Somogyi Néplap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-05 / 183. szám
1986. augusztus 5., kedd Somogyi Néplap 3 Kaposvár nyugati kapuja Átadták az új vasúti-közúti felüljárót Tegnap délelőtt 11 órakor ünnepélyesen nyitotta meg a nemzetiszínű szalag átvágásával dr. Nagy Ervin közlekedési miniszterhelyettes a somogyi megyeszékhely közlekedésének jelentős létesítményét, a tüskevári vasúti- közúti feliül járót. A 61. számú főút kaposvári átkelő szakaszán megépült új út átadásán a megye és a város párt-, állami és társadalmi vezetői között ott volt Kle- novics Imre, a megyei párt- bizottság első titkára^ Tolnai Sándor, a városi pártbizottság első titkára és Brandtmüller István, a megyei tanács általános elnökhelyettese. Az avatáson megjelent vendégeket és az építőket Papp János, a városi tanács elnöke köszöntötte. Többek között elmondta: — Kaposvár életében és fejlődésében igen jelentős állomás ez a mai esemény. Több éves munka eredményéként új közlekedési létesítménnyel gazdagodott városunk. Szerencsére nem ritka Kaposyáran a hasonló ünnepi esemény, hiszen a felszabadulás óta, de különösen az utóbbi két évtizedben lendületesen fejlődött a város. Az elmúlt évtizedlökről szólva a tanácselnök beszámolt arról is, hogy a ma már számottevő és fejlődő- képes iparral, élénkülő kereskedelemmel, rangos és vonzó kulturális programokkal rendelkező megyeszékhely lakossága két és félszeresére nőtt a felszabadulás óta. A városi lakásállomány fele az utóbbi húsz évben épült; összefüggő és egyre jobban ellátott városrészek alakultak ki. A lendületes gyarapodást a termelő és a lakossági infrastruktúra nem tudta mindenben követni. A gondok között első helyen volt a város közlekedése. A lakótelepeken, a családi házas területeken és az ipartelepeken az út- és járdaépítések csak részleges és helyi megoldásokat hoztak, az. általános'közlekedési feltételeken lényegesen nem javítottak. A jelentős változáshoz átfogó, több ötéves tervre szóló program kellett. Ennek keretében korszerűsítették a 67-es számú főútvonalat, javítva ezzel a város északdéli forgalmát. 1975—80 között kiépítették a Kaposvár keleti részét a Kanizsai úttal összekötő útszakaszt, most pedig a főúthálózat nyugati kapuja készült el. Temesi Ferenc, a Pécsi Közúti Igazgatóság igazgatója a létesítmény elkészüléséről szóló jelentésében többek között elmondta: — Az Üt- és Vasúttervező Vállalat mémökeinék tervei szerint megépült két forgalmi sávos felüljáró a Pécsi Közúti Igazgatóság kaposvári koordinációs irodája '**■/. i, i és a legnagyobb munkát végző generálkivitelező, a Kaposvári Közúti Építő Vállalat összefogásának eredményeként határidő előtt készült el. A felüljáró és a hozzá kapcsolódó közművek, a csatlakozó útszakasz és a jelzőlámpás csomópont 135,5 millió forintba került. A felüljáró nerqcsak gyorsítja- majd, hanem biztonságossá is teszi a forgalmat. Az építkezés nagyságát jelzi, hogy az előkészítést követő három évig tartó munka során 156 ezer köbméter földet mozgattak meg, 10 ezer köbméter betont építettek be, 37 ezer négyzetméter területet borították aszfalttal, 17 ezer négyzetméternyi rézsűt, padikát alakítottak ki. Létrehozásában a már említett vállalatokon kívül többek között részt vett "a Dunántúli Regionális Vízmű kaposvári üzeme, a Kaposvári Városgazdálkodási Vállalat, a Dédász, a Posta Távközlési Üzeme, a Gáz- szolgáltató Vállalat, a Kapós Volán. A városi tanács 31 millió forinttal járult hozzá az előkészítéshez és a szanáláshoz, a megyei párt- bizottság és a tanács teljes súlyával támogatta az új létesítmény megvalósítását. Nagy Zsóka Fotó: Makai Károly „Sínen van" a csurgói társulás Erdőgazdálkodók összefogása Tölgyrönk Ausztriába A csurgói, a berzenceá, az iharosberényi, az inkei és a gyókényesi termelőszövetkezet, meg a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság több mint hat éve lépett „szövetségre”, s közösen létrehozták a Csurgói Erdőgazdálkodási