megrendült, jövedelmezőségük, nyereségük olyannyira csökkent, hogy az egyszerű újratermelés feltételeit sem tette lehetővé. A szénbányászat példának okáért csak állami dotációval volit működőképes, a kohászat az elmúlt évet veszteséggel zárta, a magasépítőipar az amortizáció sajátos felélésére — abból fizette az adókat — kényszerült, a húsiparban a támogatások ösz- szege meghaladta a befizetésékét. Ezek az ágazatok mérleg szerinti pénzügyi helyzetüket illetően szinte „lemez- telenedték”, semmi esélyük nem volt arra, hogy — külső beavatkozás, segítség nélkül — kijussanak a kátyúból. A rendezést szolgáló döntések meghozatala után nincs értelme az ok-okozat összefüggések szálait kibogozni s ennek során azt tisztázni, hogy a külső tényezők — a külpiaci változások, a szabályozók — s az egyes ágazatok, vállalatok gazdálkodása s elmulasztott cselekvése milyen mértékben részes a működőképesség pénzügyi hátterének megrendülésében. Ilyen jellegű elemzések s még inkább az azokból adódó következtetések ugyanis a rendezés megoldásaiból is kiolvashatók. Mindeddig nem volt arra precedens, hogy a központi gazdaságirányítás az éves és középtávú tervezés, valamint a gazdasági szabályozás keretein kívül hozott volna olyan döntéseket, amelyek — a termelési érték vetületűben — az ipar majd egyharmadát érintik. S bár az egyes ágazatokról külön- külön hozott döntésekben erről nem esik szó, a fenti termelési arányból kitűnik — a központi gazdaságirányítás elhatározásai, intézkedései iparpolitikai jelentőségűek. E négy ipari ágazat termelési arányától függetlenül azért is, mert időhorizontjuk legalább 1990-ig, a vaskohászat esetében 1995- ig terjed. Azt is hozzá kell tennünk: amennyiben e négy ágazatban az elhatározott intézkedések, cselekvések a megjelölt irányokba haladnak, az ipar egészének működőképességét, jövedelemtermelését kedvezően befolyásolják. Nyilvánvaló ugyanis, hogy korábbi s részben még jelenlegi helyzetük az ipar népgazdaságon belüli pozícióit gyengítette. Ám, aki á-t mond, a b^vel sem maradhat adós; ha a döntés közép- és hosszútávú céljai nem teljesülnek s a valamit valamiért kapcsolat nem érvényesül, kevés esélye lesz a gazdaság, az ipar dinamizálásának. A négy ágazat eszköz- és élőmunkaigényessége, kapcsolata a külpiacokkal eltérő s a döntések szükségszerűen az ágazati adottságokhoz idomulnak. Van azonban közös vonásuk is: elsőként a pénzügyi működőképesség helyreállítását célozzák, ezt követően pedig az ágazati, a vállalati gazdálkodás nyereségessé tételét. Az első céllal összefüggő intézkedések igen változatosak — az energetikai szenek termelői árának emelése, a kohászatban tőke- és kamatterhek leírása, a magasépítőiparban a veszteséges vállalatok felesleges vagyontárgyainak bankhitellel finanszírozandó értékesítése stb. A rendezésnek ebben a fázisában tehát a népgazdaság, a költségvetés, a bank és valamennyi termelési ágazat részese a terhek könnyítésének. (Az energetikai szenek drágulása ugyanis szeptember 1-től a villamosenergia termelői árába, tarifáiba is begyűrűzik.) A rendezés második fázisában, az ágazatok fejlődő- képességének nyereséges, jövedelmező gazdálkodásának biztosításában viszont már a vállalt kötelezettségek teljesítésére helyeződik a hangsúly és a felelősség. Arról van ugyanis szó, hogy a pénzügyi rendezés feltételeiként a szóban forgó ágazatok^ olyan termelési és költségra- cianallizálási