Somogyi Néplap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-16 / 193. szám

6 Somogyi Néplap 1986. augusztus 16., szombat AZ IFJÚSÁG ÉLETE Pályakezdők Asztal nélkül — derűsen Fiatalok a Tungsram kaposvári gyárában Sóik. fiatal öröme-gond- ja ezekben a hetekben a pályakezdés. A Tungsram Kaposvárt Elektrotech­nikai Gyárának kapuját eddig tizenheten léptékát új munkakönyvivel a ke­zeikben. Elektronikai és mechanikai műszerész­ként fognak majd dolgoz­ni Somodi László kivéte­lével, akLa gyár egyetlen frissen végzett^ diplomá­sa. Mérnöki rajzoló asz­tala ugyan még nincs — egy napja kezdte csak a .munkát —, de máris ott ­honosan mozog a gyár­ban. — Nóhény hete még a miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem hallgatója volt. Hogy telt az első nap? — Az ismerkedés idő­szaka ez — mutat kör­be. — Tegnap már meg­mutatták a gyár két te­lephelyét, részt vettem a munkavédelmi oktatáson. Ma megismerkedem le­endő kollégáimmal. Egy új csoportban fogok dol­gozni a gyártásfejl-Aztő osztályon. Öröm ez szá­momra, hiszen így össze­kapcsolhatom a munkát a hobbimmal, az elektro- és számítástechnikával. Remélem, mindazt hasz­nosíthatom, aimit az egye­temen megtanultam. Pá­lyázat alapján kerültem a gyárba, ez az első mun­kahelyem. Érettségi után ugyan dolgoztam már kát hetet a Mezőigépnél, mert csak pótfel vétel ivei vet­tek föl az egyetemre. Az első igazi munkahelyem­nek mégis ezt a gyárat érzem. Somodi Lászlónak nemcsak a munkakönyvé új. Karikagyűrűje is „frissen” .csillog az ujjún. Két hete nősült, Somogy- sárdon él a feleségével. Bódis Attilára és Nagy Lászlóra a katonai szol­gálat vár. Attila július el­sejétől, László augusztus­tól dolgozója a gyárnak. S hogy meddig, az csak a behívótól függ. — Néhány hete vagyok csak a gyárban, a munka azonban nem ismeretlen előttem. Érettségi után az 503. sz. Ipari Szakmun­kásképzőben elektromű­szerészként végeztem. ,s rendszeresen itt töltöttem a szakmai gyakorlatokat. — Az' én pályafutásom hasonló Attiláéhoz — mondja László, miközben ceruzájával szorgalmasan dolgozik az elkezdett mű­szaki rajzon. Én is az 503-ashan végeztem, de rádió-televízió műsze­részként. A szakmámban nem tudtam elhelyezked­ni, így kerültem a gyár­ba. A második munkana­pom ez, ezért sok él­ményről még nem tudok beszámolni. Ezekben a napokban adminisztrá- • ciós munkát végzünk, műszaki rajzokat készí­tünk. A jövő héten talán már elkészül a termünk, ahol robotgépekkel fog­lalkozhatunk. Hangulatos, jó közösségbe kerültem, megismerkedtünk a gyár sportmunkájával, klub­életével. H. É. Utolsó két hét Munkában, pihenésben Az augusztusi kániku­lában nehéz a tanulásra, az Iskolára gondolni. Az utolsó két hét kezdődik hétfőn az -iskolakezdésig. A forróságban a Balaton, a vízpart a legcsábítóbb, de van aki egy hidra­ulikus vezérmű szerelé­sében is épp annyi szép­séget talál. Jól megfér egymás mellett a mun­ka és a szórakozás az építőtáborokban is, ahol az utolsó turnus kezdő­dött cl. KÉT VERS , Kiing József kaposvári diákköltőt tavasszal mutat­tuk be olvasóinknak az ifjúsági oldalon. Néhány napja mosolyogva nyújtotta át első kötetét. A legjobbnak vélt írásait egyetlen példányban saját maga köttette, mind­össze száz forintért. Az „Aranyklapu” versei nem kirob­banó formai bravúrok, hanem egy tizenhétéves fiatal­ember költői nyelven írt gyötrődései. Ütkeresés — út­részt és — ez az, ami Kiing Józsefet a legjobban foglal­koztatja. S- mit tagadjuk, a miagunk módján mi sem fogal­mazunk meg mást. DAL A KISVIRÁGHOZ Nagyra nősz szentem, és minden őz a barátod lesz. Te leszel, aki csókot lehelsz a farkasok hideg szőrére; a Te szemedben alszom el. ARANYKAPU (Szent Kristóf legendája) (Egry József emlékére) Tenyeremben virágzik az út, hullámverte partok fele gyermekkézzel kinyúl. Anyám a vizespohár mélyéről nézi a távolodó, tizenhetes bakákat, fölötte kérge a földnek, kenyérnek .. . Azóta tudom Isten nagy bánatát, a teremtés, hajnalán sírta ki a tenger minden hullámát, s mikor vérző szemgödrébe zárja a Napot szétosztom testem a farkasok között. Tenyeremben virágzik az út, hullámverte partok fele gyermekkézzel kinyúl. Alapszervezel’ a fellegekben TÖBB MINT EZER ÓRA MUNKA Kettős portré A sző legszorosabb értel­mében egy fellegeklben járó KlSZ-ailapszervezet alakult az MHSZ kaposújlaki repü­lőterén. A körülményekről, céljaikról faggattam Kovács Sándor klubtitkárt és Fekete, Csaba KISZ-vezetőtségi ta­got. Takács János, az alap- szervezet titkára jelenleg ve­zetőképző táborban készül fel az új szerepre. — Nagy öröm számomra érről beszélni, hiszen régi vágya teljesült a repülős fia­talságnak — mondta Kovács Sándor. — Az elmúlt, két éviben a klubtagság létszáma jelentősen megnőtt, főleg fiatalok kerültek hozzánk. Ez már . akikor magában hordozta egy KlSZ-alapszer- vezst szükségességét. Örö­münket csak tetézte, hogy az alakuló gyűlés a KISZ - kongresszus idejére esett. — Erre június 7-én került sor a repülőtéren — kapcso­lódott a beszélgetésibe Feke­te Csaba. — Azóta a tagság tölbb mint ezer óra társadal­mi munkával járult hozzá áhihioz a 15 millió forintos ■beruházáshoz, amiből mű­hely, szociális épület és egv új hangár épül. — A KISZ munkája ná­lunk elválaszthatatlan a re­püléstől. hiszen mindenki azért jár ide, hogy repüljön, így aztán nem csoda, ha vállalásaikban is a repülés­sel. a repülőtérrel kapcsola­tos dolgok kerülnek előtér­be. KISZ-gyűléseinket általá­ban klubnapokon tartjuk, így a klub minden tagja részt vehet azokon. Ez azért is jó, mert akik a korhatár miatt nem lehettek tagok, javaslataikkal, észrevéte­leikkel azok is segíthetik munkánkat. — Melyek a további ter­vek, elképzelések? Fekete Csaba válaszolt: — Augusztus 13-án Bala- tonszemesen, az Express-tá- borban lesz egy MHSZ tech­nikai bemutató, ahol vitorlá­zógépekkel és sárkányrepü­lőkkel ismerkedhetnék meg az érdeklődök. Ezt is és ez­után minden ilyen jellegű rendezvény szervezését vál­laltuk. Ezen kívül minden tagunk 50 óra társadalmi munkát ajánlott fel az épít­kezésen. Üj tagokat is vá­runk, szeptemberben tagfel­vételt tart a klub. Hatvan új tagra számítunk, elsősor­ban fiatalokra. Reméljük, hogy az 57 tagú KlSZ-szer- vezet száz fiatalnak adhat vonzó programot. — .Egyetlen gondunk .van1 csak — mondta a klubtitkár. — Egy olyan klubhelyiség­re lenne szükségünk, ahol ennyi ember elférne. Most mindössze egy kis faház áll rendel kezésünkre. Ha ez is megoldódik, akkor egyetlen akadálya sem lesz a jó mun­kának. Ügy gondolom, hogy ez az életképes, feladatokkal és tervekkel teli alapszerve­zet megérdemel ennyi segít­séget. Közös kirándulás a katonákkal Szóiké haj, kék szem. Erről ^ kislányos hölgyről. senki sem gondolná, hogy több hónapja asszony, s két éve a Kaposvári Ruhagyár KiSZ-ibizottságának titkára. — 1983-ban kerültem a gyáriba, az 512-es Ipari Szakmunkásképző elvégzé­se után. Kezdetben a szala­gon dolgoztam, ruhákat, ka­bátokat varrtam,' majd a la­borba kerültem. Már a szak­munkásképzőiben KISZ-tit- kár voltam, s a gyárban is hamar megválasztottak ve­zetőségi tagnak. — mondta Szabóné Gombos Anikó. Három alapszervezet mű­ködik a gyárban, munkáju­kat 1984-től irányítja. Ekkor végezte el a KISZ Központi Bizottságának háromhóna- pos bentlakásos tanfolyamát Budapesten, Félfüggetlení­tett állásban naponta négy órát foglalkozik (mozgalmi munkával, négy órában pe­dig a gyár laboratóriumában dolgozik. Nyáron kevesebb a ren­dezvény, kevesejgrí az aktív KISZ-tlag is, sokan vannak szabadságon. Egy-egy szalag dolgozói együtt mennek sza­badságra. így kisebb a mun - .kakiesés, s á gépek javítá­sát is meg tudják oldani. — Az ősszel sok. most végzett szakmunkástanuló jön hozzánk. Szeretnénk száz föllé emelni tagjaink számát, most nyolevanihiatan va­gyunk. Az átlagéletkor 21 év. Mindössze két fiútagunk van. A sok fiatal nő hamar férjhez megy, gyereket, szül, utána már nem szívesen vesz részt a mozgalmi mun­kában. A lányok miatt dön­töttünk úgy, hogy fölvesszük a kapcsolatot a Hunyadi­laktanya KISZ-aLapszerveze- tével. Részt veszünk az avatásokon, a dítszünnepsá- geken. Végeztünk már közös társadalmi munkát is. Alap- szervezeteink egyébként is gyakran vesznek részt kom­munista műszakokon, szíve­sen dolgoznak a vállalat fo- nyódLigeti üdülőjében. Pén­zünk elég kevés van, ezárí amit lehet, magunk csiná­lunk meg. A KISZ-bizottság a gyár ifjúsági alapjából évi negyvenezer forintot kap. Ebből juttatunk a pécsi, a nagybaj ami, a kadarkúti te­lephelyeinknek is. Ebből fe­dezzük a jutalmakat, a ve­télkedőket, a klubdélutáno- kat. Reméljük, ősztől a klub-, ban is mozgalmasabb lesz az élet. Együtt fociznak a főnökökkel — Rutinos öreg róka — jelentette be Gerencsér Jó­zsef, a Sáév KlSZ-bizotísá- gának titkára a riportalanyt. — 1975 óta tagja a szerve­zetnek, azóta folyamatosan tisztségeket tolt be. Alap­szervezeti titkár, 1983 óta párttag, és tagja a szakszer­vezeti bizottságnak. Kopogtak. Az ajtónyitás után .egy bajuszos fiatalem­ber nyújtott kezet: —- Tibold József vagyok. Ö volna tehát az „öreg”? Akkor milyenek a fiatalok? A beszélgetés azonban meg­győz: ha az öreg nem is, a rutinos jelző mindenképpen illik rá. ■ — Huszonnyolc éves va­gyok. 1977 óta dolgozom a vállalatnál mint technikus. Az első munkahelyemen, a generál epitesvezetoisegen is alapszervezeti titkár voltam. Szervezetünk elnyerte a KISZ KB dicsérő oklevelét, 1984-ben átkerütlem a szak­ipari íóépitésvezetosegnez, jelenleg is ott dolgozom. Az új munkahelyemen — örö­mömre — szinten megvá­lasztottak az alapszervezet titkárává. Ez a legnagyobo alapszervezet a vállalatnál, 75 tagja v,an. Munkánk ter­mészetéből adódóan szét­szórtan dolgozunk, ezért ne­héz a csapatot összefogni, így is mindenki szívesen jön. A következő napokban fontos munka vár ránk: vál­laltuk, hogy az épülő sport­pályákat KISZ-murtk,a kere­tében fejezzük be. A kultu­rális és sportéletben is részt veszünk. Az építős fiatalok dunán­túli találkozójának állandó résztvevői vagyunk. Ezen* kí­vül mi is szerveztünk ver­senyeiket a vállalatnál. Ezen a Szuperkupán négy csapat indult: a KISZ-, a párt-, a szakszervezet és a gazdasá­gi vezetőség csapata. Ez ak­kora sikert aratott, hogy úgy döntöttünk, ezentúl évente legalább kétszer megrendez­zük. Nagy a siker. A pályán nincs igazgató és főnök, ott közvetlenebb kapcsolat ala­kulhat ki a dolgozók között. — Nyugodtan lehet* szidni akár a főmérnököt is — tet­te hozzá nevetve Tibold Jó­zsef. Ekkor döbbentem rá: ma­gáról még .alig .beszélt! Kér­désemét' azonban Gerencsér József megelőzte: — Józsi túlságosan sze­rény. Meg sem említette, hogy mióta az új helyén dolgozik, ez az alapszérvezet is elnyerte ,a KISZ KB di­csérő oklevelét. Ő maga két­szeres Kiváló Dolgozó és megkapta az aranykoszorús KISZ-jelvényt is. Horváth Éva Varga Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents