Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-09 / 160. szám
Szürke palarengeteg A fonyódi Sípos-hegy sorsa NYOLCVAN ÉVE SZÜLETETT BÁLINT GYÖRGY I »Bent a forgatagban“ Csütörtökön indul a nyári színház Két darab Bogláron A színházi élet uborkaszezonja évek óta nem vonatkozik már a kaposvári művészekre. Ilyenkor kezdődnek ugyanis a bogiári Vörös Kápolna előtti szabadtéri színpadon a már hagyományosnak számító nyári színház előadásai. A Csíky Gergely Színház művészei ebben az éviben két olyan darabbal! állmaik közönség elé, amelyekkel már tavaly is sálként airaittaik. Csütörtökön görög klasz- szákus művét láthatják a színvonalas szórakozásra vágyó üdülők. Ascher Tamás ugyanis Euripidész Alkész- tisz című tragikomédiáját vitte színpadra. E darabban a főbb szerepeket Kulka János, Helyey László, Csákányi Eszter és Pogány Judit alakítja, de láthatjuk Máté Gábort, Hollósi Frigyest, Jordán Tamást és Koltai Róbertét is. Az előadás két hétig lesz műsoron, csütörtöki, pénteki és szombati napokon. Ugyanilyen beosztásban játsszák a Szeszélyes nyár című darabot is. Reméljük, hogy Vladislav Vancum színművének címe nem az idei nyárira vonatkozik, így az időjárás szeszélye nem gátolja a művészeket abbap, hogy bemutathassák a Lu- káts Andor rendezte darabot. Július 24-én láthatjla ért az előadást legelőször a közönség. A főbb szerepeket Kovács Lajos, Molnár Piroska, Jordán Tamás, Helyey László, Csákányi Eszter alakítja. Minden előadás fél kilenckor kezdődik. SZÁZEZER KISALFÖLD Ünnepséget rendeztek tegnap a győri sajtóklubban, abból az alkalomból, hogy a Kisalföld, a Győr-Sopron Megyei Pártbizottság és a megyei tanács lapja elérte a százezres példányszámot. Az ünnepségen megjelent Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propaganda osztályának vezetője és Bányász Rezső államtitkár, . a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, s ott voltak a megye párt- és állami vezetői. Már-már közhelyszerű, de igiaz megállapítás: természeti adottságait tekintve a Balaton déli partjának (legszebb tája Fonyód. Az itt emelkedő Várhegy és a Sípos-hegy erdővel koronázott panorámája a legfontosabb tenmiésizeiti érték itt. Aki Ba- dlaicsony felőli érkezik hajóval, elbűvöli a két hegy magasba rugaszkodó látványa.. Aki pedig nem sajnálva a fáradtságot, fölmászik a két csúcsra, a panoráma bőségesen 'kárpótolja lábai fáradtságáért. A két hegy közötti széles völgyiben már korántsem ilyen lelkesítő a látvány. A d om,boldala|kna villák futnak föl,, szürke palatetők rengetege határozza meg a tájait. A Sípos-hegy beépítése az elmúlt két évtizedben nem a legszerencsésebben történt. Ellentmond a meredek domboldalakon és a hegyvidékiek szokásos építkezési gyakorlat Jtihrios elemének. Tihanyban például — a Balaton másik szép és értékes táján — eleve négyszáz négyszögölben határozta meg egy-egy telek nagyságát a hatóság. így állítottak gátat annak, hogy az épülettömbök uralják a panorámát, s kő- és pailarengete- gük határozza meg a táj arculatát. A Fonyódi Sípos- hegyien azonban ennek nyoma sincs. Láthatóan a déli part sík területein szokásos 100—140 négyszögölek kialakítása történt meg, s az ezéken épült nagy, olykor háromszintes „nyaralók” elnyomják, szinte agyonverik a kilátást. Valamivel szerencsésebb a helyzet — vaigy a tájkép? — a Várhegyen. A történelmi időikben erdő borította a két hegyet. Hetven hektárnyi fa (leginkább cser, s tölgy) és megannyi 'bakai- lélegzett, s termetté az ózondús levegőt. A f onyódiiak először a két hegy déli lejtőin kezdtek terjeszkedni, s már 150 évvel ezelőtt szép szőlőket,, gyümölcsösöket alakítottak ki itt. Az erdők — az irtások hatásába — egyre följebb szorulták. Fölgyorsult ez a folyamat a két világháború, de különösen a feiszabaduLás után, amikor elkezdték a painoQl'llázásdkat. Ma legföljebb húsz hektáron található összefüggő erdő a két hegy északi oldalán és csúcsán. A fonyódliafcnak — föltehetően — ezzel az elromlott állapottal kell együtt élniük a következő száz-százihúsz éviben. Van-e mód visszafordítani a folyamlatot? — ezzel a kérdéssel kerestük meg dr. Komáromi Józsefet, a nagyközségi közös 'tanács elnökiét. — Jlavíitani lehet, de visz- szaf ordítani ? Nem sok reményt lóitok erne a közeljövőben. Sajnos, a Sípos-hegy keleti és nyugati lankái már a két világháború között magántulajdonban voltak. S amikor a hatvanas években elkezdődött a parcellázás, az akkori tanácsi vezetőik kevésbé tudták helyes irányba befolyásolni az eseményeket. A rendezési tervek szabhattak volna stabil keretet ennék. Hogy mégis így alakult a helyzet, annak sok oka volt. Amikor például a Sípos-hegyi villák zöme épült, a Tüziép-telepeken szinte nem lehetett más tetőfedő anyagot kapni, csak palát. Ezért olyan sok az egyhangú, szürke folt a nyaralótelepeken. — Milyen eszközei vannak a tanácsnak a helyzet meg- váito zfai fására ? — Ahol még visszahódítható, természetvédelmi leg értté kés területek vannak, szeretnénk megszerezni a tulajdonosoktól!. Egyelőre építési tüliaQiom van e helyeiken, pénzünk viszont vissizavá- sártásra nincs. Kérelmiünk fekszik az OKHT ..asztalán, tőlük kértünk segítségét, hogy e területeket megszerezhessük. Egyelőre hiába, — A Sípos-hegyi rövid terepszemlénk idején friss favágások, bök or irtások nyomaira bukkantunk. Mi történt ezen a .természetvédelmi területien? — A hegy tetején a dél- balaitonii hírközlési rendszer részeként átjátszóállomást épít a posta. Az erdő mellett egy út készül, s ehhez négy fiát ki kellett vágni. Az úttal javul a hagy megközelítése, s a paraboláét játszót hordozó háromszögletű vas- traverzre építendő kilátó kellemes fcirátaduióközponittá teszi a hegytetőt. Egyúttal a csapadékvíz-elvezető rendszert is kiépítik. Cs. T. A modem magyar publicisztikának egészen kimagasló teljesítményei vannak. Elég talán felidézni Ady Endre és Kosztolányi Dezső ez irányú tevékenységét, ök azonban elsősorban szépírói munkásságukkal lettek klasszikusok, Bálint György azonban nagyon hamar feladta az ifjúkori versírást, s publicistaként vált a magyar kultúra egyik legjelentősebbjévé. Ez a műfaj az utókor, a klasszicitás szempontjából mostohagyereknek számít, hiszen az író a napilapok mindenkori lehetőségeinek megfelelően dolgozik, s éltetője az aktualitás. A nagy tehetségek azonban minden műfajban jelentősét tudnák alkotni. Bálint György is a napi aktualitásokhoz kötődött, de mivel mindig igazmondásra és őszinteségre törekedett, mivel a tárgyilagos ítélőképesség sohasem hagyta el őt, írásainák nemcsak történeti értéke van. Báír az sem megvetendő, hiszen nem ákármiilyan