Somogyi Néplap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-15 / 192. szám

Somogyi Néplap 1986. augusztus 15., péntek JOGI TANÁCSOK Sok ezren keresik fel szerdai és szombati napokon a fonyódi vásárt. Néhány órás tolon­gás árán hozzájuthatnak a vásárfiához. Száznál több kereskedő kínálja portékáit, közöt­tük sok ízléses tárgyat is találhatunk, általában borsos áron. Hazatérők - letelepedők A turistaszezon idején na­gyon sok külföldön, élő ha­zánkfia is hazalátogat. A családdal való találkozás, az évről évre tapasztalható fej­lődésünk sokakban megerő­síti a vágyat: jó lenne vég­leg hazajönni: „Érdeklődjétek meg, mit kell tenni” — kapják a fel­adatot a családtagok. Nekik szól jogi tanácsunk. Hazatérőknek csak azokat tekintjük, akik külföldön laknak, de magyar állampol­gárságukat megtartották. A letelepedők csak külföldi ál­lampolgársággal rendelkez­nék. Mindkét esetben enge­délyt kelik kérni a hazatele­püléshez. Az előkészítő ví­zumot és az engedélyt a kül­földi lakóhely szerint illeté­kes magyar külképviselettől kell kérni. A hazatérőnek, illetve a A katonaidő végén Ök is tizennyolc hónappal ezelőtt öltötték magukra az egyenruhát. Meglehet, nem a legnagyobb örömmel tet­ték. Gondolták, másfél esz­tendő megy veszendőbe az életükből. Ma már máskép­pen vélekednek. Hajnaliban — civilben — elindultak a szélrózsa minden irányába: Tolnába, Baranyába, az Al­földre, vagy éppenséggel a fővárosba. Letelt a katona­idő. Emlék csupán az iz­zasztó kiképzés, a kemény gyakorlatok ideje. Maradtak a katonabarátságok, a meg­szépített pillanatok. Lesze­relték. Tegnap reggel a ka­posvári Táncsics Mihály lak­tanyában is ünnepélyes kül­sőségek között búcsúztatták őket. Pontban nyolc órakor har- sant föl a felhívójel, jelez­ve a magasabb egység pa­rancsnokának képviseleté­ben megjelenő Cserhalmi Mi­hály ezredes érkezését. . Ba­kos Mihály őrnagy, a lakta­nya parancsnoka jelentette, hogy a személyi állomány felsorakozott a Leszerelők búcsúztatására a csapatzász­ló előtt. A jeles nap alkal­mából parancsot adott ki a honvédelmi miniszter, amit Vevehka László főhadnagy olvasott föl. A parancs is hangsúlyozta: felelősséggel végzett hónapok állnak azok mögött, akik tartalékállo­mányba kerülnek. Az utóbbi években jelentősen fejlődött a haditechnika, mind jobban felkészült szakemberekre van szükség a hadseregben is. A húszon innen, vagy éppen túl lévő fiataljaink becsület­tel vették életük egyik leg­fontosabb akadályát. Bizo­nyítottak legutóbb a Duna*— 86 hadgyakorlaton is. Kajzer Antall, Kontra László, Pintér Tibor, Brücher József, Lon- kai Géza, Bódis Attila, Lő- rincz Gyula, Schneider Ti­bor teljesítménye külön is kiemelkedett. Ókét leszere­lésük alkalmából tartalékos őrmesterré léptették elő. Ne­vükben és társai nevében Lőrincz Gyula búcsúzott ka- tonabar átálltéi, parancsno­kaitól, ígérve, hogy becsület­tel fognák helytállni a min­dennapi munkában. Űtra- váló gyanánt Bognár Géza őrnagy szólt a leszerelőkhöz. Megköszönte a helytállást, kérte azt is, hogy a fiata­lok bátran hasznosítsák a hadseregben megszerzett ta­pasztalatokat