Társulást. A közös gazdaságok közül a csurgói és a gyékényesi rendelkezik e legnagyobb erdőterülettel — mindegyiknek mintegy 1500 hektárnyi erdeje van —, de a többiek száz hektárjai is indokolták, hogy társuljanak az ágazat gazdaságosabb, szakszerűbb működése végett. A Sefag a felvásárlásban és — a csurgói üzem révén — a feldolgozásban vesz részt, minthogy ide kerül,, az öt té- esz erdeiből kivágott fa zömeMinderről Buncsák Sándor, a csurgói Zrínyi Tsz elnöke tájékoztatott, amikor az 1980. január 1-jei indulástól eltelt időszakról beszélgettünk. Szavaiból kitűnt — és az elmúlt éveik tapasztalatai is ezt bizonyították —: jó döntés volt a .társulás megalakítása, van létjogosultsága az ilyesfajta együttműködésnek. A társulást a szövetkezeitek közös alkalmazásában álló erdő- mérnök irányítja, emellett minden taggazdaságiban szakember kezében van az erdészeti ágazat. Elsősorban ők gondoskodnak róla az adott területen, hogy az 'erdőrendezési terv megvalósuljon, a telepítéstől, a felújításoktól az ápolási munkákon keresztül az értékesítésig minden zavartalanul menjen. — Az -érintettek között teljes az egyetértés abban, hogy az erdőtulajdonos lehetőleg minél többet kapjon a fájáért, így a szakembereket közös érdek vezeti a fapiacon. A száz-százhúsz éves tölgy például számottevő bevételt jelent. Legújabban egy osztrák partnerrel bővült a kapcsolatuk: megrendelésére — és itteni kiválasztása, minősítése alapján — tölgy rönköt szállítunk Ausztriába egy külkereskedelmi cég közreműködésével. Tőlünk, a csurgói téesztől legutóbb ezer köbméter fát vásárolt, főként tölgyrönköt, de a minőségi tűzifáért — például cser hasábf áért — is jó árat fizet. Fölmerül a kérdés: vajon öt-tíz év múlva vagy később lesz-e mit kivágni; hogyan halad rnz új erdők telepítése a tűzi- és ipari fát most nagy arányban értékesítő gazdaságokban? — A tíz évre szóló ütemterv szerint a mi szövetkezetünkben az évi kitermelhető menny iség 10 ezer köbméter. E terv alapján történik nemcsak a vágás, hanem a telepítés, a felújítás is, s ettől csak rendkívül indokolt esetben, engedéllyel.tér- hetünk el. A felújítást a tarvágások helyén rendszeresen ellenőrzik. Minden kitermelt köbméter fa után erdőfelújítási járulékot fizetünk — fafajonként eltérő összegben —. ezt a terv alapján kivetik a szövetkezetre, a felújítás, a telepítés, ápolás után viszont — az eredéstől, a gondozástól függően — állami térítést kapunk. Tehát szigorú érdekeltségi rendszerben dolgozunk: ha jól csináljuk az új erdők telepítését, a felújításokat, megtaláljuk a számításunkat — de ahhoz, hogy a pénzhez hozzájussunk, vagyis véglegesen átvegyék tőlünk az erdőit, nagyon jól kell dolgoznunk. Mégis: fogyóban vannak az értékesebb erdők ebben a térségben (is?). Az elnök szavaival élve: hatóságilag „kéz7 ben van” ugyan ennek- az ágazatnak a sorsa, de nem múlitak el nyomtalanul a húsz-huszonöt évvel ezelőtti nagyarányú — és olykor bizony meggondolatlan — erdőirtások, melyék a szövetkezetek megalakulását követő években, a gazdasági épületek létesítésének időszakéban gyakoriak voltak. — Régebben az erdőbirto- kosságok nagyon vigyáztak az erdőkre, kímélték, ameddig lehetett, az értékesebb faállományt — mondja az elnök. — Ezekre a minőségi egyedékre aztán „ráhajtottak” a gazdaságók, s igaz ugyan, hogy telepítettek is, de az akác, a nyár, az éger kivételével a többi fafajinál bizony hosszú évtizedeknek kell eltelniük ahhoz, hogy jó pénzért hasznosítható ipari alapanyagot adjanak ezek az erdőrlészek. Amióta ez a társulás működik, a szakemberek irányításával arra törekszenek a tagszovetkezetek ben, hogy — amint azt az együttműködés neve is jelzi — hatékony erdőgazdálkodást folytassanak. Az eredményék azt mutatják, hogy gondos gazdái ennék az ágazatnak. Hernesz Ferenc Űj munkarend a szénbányákban Több áru, nagyobb engedmény Képünk Kaposváron, a Május 1. utcai Konfekcióüzletben kéŰj munkarend lépett tegnap életbe az oroszlányi szénbányáikban. Az eddigi 5 nap helyett 6 napon át termelnek folyamatosan, tehát szombaton is háromműszakos lesz a széntermelés. A bányászoknak természetesen továbbra is biztosítják a vasárnapon kívüli heti egy pihenőnapot, amit azonban nem egyszerre kap meg mindenki, és ez a szabadnap nem szombatra, hanem váltakozva a hét különböző napjára esik. Az év 12 hónapjából 8 hónapig — ősztől—tavaszig — dolgoznak ilyen munkarendiben az oroszlányi bányászok. Négy hónapig ismét a régi, a heti 5 napos munkarend marad érvényben a vállalat föld alatti munkahelyein. Az ország más szénune- dencóiben is fokozatosan korszerűsítik, megváltoztatják az eddigi munkaidő-beosztásokat. Az oroszlányiakhoz hasonlóan a borsodi és a veszprémi bányavállalatoknál is áttértek már az ösz- szes föld alatti munkahelyen a heti 6 napos termelésre. A többi vállalatnál általában még csak egy-két bányában dolgoznak ilyen folyamatos munkarendben, amit később általánossá tesznék. A többi vállalattól eltérő munkarendet rendszeresítettek a Tatabányai Szénbányák üzemeiben. Ott nem a szombati termelést választották, hanem az eddigi napi három- műszakos termelésről áttértek a négynegyedes termelésre. A bányábeli munkarend megváltoztatásának elsődleges célja a teljesítményig javítása, a bányagépek jobb kihasználása. Egy-egy frontfejtésben ma már 200—300 millió forint értékű berendezéssel dolgoznak a bányászok, s igen nagy veszteséggel jár, ha ezeket nem használják ki megfelelő mértékben. A munkarend megváltoztatásával egyidejűleg más i ntézkedéseket is bevezetnek a szénbányákban, hogy növelhessék az év hátralévő időszakában a termelést. Az első félévi tervet nem teljesítették a bányászok, így a következő 5 hónap alatt a lemaradást is pótolniuk kell. Megkezdődött a nyári vásár Aki vette a fáradságot, és már szombaton körülnézett az üzleteikben, láthatta: jó ütemben készültek a megye valamennyi kedvezményes árut kínáló üzletében. Átrendezték a kirakatokat, és az engedményesen árusított' cikkek fölé kiírták: 30, illetve 40 százalék. A hétfőn kezdődött és két hétig tartó engedményes árusításiba a megyei tanács kereskedelmi osztályának tájékoztatása szerint a múlt évinél valamivel több árut vontak be: összességében csaknem 43 millió forint értékűt adnak olcsóbban. Méteráruból nagyobb .a kínálat, felső- ruházati termékekből viszont kevesebb kerül az elkülönített árusítóhelyekre, mint az előző évben. . A Somogy Kereskedelmi Vállalatnál - Boruzs Zoltán kereskedelmi igazgatóhelyettes elmondta: szült — Az idén 17 millió forint értékű árut adunk engedményesen, ez négy és fél millió forinttal több, mint a múlt évben volt. A férfi konfekcióáruit, a cipőket és a lakástextíliákat 30, a többit 40 százalékos engedménnyel árusítjuk. Az akcióban valamennyi ruházati üzletünk részt vesz. Női szandálokból, nyári ruhákból, férfiingekből, bébinapozőkból bővebb a választékunk, mint az előző évben, kevesebb viszont a fürdőruha és a férfiszandál. Ez utóbbiból már tavaly sem tudtunk olcsóbban adni annyit, mint amennyire igény lett volna. A vállalat kaposvári Somogy Áruházában valóban érződik a méteráruk kínálatának bővülése. Színesedtek, gazdagodtak az engedményes áruval megrakott polcok, bőven van válogatni való női szandálokból és a földszinti divatosztályra is érdemes bemenni: sokféle és valóban divatos árut kínálnak. Láthatóan kevesebb azonban a fürdőruha, ami arra utal, hogy a nagy melegben ezek nagy, része már eddig elkölt. Tegnap délig 800 ezer forintos forgalmat érték el, ez egy átlagos napi bevételnek felel meg. A Balaton-parti üzletek közül Boglárlellén a Boglárka Áruház ruházati osztályán érdeklődtünk az áruválasztókról és az első nap forgalma iránt. Kiss Ibolya osztályvezető elmondta, hogy ők is több árut vontak be az engedményes árusításba, mint tavaly. Az első órában 50 ezer forintért adtak el cikkeket, többségében fürdőruhákat és pólókat. Ilyen forgalmat máskor a déli órákig érnek el.
