Somogyi Néplap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-11 / 188. szám
1986. augusztus 11., hétfő Somogyi Néplap 5 Magyarok az első helyen Véget ért a nemzetközi rézfúvós verseny Barcson. Az elő- és középdöntők után tegnap délelőtt a legizgalmasabb mozzanathoz, a döntőhöz érkezett Barcson a harmadik nemzetközi rézfúvós kamarazenei tábor. Az ünnepélyes alkalomból a sportcsarnokban megjelent Alexander Schischlik, a nemzetközi Jeuinesses főtitkára és Camille Swinnen, az Unesco Nemzetközi Zenei Tanácsának alelnöke. A somogyiakat Tóth János, a megyei pártbizottság titkára és Németh Jenő. Barcs város tanácselnöke képviselte. A legjobbak erőpróbájára a középdöntőbe jutott kilenc együttesből három harsona- kvartettet és két rézfúvós kvintettet tartott alkalmas- nák a tíztagú nemzetközi zsűri. Büszkék lehetünk rá, bogy a rangos nemzetközi mezőnyből mindkét összeállítású együttesből egy-egy magyar is a döntőbe jutott. Ebben a fordulóban minden csoportnak bánom, előre megadott huszadik századi zenemű valamelyikét keltett előadnia. Érdekes összehasonlításra adott alkalmat, hegy mindkét kategóriában azonos műveket választottak a versenyzők. Az első részben mindhárom együttes Bozza: Három darab harsonanégyesre című darabját játszotta el. Elsőként az NSZK-foeli Junges Bielfelder Posaunenquartett lépett színpadra. Erőteljies, energikus játékukat nagy tapssal fogadta a közönség, őket a Budapesti Zeneakadémia harsonaikvartettje követte. A magyar fiúik mintha gyengédebben játszották volna a már ismert művet. Végiül egy harmadik stílussal ismerkedhettünk meg, az NÍDK-beli berlini harsona- kvartett jóval tálból, ők az eddigiektől eltérően, s még nagyobb beleéléssel játszották el a háromrészes darabot. A szünet után a két rézfúvós kvintett került sorra. A két trombitából, egy kürtből, harsonából és tubából álló együttesek Prefdn: Four outings for brass című darabját adták elő. A Budaipesti Zeneakadémia rézfúvós kvintettjének tagjai nagyon jó összhangzással, fegyelmezetten. virtuóz hozzáértéssel kezelték hangszereiket. Befejezésül pedig abból is ízelítőt kaphattunk, hogyan játszanak az ifjú zenészek az Egyesült Államiak Ohio államában. A Tower brass quintett másfajta felfogásban, de ugyancsak színvonalasán, átszelJemülten adta elő a modern zeneművet. A nemzetközi rézfúvós kamarazenei tábor résztvevői nagy izgalommal figyelték és tapsolták végig a legjobbak versenyét. Még a döntőbe jutottak is önzetlenül szurkoltak egymás sikeréért. Jók vetélkedtek itt a m-éig jobbakkal, s a kora délutáni órákban már. meg is született az izgalommal várt eredmény. A zsűri a teljesítmények elismeréseként két egyenlő első dijat ítélt oda, az egyiket a bielefeldi harscn.a- kvartettnek, a másikat pedig a Budapesti Zeneakadémia kvintettjének. A második helyet az Amerikai Egyesült Államok versenyzőit a Tower brass quintett tagijai érdemelték ki. A legjobbak ezenkívül többféle különdíjban részesültek. A Yamaha öég harng- szerajándékot ajánlott fel: egy trombitát az akadémia kvintettjének és egy harsonát a bielefeldi együttesnek. Az MTA Soros-alapítvány hatvanezer forintos különdí- ját a Zeneakadémia rézifúvós kvintettje kapta. A két első díjas még ezen a nyáron réskt vehet a Helikon fesztiválon. Jövő nyárra a legjobb magyar együttest a spanyol Jeunessesi Musicailes Szekció Spanyolországba, a legjobb külföldi együttest pedig a Siótour Utazási Iroda Magyarországra hívja meg bemutatkozó koncertturnéra. A bielefeldi együttes