Somogyi Néplap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-12 / 189. szám
1986. augusztus 12., kedd Somogyi Néplap 3 GAZDÁLKODJ OKOSAN! [ A tanácsi önállóság vizsgája Az idén, január 1-jótői új gazdálkodása rend lépett életbe hazáinkban a tanácsoknál, ami legmélyebb tartalmában a nagyobb önállóságot, a rugalmasabb döntést, a nagyobb felelősséget jelenti. Olyan generális változás történt a tanácsok gazdálkodási rendjében január 1-éni, amely újfajta gondolkodást, nagyobb felkészültséget és állandó elszámolási kötelezettséget jelent a tanácsok és aiz állampolgárok között. De lehet-e hat-hét hónap után mérleget vonni egy .olyan, új rendszerről, amelynek alapvető feladata hosszú távon szervezni és biztosítani településeink, kör- zeteimk fejlődését? Nos, ha a mérlegkészítés még korai is lenne, feltétlenül szükséges egy olyan áttekintés, amely összehasonlítja az eddig elért eredményeket, az eddigi tapasztalatokat, hiszen bármilyen megfontolt ‘is jól előkészített is a rendszer, vizsgája -mindenképpen a hétköznapok gyakorlata lehet. Iskolás „okításnak” tűnhet, de azt mindenképpen le kell írnunk; valamikor, meg a járási rendszer idején a tanácsok úgy gazdálkodtak, hogy nem vagy alig kellett csak gazdálkodniuk, hiszen minden föntről kapott pénz jelképesen „pántlikázva'’ volt, vagyis minden, a tanácshoz befolyó ossz égnék már eleve meghatározott helye, felhasznál ásd lehetősége volt. Az új rendszer tulajdonképpen ezeket a pántlikákat oddja le, vagyis a tanács minden, évben, és minden tervcdfclusban már előre tudja, hogy milyen forrásokból, milyen pénzösszegekkel számolhat, s miután a fenntartási, működési költségek adottak, a fennmaradó ösz- szegekből saját maga döntheti el, mikor, milyen fejlesztési célokat valósít meg, illetve a rendelkezésre álló forintokat mily módon hasznosítja vagy gyarapítja. Le kell szögeznünk, hogy bár abszolút .számokban növekedés tapasztalható, országosan nem nőtt a tanácsok működésére, fenntartására ,és fejlesztésére fordítható összeg reálértéke. Hogy a rendszer révén .mégis sokkal több cél .valósítható meg, mint korábban. Nézzük hát meg, hogy á helyi tanácsoknak milyen fejlesztési lehetőségeik vannak. Közismert az úgynevezett fejkvóta-rendszer, amely az ország ,e célra rendelkezésre álló pénzeit a települések lélekszáma alapján osztja el. A fejkvóta országosan olyan kétezer forint köÁftli összeget jelent évente állampolgáronként. A megyei tanácsok, a megyei lakosok száma szerint kapják meg ezt az összeget, s utána a megyei tanács testületé dönt arról, hogy a különböző településeken mekkora az egy főre jutó fejlesztési összeg. Hazánkban ez általában évi 400 és 2600 forint között mozog. Érthető ez a differenciálás, hiszen nyilvánvaló, hogy a városok, a nagyobb településük ellátnak olyan feladatokat, amelyek a környező települések lakosainak javát is szolgálják. Elég itt talán az egészségügyre, kereskedelemre, középfokú oktatásra utalni. A másik forrás az ország településeinek túlnyomó többségében efogadott és megszán vazott településfejlesztési hozzájárulás, míg harmadik lehetőség a fejlesztésre a megyei tanácsúk által nyújtott úgynevezett céltámogatás, amely egyfajta módosított pályázati rendszer alapján bármely tanács által elnyerhető. Azt mondtuk, hogy az új gazdálkodási rend próbája és vizsgája a mindennapok gyakorlata. Nos, fél év tapasztalatai azt igazolják,- hogy ha óvatosan is, de tanácsaink megpróbálnak élni az új gazdálkodási rendszer kínálta lehetőségekkel. Példaként csupán egy-két „minta”: az önálló gazdálkodás jogát és rangját nem sértve egyes területeken a helyi tanácsok összefognak, nemcsak az elvek egyeztetésével, de anyagiakban is; közös pénzalapot hoznak létre, s így tulajdonképpen a fejlesztési pénzeket egymásnak felváltva kölcsönadva többet tudnak megvalósítani céljaikból. Az előbb a felelősségről is szóltunk. S a fentiekből talán egyértelműen kiderül, hogy itt egyaránt szó van az egyéni és a kollektiv felelősségről, hiszen a tanács vezetői éppen az önálló gazdálkodás lehetősége miatt minden egyes döntésükkel felelősséggel tartoznak a tettekért és a forintokért, s a kollektív felelősség is helyben jelentkezik, akár a tanácstestületek felelősségéről szólunk, akár pedig a választópolgárok, a lakosság felelősségéről. Igen, hiszen akár a .településfejlesztési hozzájárulásban elfogadott célokról, akár más fórumokon megszavazott fejlesztési célókról, és fejlesztési sorrendekről van szó, a falu jövőjéért való felelősség most már a település lakóit is terheli. Üj gazdálkodási rend lépett életbe 1986. január 1-jén tanácsainknál. Az új gazdálkodási rend a demokrácia egy újabb megnyilvánulása, amely feltételezi azt, hogy mind a tanácsi vezetők, mind a tanácsi testületek — s velük együtt a lakosság — felnőtt ebhez az önállósághoz, s képes maga tervezni és alakítani a rendelkezésre álló eszközök szerint saját jövőjét. S. Boda András 10500 tonna őszi vetőmag KERESETTEK A MAGYAR BÚZAFAJTÁK Az idei aratás befejeztével nemcsak általában a termésátlagok, hanem a vetőmagnak szánt kalászosok hozamai is elmaradtak a tervezettől. Megyénk üzemei a múlt év őszén 55 000 hektár búzát, 3728 hektár rozsot és 17 000 hektár árpát vetették, az egyes fajták nem adták azt a mennyiséget, melyet fajitaitulajdonságuik alapján egyébként adniuk kellett volna. Búza- és őszi,árpa-vetőmag szaporításával megyénkben a siófoki November 7.. a barcsi Vörös Csillag, a két- helyi Aranykalász, a nagyberki Kaposvölgye, a so- mogyszili Petőfi Termelő- szövetkezet , foglalkozik. A siiótfokíiak már borsót is termelnek ezzel a céllal, a ho- molkszenitgyörgyi Aranytho- mok Termelőszövetkezetben pedig zab- és rozsivetőmag- szaporítása folyik. Az őszii kalászosok vetőmagjával azonban korántsem csupán a somogyi üzemek látják el a társgazdaságokat: a Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat dombóvári területi központja biztosítja a nagy- és kisüzemeknek a vetőmagvak zömét. Reizinger József termelési igazgatóhelyettes a közelgő vetésekhez szükséges magokról tájékoztatott: — A somogyi gazdaságok az őszi kalászosok vetőmagjából a tavalyinál 2582 tonnával kevesebbet, 10 507 tonnát igényelték, ebből a búza és az árpa jóval elmarad a múlt éviitől, csupán a rozsnál van némi emelkedés. őszi búzából a legkeresettebb fajta a Baran jka, a Zag- repcsanka, az MV 10-es ép 12-es és még néhány magyar búza. Megnőtt az igény a GK öthalom, az MV 12-es, a GK Kincse és a szintetikus populáció iránt. A búza ve- tőimagjának szállítását a somogyi gazdaságokban ezekben a napokban kezdtük: a különösen népszerű GK öt- -halom és az MV 14-es fajtákból már mindent értékesítettünk;, ami az idei betakarításból származott. A dombóvári területi központtól1 az ősziárpa-vetőmag- vak közül tov ábbra is a kom- polti korait rendeli a legtöbb gazdaság, de nő a kereslet a Rachel iránt is, amelyből viszont már elfogyott a készlet. Ösziárpa-ve- tőmaigból eddig a somogyi gazdaságok igényginek negyedét szállították ki, a szállítás folyamatos. Ebből a kalászosból három, rozsból kettő, őszi búzából tizenöt fajta tartalék készletként ál/1 a gazdaságok rendelkezésére. — A kiskerttel rendelkező somogyiaknak másodvetés céljára 16 800 tasak vetőmagot nyomban a rendeléseket követően szállítottunk a boltokba. A lakosság ellátására, az őszi vetésekhez az igényelt mennyiségben adtunk sóska-, saláta-, spenót-, ezüsthagyma-, télálló borsó- és fűmagot, illetve őszi telepítésű virággumót, s e boltok pótigényeit soron kívül kielégítjük. A területi központ igazgatóhelyettesétől megtudtuk azt is, hogy Dombóváron hozzáláttak a lakossági ellátásra szánt tavaszi vetőmagvak tisztításához, illetve a tartalék készletek fémzárolásához. Ezekből az első szállítmányok — a tárolási szerződések alapján — szeptember végén érkeznek a somogyi boltokba. FOLYTATÓDIK A MUNKA Biztató jelek, aztán bizonytalanság Azt mondja Borbély András, a segesdi termelőszövetkezet elnöke, hogy valójában nem is olyan nagy munka az aratás. Csupán hiedelem ma már, hogy ez lenne a legnagyobb megpróbáltatás. Ha kedvező az időjárás, jó a brigád és kifogástalanok a gépek, akkor köny- nyedén learathatják a repcét, a zabot és a búzát. Nagyobb figyelmet, szervezést igényel az őszi betakarítási csúcs, amikor szinte egyszerre érik be minden, s gyakran mostoha körülmények között kell dolgozni. Segesden már július 29-én végeztek a (gabonával melyet a gabonaforgalmi vállalat nagyatádi telepére szállítottak a szárítóba. így még nem ismert, hogy végül is melyen termésátlagokat könyvelhetnek el, az azonban már bizonyos, hogy a búza mem a legjobban fizetett. Az aratás végeztével sem állhatták le a gépek. Dolgoznak a szalma betakarításán, a tarlóhántás stales befejezve. 