a mozgalmi és termelő munkában. Egy leszerelés a számve­tésre is jó alkalom. Nem ti­tok, a legkülönbözőbb felké­szültségű fiatalok tesznek eleget alkotmányos kötele­zettségüknek. Sökan itt vég­zik el az általános iskola nyolcadik osztályát, itt sze­reznek szakmát, Itt válnak igazán férfiakká. Munkáju­kat, eredményeiket mérik a Magyar Néphadseregben fo­lyó szocialista versenymoz- gaiomban is. Sikereikről hall­hattunk tegnap. Bőgő Gyu­la alezredes alegysége tizen- hatodszorra érdemelte ki az élenjáró címet. Katonáinak ÜNNEPÉLYES ÁLLOHÁNYGYÜLÉS KAPOSVÁRON feladata a karbantartás és a javítás. Esztergályostól a műszerészig mindenféle szákma képviselőivel dolgoz­nák. A gyakorlatok sikeres végrehajtásának zálogai. Csordás Győző őrnagytól hallottam, hogy náluk szin­te az ipari üzemek műszak­rendszerében folyik a mun­ka. Nem lehet lazítani, ki­hagyni. A most átadott ki­tüntetésük is bizonyítja, hogy bizton lehet rájuk szá­mítani, mint azokra az al­egységekre is, amelyék újabb elismeréseket vehettek át Cserhalmi Mihály ezre­destől. N. J. TARDI GÁBOR Lakótársak A férfi kényeskedve nyö­gött egyet, majd kiterítette a fűre a papírt, összehúzott szemmel nézegette, vizsgálta, közben hümmögött, mint aki nem ért egyet mindennel. Végül papirost és írószerszá­mot kért, majd nagy, ákom- bákom számokat jegyzett egymás alá. Az asszony a válla fölé hajolt, úgy figyel­te; a kőműves fél arca időn­ként megrándult. — Nos, mennyi pénzből tudja kiszorítani a költsége­ket? — kérdezte. — Gsiígavér — hümmö­gött a kőműves a számókba mélyed ve. Negyedórányi szuszogás, nyögdécselés, szörcsögés után végre kiegyenesedett ül­tében. — Megvolnék, Edit asz- szony... — Egy pillanatra elfeledkezett magáról, meg­próbált -hátradőlni, s csak a talajra támasztott tenyere mentette meg a hanyatt eséstől. — Mondja már, az ég .szerelmére! — sürgette az asszony. — Amennyiben tartjuk magunkat a tervekhez, két­százezer pénz — jelentette ki a kőműves. Egy darabig csönd volt. — Rengeteg.,. — sóhaj­totta az asszony. — Nem le­hetne a feléből megoldani? — Nem — mondta a kő­műves. — Akikor tárgytalan — csapott a combjára az asz- szony, éss felállt. Bakos Áron közbeszólt: — Nyálazza csak meg még egyszer a ceruzáját, öre­gem! Hátha talál olcsóbb megoldást. A kőműves lassan dühbe gurult. — Ide figyeljen, maga -dilettáns! —hördült föl. ■— Az építőanyag maga százötvenezer forint — fel­téve, ha mindenből a leg­olcsóbbat sikerül szerezni, s közben nem ugranak fneg szokás szerint az árak ... — Széles mozdulattal kör­bemutatott. — Aztán itt van a földmunka, amihez embereket kell fogadnom, hogy a magam órabérét már ne is hozzam szóba . .. — Igaza van — szólt közbe az asszony. — Fe­lejtsük el az egészet, ha ed­dig jó volt a sátor, ezután is jó lesz. A kőműves dülledt szeme az asszony vékony, gyere­kes nyakára tapadt, az ádámcsutka mocorgott, el­árulván a belső feszültsé­get. — A férjeura nem tud néminemű kölcsönt szerez­ni? — kérdezte zavartan. — Elváltam — közölte az asszony szárazon. — Rokonok, ismerőseik... — Ketten vagyunk a lá­nyommal. A kőműves Bakos Áronra