Somogyi Néplap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-26 / 200. szám

1986. augusztus 26., kedd Somogyi Néplap 3 Georgikon­napok Hétfőn Keszthelyen meg­kezdődtek a 27. Georgdkon- •napok rendezivényei hazai, valamint csehszlovák, len­gyel, NDK- és NSZK-beli, valamint osztrák mezőgaz­dasági szakemberek, kutatók részvételével. A kétnapos tudományos tanácskozás témája: a takar­mánygabona termelése és felihasználása. Az ezzel kap­csolatos gazdaságpolitikai kérdésekről Kovács István, a MÉM főosztályvezetője ple­náris ülésen tartott előadást. Egyebek között arról szólt, hogy a gabonaágazatban új értékrend van kialakulóban, mert az állattenyésztés az eddiginél több nagy ener­giatartalmú kukoricát igé­nyel és a külpiaci értékesítés lehetősége is kukoricaterme­lés növelése mellett szól. Felhívta a figyelmet arra, hogy az abraktakarmányok összetétele sok esetben nem megfelelő, mert energia­vagy fehérjehiányosak. Mint hangsúlyozta, a gabonater­melés és az állattenyésztés területén a VH. ötéves terv­ben kitűzött célokat csak a két ágazat összehangolt fej­lesztésével lőhet elérni. A plenáris ülés után két szekcióban folytatódott a konferencia. A takarmány­gabona-termeléssel foglal­kozó munkacsoportokban töhbek között megvitatták a kukorica és az árpafélék termesztésénék agrotechni­kai, talajerőgazdálkodási és biológiai kérdéseit, s beszá­molókat hallgattak meg a hazai termelési rendszerek, a KITE, illetve az IKR ta­pasztalatairól. A másik szekcióban a takarmányga­bona tárolásának, tartósítá­sának és feldolgozásának korszerű módszereit, fel- használásának további le­hetőségeit elemezték. A két nap alatt mintegy 60 előadás hangzik el; töb­ben posztereken teszik közzé kutatási eredményeiket. Mikro­elektronikai egyezmény Hétfőn az Ipari Miniszté­riumban magyar és NDK- beli ipari vezetők tárgyalá­sokat folytattak az elektro­nikai együttműködés kiszé­lesítéséről. A tárgyalások be­fejeztével Kapolyi László ipari miniszter és Félix Meier, az NDK elektrotech­nikai és elektronikai minisz­tere aláírta a két ország kö­zötti 1986—90. közötti évek­re érvényes új mikroelektro­nikai tárcaközi egyezményt. A megállapodás alapján a két ország vállalatai tovább­szélesítik a műszaki-tudo­mányos együttműködést, kö­zösen fejlesztenek ki a mikroelektronikai termékek gyártásához szükséges be­rendezéseket és eszközöket, bővítik a gyártási eljárások, licencek cseréjét. A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉRVÉNYESÜLÉSE Lakóterületi fórum A tanácsok alapvető érdeke, hogy megismerjék a lakos­ság véleményét mindazok­ban a kérdésekben, ame­lyek a tanácsi munkát érin­tik. A lakossággal való vé­leménycsere, a tájékoztatás formáinak bővítése a taná­csok oldaláról lehetőséget ad arra, hogy intézkedéseik, döntéseik az állampolgárok igényeihez igazodjanak. Így viszont számíthatnak arra, hagy a közösen kialakított elképzelések, tervek végre­hajtásában a lakosságtól tá­mogatásit kapnak. Évente minden község és város összes tanácstagi vá­lasztókerületében tanácsta­gi beszámolókat tartanak. Itt a tanácstagok a tanács mun­kájáról és saját tevékeny­ségükről adnak számot. Lé­nyegében olyan intézményes lehetőségről van szó, amely módot ad arra, hogy a vá­lasztók ellenőrizhessék, mi­ként képviselte őket tanács­tagjuk, s egyben alkalom ar­ra is, hogy újabb feladatok­kal bízzák meg őket. Az állampolgárok választ kap­nak a jelölőgyűlésen, tanács­tagi fogadóórán felvetett közérdekű javaslataikra. Megfelelő ez a fórum a ta­nács fejlesztési terveivel kapcsolatos eszmecserére is. A tanácstagi beszámolók­kal kapcsolatos' tapasztalat, hogy azok korántsem