Somogyi Néplap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-22 / 197. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 197. szám Ara: 1,80 Ft 1986. augusztus 22., péntek SZÍNES PROGRAM NAGYATÁDON A hármas ünnep üzenete BORBÉLY SÁNDOR MONDOTT MÉLTATÓ BESZÉDET Az államalapító István király, az új lisztből dagasztod!:, szőkére sütött ropogós cipó, s a munkához is jogot adó, első Írott alaptörvény küldött üzenetet napjaink somogyi állampolgárainak. Hagyománytiszteletre, a kenyér — nemcsiak jelképes! — megbecsülésére, az alkotmány biztosította jogok és kötelességek mély értelmezésére és megvalósítására szólított mindenkit ez a hármas ünnep. Megemlékezés augusztus 20-áról. Megyénkben a központi ünnepségnek ezúttal Nagyatád adott otthont. A művelődési házat zsúfolásig megtöltötte a közönség. A Himnusz elhangzása után Horváth Ferenc városi népfront-titkár a párt- és állami szervek, a Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága nevében nyitotta meg az ünnepi nagygyűlést. Köszöntötte a résztvevőket, az elnökség tagjait, akik között helyet foglaltak: Borbély Sándor, a Központi Bizottság tagja, a munkásőrség országos parancsnoka, Kle- novlcs Imre, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr, Gyenesai István, a megyei tanács elnöke. Simon Ernőné országgyűlési képviselő, Rostás Károly, a népfront megyei elnöke, Mihalics Veronika, a megyei KlSZ-bizotfság első titkára, Gajdos László, a városi pártbizottság első titkára, Hamvas János, a város tanácselnöke, a társadalmi szervek és az üzemek kiemelkedő munkát végző képviselői. Ady Endre verse hangzott el, majd Borbély Sándor mondott lónyegretörően tömör ünnepi beszédet. Értelmes, emberhez méltó életet Ahogy a történelem sorrendbe állította e hármas ünnep mozzanatait, úgy emlékezett meg a szónok őseinkről és hagyományainkról — napjaink emberéhez szólva, hogy azután megérkezzünk mai örömeinkhez, gondjainkhoz, s további elkötelezettségre, odaadásra, tisztességes munkára szólítson mindenkit a párt XIII. kongresszusának szellemében. — István király korát meghazudtoló bölcsességgel és éleslátással mentette meg népünket abban a vad viharban — mondta Borbély Sándor —, amelyben virágzó nagyhatalmak tűntek el a történelem színpadáról. Évszázadokig vitatott törvényei, módszerei nemzetünk életét, fennmaradását biztosították. Éppen úgy, mint a kenyér, amely évről évre bizakodást, az élet reményét és valóságát adja az embereknek. — E szép ünnep — folytatta a szónok. — 1949 augusztusától még gazdagabbá vált. Első írott alaptörvényünk született meg akkor, s szocialista hazánk lakói azóta az alkotmány születését is ünnepük augusztus 20- 6n. Méltán teszik ezt, hiszen az alkotmány kihirdetésével zajlott le végérvényesen a dolgozó nép honfoglalása hazánkban. (Folytatás a 3, oldalon.) Termelékenységnövekedés a Kaposvári Ruhagyárban KORSZERŰBB SZERVEZÉSSEL A VORG, a Vörös Október Férfi Ruhagyár leányvállalata az idén több ruhaipari vállalatnál és ipari szövetkezetnél 15—20 százalékkal segít növelni a termelékenységet. A szellemi szolgáltatást végző leányvállalat — díjazás ellenében — vállalja, hogy ésszerűbbé teszi a gazdálkodást. A leány- vállalat szakemberei felmérik, majd elemzik a hozzájuk forduló gazdálkodó egység helyzetét. Ezután írásos javaslatot tesznek az átszervezésre, abban közreműködnek, és részt vesznek az új munkaműveletek betanításában is. A leányvállalat tevékeny- ségénék eredményeként már az idén 15 százalékkal javul a termelékenység a Kaposvári Ruhagyárban. Ugyancsak 15 százalék termelékenység-növekedést vállaltak a debreceni