Somogyi Néplap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-01 / 180. szám

Lu ::o ’/VAFÜV^ Világ proletárjai, egyesüljetek! OMOGYI AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLII. évfolyam, 180. szám Ára: 1,80 Ft 1986. augusztus 1., péntek Nem önáltatás Vajon csak önáltatás, vagy valóban igaz a mondás, hogy Helsinki él? Csak jel­szó-e, amelyet hamis remé­nyek táplálnak, vagy politi­kailag helytálló megállapí­tás? Ez utóbbi felel meg a valóságnak. De hogy mi se essünk az indoklás nélküli jelszavak hangoztatásának a hibájába, okoljuk meg a fenti állítást: miért érvé­nyes máig is az a részletes — politikai, gazdasági, kul­turális, emberi kapcsolato­kat szabályozó — vastag ok­mány, amelyet harminchá­rom európai és a két észak- amerikai állam legmagasabb rangú vezetői írtak alá jó egy évtizeddel ezelőtt. S miért lenne kívánatos a to­vábbi hasznosítása. A harmincöt magas rangú vezető azért ülhetett össze akkoriban olyan jelentős ünnepélyes alkalomra, mert előzőleg nyilvánvalóvá lett, hogy a két tábor között erő- egyensúly van, a kétségtele­nül meglévő problémák, el­lentétek fegyveres megoldá­sa lehetetlen, az erőszak csak katasztrófához vezet­het. Ennek a logikai sornak a végén tehát csak ez állha­tott: ha így van, akkor a másik változatot, a békés együttműködés útját kell választani. A harmincöt aláíró kor­mány kisebb rangú küldöttei azóta sokszor összeültek már a záróokmány egy-egy feje­zetéről, egy-egy témaköré­nek teljesüléséről, s a to­vábbi teendőkről tárgyalan­dó. Igaz, sok haladásról nem számolhatnak be. De ezek a mindig újra és újra összeülő szákértekezletek maguk is jelzik: a dokumen­tumba foglalt politikai, gaz­dasági, kulturális, emberi együttműködési problémák napirenden vannak, tovább­fejlesztésüknek, megvalósí­tásuknak újra és újra neki­rugaszkodunk. Volt olyan nemzetközi mélypont-idő­szak — például a nyolcva­nas évek elején —, amikor az egyetlen fórum, ahol Ke­let és Nyugat képviselői egyáltalán asztalhoz ültek, egy-egy ilyen „Helsinki utá­ni” konferencia volt. Gondokkal terhelten szem­léljük a nemzetközi állapo­tokat, de azért tudjuk és jó érzéssel számításba vesz- szük, hogy Európa még a nyolcvanas évek elejének lehűlést időszakában sem esett vissza a hidegháborús állapotba. Azok a kapcsola­tok, amelyek a földrész ál­lamai között a hetvenes években — s Helsinki jegyé­ben — kialakultak (gondol­junk a kereskedelmi csere fellendülésére, a turistaára­datra, a politikusok sűrű utazásaira), lényegében nem gyengültek. Egyetlen terü­leten azonban — igaz, a rendkívül fontos katonai problémakörben — nem si­került lépni, sőt a helyzet rosszabbodott. A záróokmány ugyan nem foglalkozik a fegyverkezés kérdéseivel, de ha a fegyverkezési hajsza a mai tempóban folytatódik, tönkremennek Helsinki gyü­mölcsei és távlatai is. Ezért lett ma a békés •'együttműkö­dés fejlesztésének, megőrzé­sének kulcsa az atomfegy­verek és a hagyományos esz­közök felszámolása — min­denekelőtt pedig a szovjet— amerikai viszony megjavítá­sa. S ha ma a fegyverkezés korlátozása áll is a követel­mények első helyén, a példa, amelyet Helsinki a nemzet­közi megállapodások lehető­ségére nyújtott, nem halvá­nyul el. Tatár