Somogyi Néplap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-13 / 190. szám
2 Somogyi Néplap 1986. augusztus 13., szerda Castro kitüntetése Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő- tártkária, Losomczj Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár Gyöngy, a Minisztertanács elnöke táviratban, köszöntötte Fidel Castro Ruzt, a Kulbaá KP KB első titkárát, a Kulbai Köztársaság államtanácsának és miniszter- tanácsának elnökéit 60. születésnapja alkalmából. Az Elnöki Tanács ez alkalomból Fidel Castrónak a szocialista országok közösségében a békéért és a társadalmi haladásért folytatott kiemelkedő tevékenysége elismerésiéül, valamint a hazánk és Kuba közötti baráti kapcsolatok elmélyítésében szerzett érdemeiért a Magyar Népköztársaság gyémántokkal ékesített Zászlórendjét adományozta. Szovjet—szudáni tárgyalások. A képen (balra) a szovjet küldöttség Nyikolaj Rizskor vezetésével és a szudáni delegáció Muhhamad Szadik al-Mahdi kormányfővel az élen. Gorbacsov—Truong Cfainh megbeszélései Moszkvában A teljes nézetazonosság, baráti és szívélyes légkör jellemezte «kedden Moszkvában Mihail Gorbacsov, az SZiKP KB főtitkára, és Truong Chinh, a Vietnami Kommunista Párt főtitkára, á Vietnami Szocialista Köz- társasáig államtanácsának elnöke találkozóját. Mihail Gorbacsov forrón üdvözölte Truong Chinh t, a VKP főtitkárává történt megválasztása . alkalmából, és sok sikert kívánt e magas tisztségben végzett tevékenységéhez. A két vezető véleményt cserélt a nemzetközi helyzet v különböző kérdéseiről, megvitatták a szovjet—vietnami kapcsolatok jelenlegi állását és jövőbeni fejlesztési lehetőségeit. Mihail Gorbacsov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió a jövőben is támogatni fogja a vietnami népet az ország előtt álló feladatok megoldásában,. Gorbacsov és Truong Chinh aláhúzta^ hogy az SZKP és: a VKP a nemzetközi színtéren a béke és a szocializmus ügyiének érdekében a jövőben Is szorosan összehangolja tevékenységét. * * * A béke, az együttműködés és a jósizomszédság kapcsolatait kell kialakítani az ázsiai és a csendes-óceáni térségben — mutattak rá Mihail Gorbacsov és Dzsaim- bin Batmönh, az MNFP KB főtitkára, a nagy népi burád (parlament) elnöksége elnökének keddi moszkvai megbeszélésén. A szívélyes légkörű találkozón teljes nézetazonosság mutatkozott meg valamennyi megvitatott kérdésben. Mihail Gorbacsov kedden a Kremliben átnyújtotta a mongol vezetőnek, a Lenin - rentí'et. Tárgyalások az űrfegyverekről (Folytatás az 1. oldalról) kiegyensúlyozásához vezető lépésnek tekinteni, s mi több, az amerikai elnök ellenjavaslata egyoldalú fölényszerzési kísérletről tanúskodik. Vszevolod Ovcsinnyűkov, m Pravda szemleírója a múlt héten „washingtoni és moszkvai kommentárok alapján” vázolta a Mihail Gorbacsov Reaganihez intézett levelének tartalmát. Ebben a főtitkár kijelentette: a Szovjetunió kész beleegyezni abba, hagy a hadászati védelmi kezdeményezés (SDI) terén végzett munkákat korlátozzák a laboratóriumi kutatás szintjére, cserében viszont a rakéta elhárító védelmi rendszerek korlátozásáról 1972-iben kötött szovjet—amerikai szerződést a felék még legalább 15 évig ne mondják föl. Felfüggesztett együttműködés ANZUS-VISZÁLY szág kormánya atomfegyvermentes övezetnek nyilvánította az államot s ennek megfelelően eltiltotta nukleáris fegyvereket hordozó, illetve nukleáris meghajtású hadihajók kikötését. Az Egyesült Államók ezt az ANZUS szerződés megszegésének minősítette. A San Francisco-i megbeszéléseken Ausztrália nem volt hajlandó átvenni az Egyesült Államok Üj-Zéland elleni éles támadásainak hangvételét és megelégedett a viszonylag