ma­radnak meg a szűkén fel­fogott tanácsi keretekben. Az állampolgárok a tanácsot — helyesen — a legszorosabb értelemben a lakosság kép­viselőjének tekintik, s lakó­területük minden gondját, problémáját felvetik. Hosz- szasan lehetne elemezni, hogy a tanácsok a települé­sek felelős gazdáiként mi­lyen mechanizmuson keresz­tül tudják megoldani a la­kosság képviseletét. Fontos, hogy a tanácsi szervek tud­janak ;minden lakosságot fog­lalkoztató kérdésről. A kép azonban csak akkor lehet teljes, ha a fejlesztési elkép­zelésekről, az ügyintézés helyzetéről, intézkedéseinek hatásáról is visszajelzéseket kap a tanács. A tanácstagnak lehetősége van a választók gyűlésiének összehívására. Ezzel szükség szerint élhet. Olyan kötetlen tanácskozási formáról van szó, amikor a tanácstag tá­jékoztatja választóit a ta- nácstesfeület tervbe vett fon­tosabb döntéseiről, s egyút­tal javaslataikat, véleményü­ket kérheti, hogy ezek fi­gyelembevételével alakít­hassa ki álláspontját a ta­nácsülés vitájában. A vá­lasztói gyűlés témája lehet minden olyan, a választóke­rületet érintő elképzelés, amelyről hasznos előzetesen tájékoztatást adni, véle­ményt cserélni. (Csatorná­zás, vízbekötés, tömbfélújí­tás, szanálás.) A választói gyűlések jó alkalmat adnak a települést fejlesztő társa­dalmi munkák szervezésére, egy-egy közművesítési prob­léma megoldásának megbe­szélésére, a tanács által ja­vasolt telpülésfejdesztési cé­lok véleményezésére. A tanácstagi beszámolók és a választói gyűlések mel­lett a lakossággal való köz­vetlen találkozás jól bevált forumgi a falugyűlések. A községi tanács a lakosság tájékoztatása és véleményé­nek megismerése érdekében a település összes lakójának részvételével megtartott fa­lugyűlések elé terjesztheti a község életében alapvető je­lentőségű kérdéseket. A ta­nács falugyűlésen tájékoz­tatja a lakosságot, illetve kéri véleményét a tanács középtávú tervéről, költség- vetéséről, a község általános rendezési tervéről, más je­lentősebb terveiről, és azok végrehajtásáról. Hasonló szerepet töltenek be a na­gyobb településeken a vá­rosrészeket összefogó város­körzeti tanábskozásök. A tanácsok a helyi életvi­FONYÓDI FÓRUM ÜDÜLŐTULAJDONOSOKNAK A Fonyód! Nagyközségi Közös Tanács az év elején — az üdülőtulajdonosok igényeit elfogadva — úgy döntött, hogy augusztus vé­gén fórumot szervez a nem helyben lakók számára. A tanács határozatát már feb­ruárban minden ingatlan- tulajdonossal közölte. Dr. Komáromi József tanácsel­nök ezzel kapcsolatban el­mondta: — Fonyód csaknem 18 ki­lométer hosszú település. A nyaralók, a villák, és a tár­sasüdülők száma meghalad­ja a nyolcezret. A tervek el­készítéséhez eddig is kérték az ingaitlantulajdanosok vé- leméyét. A településcsoport általános rendezési tervének jóváhagyását megelőzően különösen számítottak véle­ményükre, javaslataikra. A megváltozott tanácsi gazdál­kodás szükségessé teszi azt, hogy még jobban megismer­jék az igényeket, a vélemé­nyeket. — Az elmúlt időszakban többször is volt lehetőség arra, hogy az üdülőtulajdo- nosofc véleményüket szerve­zett fórumon elmondják — mondta a tanácselnök. Tá­jékoztattuk őket a falugyű­lések időpontjáról, a rende­zési tervet egész napos fóru­mon ismertettük. A Somogyi Néplap segítségévei pedig olyan fórumot rendeztünk, ahol országos és helyi veze­tők is választ adtak az itt élők és üdülők kérdéseire. — Most ismét készülünk egy fórumra. Azt szeret­nénk, hogy az érintettek is­merjék meg azokat az el­képzeléseket, terveket, ame­lyeket a tanács terve tartal­maz. Tájékoztatást kívá­nunk adni a VI. ötéves terv végrehajtásáról, a VII. öt­éves terv jelentősebb