részt vehet az 1987-es pécsi nemzetközi zenei táborban. A Művelődési Minisztérium kottaajándiéikát a döntőbe jutott külföldi együttesek tehát az NSZK-beli, az NDK-lbeld és az Egyesült Állaimok-beli versenyzők topták. A nyugatnémet Kohl kottaikáadó külOndijait , a döntőbe jutott diákegyütte- siek: a Zenekadémia kvintettje és harsonakvartett j e, valamint a bielefeldi harsonakvintett nyerte. Este a három első helyen végzett együttes gálakoncertjével ért véget a verseny, s megkezdőd ott a z öt napig tartó nemzetközi fesztivál. T. K. TARDI GÁBOR Lakóiársak 8. — Ejnye, ejnye, Dénes úr — folytatta szemrehányóan Bakos Áron —, miért nem fordul hozzám, ha ilyen jellegű problémája, van? Tudhatná, hogy én sokfelé megfordulok, rengeteg emberrel talál!"'zam, és szívesen segítek másokon. — Letompította a hangját. — Mit gondol, miért érdeklődöm a szabadideje iránt? — Nem tudom .. — Nem is sejti? — Nem ... — Márás mondom. De előtte egyet áruljon el: papírja is van a szakmájáról, vagy .csak feketén dolgozik? A kőműves ezt kikérte magának: őneki nem csupán szakmunkás-bizonyítványa, hanem mesterlevele is van. — Nagyszerű! — veregette a vállát Bakos Áron. — Akkor igazán semmi akadálya nincs, hogy felépítsen egy villát. A kőművesnek időre volt szüksége, hogy megszólaljon. — Miről van szó? — csuklóit. — Milyen villáról? — Kiiis barátnőm édesanyja említette, hogy szüksége lenne egy ügyes kezű kőművesre, akire rábízhatná az építkezést. Nem gondol túlságosan nagy épületre, legföljebb harminc-negyven négyzetméterig lehet elmenni. — Az putri.... — Ne feledje, Dénes úr, hogy 'kellő szaktudással kis területre is lehet ékszert varázsolni. Mindez kizárólag magán múlik. Feltéve, ha váMalja. Ha nem, más után nézek. — A szaktudással, azzal nincsen baj — mondta sebesen a kőműves, — De mindenekelőtt látnom kell a tervrajzot, a statikai terveket ... — A tervekre ne legyen gondja, elkészültek hiánytalanul. Kizárólag kivitelezőre van szükség. A kőműves tétovázott; az első pillanat diadalmas örömét aggály váltotta fel. — Még ha kiesi is az a nyaraló, egymagámban nehézkes fölhúzni — mondta. — Embert kell szereznem. Segédmunkást. — Az már a maga dolga — tárta szét a torját Bakos Áron. — Most arról beszéljen, mennyi idő alatt tud elkészíteni egy költségvetést. — Az a tervektől meg a tereptől függ. — Tehát pillanatnyilag nem képes hozzávetőleges árajánlatot mondani ? A kőműves határozott volt: nem szokása belebe- szélni a vakvilágiba, megvan a véleménye az olyan „mesteremberekről”. akik a munka felvállalásakor csábítóan kevés összeget m-ondanak, aztán, ahogy halad az építkezés úgy dagad a számla, miközben a tulaj kényszer- helyzetbe kerül, mert vagy fizet, vagy félkész marad az építmény. Elleniben ő kellő mérlegelés után. becsületesen állapítja meg az árat, amihez mindenképpen ragaszkodik, ha törik, ha szakad. — Rendben van — sóhajtotta Bakos Áron. — Akkor szedelőzfcödjiön, mert meglátogatjuk a mamát. Hamarosan indulunk. A kőműves pillanatnyi habozás után kieresztette a hangját, ugyanakkor büszke volt hogy nem hagyta magát lekenyerezni: — A lakbért azért ki kell ám fizetni! — Lakbért? Persze, a nyanyának... — Tőlem mindig előíre kéri. — Velem is próbálkozott,- de én megmondtam neki: idővel, kedves Pélné, idővel ... És annyiit, amennyit jónak látok. — Ez tisztességtelen — mondta a kőművesi. — Tisztességtelen ? — nevetett fel Bakos Áron. — Egy ilyen peniészvxágos odút pénzért kiadni, ebből tökét harácsolni, talán nem tisztességtelen.? A kőműves hallgatott egy diarabig. — Azért csak fizesse kii azt a lakbért — mondta. — Jól van, majd fizetek — legyintett Bakos Áron, azzal megfordult, hogy elvégezze az ébredés utáni teendőiket. — Ha lesz kidob- nlivaló pénzem ... — Megiszunk egy italt? — kérdezte a fiatalember útközben. (Folytatjuk.) SZOVJET FIATALOKKAL Baráti találkozó 132 szovjet fiatal tartózkodik Kaposváron azok közül, alkik csütörtökön érkeztek küllönvoinlattall hazánkba. Ezek közül asz egyik — főként pedagógusokból álló — csoportot kísértük el programjukra, amelyet az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda szervezett számukra. A szovjet fiatalok csütörtökön este először megkoszorúzták a Szabadság parkban a szovjet hősök emlékművét. Pénteken reggel a Balaton- parthoz indultak, ahol megismerték a magyar tenger nyújtotta örömöket. Este a nagy,bajomi KISZ- esek álltai szervezett baráti találkozóra utaztak. A vendéglátók a nagybajomi hősi emlékműnél köszöntötték szovjet barátaikat. Közösen lerótták kegyeletüket a szovjet hősök sírjánál, koszorút helyeztek el az emlékmű talapzatán, majd érdeklődésűikre kimerítő tájékoztatást kaptak a harcokról és arról, hagy a helyi fiatalság milyen kegyelettel őrzi és ápolja a hősök emlékét. A megemlékezés után megtekintették a községet, tájékoztatást kaptak a munkákról, és a megvalósítandó elképzelésekről. A faluban tett séta során megtekintették a ° ikét éve épült általános iskolát. Ott ismertették velük az óktatás rendjét, a szaktantermi munkákat, a kisdobos- és úttörőszervezetek működését. A szovjet pedagógusok elismeréssel szóltak a korszerű iskoláról. A séta után vacsora várta az egésznapos programtól egy kicsit elfáradt fiatalokat. Ez a fáradtság azonban elszállt a rögtönzött diszkó első hangjaira, megkezdődött a tánc és a felszabadult beszélgetés a helyi fiatalokkal. A késő éjszakába1, nyúló program után a másnap pihenéssel városnézéssel felt Kaposváron* vasárnap pedig Pécs nevezetességeivel ismerkedtek szovjet barátaink. Holnap reggel indulnak Budapestre. Kedditől újabb kétszáz szovjet fiatal érkezik a megyeszékhelyre, akik baráti találkozókon ismerkednek megyénk fiataljaival. ELKÉSZÜLT A ZENEI HETEK PROGRAMJA Negyvenöt hangverseny öt raverseny díjkiosztó ünnepbelyszíoen, több mint félszáz hazai és mintegy harminc külföldi szólista, karmester, kamaraegyüttes, szimfonikus zenkear és énekkar szerepel a budapesti zenei hetek programjában, amely a közelmúltban öltött végleges formát. A budapesti zenei hetek, amely már hagyományosan az őszi kulturális seregszemle, szeptember 25. és Október 27. között zajlik majd a főváros nagy koncerttermeiben: a Budapest kongresszusi központban, a pesti Vigadóiban, a Zeneakadémián, az' Erkel Színházban és a Mátyás templomban. A zenei hetek előestéjén, szeptember 24-én a Zeneakadémián tartják meg a Nemzetközi Liszt Ferenc zonigoségét és gálaestjét. A nyitó hangversenyt szeptember 25-én a Budapest kongresszusi központban rendezik. A zenei heteiken Budapesten koncertezik Jean-Pierre Rámpái (Franciaország), az Amsterdam Baroque Orchestra és Ton Koopman (Hollandia), Szergej Dizsur (Szovjetunió), Frans Brüggen és Bob van Asperen (Hollandia), Arnold Katz (Szovjetunió), Sveen J. Schnorr és az abrensbungi ifjúsági zenekar, valamint Heinz Carlos Färber, Viktor Pikajzen és Tatjana Pikaj- zen (Szovjetunió), a London Baroque, Mark Goren- stein, a Moszkvai Filharmónia Akadémiai Szimfonikus zenekara, Dmitrdj Kitajenfco és Valentin Zsuk.
