Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-11 / 162. szám

BUDA VISSZA VÍVÁSA 1686-BAN Kiállítót a Budapest Történeti Miíze urn ban Buda visszafoglalása, mondhatjuk, Bécs ostromá­val kezdődött. A Habsburg birodalom és a keresztény Nyugat 1541 óta tűrte, hogy Magyarország büszke fővá­rosának tornyain lófarkas lo­bogó lengjen. Hisz ez vé­gül is jórészt a magyarok ba­ja volt. De amikor 1683-ban Kara Musztafa seregei kis híján megvalósították a tö­rök politika nagy célját, és majdhogynem elfoglalták Bécset, ükkor igen hamar létrejött a Szent Liga a tö­rök birodalom végvidékét jelentő országunk felszaba­dítására. És, tegyük hozzá, mindez az után történt, hogy a magyarok jelentős része a török uralmat a ki­sebbik rossznak kezdte tar­tani. Budavár visszavívásá- nak előzményei közé tarto­zik a Thököly-felkelés is: az ostromban jelentős szerepet játszó Petneházy Dávid pél­dául a Habsburg-ellenes mozgalom főtisztje volt, s akkor állt Lipót császár mel­lé, amikor a török politika cserbenhagyta Thökölyt. Buda visszavívása termé­szetesen jeles napja törté­nelmünknek, de ugyanakkor fölöttébb összetett esemény. Egyrészt azért, mert, hogy úgy mondjam, nem nekünk foglalták vissza Budát, és nem is miattunk: a magya­rokat épphogycsak odaen­„Mohamed szultán álma” — megálmodta jövendő legyő­zőjét (Giovanni Palazzi met­szete) Szulejmán nagyvezér el­hagyja Magyarországot 1686 novemberében (korabeli röp­lap ismeretlen német mes­tertől — rézkarc) Mai történelemszemléle­tünk bonyolultabban látja a dolgokat, mint az 1936-os, amelyet Ohmann Béla szár­nyas-keresztes angyala tük­röz; a Bécsi kapu mellett Buda visszavívói hősök vol­tak, de nem angyalok. Vi­szont a történelmi kérdések kibogozása nem az évfordu­lókra emlékező kiállítások feladata. Épp ezért a negyven köz- és magángyűjtemény anya­gából válogató Bánkuti Im­re és számos társa igen he­lyesen tette, hogy a törté­nelmi esemény bemutatása köré egy nagyívű művelő­déstörténeti körképet épített fel. Amit a Budavári Palota déli szárnyában látunk, an­nak a „Magyarország a XVII—XVHI. században” cí­met is adhatnánk. Festmé­nyek és metszeték, céhládák és pecsétek, térképek és em­lékérmek tükrözik a barokk világ szemléletmódját, meg — több-kevesebb pontos­sággal — a város és a vár történetét. És természetesen látha­tunk fegyvereket is, magya­rokat, törököket egyaránt, még sisakká alakított főpapi kalapot is. Elgondolkodtató, mennyi leleményt, szerkesztő és díszítő fantáziát fektettek készítőik egy-egy markolat­védő kidolgozásába vagy egy pisztoly nyelének gyöngyház­ornamentikájába. A forma- tervezett rakéták korában szinte jólesik elandalodni a régi szép időkön, amikor még kézműves eszközökkel gyilkolta egymást az embe­riség. Székely András gedték meghalni a Liga Lotharingiai Károly és Bá- deni Lajos vezette seregei mellé. Benczúr Gyula híres képén az akkori hadvezérek és főtisztek mindenike meg­található, azok is, akik ké­sőbb Rákóczi hívei lettek (Bottyán János), és az is, aki főként a későbbi har­cokban tűnt ki (Savoyai Je­nő). Két olyan katona, aki 1703 után könnyen szembe­kerülhetett volna egymással, ha a híres Prinz Eugent nem a franciák frontjára küldi a parancs; ő ugyanis mint a magyarországi harcok szak­értője, először Rákóczi ellen kívánt indulni... A Budát ostromlók közül sokan alig két évtized múltán, egymás ellen fordították a fegyvert. Másrészt ne felejtsük el, hogy Buda visszavívása egy­ben a város pusztulását is jelentette. Szamos, a töróK uralom idején elhanyagolt, de azért meglevő középkori műemlékünk ekkor semmi­sült meg. A Benczúr képén szintén látható költő-katona, Koháry István írta annak idején egy levelében, hogy „az fölső város, azon sze­rint Mátyás király vára is éppen mind elromlott és összeégett”. A sereg német, olasz, spanyol tagjait ez nem nagyon érdekelte, inkább a szabad rablásból adódó elő­nyökkel, a polgári lakosság irtásával és fogságba hur- colásával törődtek. A rendező ember