Somogyi Néplap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-09 / 187. szám

ÍV 1 Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap XLII. évfolyam, 187. szám AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ara: 2,20 Ft 1986. augusztus 9., szombat Megbecsülés forintokban Mindössze néhány napja ainnak, 'hogy napvilágot lát­tak az állattenyésztés fej­lesztését szolgáló intézkedé­sek. Az eddigi és a jövő >év január elsejével életbe lépő rendelkezések sorolják azo­kat az árváltozásokat, a tá­mogatási rendszer módosítá­sait, melyek a termelés bő­vítésére, a hatékonyság, a minőség javítására buzdít­ják a nagyüzemeket és a kistermelőket. Külön-külön lehetne érté­kelni az intézkedések mind­egyikét, üzemi tapasztalatok­ra építve elemezni azt, hogy mit jelent egy gazdaságnak, vagy Somogy állattenyészté­sének a szabályozók módo­sítása. Nem (beszélve arról a figyelemreméltó tényről, hogy m^r a nyár derekán -ismer­etekké, váltak a 'SpVjtke^é^' gazdálkodását befolyásoló' szabályozók, a korábbiaktól eltérően így megvan a körül­tekintőbb, alaposabb felké­szülés lehetősége. Sok meg­közelítésből lehetne méltatni ezt az intézkedést, ám ezút­tal csupán egy néhány soros megállapításról essen szó. Ez arról szól, hogy ja­nuár elsejétől az állatte­nyésztésben dolgozók — az átlagosnál kedvezőtlenebb munkakörülményeik miatt — munkahelyi pótlékot kaphat­nak és ez a pótlék megha­tározott mértékig mentesül a keresetszabályozó adó alól. Ha úgy tetszik, meg­bújt a többi fontos intézke­dés között ez a pár soros mondat — de nem maradt észrevétlenül! Sőt. talán töb­ben kapták fel a fejüket, mint ahányan a rendelkezés egyéb pontjainak hatását latolgatják. Hiszen ez a pár sor a mostoha körülmények között dolgozó, kellően meg nem becsült emberekről szól. Lassan négy éve lesz an­nak, hogy a Magyar Mező- gazdaság hasábjain Gondol­kodjunk együtt az állatte­nyésztés fejlesztésén cím­mel hosszas és tartalmas vi­ta folyt a témáról. A megye egyik szakembere. ma a barcsi- Vörös Csillag elnöke, dr. Pallér Endre írta akkor: „Szerintem az állattenyész­tés fizikai dolgozói társadal­milag nincsenek kellőképpen megbecsülve... A munkate­rület egy másik problémája a lekötöttség... Ezek olyan kérdések, melyeket társadal­milag kellene jó irányba te­relni,” '• Tíz év még nem telt el, de az állattenyésztés megso­kasodott gondjainak egyik oka, hogy megfogyatkozott és változatlanul fogy az ál­lathoz értő és az állatot sze­rető dolgozó! Sokan mond­ják, és nem alaptalanul, hogy miért panaszkodnak az állatgondozók, hiszen ők az átlagosnál mindig is többet kerestek. Ez általában igaz. Csakhogy ez a „több” nincs: arányban azzal a többlette- herrel, amellyel ez a mun­kakör jár. Akár személyes felelősséget, akár a fizikai nehézséget, akár a lekötött­séget tekintjük. Ez a mostani rendelkezés; módot ad arra, hogy a min­dennap helytálló, kemény- munkát végző állatgondozók a velük szemben támasztott Követelménnyel arányosabb anyagi elismerésben része­sülhessenek. Az eredmény azonban csak úgy lehet tel­jes, ha az anyagiakhoz a tár­sadalmi elismerés is párosul. Január elsejétől a megbe­csülés forintokban jelentke­zik. A társadalmi elismerés viszont nem köthető naptári naphoz. Az — meggyőződé­sem — hosszabb időt igényel. De nélkülözhetelten. Vörös Márta „Ha fej, akkor én nyertem, ha írás, akkor te vesztettér Ezt az álláspontot sugallta Reagan válaszlevele Véget ért a tudományos konferencia Magyarok szerepe a haladásban Reagan amerikai elnök válaszlevélét, már »meny­nyire a kiszivárogtatások állapján meg lehet ítélni, nem lehet a csúcstalálkozó érdekében tett építő jellegű lépésnek minősíteni — álla­pítja meg a Pravda szemle- írója. (A lévé! szövegét nem hozták nyilvánosságra, a cikk .más lapok közlésén^? tá­maszkodik. A kiszivárogtatásokból ítél­ve a levél tartalma nem fe­lett meg két lényeges krité­riumnak: egyfelől az egyenlő biztonság elvének, mi több, az egyoldalú katonai fölény megszerzésére irányuló szán- idjÉkről árulkodik; másfelől ném szolgálja a genfi csú­cson elhatározott történelmi célt,’ mely szerint a fegyver- ’ kezési versenyt meg kell fé­kezni, kiterjedését a világ­űrre meg kelll akadályozni. Reagan elnök kijelentései, valamint a nyugati sajtó ki­szivárogtatásai azt a látsza­tot keltik, mintha a Mihail Gorbacsov júniusi levelére adott válasz minden- akadályt elhárítana az új csúcstalál­kozó elől, abban az. esetiben, ha Moszka is ugyanolyan kompromisszumos készséget mutat, mint Washington; a találkozó ebben az esetben eredményesen lebonyolítha­tó. A genfi csúcstalálkozón elért megállapodás alapján a Szovjetunió egész sor. a fegyverzetek csökkentésére és a csökkentési folyamat el­lenőrzésére vonatkozó javas­latot tett. Washington ré­széről hasonló lépések nem történtek, sőt az amerikai fővárosban minden ugyan­úgy folytatódott, mint Genf előtt. A helyiben járás le­küzdése érdekében a szovjet fél újabb fontos lépést tett: az SZKP KB főtitkára az amerikai elnökhöz intézett júniusi levelében új, nagy­szabású és kompromisszu­mos javaslatokat terjesztett elő. A Szovjetunió kifejezte készségét, hajlandó bele­egyezni abba, hogy a Hadá­szati Védelmi Kezdeménye­zés terén végzett munkákat korlátozzák a laboratóriumi kutatások szintjére, vagyis arra a szintre, amelyre az Egyesült Államok gyakorla­tilag már elérkezett. Ennek az lenne a feltétele, hogy a két ország legalább 15 évig ne mondja fel a rakétaelhá­rító védelmi rendszerek kor­látozásáig kötött megálla­podását. f A Szovjetunió ugyan előnyben részesítene egy olyan radikális megálla­podást, mely a másaik fél te­rületének elérésére képes ha­dászati támadófegyverek 50 százalékos csökkentését irá­nyozná elő, mégis kész árra, hogy átmenetileg azonos szinten korlátozzák, az inter­kontinentális ballisztikus ra­kétákat, a tengeralattjáróról indítható ballisztikus raké­tákat és a nehézbombázókat; a közepes hatótávolságú fegyverzetek kérdését külön vitatnák meg. Egy ennyire lényeges, kompromisszumra törekvő lépést a Fehér Ház nem hagyhatott figyelmen kívül, kénytelen volt elismerni a a szovjet javaslatok komoly­ságát, sőt „esetleges forduló­pontról” beszélt a Kremllel fenntartott kapcsolatokban. Reagan válaszlevele egy teljes hónapig készült. Ame­rikai sajtó jelentések szerint ehben az elnök azt ajánlot­ta, hogy az úrfegyvereket nem telepítik hét éven belül és az Egyesült Államok as! első öt évben a kutatásokon túl az űrfegyverkezés rész­elemeinek kifejlesztésével és kipróbálásával is foglalkozni kíván. Az ezután következő két évben tárgyalások foly­nának az úrvédelmi rendszer telepítésének feltételeiről, s ezzel egyidőben a hadászati ballisztikus rakéták felszá­molásáról. Ha két év alatt ilyen megállapodást nem si­kerülne nyélbe ütn', a felek­nek jogában állna úrvédelmi rendszert telepíteni, miután, a telepítés előtt hat hónap­pal, erről tájékoztatták a másik felet. Ezzel kapcsolatban a Christian Science Monitort idézi a cikttt, mely szerint az úrvédelmi rendszer telepí­tésére adott hétéves türelmi idő valójában nem enged­mény, mert az Egyesült Álla­mok egyébként sem tudna öt-hat éven belül ilyet tele­píteni. Ábrahamson tábor­nok, a program vezetője kö­zölte: legalább tíz évre van szükség ahhoz, hogy rakéta­elhárító úrvédelmi rendszert hadrendbe állítsanak, felté­ve, ha egy ilyen rendszer a jelenlegi kutatások alapján megvalósíthatónak bizonyul. Másrészt, fogalmaz a bosto­ni lap, az oroszok aligha mennek bele az úrfegyverek egyoldalú telepítésébe, még távlatilag sem. Komolyan aggasztja őket, hogy az úr­pajzs első csapásmérő ké­pességet biztosít majd az Egyesült Államoknak. A bos­toni újságnak ezt a két té­telét Ovcsinnyikov teljesség­gel megalapozottnak nevezi. „Ha fej, akkor én nyertem, ha írás, akkor te vesztettél” — lényegében csak ez a nyílt megfogalmazás maradt ki Reagan leveléből — írja a Pravda a Gazette című kana­dai lap alapján, s ugyan­csak a lap megállapítását kölcsönözve leszögezi: Rea­gan válaszlevele nem tar­talmazott engedményeket. Pénteken a Budapesti Mű­szaki Egyetemen záróüléssel befejeződött a Magyarok sze­repe a világ természettudo­mányos és műszaki haladá­sában című tanácskozás. Az első alkalommal megrende­zett ötnapos nemzetközi konferenciát a Magyar Tu­dományos Akadémia, a Ma­gyarok Világszövetsége, a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsé­ge, valamint a Budapesti Műszaki Egyetem hívta ösz- sze. A konferencián 150 kül­földön élő magyar származá­sú, valamint 300 hazai tu­dományos és műszaki szak­ember vett részt. A záróiiLésen Konkoly “&■ bor, a Műszaki Egyetem ta­nára, a tanácskozás tudomá­nyos bizottságának elnöke foglalta össze a rendezvény tapasztalatait. Elmondotta, hogy a tanácskozás sikeres volt, a résztvevők magas színvonalú előadásokon szá­moltak be a saját, valamint az intézetükben folyó tudo­mányos kutatások főbb irá­nyairól. Konkoly Tibor szólt arról, hogy további együttműködési lehetőségekről is tárgyaltak a tanácskozáson. Hasznosnak A „Hatok” Mexikóban tar­tott tanácskozásukat követő­en sajtóértekezleten jelentet­ték be, hogy üzenetet juttat­tak el Mihail Gorbacsovhoz, az SZKP KB főtitkárához és Ronald Reagan amerikai el­nökhöz. Ebben a Szovjetuni­ót arra kérik, hogy hosszab­bítsa meg az atomrobbamtá- sofc egyoldalú szüneteltetésé­nek érvényét, az amerikai kormányzatot pedig arra szó­tartanák, ha a jövőben az eddiginél több magyar ösz­töndíjas jutna el azokba a kutatóintézetekbe és egyete­mekre, ahol a külföldön élő magyar származású tudósok és mérnökök dolgoznak. Ezt követően Ágoston Mi­hály, az Országos Műszáki Információs Központ és Könyvtár főigazgatója bemu­tatta az ezen a napon meg­jelent Magyarok a termé­szettudomány és a technika történetében című könyvet. A kötetben több mint 300 magyar tudós szakmai és életrajzi adatai szerepelnek. A könyv tartalmazza Neu­mann Jánosnak Bay Zoltán­hoz írt kilenc levelef- is, -amelyeknek eredetijét .^Bpy Zoltán a Magyar Tudomá­nyos Akadémiának adomá­nyozta. A záróülésen a külföldön élő magyar származású szak­emberek nevében Kováts Er­vin Svájcban élő vegyész- mérnök szólt a konferencia munkájáról. Elmondotta, hogy a külföldiről érkezett résztvevők a vártnál is si­keresebbnek értékelik a ta­nácskozást. Helyesnek tart­ja, hogy ä tanácskozás meg­ismétlését tervezik. lítja fel a hat állam- és kor­mányfő, hogy legalább a leg­közelebbi szovjet—amerikai csúcstalálkozóig ne végezzen újabb kísérleti robbantáso­kat. Az üzenet tartalmát Ingvar Carlsson svéd kormányfő is­mertette, aki a hatok nevé­ben leszögezte: azt várják, hogy mindkét vezető hivata­losan válaszol a felhívásra. Ä „Hatok” üzenete Nemzetközi vízi túra Nyolc nap a tavon ...-a Ötödször rendezték meg a természetbarátok nemzetközi túráját a Balatonon. 69 ka­jakkal és kenuval 180 részt­vevő indult útnak augusztus 2-án Balaton körüli útra. A keszthelyi megnyitó után — amelyen hőlégballon-, sár­kányrepülő- és hajósmodel­lező bemutató is volt a látványos felvonuláson kí­vül - először az északi part közelében hajóztak. Az NDK-ból és az NSZK-ból je­lentkezett _ túrázókon kivül budapesti, Zala, Veszprém és Somogy megyei evezősök vettek részt az erőt és kitar­tást követelő, élményekben gazdag vízi kiránduláson. Munkatársunk Boglárlel- lén, a Platán-strandon talál­kozott a keménykötésű fér­fiakkal, asszonyokkal, csalá­dokkal. A természetbarátok záróeseményként ma pálya­versenyeken veszned részt jo keszthelyi móló előtt. ' _________________Ük..,.

Next

/
Thumbnails
Contents