Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-02 / 154. szám

Barátságunk kiállta az idők próbáját (Folytatás az 1. oldalról) — Nagy érdeklődéssel kö- viettüjk Wojciech Jainuzdlski elv társnak, a LEMP KB alsó tMkáráinaik ájtfoigó, a .lengyel valóságat sokoldalúan tük­röző és tudományos iigény- nyell elemző kongresszusi beszámolóját. Figyelmesen hailüiglattulk a küldöttek fel- sízóflalásaát. A nemzet sor- .sálért érzett magas fokú fe­lelősség, elkötelezett inter- naűiona’iista szellemiség, az emlberiség békés jövőjéért való aggódás tükröződött a hozzászólás okból. Ennek alapján is joggal állapíthat­juk meg: a szocialista kon­szolidáció edőrehaladt, a lengyel kommunistáknak van marxista—ilieninista prog­ramijuk a válság következ­ményeinek teljes felszámolá­saira, amely az ország adott­ságait, történelmi útjának tapasztalatait figyelembe vé­ve alkalmazza a szocializ­mus építésének általános törvényszerűségeit. Az az út, amelyet a LEMP vezetésével Lengyelország megtett a válf.-g felszámo­lásában, minden józanul gondolkodó embernél ősizim- te elismerésit kelt. Tudjuk, hogy vannak még megoldat­lan problémák, gondok és feszültségek. A beszámoló­ban éts a kongresszusi doku­mentumokban kifejeződő el- vji politika, a szókimondó, őszinte vitá'ban is bizonyí­tott szándék, hogy ezt a po­litikát következetesen és kö­rültekintően .valóra is vált­sák — a legfőbb biztosíték a társadalmi megrázkódtatá­sok elkerülésére, a társada­lom bizalma mind teljesebb visszaszerzésére. A lengyel dolgozók, ahogy eddig, to­vábbra is számíthatnak a magyar nép őszinte rokon- szenvére és támogatására a szocialista kibontakozás meg- s ziilárdíitá'sában, Kedves elVitársak! Hazáinkban, a Magyar Nép­köztársaságban az MSZMP tavaly márciusban megtar­tott kongresszusa hatáirozar fainak végrehajtásán dolgo­zunk. A párt vezető szerepe érvényesül, tömegkapcsola­tait az őszinteség, a bizalom jellemzi. Az alkotómunka megfelelő feltételei biztosí­tottak — hangsúlyozta,. — Az előttünk álló feladatok azonban nem csupán nagyok és összetettek, de egyes te­rületeken sürgetőek is. Az 1985-ös év gazdasági folyamatairól szólva Grósz Káirdly szólt a nehézségek­ről, a szocialista építőmunka nemzetközi feltételeiről. Ki­emelte: — A Magyar Népköztársa­ság a varsói szerződésbeli szövetségeseivel együtt vall­ja, hogy megteremthető az egyenlő biztonság a fegy­verzet lényegesen alacso­nyabb szintjén. Támogatja és lehetőségeivel összhang­ban igyekszik előmozdítani azoknak a nagy je; .ntőségű és következetes leszerelési javaslatoknak a megvalósí­tását, amelyeket a Szovjet­unió, a többi szocialista or­szág, illetve a Varsói Szer­ződés szervezete különböző fórumokon előterjesztett. Meggyőződésünk, hogy az állhatatos és kitartó béke­kezdeményezések, legutóbb a VSZ Politikai Tanácskozó Testületé budapesti ülésén is megfogalmazódott törekvé­sek kedvező visszhangra és cselekvő támogatásra talál­nak mindazoknál, akik jó­zanul gondolkodnak, akik felelősséget éreznek az em­beriség sorsáért, jövőjéért. Külpolitikánk meghatáro­zó vonása a szocialista or­szágok egységének erősítése. Az enyhülés folyamatának fenntartása érdekében fon­tosnak tartjuk a különböző társadalmi rendszerű or­szágok közötti párbeszéd előmozdítását, a kölcsönös előnyökön nyugvó, bizalmat erősítő együttműködést. A magyar—lengyel együtt­működés, amely a népeink közötti barátság sok évszá­zados gyökereiből táplálko­zik, széleskörűen gazdago­dott az elmúlt években is. Ennek legszemléletesebb pél­dája, hogy 1984-ben kidol­goztuk és elfogadtuk a ma­gyar—lengyel politikai, gaz­dasági és tudományos együttműködés hosszú távú komplex programját, amely­nek végrehajtása kölcsönös megelégedésre jól folyik. A szocializmust építő népeinket összefűző kötelékek erejét mutatja, hogy együttműkö­désünk a legutóbbi nehéz évek próbáját is kiállta. Politikai kapcsolatainkat kölcsönös bizalom és megér­tés, az egymás tapasztalatai iránti őszinte érdeklődés jel­lemzi. Kiemelkedő jelentő­ségűek Kádár János és Voj- ciech Jaruzelski elvtárs im­már rendszeressé vált vé­leménycseréi, amelynek tar­talma és légköre példát, ösz­tönzést és lendületet ad kap­csolataink fejlesztésének. — Engedjék meg — mon­dotta végezetül sok sikert és eredményes munkát kívánva —, hogy mai találkozásunk emlékére, átadjam önöknek Olcsai Kiss Zoltán Kossuth- díjas szobrász fővárosunkat szimbolizáló „Budapest” em­lékplakettjét. Elengedhetetlen feltétel: a béke megőrzése M. GORBACSOV BESZÉDE Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a LEMP X. kongresszusán részt vevő szovjet küldött­ség vezetője kedden beszédei mondott a Swierczewski tá­bornok nevét viselő varsói precíziós műszergyárban. — Országaink előtt közös cél áll, fejlesztési stratégi­ánk függetlenül az eltérő körülményektől és méretek­től közös — hangsúlyozta többek között. — Ennek lé­nyege a társadalmi-gazdasá­gi fejlődés gyorsítása, a tu­dományos-műszaki forrada­lom eredményeinek elsajátí­tása, a rendszerünkből adó­dó lehetőségek maximális feltárása. Az SZKP KB főtitkára részletesen foglalkozott a szovjet—lengyel barátság­gal. — A nehéz történelmi örökség ellenére ez a barát­ság a két ország életének törvénye lett — mondta. E barátság ereje világosan megmutatkozott a Lengyel- ország számára nehéz idő­szakban, amikor az impe­rializmus gazdasági „szank­ciókkal” és blokáddal pró­bálta aláásni a lengyel szo­ciálist« rendszert. Mihail Gorbacsov hang­súlyozta a gazdasági kapcso­latok fontosságát. Jelentős sikereket értek el ezen a té­ren, de még nagy lehetősé­gek vannak az együttmű­ködés további bővítésére. Az együttműködés új for­mái fontos szerepet hivatot­tak játszani a KGST kere- tein belül is, így a tudomá­nyos-műszaki haladás 2000- ig szóló komplex programja megvalósításában — jelen­tette ki a szovjet vezető. A gazdasági integrációt illető­en az SZKP KB főtitkára megállapította, hogy ezen a téren a kapitalista országok­nak sikerült előbbre jutniuk. A szocialista országok nem idegenkednek a tanulástól, de az integrációs folyamatok gyorsításában a saját, szo­cialista útjukon kell járni­uk. A testvéri országok veze­tői budapesti tanácskozásu­kon megvitatták a sokoldalú együttműködés helyzetét és megállapodtak abban, hogy ezt a nagyon fontos kér­dést változatlanul nagy fi­gyelemmel kísérik. Biztosak vagyunk abban, hogy a kö­zös érdekeltség lehetővé te­szi olyan megoldások megta­lálását, amelyek új ütemet adnak a szocialista gazdasá­gi integráció egész folyama­tának — mondta Mihail Mihali Gorbacsov autogra­mot ad Gorbacsov. — Elképzeléseink valóra váltásához elengedhe­tetlen feltétel a béke megőr­zése — hangsúlyozta az SZKP KB főtitkára. Ma, a nukleáris veszély árnyékában a világon min­denkinek fel kell ismernie: a több fegyver most már nem a nagyobb, hanem el­lenkezőleg: a kisebb bizton­ságot jelenti. A régimódi po­litikai gondolkodás végzetes lehet Európára nézve. Ezen a földrészen még a hagyo­mányos fegyverek bevetése, nem is beszélve a vegyi fegyverekről, legalább olyan súlyos következményekkel járna, mint egy esetleges atomháború. „Éppen ezért javasoljuk olyan kitartóan a kölcsönös leszerelés megkez­dését” — mondta Mihail Gorbacsov. Reagan elnök a közelmúlt­ban elismerte, igaz, fenntar­tásokkal, a nukleáris fegy­verzet csökkentésére tett újabb javaslatok komolysá­gát ... Helyesen állapította meg, hogy már nem elegen­dőek csak a tárgyalások. Épp ezt ismételgetjük fárad­hatatlanul: hogy végre konst­ruktív lépésekre van szük­ség a leszerelés irányába. — A napokban levelet küldtem az elnöknek, konk­rét javaslatokkal arról, hogy miként lehetne ebben az ügyben kikerülni a zsákut­cából. Reméljük, hogy az amerikai adminisztráció csatlakozik kezdeményezé­seinkhez, lehetővé teszi a találkozó megrendezését és olyan megegyezések kidol­gozását, melyeket remény­kedve vár Európa és az egész világ — mondta Mi­hail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára vé­gezetül leszögezte: lehetsé­ges, sőt elengedhetetlen a békés egymás mellett élés a szocialista és a kapitalista világ között. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió fáradha­tatlanul keresi a lehetősége­geket, hogy annak normái és elvei megerősítést nyer­jenek a nemzetközi élet gya­korlatában. * * « Kedden hazautazott a len­gyel fővárosból Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB főtit­kára, aki küldöttség élén részt vett a Lengyel Egye­sült Munkáspárt X. kong­resszusán. A varsói repülőtéren Woj­ciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, államfő, to­vábbá az SZKP küldöttségé­nek tagjai, valamint a len­gyel párt és állam más ve­zetői búcsúztatták. Lékai László 1910—1986 1986. június 30-án, életének 77. évében szívroham következtében Esztergomban elhunyt Lékai László bíbo­ros, esztergomi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke. Lékai ^László 1910. márci­us 12-én született Zalalö- vőn. Teológiai tanulmányait 1928-tól Rómában, a Colle­gium Germanico Hungari- cum növendékeként, a Pápai Gergely Egyetemen folytatta, ahol teológiai doktori foko­zatot szerzett. 1934. október 28-án Rómában szentelték pappá. A veszprémi egyház­megye papjaként több fon­tos egyházi tisztséget töltött be: 1937-től 1944-ig a veszprémi Papnevelő Inté­zet tanára, 1944-től püspöki titkár, 1948-tól plébános Ba- latonlellén, 1956—57-ben megbízott püspöki iroda­igazgató, majd Zalaszentivá- non és Badacsonytomajban plébános volt. 1972-ben VI. Pál pápa címzetes püspökké, veszpré­mi apostoli kormányzóvá ne­vezte ki, 1974-ben esztergomi apostoli kormányzói, majd 1976-ban esztergomi érseki kinevezést kapott. Ugyan­ezen év májusában a pápa bíborossá nevezte ki. Lékai László több mint egy évtizedes egyházfői te­vékenysége során korszakos jelentőségű munkát végzett a szocialista állam és a ka­tolikus egyház között kiala­kult jó viszony továbbfej­lesztése, a hívők iés nemhí­vők, marxisták és kereszté­nyek alkotó együttműködé­sének kibontakoztatása és elmélyítése terén. Politikai hitvallását — a magyar tár­sadalom legszélesebb réte­geinek érdekeit is szem előtt tartva — esztergomi érseki kinevezése alkalmából a Ma­gyar Távirati Irodának adott nyilatkozatában fogalmazta meg: „Mint esztergomi ér­sek-prímás a hitvallásomnak tekintem, hogy a realitások talaján álljak: a fejlődés folyamatát ne próbáljam visszafordítani, hanem elő­mozdítani. A valóság pedig az, hogy a szocialista társa­dalomban együtt élünk hí­vők és nemhívők. Itt aka­runk boldogulni mindnyá­jan, és ezt az emberhez mél­tó életet, jólétet még maga­sabbra törekszünk fejleszte­ni a isaját fizikai és szelle­mi munkánkkal.” Sokat idé­zett püspöki jelmondata is „Succisa v Íveseit” — „A megnyesett fa kizöldül” — ezt fejezi ki. Lékai László egy gazdag élet tapasztalatai alapján meggyőződéssel vallotta: a katolikus egyház is kész és képes beilleszkedni az új társadalmi viszonyok közé, megtalálhatja helyét a szo­cializmust építő társadalom­ban, s alapvető küldetését a nép szolgálatában látja. Ez a szolgálat, a magyar társadalom építésében vál­lalt közös felelősség fejező­dött ki iLékai László bíboros közéleti tevékenységében is. 1976-tól folyamatosan meg­becsült, köztiszteletben álló tagja volt a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa El­nökségének. Kezdeménye­zései, aktív alkotó munkája során több olyan elképzelé­se vált valósággá — első­sorban az idős, beteg, támo­gatásra szoruló emberek gondozásában — ami a nem­zeti közmegegyezést, közös célunkat, az emberekről való mind teljesebb gondoskodást szolgálta. Lékai Lászlót munkássá­gáért az Elnöki Tanács 1980- ban, 70. születésnapja alkal­mából a Magyar Népköztár­saság rubinokkal ékesített zászlórendjével tüntette ki. Halálával hazájához, népé­hez, egyházához hű, kiemel­kedő egyházi vezető, ma­gyar hazafi távozott az élők sorából. Megegyözödésünk szerint életműve maradandó értéke legújabbkori törté­nelmünknek, melyet az ügy­höz méltó közös felelősség­gel kell tovább építenünk. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Lékai László bíboros búcsúztatása július 8-án 11 órakor az esztergomi bazilika előtti téren lesz. A HNF OT részvéttávirata A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa kedden rész­véttáviratot küldött a Ma­gyar Rómái Katolikus Püs­pöki Karnak Lékai László bíboros elhunyta alkalmából: Mély megrendüléssel érte­sültünk dr. Lékai László bí­boros, esztergomi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökéneik haláláról. Személyében a Magyar Katolikus Egyház kiemelke­dő vezetőjét, a magyaror­szági egyházak együttműkö­désének hívét, a békéért és a szocialista nemzeti egysé­gért következetesen küzdő embert, az igaz hazafit gyá­szoljuk. Nagy szomorúságukban fogadják a hazafias nép- frontmozgalom együttérző részvétét. Weizsäcker Londonban Á szovjet—amerikai csúcs esélyei Az ain g dl királyi pár fo­gadta ünnepélyesen a Vic­toria pályaudvaron keddien dlelutän a négynapos hivata­los látogatásra Londonba ér­kező Richard van Weizsác- kert, az NSZK államelnökét. II. Erzsébet királynő kedden este a Buckingham palotá­ban ad'ott vacsorát vendége tiszteletére. Weizsäcker lesz az első nyugatnémet állam­fő, aítoi — ma, szerdán — beszédét mond az angol par- lajmenit két házának együttes ülésén. A nyugatnémet államfő angliait fogladtatásánaik kül­sőségei is jelzik, hogy a brit kormány, amely ugyanezen .napon vette át az EGK elr- n öles égét a következő fél év­ire, 'különös jelentőséget tu­lajdonít a két ország szoros együttműködésének mind az európai, mind pedig az at­lanti keretek között. Angol politikai megfigye­lőik nem titkolják, hogy a párizsi „kettős hatalom” és a Rea'gan-kormányzat bel- vilLongásfliinak időszakában különleges lehetőséget lát­nak London és Bonn össze- hangoüit fellépésére. Amerikai részről hétfőn nem hangzott el hivatalos állásfoglalás Mihail Gorha- csovnak a LEMP kongresz- szusán elmondott beszédéről, az amerikai sajtó, a rádió és a televízió-hálózatok azonban bőségesen ismertet­ték az Egyesült Államok je­lenlegi politikáját bíráló megállapításait, azt a kije­lentését, amely szerint Wa­shington újra kívánja kez­deni a fegyverkezési ver­senyt. A jelentések hangsú­lyozzák, hogy a szovjet ve­zető ugyanakkor még min­dig lát lehetőséget a megál­lapodásokra. Reagan elnök, aki kalifor­niai szabadságát befejezve visszatért Washingtonba, nem erősítette meg azokat a sajtójelentéseket, hogy a Szovjetunió tárgyalásokat ja­vasolt a SALT—II. szerző­désről. A The New York Times hétfőn azt jelentette, hogy az amerikai kormányon belül ellentétes vélemények alakultak ki a választ illető­en: míg egyes vezető kor­mánytisztviselők azt java­solják, hogy Washington fo­gadja el a két fél által még 1972-ben létrehozott konzul­tatív bizottság összehívását, addig a Pentagon a leghatá­rozottabban ellenez egy ilyen lépést. A konzultatív bizottságot még 1972-ben hozták létre, a SALT—I. szerződés aláírá­sát követően, s feladataként a hadászati fegyverekre vo­natkozó szerződések, és egyéb, a fegyverzetkor! áto- zással összefüggő technikai kérdések megvitatását je­lölték meg. A bizottság ren­des körülmények között évente kétszer tart ülést. Az amerikai értesülések sze­rint a szovjet fél most azt javasolta, hogy júliusban a két ország képviselői ülje­nek össze rendkívüli ülésre G-enfben ... A szovjet—amerikai csúcs- találkozó megtartásának esé­lyeiről nyilatkozott kedden Larry Speakes, a Fehér Ház szóvivője. Utalt Vlagyimir Petrovszkij keddi sajtóérte­kezletére, amelyen a szovjet külügyminiszter-helyettes közölte: Moszkva hivatalosan javasolta Washingtonnak a külügyminiszteri találkozó előkészítésének megkezdé­sét. Speakes ezt úgy értelmez­te, hogy a Szovjetunió kész lépéseket tenni a csúcstalál­kozó mielőbbi megtartása ér­dekében.

Next

/
Thumbnails
Contents