Imre Ülést tartott a Minisztertanács A MUNKAIDŐALAP VÉDELMÉRŐL A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén — figyelemmel, az országgyűlés ügyrendjére — határozatot hozott arról, hogy az államigazgatási szerveknek milyen módon kell segítsé­get nyújtaniúk a képviselői föladatok ellátásához. Ennek keretében részletesen szabályozta az államigazgatási szer­vek tájékoztatási, adatszolgáltatási kötelezettségét, a kép­viselők által tett javaslatok, bejelentések elintézésének rendjét. A Minisztertanács jelentést hallgatott meg a munkaidő- alap védelmére és a munkafegyelem javítására az utóbbi években tett intézkedések végrehajtásáról. Megállapította, hogy a helyzet valamelyest javult, de az előrehaladás nem kielégítő. Ezért további, a munkaidőalap védelmét szolgáló központi & helyi intézkedések kidolgozására és életbe léptetésére adott utasítást. A kormány megerősítette az Állami Tervbizottságnak az építőipar eredményesebb működése érdekében teendő in­tézkedésekre vonatkozó határozatát. Ennek értelmében rendezni kell a veszteséges és alaiphiányos vállalatok hely­zetét, az alacsony hatékonysággal működő vállalatoknak pedig programot kell kidolgozniuk gazdálkodásuk meg­javítására^ Kevés a kereskedő, jön a City Grill Sorbaállnak a balatoni vendégek Emlékünnep Bayreuthban Liszt emlékének ápolása a népek közti megértést szolgálja A nyári szezonnal kapcso­latos gondokat vette számba tegnapi ülésén Szőilőskisla- kon a somogyi Balaton-part Tanácsi Idegenforgalmi Koordinációs Bizottsága. Jú­lius első hetéig — mint el­hangzott — a szokásosnál kevesebb volt a külföldi ven­dég, de 15-től megindult az üdülőik áradata. Csehszlová­kiából, Lengyelországból és az NDK-toól például 15 szá­zalékkal többén keresték föl a magyar tengert, mint ta­valy ilyenkor, A megnöve­kedett vendégseggel együtt sokasodnák a gondok. Röviden: annyi üdülőt, mint ahánya.n a napokban pihennek a Balaton partján, nem tudnak tisztességgel el­látni. Mint a dél-balatoni települések tanácsainak kép­viselői egyhangúlag elmond­ták: az élelmiszerüzletek előtt százméteres sorokban állnak a vásárlók. Van ugyan áru a boltokban, osaik addig kell legföljebb vára­kozni, amíg például kenyér­ből vagy tejből megérkezik az,utánpótlás, azonban a ki­szolgálás — a személyzet, elsősorban, a szakképzett el­adók hiánya miatt — csiiga- lassúságú. Akad olyan ABC- áruiház, amelyikben fele annyian dolgoznak, mint ahány elárusítóra szükség lenne. Elsősorban pénztáro­sokban van hiány. Főként azért alakult így a helyzet, mert a magánkereskedőik és a szerződéses üzletvezetők a szezon elején jó.pénzért el­csábították az árudák, bol­tok ügyes kezű alkalmazot­tait. A Balaton térségei között eltérések vannak a kereske­delmi ellátás színvonalát il­letően. A nyugati csücsök­ben. rosszabb a helyzet, mint a keleti részben, az előbbi­ben néha napokig képtele­nek árut rendelni tele­fonon, mert egyszerűen nincs szabad vonal. A tó somogyi partján legalább húszezer ■négyzetméternyi üzlet kelle­ne még az idén — és ter­mészetesen hozzá rutinos el­adói gárda —, hogy vala­(Folytatás a 2. oldalon) Csütörtök délelőtt Bay­reuth temetőjében Liszt Fe­renc halálának 100. évfordu­lója alkalmából három nem­zet képviselői megkoszorúzták a nagy magyar zeneköltő sír­ját. Az Erlanger Strasse-i temetőben, a Liszt Ferenc nyugvóhelye fölé emelt sír- kápolnában a Magyar Nép- köztársaság képviseletében Csehák Judit, a Miniszterta­nács elnökhelyettese helye­zett el koszorút, Horváth István magyar nagykövet kí­séretében. Ugyancsak meg­koszorúzta a sírt Hans-Diet- rich Genscher, az NSZK al- kancellárja és külügyminisz­tere, valamint Theodor Kery, Ausztria burgenlandi tarto­mányfőnöke. E tartomány­ban van áz egykori Dobor- ján, a mai Raiding, ahol Liszt Ferenc 1811. október 22-án született. Koszorúzott még Hans Maier bajor ok­tatási és kulturális miniszter és Hans Walter Wild bay- reutihi főpolgármester. A II. világháború végén romiba dőlt sírkápolna hely­reállítása 1976-ban fejező­dött be. Akkor állították föl a sírtábla mellett a magyar Liszt Ferenc Társaság em­léktábláját is, Vörösmarty Mihály Liszthez írott ódájá­nak szavaival: „Hirhedett zenésze a világnak, bárhová juss, mindig hű rokon”. A sir mellé Raiding városa is állított emléktáblát. A csütörtöki koszorúzáson részt vett Kiss Kálmán, a Liszt Ferenc Társaság elnöke, For- rai Miklós professzor, a tár­saság főtitkára és Űjfalusisy József, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia alelnöke, a budapesti Liszt Ferenc Ze­neművészeti Főiskola rekto­ra is. Küldöttségük előtte szintén koszorút helyezett el a győri születésű Richter János kar­mesternek, Liszt Ferenc és Richard Wagner közeli ba­rátjának ugyanebben a te­metőben lévő sírján. A bayreu'thi S.tadthalle nagy színháztermében dél­előtt emlékűn, népségét tar­tottak Liszt Ferenc halálá­nak 1Ö0. évfordulója a lkai- mából. Ezen Hans Walter Wild főpolgármester köszön­tötte az egybegyűlteket, majd Csehák Judit mondott be­szédet. Liszt Ferenc sikereinek teljében sem feledkezett.meg hazájáról. Nemcsak a pusz­tító pesti árvíz károsultjai­nak javára adott koncertet, nemcsak az 1848—184!)-es magyar szabadságharc bu­kásának szomorú híre éb- resztgette lelkében a haza, a nemzethez tartozás érze­tét. A magyar zenekultúra félemelése is az ő nevéhez fűződik. Az 1875-ben alapí­tott magyar Zeneművészeti Főiskola szellemi atyja, ké­sőbb elnöke, majd az okta­tás színvonalának i'okiroórő*- je Liszt Ferenc volt — hangsúlyozta Csehák Judit. Termékeny életének alko­tásait a magyar kultúra leg­nagyobb teljesítményei kö­zött tartjuk számon. Emlé­két nemcsak róla elnevezett Zeneakadémiáink és kiváló zenekar őrzi, hanem egész népünk búsaikén gondol Liszt Ferencre. akit Európa magáénak tekint, ment oly ■nagy mértékben gazdagítot­ta a világ zenei életét, és aki máig hatással van. századunk alkotóira. Az ünnepségen beszédet mondott Hans-Dietrich Gen­scher és Theodor Kery is. Genscher szintén szólott Liszt Ferenc európaiságáról, majd méltatta németországi tevékenységét. — Liszt meglátta az euró­pai kultúra közös gyökereit és egységét, egyidejűleg a különöst, a jellegzetest min­den egyes_.nemzetben. Liszt Ferenc a zene nagy európai alakja volt, kortársainak megadta a maga teljes sok­rétűségében megnyilvánuló közös európai kultúra tuda­tát — hangsúlyozta. — Ma ismét tudatában va­gyunk annak, mi közös a sokrétű európai kultúrában — hangoztatta az NSZK aj- 'kancellárja és külügyminisz- • tere. Az 1985-ben Budapes­ten, az európai biztonsági és együttműködési folyamat keretében megrendezett európai kulturális fórum — nem utolsó sorban a ven­déglátóknak köszönhetően — a Nyugatról és Keletről ér­kezett emberek nyitott kul­turális találkozójává vált, új lehetőségeket teremtett a kulturális kapcsolatok fej­lesztéséhez, a határok és el­térő, ideológiák ellenére. — Száz évyei Liszt Ferenc halála után — mondotta Theodor Kery — itt Bay­reuthban, azokna,k az orszá­goknak a képviselői talál­koznak, akik mind jogosan igénylik maguknak Liszt Fe­rencet. Azt a vitát, hogy me­lyik nemzet tarthat egyedül igényt Liszt Ferencre, már réges-régen elfeledtük. Most a közös hagyomány a népek közötti jobb megértést szol­gálja. Mi, németek, magya­rok és osztrákok, hálával adózunk ma Liszt emléké­nek, az európainak és a vi­lágpolgárnak. Mindamellett nemcsak emlékeznünk kell. Liszt példáját követnünk kell a nemzetközi kapcsola­tok és találkozók kiszélesí­tésében is — mondotta Ausztria Burgenland tarto­mányának vezetője. Az emlékünnepség utón Wild főpolgármester dísz­ebédet adott a résztvevők tiszteletére, majd délután az újvárosházán bemutatták Liszt Ferenc Párizsban írott naplójának első kiadását. Este a bayreuthi Festspiel- hausban Liszt-hangversenyt tartottak; itt az A-dúr zon­goraverseny és a Faust szim­fónia hangzott el. Á hang­versenyt, amelyen jelen volt Cséháik Judit és kísérete, az ARD nyugatnémet tévéállo­más élő adásban közvetítet­te. Kapacitásuk feEséü határán dolgoznak a vízművek 164 e'zer köbméter a napi csúcs — Egyelőre nem okozott vízhiányt a kánikula A Balflton-pairt és a me­gye ivóvízellátásának hely­zetéről kértünk tájékoztatást Kecskés István osztályveze­tőtől a Dunántúli Regionális Vízmű siófoki központjában. Eszerint a Balaton somo­gyi üdülőövezetének jelenle­gi átlagos napi vízfogyasz­tása 130—140 ezer köbméter, a hétvégeken azonban a fel­használás 30 ezer köbmé­terrel több. A mostani nyár rekordját a július 6-i vasár­nap hozta, amikor több mint 164 ezer köbméter vizet szol­gáltattak. Jelentős vízkorlátozásokra eddig nem volt szükség, így egyelőre csak Zamárdi terü­letére redeltek el locsolási tilalmat. Itt is csak szomba­ton és vasárnap 6 és 22 óra között. S bár vízhiány még nincs, a vízművek már csak maximális kapacitással tud- ji kielégíteni az igényeket. ÍJ, omásesöbkenést a napok­ban két esetben jeleztek. Az esetleges vízellátási za­varóikra is felkészültek, s három vízszállító kocsijukat készenlétben tartják. A tegnapi víztermelés 156 A fonyódi vízkivételi mű ezer köbméter volt, ezerrel több az előző napinál. A szakemberek szerint ebből arra lehet következtetni, hogy a hét végén már elő­fordulhatnak gondok a víz­szolgáltatásiban. Ezúttal is kérik a lakosságot, hogy a szigorúbb korlátozások elke­rülése érdekében szankcióik n élkül is takarékoskodjanak a vízzel. Egyébként az esetleges vízkoriáttízásokról és tilal­makról a tv képújságjában adnak folyamatos tájékozta­tást. A megye többi részén a vízellátás kielégítő, ám ha a kánikula marad, itt is fo­kozottabb szükség lesz a ta­karékos felhasználásra.

Next

/
Thumbnails
Contents