Könyvespolc Németh László: Művelődéspolitikai írások Társadalom és művelő­dés. Ezt a két szót viseli cí­mében az a sorozat, amelyet a Múzsák közművelődési ki­adó indított útjára, s rövid fönnállása alatt már több érdekes és izgalmas kötettel gyarapította irodalmunkat. Most ismét egy ilyen került a könyvesboltokba. Németh László művelődés politikai írásait Monostori Imre vá- logatta-gondozta kötetté. Mindjárt itt el is kell időznünk, hiszen akik vala­melyest is járatosak a Né­meth László-i életműben, azok tudhatják, hogy a rend­kívül gazdag pálya, a jelen­ségek mindenkori sokszem­pontú szemlélete, a szoká­sosnál is nehezebb feladatot ró arra, aki a rendező-cso- portosító munkáját vállalja magára. Azt is mondhatnánk, hogy ez a feladat is olyan nagy­ságú, amely tipikusan Né­meth László-i nagyságú szel­lem után kiált. Monostori fő érdeme, hogy elsősorban a helyes arányok megtalálásá­ra törekszik. Azt akarja be­mutatni, hogy e pálya egyes szakaszaiban milyen súllyal volt jelen egy-egy kérdés az írásokban. Nem riad vissza attól sem, hogy ez a rend­szerezési elv egyszer s min­denkorra azt is jelenti, hogy fontos írások áldozatul es­nek. (Egy közbevetett meg­jegyzés erejéig érdemes el­tűnődni, hogy ki az a kuta­tó, aki valamelyik Németh László írást is a kevésbé, vagy alig fontos dossziéba csúsztatna nyugodt lelkiis­merettel.) ' Az, hogy a válogatás cí­mében azt ígéri, hogy kizá­rólag századunk egyik leg­nagyobb szellemének műve­lődéspolitikai írásaira korlá­tozódik, megtévesztő is lehet, ha nem tartjuk szem előtt, mennyire „tágítható” ez a „skatulya”. Hiszen Németh László minden írásában az élet van jelen teljes egészé­vel, teljes valójában. Még­hozzá úgy, hogy soha néma dolgokat látjuk, ahogy tör­ténnek (legyenek azok akár a legbonyolultabb társadal­mi változások is), hanem ezen mozgásoknak az indí­tékait, mozgatóerőit ismer­hetjük meg azon a szép me­taforikus nyelven, amit ta­lán Németh Lászlón kívül senki sem használt olyan szemléletesen és plasztiku­san. Ha van ilyen-olyan leszűr­hető tapasztalata egy-egy életműnek — már pedig a magunk megnyugtatása miatt is ildomos keresnünk —, akkor ez esetben azt a magatartásmodellt állíthat­juk okulásul és például az olvasó elé, amit Németh László képviselt legelső írá­sától haláláig. Nem ifjúi hév vettette papírra vele azokat a Babitshoz intézett sorokat, amely szerint a magyar iro­dalom organizátora kívánt lenni. A látszólag helyke ki­jelentés hiteléül egy életmű szolgál aranyfedezetül. Ügy, hogy ez az organizátori ma­gatartás, a minden helyzet­ben a dolgok rendszerezésé­re való törekvés, a tapasz­talatok leszűrése után ja­vaslatok, ötletek kidolgozása, az egyik legszembetűnőbb jellemzője munkásságának. Ez a kötet, bár bevallot­tan nem törekszik teljesség­re, mégis jól érzékelteti azt a nagy energiát, amit Né­meth László a művelődés és a kultúra különböző terüle­teinek újragondolásához ké­szített javaslataiba fektetett. A kötetben megjelenő írá­sok túlnyomó többsége meg­jelent az életmű-sorozatban. Találhatunk viszont olyano­kat is (pl. a Magyar Rádió feladatai), amely több évti­zeddel ezelőtti első kiadása után most jelenik meg újra. Ez is egy apró kődarabka azon a lassan és vontatottan épülő úton, amelyik a teljes Németh László munkásság megismeréséhez szeretne ve­zetni. Varga István HÉTVÉGI tájoló A műsorajánlatokat átnéz­ve azt látjuk, hogy nagy ká­nikulára számítottak a köz- művelődési szakemberek, s már jóelőre igyekeztek meg­kímélni a szórakozni, műve­lődni vágyókat a fajsúlyos programoktól. Legszerencsésebb helyzet­ben a fiatalok vannak, ezen belül is általános iskolások. A kaposvári Killián György városi művelődési központ például egyidőben hat tábor­ban gondoskodott számukra programról. A színjátszók Nagybajomban töltenék két hetet, s többször közönség elé is lépnek. Vasárnap dél­után a helyi strandon adják elő Török T. András rende­zésében a Paraszldekame- ront. A megyeszékhelyen meg­tekinthető még a