Somogyi Néplap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-25 / 199. szám
1986. augusztus 25., hétfő Somogyi Néplap 3 Az elöljáróságok megalakulásával minden községben helyben is van képviselet, helyben is intézni lehet a legsürgősebb ügyeket. Természetesen fontos, hogy a községek lakói pontosan ismerjék az elöljáróság létrehozásának célját, feladatait, hatáskörét, jogosultságát. Életrehívásuk okát röviden megfogalmazva azt mondhatjuk, hogy az elöljáróságok révén a legkisebb községnek is legyen érdekeit hatásosabban képviselő és a közösség együttélését szervező, irányító önálló szerve. Az elöljáróságok tagjai lényegében kettős funkciót töltenek be. Tagjai a közös tanácsnak, és ők alkotják az elöljáróságot. Kettős funkciójukat azonban hiba volna szembe állítani, hiszen mindkét minőségükben a település lakosságának megbízásából járnak el. A közös tanácsban tanácstagként választókerületüket, az elöljáróság tagjaként a társközséget képviselik. Felmerülhet a kérdés: miért kell külön hangsúlyozni, hogy az elöljáróság a társközség érdekeit képviseli a közös tanácsban? Hiszen ez a társközségekben megválasztott tanácstagokkal szemben nyilvánvaló követelmény, így látszólag felesleges volt az elöljáróságok funkciói közé felvenni. Az elöljárósági érdekképviselethez azonban a tanács- törvény többletjogosítványokat biztosít. Így például a tanácsot össze kell hívni az elöljáróság indítványára. Az elöljáróság javaslatát fel kell venni a tanács — és a végrehajtó bizottság — napirendjének tervezetébe. A tanácsnak, illetőleg a véghajtó bizottságnak ismételten meg kell tárgyalnia azt a társközséget érintő döntést, amelyet az elöljáróság sérelmesnek tart. Ha valamely napirend érinti a társközséget, a végrehajtó bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni az elöljáróság képviselőjét. A társközségi érdekek közös tanácsban való képviselete nem értelmezhető szűkén, nem szorítható csak a testületekben történő képviseletre. Az elöljáróságok által kifejezésre juttatott társközségi érdekek a szak- igazgatási döntések során sem hagyhatók figyelmen kívül. Ellenkező esetben az elöljáróság a társközség nevében és képviseletében jogorvoslatért fordulhat a felsőbb fokú tanácshoz. A társközségi érdekképviselet másik része a nem tanácsi szervekhez kötődik. Az elöljáróságok a tanácsapparátussal együttműködve, de tőlük teljesen függetlenül, saját jogon is eljárhatnak, intézkedéseket kezdeményezhetnék a különböző szerveknél. A megkeresett hatóságok, gazdálkodó vagy szolgáltató sezrvezetek kötelezettsége, hogy az elöljáróságok kérelmével, javaslataival érdemben foglalkozzanak. A társközségék ellátottsági problémái miatt sok vitát váltott ki az elöljáróságok anyagi eszközeikkel való gazdálkodásának kérdése. Jól mutatták ezt a terveket tárgyaló tanácsüléseket megelőző lakossági fórumok éppen úgy, mint maguk a tanácsülések. Általában érvényes szabály erre nézve sem adható. Az azonban belátható, hogy nem lenne szerencsés a közös tanácsnál kezelt pénzeszközök társközségék közötti mechanikus felosztása, hiszen ezzel éppen az anyagi lehetőségek koncentrálásából származó előnyöket veszítenék el. Az elöljáróságok munkája csak a legszükségesebb mértékben formaságokhoz kötött. Működésüknek inkább a közvetlen demokrácia formáihoz kell hasonlítaniuk. Üléseikre nézve sincsenek merev szabályok, azokat szükség szerint tartják. Dr. Bálint Tibor Befejeződött a fakitermelők versenye SOMOGYI CSAPATÉ A KÜLFÖLDRE UTAZÁS TOGA Tizenhatodik alkalommal rendezték meg az idén a fakitermelők országos versenyét. A ropolyi erdőben tizenhét erdőgazdálkodással foglalkozó erdészet, állami gazdaság és termelőszövetkezet legjobbjai, csütörtök óta vetélkedtek azért, hogy a jövő évi kanadai nemzetközi versenyen ki vesz részt. Somogy ismét — már harmadszor — jó házigazda volt. Szervezésből jelesre vizsgázott a Sefag és jelesre vizsgáztak a somogyi versenyzők is. A Sefag első és második csapata szerezte meg az elsőséget a csapatversenyben, somogyi versenyző lett az összesítés után az egyéniben Kántor János erdőmérnök, a Budavidéki Állami Erdő- és Vadgazdaság dolgozója, kaposvári lakos lett az első. — Egy mérnök miért áll csatasorba a fűrészgéppel? — Szakmunkásként kezdtem, Leningrádban végeztem az erdészeti akadémián, szereztem bölcsész diplomát is. Ez nekem sport. A versenyre készülve rengeteget edzettem. Egy vezető akkor igazán vezető, ha a gyakorlatban maga is meg tudja csinálni azt, amit a dolgozóitól követel. Ezért vállalkoztam arra, hogy egy kaposvári gazdasági munkaközösség tagjaként fizikai munkát végezzek. A legkényesebb, a lehető legbonyolultabb favágásokra vállalkozunk: ott a tudásra és az ügyességre egyaránt szükség van. — A verseny végén a borítékba — ha jól számoltam — több mint tízezer forint került? — Szenvedélyes alpinista vagyok. Amikor a riport megjelenik, én már Jugoszláviában leszek és szeretném megmászni a Julianna Alpo- kot. A különböző különdíjak mellett öt érmet vett át. Ebből kettő arany, három bronz volt. Számított a sikerre, hiszen több országos versenyen vett már részt és legutóbb Svédországban is ott volt a nemzetközi viadalon, ott ötödik lett. Az idén Csehszlovákiába utazik, majd jövőre Kanadába a nagy nemzetközi erőpróbára. Égig érő kavicshegy FINOMABB LETT A SÓDER, MAGASABB A NYERESÉG A hajó kikötni készül: kormányosa mindenféle manőverbe kezd, aztán egy matróz kötelet dob a partra és villámgyorsan csomókat kötött. — Kétszáz hektár a kitermelt vízfelület mögöttünk: évente hat hektár új területet tárunk fel — mondta Riitecz János, a Gyékényesi Kavicsbánya vezetője. — A kavicsot 18—20 méteres mélyről hozzuk fel. Egy hajó 100 köbméternyi rakomány - nyal érkezik. Három kotróhajóval biztosítani tudjuk a rendszer folyaimatos üzemelését. A rendszer végtelen hosz- szúságú szállítószalagokból áll: valahol a közepén egy osztályozó van nagy víznyomású mosóval és a durva anyag összezúzásakor szükséges berendezéssel: 25 perc alatt ér át rajta a kavics. Nagyjából ilyen időközönként kell kikötni a szállító- hajóknak. ötezer köbméter sóder kerül le naponta a szalagokról. A bányában — ahal víz veri vissza a napfényt, 129 ember dolgozik. Keresem őket, de a két hajóson, egy slaggal locsoló asszonyon és egy munkagép- vezetőn kívül nem látok senkit. A kitermelt anyag emberi kéz érintése nélkül teszi meg az utat a szállítószalag végén tornyosuló, talán csúcsa sincs kavicshegyig. Ritecz János 1957- ben került "a kavicsbánya élére; még lapát és csákány volt akkor a fő munkaeszköz. az építkezési kedv csökkenését érzik ők is. A tavaly értékesített 900 ezer köbméter sódernál az idén sem fognak többet. Ennek ellenére nem panaszkodnak Gyékényesen: az első félévben a tervezett nyereség megduplázódott, mert 444 ezer köbméter kavicsot tudtak értékesíteni terven felül, A szalag végéről lehulló kiav.ies tovább növeli a „hegyet”; 17 ezer köbméter anyagot hordtak össze ide. A kavicshegyan túl vasúti kocsik sorakoznak: a napfényes bányának saját mozdonya van, saját személyzettel és saját rakodógéppel. A kocsikat viszont bérelik a MÁV-tól. Naponta öt-hat vonatot töltenek meg szürke termékükkel. A bányánál szervezett a közúti szállítás is: bárhová és bárkinek szállítanak. A vonat egyenlőre nem mozdul, de a kavicshegyen túl, a csillogó bányatón ringatózva dolgozik a kotró, hogy a mélységből félszínre emelje a szürke kavicsot. Lehőcz Rudolf Az innen kiürített uszály rakománya zúzdánál járhai. Ez a zúzda finomabb szemcseszerkezetű terméket állít elő: pillanatok alatt teszi meg ezt, amit a természet évezredekig csiszol. Az idén márciustól a 32 milliméteres finomságú (vagy durvaságú) sódert 24 milliméteres szemcseszerkezetűvel váltották fel. A kedvezőbb finomsági mutatókkal rendelkező termék siker a vevők között. A felhasználók korábban más termelőhelyekről fogadtak finomabb minőséget. A kavicsbányánál piacmegtartó tényezőnek tekintik a kiváló minőségű kavicsot. Piacbővítésről viszont nem beszélnek, mert a fuvarköltségek határt szabnak a szállítási távolságnak. Ráadásul Otto Kehrer, a Svéd Elektrolux Motor képviselője, az évente egymillió fűrészgépet gyártó Hu sq var na megbízásából jött. — Gépeinket Svédországban a fenyőfélékhez kísérletezik ki: ott nincsenek lombos, kemény fák, ezért Magyarország kísérleti terep is. Itt szerzünk tapasztalatokat a helyi sajátosságokról. Találkoztam olyan szakmunkásokkal, akik a mindennapi munkájukban használják fűrészeinket és hasznos tapasztalatokat gyűjtöttem új lánc- típusok kifejlesztéséhez. Több mint száz országba exportálunk: több olyan helyre, ahol a magyarországihoz hasonló fák vannak. Az lentett ez, mint amit a mindennapi munka megkövetel. Reggeltől késő estig kint voltak az erdőn és azért, hogy számításaikat megtalálják, szombat, vasárnap is dolgoztak. Dávid Jenő szerint, a napi munka még akkor sem ért véget, amikor hazatérnek, hiszen a gépet javítani kell, fel kell készíteni a másnapi műszakra. — Esőben, hóban is, miért vállalják? Varga Tibor nem kertel: — Megtaláljuk a számításunkat: becsületes munkával tisztes keresethez jutunk. Göndöcz Gyula, a Sefag szervezési és továbbképzési vezetője szerint a jó szakember sajnos ma még kevés. itt szerzett tapasztalatok máshol is kamatoztathatók. Legújabb Husqvarna 281 XP típusú gépünkből tizet adunk át a somogyi gazdaságnak, hogy egyéves tesztelés után tökéletesíthessünk. A somogyi első csapat tagjai: a barcsi Horváth József, a marcali Molnár Ferenc és Bocskai József, a nagyatádi Varga Tibor és Dávid Jenő, a zselici Rippert Tibor és az iharosi Bakos Sándor. Aranyérmet kaptak. Kemény munkával, nem titok, hosszú időn keresztül edzőtáborban — készültek erre a versenyre. Valamivel jobb feltételeket jeNáluk is próbálkozik mindenféle ember. A legjobbakat igyekeznek megbecsülni, segíteni. Hogy siker született, az éppen ennek kö- • szönhető. Nemcsak a somogyiak taroltak Ropolyban. Döntésben a budavidéki Roznik László, gallyazásiban a kaszói Gulyás János, fűrészgép-szerelésben a kiskunsági Zsikla József, kombinált darabolásban a somogyi Horváth József, a lánckímélő darabolásban a budavidéki színekben induló Kántor János, közelítésben Bocskai József, szállításban Dávid Jenő lett a legjobb. Nagy Jenő LIBICS IMRE EMLÉKEZETE Koszorúzás Kőröshegyen Libics Imre 1875-ben született Székesfehérváron, hét gyermeke közül ketten még rna is Kőröshegyen élnek. Kőművesmester volt. 1905- ben azért költözött Kőröshegyre, mert a földvári villaépítéseknél sok jó szakemberre volt szükség. Már Székesfehérváron szákszervezeti tag volt, következésképpen közösségi ember, s mint meggyőzőeféses szocialista és szervezett munkás, új „állomáshelyén” az épülő üdülőtelepüléshez közel eső faluban is sokat foglalkozott a munkásokkal, fiatalokkal: kirándulásokat, kulturális. programokat, előadásokat szervezett (tartott) számukra. E „szokatlan” aktivitással magára haragította a reakció helybeli poten.táltja- it. 1919-ben a kommunista párt titkára volt Kőröshegyen, s a többi között május 1-én a község melletti Bor- kúton majálist szervezett a munkásmozgalom legjobb hagyományai széliemében. (Később ezt a tevékenységét is megbocsáthatatlan bűnként szegezte mellének az ellenforradalom.) A tanács- köztársaság bukása után 1919. augusztus 15-ém jöttek érte a tahi különítményeseik és 24-én a tabi temető mellett — a balatonföldvári Fehér Imrével, annak feleségével és fiával együtt — kivégezték. • A Tanácsiköztársaság megalakulásának 50. évfordulóján márványtáblát helyeztek el Libics Imre egykori lakóházán, és ezt minden évben március 21-én a helyi párt és állami szervek megkoszorúzzák. Halálának 67. évfordulóján, tegnap délután a helyi párt és KISZ szervezet, valamint a siófoki kommunisták nevében helyezték el az emléktáblánál a megemlékezés koszorúit. A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉRVÉNYESÜLÉSE A társközségi képviselet