vetett egy pillantást, majd mint aki leplezni akarja tévedését, máris elkapta ró­la a tekintetét. Az asszony észrevette, sóhajtott, lehaj­totta a fejét. — Ezennel' megállapítom, hogy a két fél között a tár­gyalások nem vezettek eredményre — szólalt meg Bakos Áron. Felállt, nyújtó­zott. — Ajánlom, hogy ezek után menjünk ki a atrand­(Folytatjuk.) letelepedőnek az engedély iránti kérelem benyújtása­kor igazolnia kell, hogy lak­hatási lehetősége és megél­hetése Magyarországon bizto­sítva van. A lakhatási lehe­tőség bizonyítása történhet úgy, hogy az esetleg már meglévő ingatlanra vonat­kozó telekkönyvi iratokat csatolja a kérelmező, vagy igazolja, hogy ingatlanvásár­lás céljára a megfelelő ösz- szeg Magyarországon rendel­kezésre áll. Az ingatlanvásárlásnál nem mindegy, hogy az in­gatlant a tényleges hazaté­rés előtt, vagy a végleges hazatérés után kívánja meg­vásárolni valaki. A hazatérés előtt is ki lehet választani az ingatlant, de megvásárlá­sához a devizahatóság enge­délye is kell. A Pénzintézeti Központtal úgynevezett opci­ós szerződésit kell kötni. En­nek az a lényege, hogy amennyiben a hazatérni szándékozó a szerződésben meghatározott időn belül nem tér haza, illetőleg a szerződésben meghatározott idő lejártáig az ingatlant bel­földinek se el nem adja, se át nem ruházza, úgy a Pénz­intézeti Központ saját véte­li jogával él, és az ingatlant elidegeníti. Ha a hazatért magyar ál­lampolgár már személyi iga­zolványa birtdkában vásárol, ingatlant, azt vidéken min­den engedély vagy felmen­tés nélkül teheti. A főváro­si ingatlan megvásárlásához szükséges a Fővárosi Ta­nács elnökének a felmentése. Az ugyanis köztudott, hogy budapesti ingatlant csak az vásárolhat, akinek 5 éves budapesti helybenlakása vagy ötéves fővárosi munka- viszonya van. Lényeges kiemelni: ingat­lanszerzés iránt lépést csak akkor tehet a hazatérő, ha hazatérési engedélyét meg­kapta. Akiknek a hazatérők vagy letelepedők közül nincs szán­déka vagy pénze ingatlan vásárlására, más módon is biztosíthatja lakhatási le­hetőségét. Mégpedig úgy, hogy belföldi hozzátartozó­ja vagy ismerőse tanúsítja, hogy befogadja őt, és ehhez megfelelő lakása van. A nyi­latkozatot a befogadó lakó­helye szerint illetékes tanács igazgatási osztályán, közsé­gekben a szakigazgatási szervnél kell megtenni, ahol azt írásba foglalják. A hazatérők vagy letele­pedők előzetesen tisztázzák, hogy a nyugdíjat vagy jára­dékot, amelyre a jogosultsá­gukat külföldön megszerez­ték, átutalják-e. Az egyes országokban különféle ren­delkezésék szabályozzák az ott szerzett nyugdíj vagy szo­ciális járadék külföldre tör­ténő átutalását. Érdeklődésre tarthat szá­mot, hogy terheli-e levonás a külföldről befolyt nyugdí­jat és egyéb járadékot. A válasz: nem. A jogosult az átutalt devizaösszeg forint­ellenértékét a napi árfolya­mon, levonás nélkül kapja kézhez. A munkaképes korú és ál­lapotú személyek természe­tesen munkavégzési szán­dékukat kell, hogy bejelent­sék haza-, illetve letelepülé­si kérelmükhöz. Érdemes felvenni a kapcsolatot az Ál­lami Biztosítóval is az élet­járadék biztosítási