Kapuvári Galériában az opolei kép­zőművészek kiállítása. Szombaton Barcson a strand szabadtéri színpa­dán délután öt órakor dél­szláv folklórműsor kezdődik. A suhopoljei KUD Seljecka Sloga nevű együttes lép föl, a dusnoki tamburazenekarral egyetemben. Este nyolc órától ugyan­csak az ő házigazdaságuk mellett délszláv bál veszi kezdetét. Vasárnap pedig ugyanitt ifjúsági táncest lesz. A közreműködő együt­tes a Pax zenekar. A hét elején kezdte meg munkáját Nagyatádon a XII. alkotóidény nyolc mű­vésze. Ma este hét órakor a alkotótelepen Huszárik Zol­tán filmjeiből vetítenek. A Gábor Andor művelődési központban pedig holnap nyílik a nagyatádi gyermek- és ifjúsági képzőművészeti táborban készített munkák kiállítása. Az természetes, hogy ilyenkor, nyáridőben a Ba- laton-part vonzza a legna­gyobb közönséget. Pénteken és szombaton Bogláron, a Vörös Kápolna előtti sza­badtéri színpadon a kapos­vári Csiky Gergely Színház művészei adják elő Asche" Tamás rendezésében Euripi­dész Alkésztisz című tragi­komédiáját. (Képünkön a rendező dd utasítást egy próbán. A főbb szerepeket Kulka János, Helyey László, Csákányi Eszter és Pogány Judit alakítják. Ha már a bogiári dombon tartunk, ajánljuk szíves fi­gyelmükbe a Kék és Vörös Kápolnában rendezett kiál­lítást. Jóna Gudvardardot- tir izlandi művész és Prob- stner János mutatkozik be a közönségnek. Ugyancsak Boglárlellén, a Tóparti Galériában látható Orosz István grafikusművész kiállítása. Érdekes kiállítás nyílik ma délután hat órakor Fonyó­don, az Ady Endre utca 1. szám alatt. Dr. Gyenesei Ist­ván, a Somogy Megyei Ta­nács elnöke nyitja meg Szász Endre festőművész kiállítá­sát. Siófokon, a Dél-Balatoni kulturális központban ugyancsak érdekes gyűjte­mény várja a látogatókat. A legszebb pécsi Zsolnay por­celánokat láthatja az érdek­lődő közönség. Tanévkezdésre elkészül a gimnázium,ha... Közismert, hogy feszítő gondokat orvosol a beruhá­zás, melynek eredményeként hat tanteremmel bővül a ka­posvári Munkácsy Gimná­zium és Egészségügyi Szak- középiskola. A munkát ver­senytárgyaláson nyerte el a dombóvári Unió Ipari Szö­vetkezet 27,5 milliós ajánla­tával és főiként a négy je­lentkező közül legrövidebb — szeptember 1-i — határ­idővel. Sikerül-e eleget ten­niük vállalásuknak? — Különféle anyagok hiá­nya miatt az eredeti ütem­tervhez képest mintegy két­hetes a lemaradásunk — tá­jékoztatott Uszléber György építésvezető. — Ez a hát­rány még behozható, ha végre sikerülne beszerez­nünk a hiányzó épületgépé­szeti berendezéseket és anyagokat. — A legfőbb gond a fűlö- és melegvízszolgáltató rend­szer szerelésének csúszása — mondta Hódosi Péter épü­letgépészeti építésvezető. — Tavaly október 16-án nyer­tük el a versenytárgyalást, egy nappal később már el­küldtük megrendelésünket a Szerelvényértékesítő Válla­latnak. Innen azonban csak egy levelet kaptunk. „Köte­lezettségvállalás nélkül” ar­ról tájékoztattak, hogy meg­rendelésünket a külföldi szállítások ütemétől függően az első vagy második ne­gyedévben elégítik ki. Szi­vattyú nincs. — Mi lesz, ha a szállítás továbbra is késik? — Amit vállaltunk, azt mindenáron teljesíteni akar­juk. Érezzük a felelősséget és tudjuk, hogy a gimná­zium a felvételeknél már számolt az új épületszárny- nyal. Igaz, ez a kényszerű lé­pés számunkra ötszörös költséggel és sakkal nagyobb mun kával járna. Még ége­tőbbé teszi a helyzetet, hogy a bővítéssel egy időben a régi épületszárnyban is fo­lyik a fűtés- és melegviz- szolgáltatás rekonstrukció­ja. A két munka tehát kap­csolódik, amíg nem végzünk, a régi szárnyban sem kez­dődhetne meg a tanítás. Vé­gül is a határidő betartása létkérdés a gimnáziumnak és az esetleges kötbérterhek miatt nekünk is. Ezúton is kérjük a somo­gyi vállalatok segítségét. Ta­lán valamelyikük raktárá­ban akad két-két darab Willó 50 per 160-as, illetve 40 per 100-as „DOP” típusú szivattyú a hozzávaló szenny­szűrőkkel. 900 tanuló zavar­talan tanévkezdése a tét. B F.

Next

/
Thumbnails
Contents