mérsékelt hangú bírálattal. Az Egyesült Államok és Ausztrália formálisan is felfüggesztette az ANZUS szerződés keretei között korábban kialakított katonai együttműködést Üj-Zéland- dal. Ausztrália azonban fenntartja korlátozott mértékű katonai együttműködését a szomszédos országgal. Washington és Canberra részletesen kidolgozza, milyen változásók származnak ebből a döntésből és Ausztrália az eddigeiknél nagyohb katonai kötelezettségeket vállal magára a csendes - óceáni térségben. A dpnftést a két ország Rül- ■ügy- és hadügyminisztereinek San Franciscóban megtartott kétnapos tanácskozásán hozták meg. Washington már korábban felfüggesztette katonai együttműködését Üj-Zélanddal, mert az orMichnilc szabadon bocsátása Az MTI varsói tudósítójának értesülése szerint az ez év jytoisi amnesztia kereté- beii gzaibadon bocsátották Adam Midhniket, a hajdani Szolidaritás szakszervezet vezetőíinék befolyásos tanácsadóját. A hírt kedden megerősítette a lengyel kormány sajtóirodája. MSchndk az 1976-os munkástiltakozás nyomán létrejött Munkásvédelmi Bizottságnak (KOR), későbbi nevén Társadalmi önvédelmi Bizottságnak volt egyik vezetője. Michniiket országos illegális sztrájk szervezése közben 1985 elején tartoztatták le Bogdan lösszel, az egykori Szolidaritás egyik országos vezetőjévé!, és Wladysl-aw Frasyniukkal, a Szolidaritás volt wroolawii helyi vezetőjével együtt, s néhány hónappal később két és fél évi szabadságvesztésre ítélték. Mdohnik most a július 23-i amnesztia keretében szabadult. Indítványozta továbbá, hogy átmenetileg korlátozzák azonos szinten az interkontinentális ballisztikus rakéták, a tengeralattjárókról indítható ballisztikus rakéták és a nehézbombázók számát; a középhatótávolságú fegyverzetek kérdését külön is megvd,tathat ják. Reagan egy hónappal később küldött válasza szerint az űrvédelmi rendszert hét évig nem telepítenék, az első öt évben a kutatásokon túl e rendszer részelemeinek kifejlesztéséivel és kipróbálásával is foglalkoznának. Az utána következő két évben tárgyalások folynának a rendszer telepítésének feltételeiről, illetve azzal egy- időben a hadászati ballisztikus rakéták felszámolásáról. Ha nem sikerülne egyezségre jutni, akkor mindkét félnek jogában áll űrvédelmi rendszerit telepíteni. A Pravda kommentátora rámutatott az amerikai, javaslat tartalmatlanségára; egyrészt az űrvédelmi rendszert az amerikai fél amúgy sem tudná hét évnél hamarabb telepíteni, másrészt a ballisztikus rakéták felszámolása az árvédelmi rendszer feladatát könnyítené meg, hiszen válaszcsapás esetén kisebb számú robba- nótöltettel kellene számolni. A szovjet kommentárok a föld alatti atomlkísénletek vonatkozásában is erőteljesen bírálják az Egyesült Államokat. „Sajnos eddig még nincs alapja olyan derűlátó feltételezésnek, hogy Washingtonban hallgatnak a józan észre és lemondanak az erőszák hangsúlyozásának neandervölgyi logikájáról” — írta a minap Tornász Kolesznyicsenko a Pravdában. Berlini határ A fiatalabb újságolvasók aligha emlékeznek rá, hogy a második világháború befejezése után több mint két évtizeden át az úgynevezett berlini kérdés szinte naponta szerepelt az újsághírekben, mert majd minden nemzetközi tanácskozásnak fontos témája volt. A hidegháború éveiben Berlin volt az egyik feszültséggóc és a kelet—nyugati ellentétek is részben itt csapódtak le. A berlini kérdés rendezésének útja mérföldkőnek számító lépés volt 25 évvel ezelőtt: az NDK kormánya 1961. augusztus 13-án, a Varsói Szerződés tagállamainak egyetértésével lezárta Nyu- gat-Berlin félé addig nyitott határát. Németország feltétel nélküli kapitulációja után a szövetséges nagyhatalmak Németországot négy megszállási övezetre osztották és a szovjet megszállási övezetre osztották és a szovjet megszállási övezethez tartozó Berlint is négyhatalmi igazgatás alá helyezték. A nyugati államok politikája miatt Németország és Berlin kettészalkítása is bekövetkezett. Az amerikai, az angol és a francia övezetek egyesítésével létrehozott Nyugat-Berlint a hidegháború éveiben az NDK és a szocialista tábor elleni felforgató kémtevékenység előretolt bástyájává tették. A berlini nyitott határ miatt a csempészéssel, a különböző felforgató és szabotázs akciókkal, a szakemberek és az értelmiségiek átcsábításával több mint százmii liárd márka veszteséget okoztak az NDK szocialista népgazdaságának. A Szovjetunió és az NDK több javaslatot terjesztett elő a berlini kérdés megoldására, a nyugati hatalmak és az NSZK azonban semmiképpen sem voltak hajlandók lemondani a szocialista országok elleni aknamunka fontos hídfőállásáról. 1961. augusztus 13-án, vasárnap hajnalban NDK- munkásőralakul&tok és rendőri egységek zárták le a Nyugat-Berlint körülvevő több mint 160 kilométeres határt, s 'később megkezdődött a határt képező fal felépítése. Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke, aki annak idején KB titkár volt ás a nemzetvédelmi tanács titkáraként a határ lezárásának előkészítését és végrehajtását irányította, a következőket írja életútját bemutató könyvében: „Többször felteszik a kérdést, hogy annak idején tudatosan vállaltuk-e egy nagy háború kockázatát. A nyugati hatalmak a Varsói Szerződés nyilatkozatában olvashatták, hogy a szocialista országok tiszteletben tartják Nyugiat- Berlin státusát. Mi nem szolgáltattunk okot a NATO- nak katonai beavatkozásra Olyan akciót hajtottunk végEgy karikatúra margójára Fogát csattogtató vérebként ábrázolta a dél-afrikai fajüldöző rezsimet az angol The Economist a közelmúltban. Igaz, a hetilap karikatúráján a kilátásba helyezett szankciók ellen készül gyilkos rohamra a fenevad, de a rajz általában is találó jellemzését adja az apartheid rendszernek. Mintegy ennek alátámasztására Pretória a minap újabb bizonyítékát adta agresszív szándékainak: egységei mélyen behatoltak Angola területére. A Dél-Afrikcj ügyeiben jártas olvasó persze tudja: az volna a meglepő, ha nem ilyen lehangoló hírek érkeznének a világnak ebből a csücskéből. A ■ fajüldöző rendszer fehér, urai „ egyre eszeveszettebben vagdalkoz- nak. Sőt van olyan minisztere is az ottani fehér kormánynak, aki arról próbálja meggyőzni a brit nemzetközösség odaküldött közvetíKedd esti kommentárunk tőit: ha elég „terroristát” — értsd: feketét! — ölnek meg, akkor konszolidálódni fog a helyzet a Dél-afrikai Köztársaságban. S itt nem csupán önálta- tásról van szó, hanem arról, hogy nagyon is komolyan veszik a gyilkolást. Tavafy egész évben 879-en, az idén eddig legalább ezren k áldozatul a hatalmukhoz f oggal-körömmel ragaszkodó fehérek terrorjának. Egyes becslések szerint csak a rendkívüli állapot újbóli, június 12-i bevezetése óta több mint tízezren tűntek el Dél-Afrikában. S nemcsak a 33 milliós helyi lakosság 73 százalékát kitevő feketéket veszélyezteti a rezsim. Veszélyezteti a környező államokat is, most épp a haladás útján legkövetkezetesebben járó Angolát. S már nem hallgatnak senkire — Nagy-Britanniára és az Egyesült Államokra sem, akik pedig mindeddig a pártját fogták, és most is csak látszatintézkedések megtételére próbálják rászorítani Pretoriát. Az említett angol lap karikatúráján a véreb pórázát nagy-nagy erőfeszítéssel még tartani tudja egy úriember. De jm. lesz, ha a fenevad elszabadul? Vajon gondol- Xiak-eSßrra Londonban és Washingtonban a még mindig vacilláló politikusok? Vajon mennyi áldozatot kell még hozniuk Dél-Afrika fekete lakóinak, akik csupán állampolgári jogaikat szeretnék kiharcolni, s a környező országokban élőknek, akik a térség békéjéért és felemelkedéséért küzdenek? Kocsi Margit re, amelyet minden más független, szuverén állam megtesz. A nemzetközi jognak az ENSZ által lefektetett előírásaival összhangban határainkat vontuk ellenőrzés alá”. Honecker a továbbiakban rámutat, hogy a nyugati vezető köröknek 1961. augusztus 13-án tapasztalniuk kellett, hogy a szuverén szocialista államot nem lehet sem zsarolni, sem figyelmen kívül hagyni. A berlini határ lezárása elősegítette a nyugati politikusok kijózanodását, s ily módon a hidegháborútól való későbbi eltávolodás előfeltétele volt — állapítja meg az NDK vezető. A határ lezárása után is még számos; nemzetközi döntést igénylő probléma várt megoldásra. A hidegháborús időszak elmúltával a szövetséges hatalmak képviselői hajlandók voltak ismét közös tárgyalóasztalnál tanácskozni Berlin helyzetéről. A Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannda és Franciaország diplomatái hosszas tárgyalások után 1971 szeptemberében készültek el a Nyugat-Berlinre vonatkozó négyoldalú egyezmény kidolgozásával. Ebben egyrészt a nyugati hatalmak ■ éélismerték, hogy Nyugat- Berldn nem része az NSZK- nak és nem kormányozható onnan, másrészt a Szovjetunió kijelentette, hogy az átmenőforgalom Berlin nyugati szektorai és az NSZK között mentes lesz minden akadálytól. A szocialista német állam Nyugat-iBerldnnel/, mint önálló politikai egységgel alakítja kapcsolatait. Az NDK —NSZK, valamint az NDK és Nyugat-Berldn közötti viszony azonban állandóan kölcsönhatásiban van egymással. A két nemét állam kapcsolatainak a hetvenes évek elején bekövetkezett javulása, az alapszerződés, a tranzitszerződés és egyéb megállapodások jelentősen elősegítették a Berlin körüli problémák rendezését is. Az NDK és Nyugat-Ber- lin között az elmúlt másfél évtizedben a kölcsönös érdekeik és előnyök alapján több gazdasági megállapodást kötöttek. Ez év tavaszán másodízben került sor NDK államfő és nyugat-berlini kormányzó polgármester találkozójára. Erich Honecker és Eberhard Diepgen síkraszállt a viszony további rendezése mellett, mindketten szorgalmazták a gazdasági kapcsolatok bővítését. ^ Az elmúlt években tlbb alkalommal, legutóbb idén áprilisban, a második világháború idején eredeti helyükről elszállított kulturális javakat — szobrokat, domborműveket — cseréltek egymással az NDK és Nyu- gait-Berlin képviselői. A szocialista német állam és a területének közepén el- helyzekedő kapitalista „kd- rakatváros” együttélése azonban távolról sem mondható harmonikusnak. Nyugat-Berldn ma is az NDK elleni propaganda kampány fontos hídfőállása és a város rádió- és televízióállomásai az NDK minél nagyobb tömegeihez igyekeznek eljutni műsoraikkal. Az NDK sajtója gyakran ad hírt arról, hogy különböző szervezetek, személyek, Nyugat- Berldn különleges helyzetével, a tranzit útvonalak adta lehetőséggel visszaélve ember- csempészést, hírszerző tevékenységet folytatnak. A fal nyugati oldalán néha súlyosabb, máskor csak kisebb, kellemetlenkedő provokációkat hajtanak végre az NDK államhatára ellen. Az NDK államfője a már említett könyvében hangsúlyozza, hogy 1961. augusztus 13-án az NDK kormánya lépésével nagyban hozzájárult a béke megőrzéséhez német földön és Európáiban. A 25. évforduló megünneplésére készülő NDK fővárosban ezt a megállapítást hirdetik a plakátok, ezt emelik ki az eseményt felidéző cikkek. Ma nagygyűlést rendeznék iitt, s ezen Erioh Honecker mond ünnepi beszédet.