korban írta műveit; az 1927 és 1940 közöitti időlszalk az európai és ezen belül a magyar társadalomnak is rendkívül fontos része. Bálint György művei ma is megcsapnak frissességükké!!, érvényességükkel. Tudjuk, hoigy tévedhetetlen ember nincs, mégis az ő műveit olvasva szinte alig találkozunk tévedéssel. Mindez nyilván nemcsak tárgyilagos igazmondásra törekvésének köszönhető, hanem széles körű műveltségének, marxista vértezettségének is. Áz 1906. július 9-én budapesti értelmiségi családban született Bálint György a tájékozódás és tanulás kezdeti évei után hamar kialakította a maiga világszemléletét, s éhhez élete végéig ragaszkodott. Közösségi szellemű publicista volt, aki a társadalmi elkötelezettséget alapköveteliményinek tekintette. Olyan korban, amikor a visszahúzód ás a magán élet köreibe még a legjobbak közül is sokakat megérintett, amikor a szelíd társadalom- bírálat is könnyen megkapta a kommunisitagyanús minősítést, nem is volt olyan rnaigá tói értetődő Bálint György írói bátorsága. S ráadásai az elkötelezettséget ő nem valamiféle általános, csak elvi szinten érvényesítendő tartásnak gondolta, hlanem a napi munkában jelentkező követelménynek. A lényeget tekintve volt tánto- ríthaitatlanul elkötelezett: a dolgozó néptömiegek valódi érdiekéinek képviseletében. Ez a magatartás, segítette őt abba®, hogy első között váljon nátliunk a népfrontpoliiti- ka harcos képviiseflőjiévé, s ezzel összefüggésben: következetes antifasisztává. S anififasiiizmusában is mentes maradit az egyoldailúságtóL az elfogultságtól. Közismert, hogy a magyar inépfiront- mozigalom kib on tokozását mennyire .gátolta a progresszió megosztottsága. Ennek egyik kiélezett jele volt az úgynevezett népi-urbánus ellentét. Bálint György mindkét táborban látta az értékel, s látta a tévedéseket. Világos ítélőképessége a harmincas evek egyik l|eg- j.obbsizemű kritikusává tette. Bár a Nyugat nagyjait is értékelte, elsősorban saját nemzedéke érdekelte, s fel- fedlezétsekre is itt volt leginkább módja. Érdemes kiemelni azt, ahogyan József Attilával foglalkozott. Ismeretest hogy József Attila fogadtatása általában elutasító vallt. Vonatkozik ez például az 1932-as Külvárosi éj című kötetre, amely pedig a naggyá váilt költő jelentkezése. Bálint György mindössze egy gépelt oldalnyi kritikája minden mondatában fontos és fiigyelemre- miéltó állításokat tartalmaz az általa már ekkor nagyra értékelt költőről. Cikkét azzal a felismeréssel zárja, hogy: „Ezék azok a versek, amelyéket sokszor olvas el az ember,, és végül azon veszi észre magát, hogy kívülről tudja az egyes strófákat.” Később is kritikával követi József Attila megjelenő könyveit. 1939-ben már így írt: „Azt hiszem, ő volt a háború utáni nemzedék Német férfikar Kaposváron Kulturális cserekapcsolataink szép példájának lehettek taúi azok, akik hétfőn este a kaposvári Kilián művelődési központba látogattak. A Vikár Béla vegyes kar az NSZK-be'i Scbaumbengoher Sotzweiler—Bergweiler kórussal adott közös koncertet. A találkozást a GEMO Konzertreisen utazási iroda hozta létre. Mint a tulajdonos és igazgató Günter Titsch elmondta, az iroda kizárólag kórusok utaztatására, cserekapcsolatok létesítésére szerveződött. Eddig már mintegy százötven kórus utazott jóvoitukból hazánkba. Kezeményezésük sikerének fontos összetevője, hogy Magyarországon megfelelő cserepartnerekre találtak. Különösen jó együttműködés jött létre a különböző szövetkezetekkel — így például a Vikár kórust fenntartó Ipari Szövetkezetek Somogy Megyei Szövetségével is. A Schaumibergeher Sotzweiler—Bergweiler férfikar Saarbrücken közelében, két, egymással egyesített kis bányásztelepülésen tevékenykedik. A kórust helybeli lakosok, amatőrök alakították közel tíz éve, a német dalkultúra ápolására. Évente tizenöt-húsz alkalommal lépnek közönség elé különböző kulturális rendezvényeken, szociális intézményekben, kórházakban. Karnagyuk, Paul Gros zenetanár ezúttal már a harmadik kórusával jár Magyarországon. A Saar-vidéki férfikaron kívül még két felnőtt- és két gyermek énekkarral foglalkozik rendszeresen. A hétfői koncerten először a vendégek álltak közönség elé. Az egyházi zeneirodalom klasszikus darabjaiból válogatott blokkban egy magyar szerző műve, Kodály Ave Mariája is helyet kapott. Az örökös kiváló együttes címet elnyert, sok sikert aratott Vikár Béla vegyes kar, Zákányt Zsolt vezetésével színvonalas produkcióval válaszolt a vendégek műsorára. Változatosan állították össze programjukat — Lassus, Brahms, Bruckner kórusművei mellett felhangzott a Rabszolgák kórusa is Verdi Nabucco című operájából, Kardos Kálmán zongorakíséretével. A jórészt külföldi vendégekből álló közönség soraiban azonban a legnagyobb sikert a magyar nép- dalkincsre épülő művek: Bárdos Lajos Széles a Duna és Első népdalrapszódia című műve, valamint Kodály Pünkösdölője aratta. A koncert befejező részében a német kórus is új oldaláról mutatkozott be Schubert, Mozart és mások dallamaival bizonyították, hogy a könnyed', lírai éneklésnek is mesterei, sőt még egy vidám polonézzal is megörvendeztették a közönséget. A hangverseny után a két együttes tagjai közös vacsorán vettek részt, hiszen ezeknek a találkozóknak az is célja, hogy a kórustagok kölcsönösen megismerjék egymást. A német vendégeket a kaposvári koncert után még egy-két templomi fellépés, majd országjárás és egyéb szórakoztató programok várják hazánkban. legnagyobb magyar költőije”. Ma .már közhelyetek ezek az állítások, de éppen ez bizonyítja Báliint György félelmetesen jó irodalmi ízléséit. S József Attila mellett hivatkozhatnék Radnóti Miklósra. másik kedves költőjére, aztán Nagy Lajosáéi, Ily- lyés Gyuláról, Ver.es Péterről írt cikkeire is. Egy alkalommal Tolsztojt olvasva fogalmazta meg italán legszebben írói-emberi hitvallását: „Ott maradni a helyszínien,, részt venni, mélyen bent dolgozni a mindennapi élet közepén, napi probliéimáiklklall szemben érvényesíteni az eszmét, a részieteken keresztül törni az utalt a cél felé — nem pedig félrehúzod ni és a távoliból tanítani. A lemondás hamis szerénység: aki a viliágról lemond, az lemond a küzdelemről is. Elvonultan könnyű hűnek maradni az elvihez — bent a forgatagban kelti hűnek maradni hozzá, az a nehéz, és az az igazi.” (Szergej atya példázata, 1935.) Bálint Gyöngy a, felvállalt eszmét érvényesítve ált mindvégéig. A fasizmus terjeszkedése kiütötte a kezéből a tollát. Szervezkedés Vádjávaíl letartóztatták, majd munkaszolgálatra hurcolták. 1943. január 21-én halt meg Ukrajnában. Műve és a belőle sugárzó magatartás azonban ma is él és hat. Vasy Géza
