Somogyi Néplap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-30 / 204. szám

XLII. évfolyam, 204. szám Ára: 2,20 Ft 1986. augusztus 30., szombat Kis lépések Sokáig megszoktuk, hogy fejleszteni csak új üzemcsar- nokkal, vadonatúj gépcso­dáikkal lehet. Pedig gazdasá­gunk már régebben abban a szorító kényszerhelyzetben van, hogy a termelésbővítő éxtenzív fejlesztésről át kell térnie a kevésbé látványos, de a hatékonyságot fokozó, a versenyképességet megtartó intenzív pályára. S ebbe a feladatkörbe nemcsak a bel­ső tartalékok feltárásával — az anyag- és energiamegtaka­rítás. az importhelyettesítés, a szervezettség fokozása, a minőségjavítás — kérdései tartoznak bele, hanem a ná­lunk sajnos csak most kezdő­dő fejlesztési módszer. az úgynevezett „kis lépések stratégiája” is. Szükségből kovácsolnak erényt azoknál a vállalatok­nál, ahol elöregedett gép­parkjuk, elavult technológiá­juk, régi gyártmányszerkeze­tük megújítására töreksze­nek. Itt sem időről időre elő­kerülő kampány-feladatról van szó, hanem következete­sen végrehajtott korszerűsí­tésről: nem tűzoltó munkáról, a szűk keresztmetszet felol­dásáról, sokkal inkább terv­szerű folyamatról. Mert ez a tevékenység a valóban folya­matos, megelőző karbantar­tással kezdődik és igencsak beletartozik a menetközben végrehajtott modernizálás, egy-egy hatékony műszaki megoldás beépítése is. A gépek rekonstrukciója ugyanis nem választható el a gyártmányfejlesztéstől, a nagysorozatú termelés alapo­sabb előkészítésétől, a ter­melési eljárások ésszerűsíté­sétől, egyszóval a termelé­kenység fokozásától. Nem sok értelme van ugyanis a beren­dezések félújításának — bár önmagában is költségcsök­kentő és minőségjavító hatá­sa lehet —, ha utána tovább­ra is elavult módon, romló versenyképességű terméke­ket gyártanak velük. Fejlesztési eszközeink szű­kös volta, a dráguló bitelek mellett nagy jelentősége van a „Kfclépések stratégiájá­nak”. Ezekre a kisebb beru­házásokra, felújításokra a legszegényebb vállalatoknál is csurran -csepp en saját pénz, és ezeket a módosítá­sokat, rekonstrukciókat nem egyszerre, hanem huzamos gyári leállással, hanem ap­ránként és fokozatosan, de «.imái inkább átgondoltan célszerű elvégezni. Ahogyan ezt a beruházási szélcsend­ben egyre ügyesebben „laví­rozó” építőipari vállalatok és a kisebb értékű, de folyama­tos gépcseréket végző köny- nyű ipari üzemek teszik. A nagyüzemek pedig a nagyér­tékű berendezéseik korszerű­sítő rekonstrukciójának gya­korlatát követik. S ahol jól csinálják, ott ezeket a kislép- tű felújításokat egységes in­novációs folyamatként keze­lik: összekapcsolva a szük­séges munkaszervezési, gyártmányfejlesztési intéz­kedésekkel — beleértve a formatervezést is — és egyre inkább a körültekintő piac­kutatás, a külső és belső ér­tékesítési lehetőségek moti­válják, hatják ezeket a kicsi, ám gyors lépéseket. A parancsoló szükségsze­rűség s a szűkösebb lehető­ségek összeegyeztetésének jé példái azonban csak akkor lendíthetik élőre az egész gazdaságot, ha ez a vállalati magatartás, fejlesztési gya­korlat általánossá válik. Zsiday Csaba Az Elnöki Tanács ülése Törvényerejű rendelet és rendeletmódosítások Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa. A testület a Miniszterta­nács előterjesztése alapján módosította a belkereskede­lemről szóló 1978. évi I. tör­vény, valamint a magánke­reskedelemről szóló törvény- erejű rendelet egyes rendel­kezéseit. A törvény korsze­rűsítését a megalkotása óta a gazdasági életben bekövet­kezett változásék — a vál­lalatirányítási rendszer kor­szerűsítése, a tevékenységi kör szabadabb meghatározá­sa, új üzemeltetési formák bevezetése — és a magasabb szintű jogszabályok korábbi módosítása tette szükségessé. Az új jogszabály a belke­reskedelem alapvető felada­tául az elosztási jellegű el­látási tevékenység helyett a kereslethez igazodó árukíná­lat kialakítását, a kereske­delmi, a vendéglátási és az idegenforgalmi szolgáltatá­sok bővítését határozza meg, és egyben elő kívánja segí­teni a kereskedői foglalkozás jobb elismerését is. A lakos­ság ellátásának és vásárlási lehetőségeinek javítása érde­kében a kis településeken, illetve a megfelelően el nem látott területeken lehetséges­sé válik a magánkereskedés és a 'kisipari tevékenység együttes gyakorlása. Az új szabályozás a magánkeres­kedés kereteit is kiszélesí­tette. A jövőben a jogsza­bály által meghatározott körben, az állami és a szö­vetkezeti kiskereskedelem tevékenységét kiegészítve, vendéglátási, kereskedelmi és idegenforgalmi szolgálta­tás is végezhető. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletet hozott egyes szövetkezeti jogszabályok módosításáról. Ennek célja az érdekképviselet érdemi munkáját is meghatározó vezetési-döntési rendszer fej­lesztése és a választott szö­vetkezeti testületek irányító­szerepének fokozottabb ér­vényre juttatása. Az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény hatályba lépé­sével összefüggésben az El­nöki Tanács törvényerejű rendeletet alkotott a Magyar Népköztársaság felsőoktatási intézményeiről. Ezen intéz­ményrendszerben bekövetke­zett változások szeptember 1-jén lépnek hatályba, s vég­rehajtásuk folyamatosan tör­ténik. A továbbiakban a testület kinevezésről döntött, bírá­kat mentett fel és válasz­tott meg, valamint más idő­szerű ügyekről tárgyalt. Atomkonferencia Nem bírálat, hanem a szo­lidaritás jellemezte tanács­kozásunkat — jelentette ki Valeri j Legaszov, a szovjet küldöttség vezetője a nuk­leáris balesetekkel foglalko­zó konferencia pénteki záró ülésén. A tanácskozáson, amelynek összehívását a csernobili atomreaktorban bekövetkezett szerencsétlen­ség után határozták el, csak­nem 600 szakember vett részt, 62 országból. A szak­értők öt napig tárgyaltak a szerencsétlenség okairól, kö­vetkezményeiről és a hasonló balesetek elkerülésének le­hetőségéről'. A tanácskozás köreiben általános volt a vélemény: az atomenergia nélkülözhetetlen, s termelése most biztonságosabb lesz, mint valaha volt. Hans Blix, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) vezérigazgatója a záróülésen hangoztatta, hogy a szerencsétlenség után „a szovjet hatóságok által tett intézkedések kiérdemelték a szakemberek közösségének tiszteletét és támogatását”. Valerij Legaszov a záró sajtóértekezleten rendkívül sikeresnek minősítette a bé­csi tanácskozást és elisme­réssel beszélt arról, hogy a világ több száz kiváló szak­embere szovjet kollégáival együtt kereste a választ a nukleáris biztonság kérdé­seire (Folytatás a 2. oldalon) Martenson Budapesten Az Országos Béketanács meghívására pénteken ha­zánkba érkezett Jan Marten- son, az ENSZ főtitkárhelyet­tese. Részt vesz az OBT ál­tal szervezett békehétvége programjain. A lengyel kormányfő Magyarországra látogat Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos, baráti lá­togatásra hazánkba érkezik Zbigniew Messner, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnö­ke. (Kommentárunk a 2. oldalon.) Fiatalok találkozója A szocialista országok fő­városai XIII. ifjúsági talál­kozója pénteken a Vígszín­házban rendezett gálaműsor­ral ért véget. Az ötnapos rendezvényen# Addisz Abeba, Berlin, Budapest, Bukarest, Hanoi, Havanna,' Kabul, Ma­nagua, Moszkva, Pham Penh, Prága, Szófia, Ulánbá­tor, Varsó és Vientiane if­júságának-képviselői vettek részit. A gálaesten Kiss Péter, a KISZ Budapesti Bizottságá­nak első titkára elmondotta: a találkozót jó hangulat és sok munka jellemezte. A fiatalok új barátokat szerez­tek, sok-sok élményt gyűj­töttek, új információkat kap­tak egymás országairól. A résztvevők egymás életének, gondolatainak, érzéseinek megismerésével hozzájárul­tak népeik barátságának erősítéséhez is. A szakmai versenyek és a kulturális programok segítették a ta­pasztalatok kicserélését. A politikai tanácskozáson is — amelyen a delegációk tagjai megvitatták az ifjúság esz­mei-politikai nevelését, il­letve szerepét a szocializ­mus építésében — hasznos tudnivalókat adtak át egy­másnak a küldöttek. Hangsúlyozták: az ifjúság előtt álló feladatok megvaló­sításának elengedhetetlen feltétele a béke. A fiatalok csakis békés körülmények között tudják elképzelni a jövőt, amelyről 1985-ben a moszkvai VIT-en elhangzott: „Az ifjúságnak nemcsak le­hetősége, hanem joga is van egy boldogabb jövőhöz.” A találkozó résztvevői azit vall­ják: a világ ifjúságának ösz- szefogása jelentékeny erő a béke megvédéséért, a társa­dalmi haladásért, a demok­ráciáért vívott küzdelemben. A delegátusok egyetértet­tek abban, hogy fel kell hív­ni a világ békeszerető fia­taljait, munkálkodjanak a béke megszilárdításáért — emelte ki a KISZ Budapesti Bizott&ágánank első titkára. A delegációk egyetértenek a Szovjetunió és a többi szó. ciaiista ország törekvéseivel, amelyek célja az általános és teljes leszerelés, a világűr militarizálására irányuló amerikai tervék megakadá­lyozása és a nemzetközi kap­csolatok új alapokra helye­zése. A rendezvény zárónapján a küldöttségek vezetőit fo­gadta Jassó Mihály, az MSZMP Budapesti Bizottsá­gának titkára és Szépvölgyi Zoltán, a Főváros Tanács el. nőké. Ezt követően a dele­gációk vezetői látogatást tet­tek a KISZ Központi Bizott­ságán, ahol Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a KISZ KB éllső titkára fogadta őket. Áhromejev Stockholmban Jöttek, láttak, fizettek Kik jöttek, mit látták, s mennyit fizettek? Boglárlel- lén és a városi tanácshoz tar­tozó közigazgatási területen az idegenforgalom augusztus végi mérlegét a megyei párt- bizottság első titkárának át­fogó látogatásakor vonta meg Szabó József tanácselnök a vendéglátás lebonyolításában közreműködő szervezetek, in­tézmények vezetőinek jelen­létében. A tájékoztatóból kitűnt, hogy a kereskedelmi ellátás területe tavaly szeptember óta 2100 négyzetméterrel nőtt, de így is maradtak el­látatlan területek. Erre az ötéves tervidőszakra vár Bog- lárlelle kereskedelmi ellátá­sának teljes megoldása. A jövő évi szezonkezdésre to­vábbi 3000 négyzetméterrel növelhető a kereskedelmi el­látást szolgáló terület. A kö­vetkező években hozzálátnak a szakosított kereskedelmi egységek létrehozásához, szeptemberben előkészítik a boglári részen a szolgáltató- ház építését és a leilei vá­rosrészen a Lelle Áruház bő­vítését. Tárgyalások folynak Domus és Fészek áruházépí­téséről is. Tervezik a közle­kedés javítását, az idegen­forgalmi- látnivalók — mint amilyen például a Várdomb — hasznosítását. Az idén Boglárlellén csak­nem 190 ezren váltottak je­gyet kiállításokra, zenei prog­ramokra, tárlatlátogatásokra, színházi előadásokra és egyéb művészeti, kulturális és sportrendezvényekre. Sok és színes gyermekprogram vár­ta a legifjabbákat. A város diszkóit és más szórakozóhe­lyeit 10 300-an keresték fel. A szocialista országokból érkezett vendégektől az idén július végéig 5 millió forint­tal több valutát váltottak be, mint tavaly az elő-, a fő- és az utószezonban együttvéve, ugyanez viszont nem mond­ható el tőkés viszonylatban. A mérleg így is kedvező: az öt legfontosabb ilegenforgal- mi szervezet lebonyolításá­ban tavaly egész évben 162,4 millió, az idén a főszezon de­rekán már 146,3 millió fo­rintra rúgott a valutabevál­tás összege. Érzékelhető volt a közte­rületek rendbetétele, minden eddiginél erőteljesebb ütem­ben épültek a közművek — a víz, a gáz- és a szennyvíz­csatorna-hálózat —, nőtt a város idegenforgalmi foga­dóképessége és az ellátás kulturáltsága. Hátha még az idegenforgalomból szárma­zó valutabevétel arányában „visszamaradhatna” bizonyos összeg a város fejlesztésé­re... Tovább javult a boglárlel- lei áüész kereskedelmi ellá­tást javító munkája: az el­múlt éveket a gyorsfejleszté­sek, a szezonjellegű beruhá­zások jellemezték, ebben az évben viszont már a tartó­san nyitvatartó egységek lét­rehozása, rendbetétele került előtérbe. Alapvető cikkekből 50—60 százalékkal javult az ellátás Boglárlelle térségé­ben (ám a megye többi vá­rosának színvonalát így is csak szezonon kívül érik el...) Az áfész létesítmé­nyeinek jobb kihasználását, az egységek forgalomnöveke­dését segítette, hogy azok egy részét közösen hozták létre és így üzemeltetik pél­dául a söriparral, a húskom­bináttal, a Füszérttel. A nyári gyorsmérlegből va­ló adatok mutatják: Boglár­lelle törekszik az idegenfor­galom és a helyi lakosság minél jobb ellátására, a ven­dégvárás színvonalának ál­landó javítására. A kezdeti eredményekről bárki meg­győződhetett, aki ezen a nyá­ron megfordult a városban. Her nesz Ferenc Szergej Áhromejev mar­sain, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnöke és a hon­védelmi miniszter első he­lyettese Stockholmban teg­nap felszólalt az európai bi­zalom- és biztonságerősítő, valamint leszerelési konfe­rencia plenáris ülésén. Meg­állapította, hogy a megbíz­ható biztonsági rendszer lét­rehozásában nagy szerepe van a stockholmi konferen­ciának is, s ezért a szovjet fél azzal a szilárd meggyő­ződéssel érkezett erre a nemzetközi fórumra, hogy elősegítse a kölcsönös meg­értés, az érdekek kölcsönö­sen elfogadható egyensúlyá­nak elérését. Az ellenőrzésről szólva Áhromejev kijelentette: a szovjet kormány elfogadha­tónak tartja a helyszíni fel­ügyelet alkalmazását azzal a feltétellel, hogy az nem okoz kárt egyetlen ország bizton­ságának sem. A stockholmi szovjet nagykövetségen tegnap sajtó­értekezletet tartottak, s ezen Áhromejev marsall válaszolt az újságírók kérdéseire.

Next

/
Thumbnails
Contents