256 hektárt vetettek el másodvetésként silókukoricáival, olajretekkel és borsós napraforgóval. Folyik az istállótrágyázás, amit a kedvezőtlen évkezdet miatt nem csinálhattak meg, 210 hektáron elvégzik az altalaj- lazítást.-r Aratás után a gazda már mérleget tud vonni, hogy milyen esztendőre számíthat. így van-e ez Segesden ;s? — Sok biztatót nem mondhatunk, de alighanem így van ezzel minden környékbeli gazdaság. Májusban még bizakodva néztük a gabonatáblákat, de a (kedvező jelek után bizonytalanságba kerültünk. Későn jött az eső a kukoricának is. Ott sem számolhatunk sok jóval. A repce kivételével egyetlen növény sem hozta azt a termést, amelyet vártunk. Rosszul f izetett a zöldborsó és a zöldbab is. Paradicsomunk mindössze huszonöt hektárnyi van, évék óta részes művelésbe adjuk, de jövőre már egyetlen palántát sem fogunk elültetni. A szárazság miatt az idén is ráfizetéses lesz. — Mindez azt jelentené, hogy ráfizetéssel zárják majd az esztendőt? — Ha lesz is nyereségünk, csak minimális. Szerencsére a melléküzemágainkra biztosain számíthatunk. A tekercselőüzem és a lakatosüzem szépen jövedelez. A gazdasági társulás fittinigüzeméről ma még korai lenne beszélni, hiszen csak néhány hónappal ezelőtt adtuk át, jövőre várható a termelés felfutása. A dolgozók még most tanulják a különböző munkafogásokat, ennek ellenére és a tervezett mennyiséget meg tudják csinálni, ami azért is fontos, mert a nálunk horganyzott kötőelemekkel importot pótolunk. — Ha már augusztus elején számolni lehet a kedvezőtlen zárszámadással, mit tudnak tenni a termelőszövetkezet vezetői? — Mtndenékélőtt szigorú takarékossági intézkedéseket vezettünk be. Csak a legfontosabb és a legszükségesebb vásárlásokat engedélyezzük. Lehet, hogy furcsán hangzik, de minden vásárlást én engedélyezek. Szükségtelen, hogy három—-négyszázezer forint értékű berendezések fél évig kihasználatlanul heverjenek a raktárban, mert valaki fölfedezte, hogy éppen lehet kapni, s „bespájzolt”. Reméljük, hogy ezzel az intézkedéssel is csökkenthetjük veszteségeinket. A segesdi határban dübörögnek a gépek. Elkeseredésre nincs idő. Minden nap javíthat még a képen. Nemcsak itt, a többi környékbeli gazdaságban is. Nagy Jenő ISKOLAKEZDÉSIG MARADNAK A DIÁKOK A kaposvári tejüzemben már hagyományai vannak a nyári diákmunkának. Solkan a második, harmadik szezont kezdték, szívesen jöttek vissza. Tóth Gábor üzemvezető: — Nagy szükségünk van a segítségükre, s eddig nem is akoztok csalódást. Júniusban és -júliusban a szakiskolások dolgoztak nálunk, termelési gyakorlaton. Egy-egy turnust 4 hétig foglalkoztattunk, két műszákiban. — Július végén már újabb diákoknak hirdettek felvételt. Hányán jelentkeztek? — Előbb 21-en, majd további 24-en vállaltak munkát. Egyesek a hónap közepéig, mások az iskolakezdésig maradnak. Elsősorban a tejcsomagolásnál és a poharas készítmények töltésénél, túrókészítésnél látjuk nagy hasznát munkájuknak. Naponta 160—180 ezer zacskó tejre, több mint 100 ezer poharas tejtermékre van igény. Ez a mennyiség kétsze- rése a szokásosnak, így feltétlenül biztosítanunk kellett a többletlétszámot, ha ezt teljesíteni akarjuk. Arra törekszünk, hogy a fiatalokra! ne látsizatfeladatofcat bízzunk, hanem valóban munkára neveljük őket. Az idősebbektől minden segítséget megkapnak, s mivel munka is akad bőven, ezért őket is éppúgy megfizetjük, mint a kezdő munkavállalókat. Ezenkívül, munkaruháról, ebédről is gondoskodunk. Ha szeptemberre lefut a csúcs, elmondhatjuk, hogy több mint száz diák segítette a nyári tej- és tejtermékellátást. Jövőre ismét várjuk őket, mert nélkülük nem tudnánk megoldani feladatainkat. N. Zs.