szerződé­sek megkötésével kapcsola­tos tudnivalók miatt. A „Külföldiek devizaszám­lája arra való, hogy az át­utalt összeget az átutaló ne­vén és javára a számlán tartsák devizában: a végleges hazaköltözésig. Ha pedig ez valami okból meghiúsul, a számla összegét a kamatok­kal együtt visszautalják a tulajdonos által megjelölt külföldi bankszámlára. Az ingyenes betegellátás állampolgári jog. A külföldi állampolgár vagy hontalan személy, aki hazánkban él, járulék fizetése ellenében megállapodást köthet az egészségügyi ellátás bizto­sítására. Az Országos Társa- dal ornbiz tosítási F ői gaz gató- sághoz (Budapest XIII., Vá­ci út 73.) kell fordulni e célból. Dr. Kertész Éva Növényvédelmi tájékoztató Károsít a lombosfa- fehérmoly A kevésbé csapadékos, me­leg július időjárása kedve­ző életfeltételeket biztosított a lombosfa-fehérmoty szá­mára. A nyári lepkenemze­dék fejlődése gyors, és za­vartalan volt, a lerakott to­jásokból a lárvák nagyszám­ban keltek ki, így július vé­gére már erős fertőzések ala­kultak ki megyénk déli ré­szén. Az almafák levelein nagy­számban lehet megfigyelni a körkörös 1—1,5 cm-es nagy­ságú, barna színű, enyhén hólyagosodó foltok (aknák) megjelenését. A tünetek ilyen szembeötlő megjelené­sekor a kártevő ellen már hatásosan védekezni nem lehet, ezért népes lárva- nemzedék fejlődött ki. A nagy tömegű károsító har­madik nemzedékének rajzá­sa augusztus 10—11. között megkezdődött, s amennyi­ben a száraz, meleg időjárás tartós lesz, ismételten erős fertőzések, illetve kártételek kialakulása várható. A kártevő most rajzó nemzedéke, a korai lomb- hulláson kívül, számottevő értékesítési gondot is okoz­hat, ugyanis az áttelelő nem­zedék hernyói az érő gyü­mölcs koesánymályedéseiben bábozódnak előszeretettel. A fehér szövedékkel átszőtt báb az exportértékesítésből kizáró ok. A rajzó lepkék a bábból való kirepülésük után azonnal párosodnak, majd tojást raknak. Az el­múlt időszak léghőmérsékle­tét figyelembe véve ezért az első lárvák kelésére au­gusztus 17—19. közötti idő­pontban számíthatunk. A rajzás időszakának egyenle­tes időjárása arra enged következtetni, hogy a lárva­kelés szakasza nem lesz hosszú idejű, mintegy 6—8 ' nap alatt lezajlik, tehát a védekezést ez időpontban szükséges megismételni. A lárvák keléséit, illetve kár­tételét a levél színén kez­detben tűszúrásnyi világos­zöld, majd rohamosan nö­vekvő szabályos kör alakú barna folt jelzi. A védekezés sikere a pon­tos időzítésitől függ (és nem a vegyszer hatóanyagának milyenségétől). A legjobban sebezhető a tojás, az imá- gó és a fiatal lárva. Nagyon fontos a permetezés techni­kai kivitelezése. Fontos, hogy a levél mindkét oldalát bo­rítsa a rovarölőszer, és a permetlé finom, apró csep­pek formájában jusson a le­veli ékre. A rajzó lepkék el­len jó hatásfokkal alkalmaz­ható a Decis 2,5 EC 0,05, a Ohtoetrin 25 EC 0,05 száza­lékos, a tojások és a fiatal lárvák ellen a Bi—58 EC 0,1, az Anthio 33 EC 0,28—0,32, a Metaition 50 EC 0,1—0,2 százalékos töménységű ro­varölőszer valamelyike.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents