Somogyi Néplap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-20 / 196. szám
\ Somogyi Néplap 1986. augusztus 20., szerda OTTHON ÉS CSALÁD Történeti magyar hímzés „Gabi hímzéseivel szinte egyedül áll saélies e hazában” — mondta Flórián Mária, a' szentendrei skanzen muzeológusa a Székesfehérváron rendezett kiállításon, aihol Keltái L ászióné történeti értékű munkáiban gyönyörködhettek az érdeklődők. Hímzett képein bibliai történeték, a boldogság, a feltámadás, az élet és a halál Legendás madarai, ég és född áliatszdimbóluimai elevenednek meg, Ady- és Pi- limszky-versdk üzennek. A hímzés hazai történeté- nek kezdetei I. István király uralkodásának idejére tehetők. Feleségének, Gizellának hímzőműhelyében német meg görög apácák és magyar udvarhölgyek készítették a finom művű munkát. Ebben a műhelyben készült az az'aranyhímzéssel borított koronázási palást, amit a királyi pár a székesfehérvári egyháznak adományozott. A pompakedvelő magyarok a lakomák terített asztalát díszes, hímzett abrosz- szai terítették. Még az étekkínáló kezekre is hímzett kendők kerülitek. A Nemzeti Múzeum őrzi II. Lajos király feleségének, Máriának esküvői öltözetét, amely valóságos műremek. Arany, ezüst hímzését ugyanúgy tékánthetjük Magyarországon készült olasz reneszánsz jellegű hímzésnek, mint a magyar úrihímzés első megjelenésének. Az európai múzeumok és gyűjtemények közül Magyar- országon maradt fenn legnagyobb számban XVII. századból származó ‘hímzés. A főúri, a köznemesi és a jómódú poílgárasszonyok otthon készítették maguk és családtagjaik legdíszesebb ruháit. A korabeli levelezések egyik leggyakoribb témája a díszítések ügyében adott és kért jótanács, meg a mdntacsere. Teleki Józsefné Bethlen Kata is sók tanácsot adott hímzések készítéséhez, sőt rendelésre is elvállalta keszkenők varrását. A XVII. században Batthyánydné Popped Éva udvara olyan nevezetes volt a kézimunka-oktatásban, hogy az egyik osztrák herceg hozzá küldte tanulni két leányát. A nagyasszony a Székesfehérváron élő A/mhát Aga feleségét, Fátit is fölkereste levélben — hímaésminták ügyében. XVII. századi, észak-magyarországi perzsaöltéssel varrott kézimunikarészlet. A török vairróasszonyokat bulyának nevezték, kótya- vetyéken adták-vették őket. Tőlük tanulták meg asszonyaink a török hímzést. A fonalak közül a legbecsesebb a skófium volt; az aranyból ezüstből húzott vékony drótszálat nevezték így. A XVII. században ezeket Törökországból szállították, de miután nagy divatja lett, hazai előállításáról kellett gondoskodni. II. Rákóczi Ferenc munkácsi várában állította föl a skófiumhúzó műhelyek egyikét, s ott török és örmény származású mesterek dolgoztak. A jó hímzőtűt is nagy becsben tartották. Többnyire Bécsben vásárolták. A kor legmárká- sabb darabjai az olasz és a török hímvarró tűk voltak. Nemesük az jellemző, amit átvettünk, az is, amit nem. Csak a lelki egyezések honosodtak meg, olvadtak bele hímzéskultúránkba. Érvényesült egyfajta tudatos válogatás, egy nagyon magabiztos ízlésirány 'határozottsága lelhető fel ezekben a kézimunkákban. A törökös hímzés egyik jellemzője a növényi ornamentika, a színek rendszer szerinti váltakozása. A hímzett virágok a mi asszonyaink kezében elvesztették kissé merev formájukat, szabadabb, kötetlenebb formát kaptak. Élettel, egyéni érzésekkel, gondolatokkal teltek meg a munkák. A török formák európai alkalA jellegzetes gránátalma. mazása és kivitelezése nálunk egyedi módon történt. A magyar munkák mentesek a túlzsúfoltságtól, a barokkra jellemző tobzódástól, a rokokó cikornyás bájától. Viszont átvettük a lendületes vonalvezetést, a fények és színek játékát, a részletek sokféleségét. XVII. századi lepedőszélről való motívum nagy gránátalmával. Fehér jutával, selyemmel és ezüsttel varrott, subrikával, vert csipkével díszített futó. Hűtő, mélyhűtő A nyaranta növekvő mértékben előforduló hasmenéseik, gyomorrantások, ételmérgezések azt sejtetik, hogy háztartások sokaságában hibásan használják a hűtőszekrényeket Hibás ugyanis az a feltevés hogy a szekrény hidege elpusztítja az