célki­tűzéseiről és a hosszú távú koncepcióról. Ismét bemu­tatjuk a település jóváha­gyott általános rendezési tervét, amelynek végrehaj­tásához a segítséget, korsze­rűségi felülvizsgálatához észrevételeiket, javaslatai­kat várjuk. Nincs titkolni, takargatni valónk még akkor sem, ha egyes feladatokat — elis­merve azok fontosságát — nem tudtunk a tervekbe be­építeni, megvalósítani. A ta­nács a rendelkezésre álló anyagi erőforrások figye­lembevételével határozta meg a legfontosabb felada­tokat. — A település üdülő­hely. Az üdülőtulajdonosok és az állandó lakosok is úgy érzik, hogy a másik előnyé­re történnek a fejlesztések. Tanácstagjaink, akik az igé­nyeket és a terveket is is­merik, gondosan ügyelnek az érdekek összhangjának biztosítására. Feszítő gond­jaink közül kiemelem a szennyvízcsatornázást, amely várhatóan az ezredfordulóra fejeződik be, valamint a csapadékvíz-elvezetést, amely a mélyen fekvő terü­leteken a magas bel- és ta- lajvízszint miatt, a dombolda­laikon pedig vízmosás miatt okoz jelentős károkat. Em­líthetem a közlekedési utak zsúfoltságát is, amely a te­hermentesítő út megépítésé­vel, illetve a vasút és közút szintbeli kereszteződésének megszüntetésével — a vas­útállomásnál közút-vasúti aluljáró megépítésével — válik enylhíthetővé. A tele­pülésközpontban. az élelmi­szer ABC megépítése várha­tóan 1987-itől már csökken­ti a sorbanállást. A fonyódiak fórumát au­gusztus 29-én 18 órakor a balatonfenyvesi Vigadó ét­teremben, augusztus 30-án 18 órakor pedig a Petőfi SE sportcsarnokában rendezik meg. Süli Ferenc szonyok szabályozásában széles körű jogosítványokkal rendelkeznek, önkormányza­ti jellegükből következően a tanácsok rendeletéi határoz­zák meg a településrende­zésre, a piacokra, a köz- tisztaságra, az állattartásra, az ipari és mezőgazdasági termelés fenntartására vo­natkozó részletes szabályo­kat. A tanácsrendeletek a lakosságot közvetlenül érin­tő magatartási szabályokat tartalmaznák, nem közöm­bös tehát, hogy ezekről tár­sadalmi viták során maguk az érintettek miként véleked- ' nek. Sokkal könnyebb a ren­deletek hatályosulását bizto­sítani, ha a tervezeteket az állampolgárok megismerik, és még a kötelező erőre emelkedésük előtt felhívhat­ják a figyelmet a valóságos helyi életviszonyokhoz nem igazodó pontokra. A tanácstagi beszámolók, a falugyűlések, a városkörzeti tanácskozások és a társadal­mi viták szervezésében nagy szerepet vállalnak a Haza­fias Népfront lakóhelyi szer­vei. A népfront szervezésé­ben és támogatásával dol­goznak a lakó- és utcafoi- zottságok, mint a lakóterü­leti közösségek legkisebb sejtjei, amelyek ellátják a hozzájuk tartozó lakosság képviseletét és érdekvédel­mét, közreműködnek a nép­front és a tanácsok folya­matos tömegkapcsolataiban. Az álltaluk összehívott lakó­gyűlések kereteket adnak a mindennapi együttélés leg­apróbb gondjainak megbe­szélésére, a tanácsi szervek­hez, a szolgáltató vállalatok­hoz és intézményekhez to­vábbítandó kérések, javasla­tok összegyűjtésére. A véleménynyilvánítás, a tájékozódás lehetőségeit adó fórumok sokaságának tükré­ben elgondolkoztató, amíg már-már a bőség zavarával állunk szemben, mégis ta­lálkozhatunk olyan jelenség­gel, hogy néhol az emberek jobban ismerik az országos és a határainkon túli esemé­nyeket, terveket, minit szű- kebb környezetükre, lakóhe­lyükre vonatkozó elgondolá­sokat. Az általánosítás ez esetben sem volna helyén va­ló, de a fenti tapasztalat nem is egészen egyedi. A megoldás útjai sokf élék. Te­lepüléstípusonként eltérő teendőket igényel. Azt azon- bari általában érvényesnek tekintjük, hogy a lakosság érdeklődése, s ilyenformán a lakóhely demokrácia fó­rumainak hatékonysága egyenes arányban növekszik az érdemi viták, a tényle­ges beleszólás lehetőségével. Ennék révén teremthető meg a nagyobb aktivitást, odafi­gyelést és cselekvést magá­val hozó érdekeltség. Dr. Bálint Tibor A fokozott hőszigetelést előíró szábvány bevezetésére senki sem Volt eléggé felké­szülve — mondta Spolár Z oltánné, a Somogy—Zala Megyei Tégla- és Cserépipa­ri Vállalat gazdasági igazga­tóhelyettese. Ráadásul az OTP hitelfelvételei között az eligazodáshoz ugyancsak idő kellett. A vásárlókat az új rendelkezés tanácstalanná tette. Ezért is tájékoztattuk a tüzép-telepeken az építke­zőket arról, hogyan lehet a hagyományos téglából épült házat hőszigetelni. Három információs irodánk műkö­dik. Somogybán a téglaipari termékeknek csak tíz száza­léka készül az új szabvány előírásainak megfelelően. Ezért is hívja fel különös szorgalommal a vállalat a figyelmet a habarcsokra. A konkurencia — a hőszige­telt falazóanyagot kínáló más gyárak termékei — nagy távolsága miatt nem jelentenek igazi versenyt. A vállalatnál a termelés 1985 végén elérte a mély­pontot, az építkezésele szá­mának a csökkenése miatt a kereslet is jelentősen vissza­esett. Korábban azokat a téglagyárakat, amelyekben gazdaságtalan volt a terme­lés vagy elfogyott a jó mi­nőségű nyersanyag, bezár­ták. Somogybán erre a sors­ra jutott a kapo6szerdahelyi gyár is, Bőszénfán pedig profilmódosítást hajtottak végre: most kohók tetőszige­teléséhez és különféle ipari kemencékhez készítenek szi­getelőanyagot. A kereslet azonban kicsi: ezért neméri meg csak ezt az egy termé­ket gyártani. A Barcson készülő mészhomok tégla nem elég ismert a fel­használók között. Fehér szí­ne pedig nem teszi igazán kedveltté. Ebben az évben a Dráva-parti városban mind­össze kétmillió tégla készül: az üzem kapacitásának csak a töredékét használja fel. Egy profilmódosításhoz vi­szont 100 millió forint körüli beruházásra lenne szükség. Erre azonban senkinek sincs pénze. A téglaipar jövedel­mezősége nem jó és nem tudnak saját pénzügyi ala­pot képezni. Pedig ez elő­feltétele lenne a bankköl­csönnek. Régi terv egy új téglagyár felépítése Kapos­vár környékén. Ez látná él hőszigetelő téglával a kör­nyéket. Létjogosultságát senki sem vitatja, minden ötéves terv készítésekor sze­repel az elképzelések között. A pénzhiány végül az el­képzelésit a megvalósíthatat­lan tervek közé sorolja. Lehőcz Rudolf A balatoni építési tilalom bevezetése nehéz helyzetbe hozta a balatonszentgyörgyi és kőröshegyi gyárakat. Ezen a két helyen jelenleg 10 mil­lió eladatlan tégla van. A balatonszentgyörgyi gyár ré­gen megérett rekonstrukció­ja egyre tovább húzódik. Tabon jó minőségű falazás­ra alkalmas téglát gyárta­nak, de az új előírásoknak ez sem felel meg. Az ipar hőszigetelt tégla hiányában vevőinek a B 30-ast ajánlja a szükséges habarccsal. Az építkezők viszont nem mer­nek más anyagot használni, mint amit a tervező előír. A tervezők viszont nem min­dig egyeztetik a kínálatot az előírásokkal, s ez is maga­sabbra emeld a somogyi tég­lagyárakban a hegyeket. Hi­szen a hőszigetelési szab­ványnak nem felel meg a somogyi tégla. Éppen ezért — az építkezés során — kü­lönböző eljárásokkal megfe­lelővé kell tenni. METRÓ­ÉPÍTŐK Tovább épül az észak- déli metróvonal. Az építők (a Mélyépítő Vállalat dolgozói) je­lenleg a XIII, kerület Forgács utcai megálló és aiuljárórendsxer szerkezetépítésén s a Rákos-patak felett át­ívelő metró és közúti híd alapépítményén dolgoznak. Képünkön: munkálatok a Forgács utcai megálló építésé­nél. Szabványon kívül TÉGLAHEGYEK

Next

/
Thumbnails
Contents