feladatokat vállaltak, amelyek közép- és bosszú távon egyrészt gazdálkodásuk — ágazati és vállalati szintű — hatékonyságát, másrészt termelési szerkezetük korszerűsítését alapozza meg. A vaskohászatnak például meg kell kétszereznie az ötvözött acélok s általában a korszerű technológiával előállított acéltermékek termelésének arányát, a húsiparban az elsődlegesen. közepesen és magasan feldolgozott termékarányt kell az utóbbi javára módosítani, beleértve az értékesíthetőséget és árat egyaránt befolyásoló csomagolástechnikát is. Mondhatnánk azt is, hogy a központi gazdaságirányítás a pénzügyi kondíciók rendezése, javítása fejében olyan követelményeket támasztott — a hatékonyság, a jövedelmezőség javítása, a termelési szerkezet korszerűsítése —, amelyek a gazdaság egészére érvényesék. Jelen esetben s e négy ágazat vetületűben azonban e követelmények a gazdöságirányí- itás és az ágazatok megállapodásaiban is rögzítődték s az ágazati-vállalati kibontakozási programok a teendők menetrendjét is tartalmazzák, a vállalt kötelezettségek teljesítése tehát ellenőrizhető. Az ellenőrzést, az ágazati minisztérium beszámolási kötelezettségét egyébként az ÁTB-hatérozatok is előírják. Mert végül is a döntések csak a működőképesség pénzügyi dolgait ren- deziik-rendezték, a fejlődést előmozdító ágazati-vállalati cselekvés még hátra van s rengeteg munka, vállalati és ágazaton belüli probléma megoldása szükséges ahhoz, hogy a talpraállítást kibontakozás, s folyamatos fejlődés kövesse. Ha a Magyar Közgazda- sági Társaság Somogy Megyei Szervezete évente nem több, csak két-három olyan színvonalas, nagy érdeklődéssel kísért rendezvényt tart, mint amilyennek tegnap a házigazdája volt Kaposváron. a Technika Házában, máris elismerésre méltó szolgálatot tesz az egyesületi tagoknak, a téma iránt érdeklődő szakembereknek. Dr. Bognár József akadémikust, a Világgazdasági Kutató Intézet igazgatóját, a rendezvény előadóját Brandtmüller István, a Somogy Megyei Tanács általános elnökhelyettese köszöntötte, majd a hallgatóság figyelme az előadóra és a .témára, a világgazdaság és a magyar gazdaság helyzetére és kilátásaira, a két gazdaság kapcsolatára irányult. Dr. Bognár József, a világgazdaság ellentmondásos állapotának okait vázolva szólt a népesség gyarapodá- ról és ezen beliül az országonkénti egyenlőtlenségről,, s arról, hogy a gazdasági növekedés nem függetleníthető a természet „.nyersanyagkibocsátó képességétől”. Ami A sajtótájékoztató már elhangzott, a módosítás október elsején lép életbe. Jelentős és hosszútávú változások lehetőségét teremti meg a 'belkereskedelmi törvény és a magánkereskedelemről szóló törvényerejű rendelet módosítása. Dóri Jánost, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetőjét arra kértük, tájékoztasson bennünket, hogyan érintik a módosítások a megye kereskedelmi életét, milyen kedvező változások várhatók ennek nyomán? — A hivatalos' ‘ közlönyt még mi sem kaptuk meg. Annyival tudunk többet, pontosabbat, hogy részt vettünk az előkészületi munkákban. Az új rendelkezések 11 változást tartalmaznak a korábbiakhoz képest. Ez elég sok, de ennél lényegesebb, hogy,, nemcsak számát, hanem tartalmát tekintve is jelentősek a módosítások. Az 1978-ban hozott határzatok óta új üzemeltetési formák alakultak, új területek kapcsolódtak be az idegenforgalomba, kibővült a kis- és, nagykereskedelmi vállalatok tevékenységi köre, hogy csak néhány példát említsek. Mindez in- dooklja a változtatásokat. elegendő a kisebb néptö- meginek, az idővel kevés a nagyobbnak, ám nem lehet következmények nélkül a természet egyensúlyát alkotó tényezőket megbolygatni: a természeti erőforrásokat nemcsak hasznosítani, de veszélyeztetni isi lehet oktalan és megfontolatlan beavatkozássá],! Ezért fontos, hogy a fejlesztések során csak átgondolt kiválasztás után alkalmazzunk teohni— Miiben látja a módosítás lényegét? — Abban, hogy egyszerre fejezi ki a piaci viszonyokban végbement változásokat és a kereskedelem iránti társadalmi követelményeket. A kereskedők helyzetének tisztázásával nagyobb megbecsülést biztosít számukra. — Ezek szerint úgy ér.tel- mezg hogy az ágazat mozgástere lényegesen bővebb lesz? — Pontosan ! Az intézkedések megteremtik ennek lehetőségét. — A módosítás szigorításokat is tartalmaz. Mennyiben érződik ez majd az ellenőrzéseken? — Ezzel az eszközzel természetesen ezután is élni foVisszavonihatatlanul itt az ősz. Változékony kedve meghatározza hangulatunkat, borzongató reggelek után örülünk az ajándék napsütésnek. A mezőgazdaságban azonban nem tudják a szakemberek, melyik ujjúkat harapják meg, hogy ne fájjon. Jól jönne az eső is, de bárcsak tartana a szép idő. Jelentés a földekről Az őszi csúcs javában tart. Eső kéne a cukorrépának, s egyes kukoricafaj- táknak sem ártana, de a földeken a szürethez áldás a bágyadt napsütés. Az üzemek többsége végzett a silókukorica betakarításával. Csaknem mindenütt elvetették a repcét, félidejénél tart a napraforgó betakarítása. Javában szüretelnek a gazdaságokban, az eredményt illetően azonban még vegyes a kép. Almából közepes termés ígérkezik. Nagy lendülettel szántanák az őszi kalászosok alá. egy—két helyen elkezdték vetni a rozsot és az őszi árpát. Nem tétlenkednek a gépállomásokon sem. Javítják a batákarítógépeket. S bár ma is él az a tévhit. kákát, olyanokat, melyek nem szennyezik a környezetet. A világon a gazdasági élet föllendítésére különféle irányzatok és törekvések érvényesülnek, egy-egy ország gazdasági jelenségei összefüggnek s kihatnak a világgazdaság egészére, ezért is fontos a nemzetközi együttműködés különféle területeken. Napjainkban a gazdasági súlypont áthelyeződése gu-nk, de azt reméljük, hogy a törvény adta lehetőségek nem növelik, hanem csökkentik az ellenőrzés fontosságát. — A változtatások közül mi az. amit azonnal érvényesíteni tudnak, és mely területeken kell számolni hosszabb időre? — A szeszárusítással, az üzletszabályzattal kapcsolatos intézkedések bevezetésére azonnal sor kerülhet, de lesznek olyan területek_ is, ahol csak hosszabb távon várhatunk eredményt. A végrehajtás bizonyára nem megy egyik napról a másikra, mint ahogy a módosítás is több év tapasztalatai alapján született meg. hogy a legnagyobb feladat az aratás, a szakemberek tudják: sokkal nagyobb felkészülés, szervezés szükséges a szemes kukorica betakarításához. Már most igyekeznék megteremteni hozzá a feltételeket. A továbbképzésről is szó volt a megyei tanács- Vb keddi ülésén. A VI. ötéves terv eredményeiről számoltak be a testület előtt. A tanácsok önállóvá válásával előtérbe került az alkalmazottak politikai és szakmai felikés zült ségén ek n övei ése. öt- és háromnapos tanfolyamokat szerveztek, azonban egyelőre még nem sikerült maradéktalanul fölkészíteni a tanácsi apparátusokat az új irányítási rendből adódó feladatokra. A