élelemben keletkező baktériumokat, illetve a hidegben el sem kezdődnek, vagy megállnák a bomlási-romlási folyamatok. A helyes használat lényeges eleme: mit, hová helyeznek el a hűtőben. Miután a magasabban fekvő polcok erősebben hűtenek, oda kell csoportosítani az ételmaradékokat, felvágottakat, tejjel készült ételeket. Ezek alá kerüljenek a tartósabb tejtermékek: joghurt, kefir, tejföl, krémsajt vaj, továbbá — tojástartó híján —, a tojás, es az aznap, legkésőbb másnap feldolgozásra kerülő nyersanyag. Legalulra jön a zöldség és gyümölcsféle, illetve ott engedjen ki a hamarosan fogyasztandó, a mélyhűtőben keményre fagyott hús, egyéb ételnemű. Fontos a különféle élelmek zárt edényekben való teljes elkülönítése. Takaratlanul, födetlenül semmi se kerüljön a szekrénybe! Erre nemcsak azért kell ügyelni, hogy egyik étel át ne vegye a másik szagát, hanem azért is, mert például a nyers hús levének egy cseppje a tésztán elegendő a szalmonellás fertőzéshez. Hasonló veszéllyel jár más ételnemük elegyedése is. A gyümölcsöt, zöldségfélét megmosva^ megszikkasztva tegyük a hűtőbe. Több napra beszerzett gyümölcsöt csak a fogyasztás előtt szabad megmosni, nehogy az a nedvességtől rohadni kezdjen'. A sörös-, borosüvegek, tejeszacskók gondosan megtörülve kerüljenek a polcra, illetve a szekrény oldalába. 'Melegen, még párolgó állapotban nem szabad azételt betenni. Nyáron, amikor minden gyorsabban romlik, a későbbre szánt ételt ajánlatos hideg vízben gyorsan lehűteni, és úgy rakni a szekrénybe. Sokan nincsenek tisztában a mélyhűtőrekesz helyes használatával;. nem értik, mi baj származhat a félig kiengedett áru, „visszafagyasztá- sából”. Nos, a felengedéssel párhuzamosan a húsban, csakúgy, mint akár a gyors- fagyasztott áruban, a bomlási folyamat azonnal megindul, s a fagyasztástól megrepedt sejtfalak kieínigeddk a levet. Viaszafagyasztáskor tehát részint a már megindult bomlás „konzerválódik”, részint a táperőt adó lé átfolyásával a hús szikkadté, rágóssá válik. A helyes eljárás az, ha a húst, vagy bármi fagyasztásra szánt ennivalót egyszeri felhasználásához adagolva tesznek a hűtőbe. Fagylaltok, mireiiteáruk nyári hazaszállításához kívána- ton a hűtőtáska használata. Vannak, akik cukron, liszten kívül minden élelmet a hűtőbe raknának gondolván', hogy a hideg semminek sem árthat. Nos, tévednek. A füstölt árunak, a szalámi- kői húszféléknek példá- ul nem tesz jót a hűtőgép pá- ralecsapódása. Nem tesz jót a frizsider a krém nélküli süteményeknek sem, mert tésztáját a hűtés kiszárítja. Bármennyire lefedve, dobozolva, megmosva kerül is minden a hűtőbe, el nem mulasztható teendő a szekrény — legalább havonta egyszeri — leolvasztása, kitakarítása. Ez nemcsak azért szükséges, mert a vastagon lerakodó zúzmara csökkenti a hűtőképességet, növeli az áramfogyasztást. Az élelem tárolóhelye soha nem lehet elég tiszta. Kimosására bármilyen mosogatószer alkalmas. A lényeg, hogy a legeldugottabb szegletek, sarkok, rácsok, fugák, ajtajának belső zugai is megtisztuljanak. A kimosást kövessse öblítés, nehogy a vegyi anyagot tartalmazó mosószer a felületen maradjon. Utóbb ajánlatos a szárazra törlés is. Végül szólni kell a mind nagyabb számban forgalomba kerülő fagyasztókról. A fagyasztóláda fontos szerepet játszhat például a kiskert-tulajdonosok, gyümölcstermelők, konyhakertészetek életében. Terményeiket frissiben, adagokba rendezve, üdén tehetik a télire. A „vis&zafa- gyasztási tilalom” természetesen a fagyasztóládákra, szekrényekre éppúgy érvényes, mint a hűtőszekrények mélyhűtőrekeszeire. Nyerges Agnes Csak egy kis hazugság Kálmán hazudott a feleségének. Az az igazság, hogy a héten már volt egy névnap. Az előző hétről elmaradt Szabolcsot köszöntötték munkaidő után néhány korsó sörrel a kollégák, nem gondolva (vagy éppen gondolva) arra, hogy másnap László lesz, és két Laci is dolgozik a brigádban, akik akkor tartják nevük ünnepét. Szóval Kálmán az elsőt, Szabolcsot „bevallotta”, de a másikat, a Lászlót, már nem merte. S ebből lett a baj. Azt mondta ugyanis, hogy túlórázik, este 8-ig. Az asszonyka meg akarta lepni, és fél kilencre mozijegyet vett. Ott várta a férjét már pár perccel nyolc előtt a gyárkapuban (a gyerekeket a nagymamára bízta), azután amikor már negyed kilenckor sem jött sem az ura, sem, más teremtett lélek kifelé a kapun, hát odament a portáshoz: ugyan, nem tudhatná-e meg, meddig marad még bent a férje meg a brigádja? A portás zavartan válaszolt: — De kedvesem, ma senki sem maradt bent túlórázni, csak a főmérnök egyedül, az is valami tudományos micsodán dolgozik. Az asszony valami zavart választ adott — és elment a moziba. A férj persze már nyolckor otthon volt, és kétség- beesetten várta a feleségét. A nagymama ugyanis „elfelejtette”, hogy a lánya mozit tervezett estére, s csak annyit jegyzett meg, hogy jöjjön a gyerekekre vigyázni, mert nekik programjuk lenne... Hogy mekkora kavarodás lett a dologból, azt nehéz volna leírni. Az asszony közölte a férjével, hogy ha nem lenne a két gyerek, akkor egy percig sem élne tovább egy ilyen hazúg fráterrel. A férfi azon háborodott fel, hogy mehetett el az asszony nélküle moziba, és (legjobb védekezés a támadás) még meg is gyanúsította, hogy talán nem vele akart menni, hanem valaki mással. Az összeveszés gyorsan ment, a kibékülés lassan, márcsak azért is lassan, mert nem is tudták, mit mondjanak a nagymamának, aki úgy érezte, öt is lóvátették, és közölte, hogy többé rá esténként ne számítsanak. Persze később minden tisztázódott, ki is békültek, de valahogyan az asszony azóta gyanakvóbb, a férfi pedig ezt érezve, ingerültebb lett. Valahol valami elromlott. Pedig csak egy kis hazugság volt az egész. OPERABÁL Rejtvényünk Hét osztrák opera címét tartalmazza üdülőhely. 54. IstáUószaflma. VÍZSZINTES: 1. Az első opera, Wilhelm Kienzl szerzeménye. 13. Völgyeket, folyókat ível át. 14. A Bánk bán egyik alakja. 15. Könyvtárak látogatója. 17. Folyó Szibériában. 18. Miskolc hegye. 19. Meghatározott rendeltetésű vegyi agyag. 20. Egyforma betűk. 21. A napot lopva kószál. 23. Gyűjt (virágot). 24. Nagy cukor tartalmú anyag. 25. Trogir jugoszláv tengerparti üdülőhely régebbi neve. 26. A breton mondakör királya. 28. Satu ... (Szatmár). 29. Ruhagyár névjele. 31. Gázló madár. 32. Kerti munkát végez. 33. Dedó. 37. Pop ... képzőművészeti irányzat. 37. Sakkban áll! 38. A második opera; Schubert egyfelvomásos szerzeménye. 41. Az ozmium vegyjele. 43. ... poetica. 44. Átfúrt dugó. 45. Sade egynemű betűi. 46. Női becenév. 49. Szóösszetételekben jelentése: egyenlő. 50. Színművész (József). 51. Svájci 55. Papagajfajta. 56. Antik. 57. Csak jószágnak mondható. 59. Igevégződés. 60. Kisplasztikái alkotás. 61. A telefonon beszélők egyike. 62. Kiejtett betű. 63. A nagy francia forradalom egyik vezéralakja. 65. Rovartojás. 66. Czuczor Gergely írói álneve. 67. A harmadik mű: Mozart egyfelvonásos operája. FÜGGŐLEGES: 1. A negyedik opera: E. Wolfgang Korngold műve. 2. A Vatikánban sok van. 3. Korjelző rövidítés. 4. A ... tett város. (Mark Twain írása.) 5. Női név. 6. A vörösinge- sek vezére a Pál utcai fiúk című Molnár Ferenc regényben. 7. Ételízesítő. 8. Madách Imre drámája. 9. Jugoszláv fürdőhely. 10. összevissza ver! 11. Helyrag. 12. Az ötödik: Alban Berg operája. 16. Sorozat. 18. Sziget- csoport Ausztrália és Üj- Guinea között. 19. Erre a mérkőzésre mindig megtelik a Népstadion. 22. Hajó része. 23. ... Gallen.- 24.. Az Éj királynője Shakespeare- nél; 27. Férfi becenév. 28. Püspöksüveg. 30. Sajtfajta. 31. Réz-ón ötvözet. 33. A kivándorlóktól elhagyott szülőföld. 34. Rózsa része! 35. Értem már. 36. Finn város, másnéven Turku. 39. Tánc- dalénekes (Stefi). 40. A hatodik: Mozart operája. 42. A tolvaj..., Rossini operája. 45. Kazinczy Ferenc „csengő daT’-nak nevezte. 47. A Száva mellékvize Jugoszláviában. 48. Idegcsillapító. 49. Sziget, franciául (ILE). 50. A hetedik opera — Mozart szerzeménye. 5Í. Öböl a Vöröstenger kapujában. 52. Cin. 53. Női név. 54. Lamartine költeménye. 56. Lop. 58. Vízi sportot űz. 60. Kétségben van! 61. Sebhely. 64. Indulatszó. 65. A Ludalf-féle szám. 66. Amerikai légitársaság. E. B. Beküldendő: a hét opera címe.