Minőségi Szabóipari Szövetkezetnél, amely női ruhákat gyárt szovjet és tőkés exportra. Itt azt vállalták, hogy felülvizsgálják és korszerűsítik a technológiákat és megvalósítják a számítógépes termelésirányítást. Korszerűsítik a Habselyem Kötöttárugyár köz-ponti szabászatát és két vidéki telephelyét is. Nemcsak a technológiát vizsgálják felül, hanem ahol szükséges, korszerű kisgépeket is munkába állítanak és a jelenleginél -ésszerűbben alakítják ki a munkahelyeket. Összefogás, haza és haladás Jeles napot köszöntött szerdán az ország: megemlékeztek az államalapító István királyról, a dolgozó nép hatalmát, felemelkedését 37 esztendeje szentesítő szocialista alkotmányról, s megszegték az idei búzából, friss őrletű lisztből sütött új kenyeret. Volt aratási felvonulás és népművészeti vásár; műsort adtak táncosok, dalosok, a vállalkozó kedvűb- beket ügyességi versenyekre várták. Több helyütt tartottak alkotmánynapi nagygyűlést. Kalocsán Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Kiemelte, hogy nemzetünket történelme során gyakran osztotta meg ellentét, népünk haladó erőit azonban egy szándék mindig összekötötte: a haza fenntartásának és felvirágzásának érdekében a nemzet egységének megteremtését biztosító eszme é3 politika szolgálata. — Az államalapító I. István király a fennmaradásért küzdött — mondatta Be- reoz János —, és a magyarságnak helyet biztosított Európa fejlődésnek indult nemzeteinek sorába. Az a szentistváni gondolat, hogy a kor leghaladóbb eszméihez kell csatlakozni igaz, s így büszkén vállaljuk e mához is szóló útmutatást. Az államalapító végérvényesen elfoglalta helyét az örök emlékezet és kegyelet magyar panteonjában. Az 1949-ben törvénybe iktatott, módosításokkal ma is érvényes alaptörvényünk kimondja: a munkásosztály „a hatalmat a szövetkezetekbe tömörült parasztsággal, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó rétegével együtt gyakorolja”. A törvény a kialakult állapotot rögzíti: az elmúlt évek során megalkotott szocialista nemzeti egységet, a társadalomban a különböző érdekek azonosságára épített széles körű összefogást. Egyben irányt is mutat, A munkások, parasztok, értelmiségiek, a fiatalok és az idősebb korosztályok, a párttagok és pártonkívüliek, a vallásos és ateista emberek közös erőfeszítéseire. szívós, szorgalmas munkájára van szükség. hogy a társadalmi közmegegyezés a jövőben még jobban kiteljesedjék. Történelmünk folyamán nem volt még soha ilyen esélyünk a valóságos társadalmi egyetértésre, mint e legutóbbi korszakban, s talán soha nem voiít akkora szükség sem az egységre, mint napjainkban. A magyar nép már sokszor megmutatta, hogy élni és fejlődni akar, s hogy képes a világ élvonalába emelkedni. Vannak hozzá jó adottságai, szellemi képességei és erkölcsi tartása. S ha van soraiban olyan erő, amely vezérlő eszmét hordoz és hirdet, Magyarország a legsúlyosabb nehézségekkel is megbirkózik. Ma van Ilyen erő. Ez a Magyar Szocialista Munkáspárt, amely az elmúlt évtizedekben bizonyította elhivatottságát a társadalom vezetésére. A párt által kivívott bizalom az a tényező, amelynek birtokában helyes választ adhatunk a kihívásokra, s amely cementként tartja össze a nemzeti egyetértést a sűrűbb érdekütközések közepette is. E bizalom alapja, hogy az emberek jól ismerik az MSZMP elveit. A párt a marxizmus-leninizmus eszmei talaján áll, része a világ kommunista és munkás- mozgalmának. Mégis az egész Héttizét pártja. Sajátjaként ápolja magyar hazánk történelmét és hagyományait, s Ünnepi nagygyűlések vállalja minden előző korszak progresszív szellemi örökségét. Az ország lakossága tudja, hogy a párt nagy felelősséggel, s az emberek véleményére élénken figyelve, a nagy többség valóságos érdekeinek megfelelően foglal állást a nemzet sorsát érintő ügyekben. Meggyőződésünk, hogy a szocializmus fejlődése, a gazdasági, tudományos, műszaki haladás meggyorsítha- l íi. és a Ielzárkózás vágj' lemaradás dilemmáját számunkra kedvezően tudjuk megoldani. Nincs i gazuk azoknak, akik kétségbe vonják céljaink, terveink megvalósíthatóságát. Rendelkezünk a szocialista fejlődés olyan reális programjával, mint az MSZMP XIII. kongresszusának határozata és a VII. ötéves terv. Az e dokumentumokban rögzített célokat nincs okunk megváltoztatni, A dolgok a termelésben dőlnek el. Természetesen a hatékony gazdálkodás feltételeit is létre kefll hozni. Ennek része, hogy a: gazdaság- irányítás törekedjen hatáno(Fotytatds a 3. oldaton.) TISZTAVATÁS Az alkotmány ünnepén, szerdán az Országház előtt több ezer érdeklődő jelenlétében immár 18. alkalommal avatták fel ünnepélyes külsőségek között a Magyar Néphadsereg új tisztjeit. A hagyományos eseményen a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán és a Kilián György Repülő Műszaki Fiőskolán végzettek, valamint a Karikás Frigyes Katonai Kollégiumhoz tartozó végzős egyetemi és főiskolai hallgatók tettek tiszti fogadalmat. Az állami zászló előtt díszőrség sorakozott fel, a térre bevonultak néphadseregünk új tisztjei, az emelvényen elfoglalták helyüket az ünnepség meghívottjai: Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, továbbá politikai és társadalmi életünk más vezető személyiségei. Tíz órakor kürtszó har- sant: megérkezett Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter, aki fogadta Kazal Barna vezérőrnagynak, a Kossuth Lajos Katonai Főiskola parancsnokának jelentését, majd ellépett a felsorakozott díszezred előtt, köszöntötte az ifjú tiszteket. Néhány perccel tíz óra után az ezeréves történelmünk dicső korszakaira emlékeztető zászlókat katonai pompával Liszt Ferenc XIV. rapszódiájának hangjaira vitték az állami zászlóhoz. A Himnusz hangjai után felolvasták a honvédelmi miniszternek a tisztavatás alkalmából kiiadott parancsát. Ezt követően az ifjú tisztek fogadalmat tettek nemes hivatásuk teljesítésére; nevükben Figura László főhadnagj' mondta a tiszti fogadalom szövegét. Ezután a Szózat következett, majd Kárpáti Ferenc mondott beszédet. — Szimbolikus értelme van annak, hogy alkotmányunk ünnepén avatjuk fel fegyveres erőink tisztjeit — emelte kti a szónok. Hadseregünk, fegyveres erőink az alkotmány előírásai szerint, születésük első pillanatától hűséges és odaadó védelmezői a nép hatalmának, társadalmi vívmányainknak, hazánk határainak, a nép békéjének — hangoztatta. Az emberiséget ma leginkább az aggasztja — mutatott rá a miniszter —, hogy elkerülhető-e egy újabb, minden eddiginél pusztítóbb hatású világégés. A feszültség, a kialakult helyzet előidézője az imperialista hatalmak hadiipari komplexumai által diktált politika, amely óriási méreteket öltő fegyverkezést folytat, s arra törekszik, hogy a világon kialakult erőviszonyokat a maga javára fordítsa, és a társadalmi haladást meggátolja, visszaszorítsa. A világ népei, haladó erői egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek a fegyverkezési hajsza megakadályozásáért, a feszültség megszüntetéséért, a szembenálló felek közötti tárgyalások folytatásáért. E küzdelemben a Szovjetunió és a szocialista országok közössége minden tőlük telhetőt megtesznék az enyhülés, a kölcsönös biztonság érdekében — hangsúlyozta Kárpáti Ferenc. (Folytatás a 2. oldalon.)