továbbiakban a képzés tartalmi, módszertani fejlesztésére van szükség. Űj formákat alkalmaznak a szakvizsgákon, az egyetemi, illetve a főiskolai felvételi előkészítő tanfolyamokon. A továbbképzés rendszerébe továbbra is szervesen illeszkedik az irányított önképzés, de következetesebb szervezésre van tapasztalható — Japán növekvő szerepe a világgazdasági életben például oda vezetett, hiogy ez az ázsiai ország ma már mértékadó tényezővé vált a kapitalista országok áru- és pénzpiacain,. Olyan f olyamatról van szó, mely nem reked meg aiz országhatárokon belül — hazánk gazdaságára is hatással van. Akkor lépünk helyes irányba, ha nem nézzük tétlenül a világ történéseit, az események alakulását, hanem rugalmas alkalmazkodással, saját képességeink és lehetőségeink „bevezetésével” felzárkózunk. Kisebb értékű beruházással, die fejlett technikával képes a magyar gazdaság értékes és egyre értékesebb termékek előállítására. — Üj világgazdasági pozícióba kerültünk — mondta az előadó. — Szűkültek a termékeink elhelyezésére kínálkozó piacok, ám ha exportképes iparral rendelkezünk, kellő támogatással és ösztönzéssel — amivel piacképes árut tudunk előállítani — találunk helyet, különösen, ha erre erőinknek nem o maradékát, hanem a javát fordítjuk. A még biztos piacra számító áru is csak akkor tarthatja meg pozícióját, ha, — árának növelése nélkül — állandóan javul a minősége, tehát versenyképes — így tehetünk szert jő hírre, illetve arra, hogy a réginek a hitelét tovább növeljük. Dr. Bognár József hangsúlyozta: fokozottan tárna,szkodni keli a külgazdasági munka javításának még ki nem merített tartalékaira — ilyen az előrelátás igénye, az, hogy már ma vegyük figyelembe a holnap esedékes megoldásokat és ennek megfelelően határozzunk. Takács Dezső mernyei téesz-elnök kérdésére válaszolva az előadó a mezőigazdasági termények és termékek exportlehetőségeiről szólt. Elmondta, hogy a külföldi fogadó partner egyre inkább az olyan feldolgozott húskészítményekre tart igényt, melyeket a kereskedő „boltra készen” kap, vagyis azonnal a fogyasztó elé tehet. Vetőmagvakra és azok termelési technológiájára ugyancsak van kereslet, ezek is jó piacra találnak külföldön. szükség ahhoz, hogy ez általánossá váljon. A VII. ötéves terv képzési tervében különös hangsúlyt 'kapott, hogy az oktatási rendszer rugalmasan alkalmazkodjon az új követelményekhez, védje a munkaidőt, modern pedagógiai eljárásokkal segítse a folyamatos és intenzív tanulást. Fontos, hogy a megszerzett tudás mérhető legyen, s a képzés során a személyiség formálásával alakítani lehess sn az alkotókedvet, fokozni a hivatástudatot. Vásárok Ősszel egymást érik a vásárok. A hét az „ötforintos” akcióval kezdődött, a megye- székhely tehát semmivel sem maradt el a főváros mögött. Itt is lehetett olcsó áron eltenni váló paprikához jutni a háziasszonyoknak. Újdonság a vásárok körében, hogy az idén először a kereskedelmi vállalatok, a szövetkezetek nem a megmaradt raktárkészleteiket árusították kedvezményesen, hanem az őszi szezon előtti divatos áruikat kínálták. Rlie Ágnes Garamvölgyi István Kaposváron a sétálóutcában a csapadék-elvezető megépítése és a közművezetékek cseréje után megkezdték a betonozást. Az utca díszburkolatának fele még az idén elkészül Á belkereskedelmi törvény módosításáról Önállóság és felelősség N. Zs. II. F. A HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA
