Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-08 / 159. szám

A garasoskodás is ezrekbe kerül Nagycsaládok a Balaton-parton A Balatom-parti SZOT- üdülők közül az egyik leg­szebb fekvésű a szántód! fa­házas Panoráma üdülő. Iga­zán népszerűvé az avatja, hogy ide nagycsaládosok is pályázhatnak. Két-, három- sőt négy gyerekkel is ér­keznek ide beutaltak, hogy 12 napig gondtalanul töltsék el a szabadságukat. Jáger József üdülővezető­helyettes szerint az üdülést igazából a jó idő minősíti. Ha ragyog a nap, ha für­désre alkalmas a víz, meg­szűnnek a gondok. Ilyenkor kevesebb a panasz az ellá­tásra, a tóparti árakra, és mintha a szokásos civódá- sokból is kevesebb hangzana el. Ottjártunkkor turnus- végi csoporttal találkozhat­tunk. Túl voltak az üdülé­sen. Hogyan zajlott le a 12 nap — ezt kérdeztük tőlük. — Remekül. Igaz most va­gyunk először családdal a Balatonon — mondta Hadi Endre, aki az ózdi bányánál hegesztő. Eddig inkább a la­kóhelyünkhöz közelebbi ki­rándulásokat, üdülést válasz­tottuk. A harmadik x-en túl jött össze annyi pénzünk-, hogy kimerészkedhettünk tá­volabbra is. — Kevés a lehetőség a nagycsaládosoknak, de még a kétgyerekeseknek is — fűzte hozzá a felesége. — Ezért aztán alaposan felké­szült pénztárcával érkeztek ide a családok. Mindenki megpróbálja beosztani a pénzét, nem akar garasos­kodni. (Mi például a beutaló díján felül hatezer forintot hoztunk. Tegnap fölváltottuk az utolsó ezrest. Nem vet­tünk jelentős ajándékokat, nincs a kiadások között nagy mulatozás számlája. Egészen szolid nyaralásról van szó... Hadiék ebből a pénzből fedezték a Veszprémi állat- kertbe tett kirándulásukat, körülnéztek néhány Bala­ton-parti településen, ettek- ittak. El lehet költeni „szoli­dan” hatezret tiz nap alatt? Bizony el, sőt nyolcat is. Er­ről Varga Antal és felesége vallott. Éppen (befejezték az ebédet, s rendbeszedték a családosakat. Az üdültetők- nek is vannak gondjaik. Ma már ötven forint alatti ősz- szegért egész napra élelmez­ni szinte lehetetlen. Pedig a nagycsaládosok beosztóbbak, szerényebbek... Az üdülő közművelődési felelőse szá­mos programot állított össze az olcsóbb, de igényes szó­rakoztatásra. Volt gyermek­rajzverseny, sporttalálkozó; szerepelt a programban Ko­vács Kati és nem egy táncos estet is tartottak. A gond­talan két hét után mondta Hadi Endre: — Itt az ideje visszatérni a munkához. Pótolni kell a fölélt anyagiakat... Békés József négy gyereket, amikor szót váltottunk. — Derűlátóan négyezer fo­rinttal érkeztünk. Arra szá­moltunk, hogy fürdünk, na­pozunk, napolajra fogy majd el egy kis pénz. Az idő több kirándulásra serkentett, s egy hét után táviratban kér­tünk pénzt a szülőktől. Varga Antal felvonószere­lő, felesége ügyviteli alkal­mazott. Nem keresnek rosz- szul, de kissé soknak tart­ják, hogy tizenkétezerbe ke­rül egy nyaralás. Szélesék és Koncsikék egy partközeli árnyékos szöglet­ben a lapjárásért izgulnak. Félretolják kérdéseinkre a kártyát. Egyik férj sem ka­pott szakszervezeti kedvez­ményt, így jelentős teher az ő beutalóik díja. Mégis azt vallják: nyáridőben kell lennie egy feltöltődési idő­szaknak, intenzív pihenés­nek; emiatt nem lehet gara­soskodni. Jáger Józseftől megtudtuk: 164 szobájukban az idén 47 712 vendégnappal számol­nak. A faházak első osztá­lyúak, ahonnan a tihanyi panoráma fogadja a nagy­Tizenkét művész dolgozik a faszobrász telepen Ismét kalapácsütésektől, vésők csattogásától, fűrészek vijjogásától hangos a nagy-' atádi nemzetközi faszobrász alkotótelep. Tegnap délután hivatalosan is megkezdődött a tizenegyedik alkotó idény, amelynek megnyitóján részt vettek a város vezetői is. Az idén — Illés Gyulát, ifjú Szabó Istvánt és Láncz Sándort követően — új szak­mai tanácsadó testületé van a nagyatádi műhelynek. Né- ray Katalin, a Műcsarnok igazgatója és Farkas Ádávn, illetve Fekete István szob­rászművész vállalta, hogy segíti a megújulást. Erről szólt beszédében Né- ay Katalin kissé megiUetőd- ve, hiszen első alkalommal mutatkoztak be a nagyatádi­ak előtt. Nem titkolta: nem tudnak és nem is akarnak csodákat ígérni, csupán azt szeretnék, hogy a nagyatádi műhely továbbra is a leg­elismertebb alkotóközössé­gek közé tartozzon. A het­venes években kezdődött szimpoziom-rendszer túl élte első virágzását. Ma már egy­re kevesebb művész vállal­kozik arra, hogy heteket, hó­napokat töltsön el a makói grafikus, a dunaújvárosi, vagy a győri fémformáló, netán a nyíregyházi érem és kisplasztikái alkotótábor­ban. Nemcsak a szakmai ér­dektelenség vezetett idáig,' hanem az anyagi megfonto­lások is. Villány kőszobrá­szai, Siklós fazekasai mellett csak a nagyatádiak tudtak igazán elismerésre méltó rangot kivívni. Az új veze­tés újítani akar. Farkas Ádám az új iránti érdeklő­dését 1977-foen már igazolta Nagyatádon a Ködkarcoló című munkájával. Néray Ka­talin viszont a Műcsarnok igazgatójaként házigazdája volt az alkotótelepek 1983— 1985 között megrendezett be­mutatkozó sorozatának. A tizenegyedik évadban tizenkét művész dolgozik majd a Rinya-partján. A ko­reai származású, Japánban élő Kim Sung munkája már csaknem készen van. Faust Mária Franchi, aki Olaszor­szágból jött, egy festett fa­szobrot szeretne megcsinál­ni. Az osztrák Hermann Wa- lenta az organikus formák iránt érdeklődik. Levon Tik- madgan a Szovjetunióból csak annyit árult el, hogy figura tív alkotásra készül. Július közepére várják az NSZK-ból Medve Andrást és feleségét Baksa Soós Krisz­tinát. Augusztusban érkezik a holland Sascha Lienne Bennet van Tetterődé. Már Nagyatádon van Kari Mait Torschbach ugyancsak az NSZK-ból. Lóránt Zsuzsa tavaly megkezdett munkáját fejezi be. A pályakezdő Kolozs Bar­nabás mobil szobor elkészí­tésével foglalkozik. Samu Gé­za tavaly megkezdett mun­káját fejezi be. Szabó Iván harmadszor jött a telepre. Egy köztéri szobra már a városban áll, a múlt évi munkájának felállításáról- most tárgyalnak. Ezúttal a néphadsereg számára készít egy kompozíciót. ígérik az idei munkák javarésze már kikerül a telepről köztere­inkre, hogy együtt élhessünk velük, hogy jobban megis­merhessük az alkotóműhelyt. Nagy Jenő Vidéken a Stúdió Használt a vidék közmű­velődésének és a szórakozta­tásnak is, hogy a Stúdió ’86 stábja, nem talált érdekeset a fővárosban ezeken a nyá­ri napokon. A budapesti sza­badtéri színpadon nem tör­ténik különös, Gyulán pedig a békák brekegő kórusa szólt a darab színrevitelekor. Megnézték vidéken a stúdió­sok, hogy mi újság a mű­velődési házakban? Zalába látogatott a televí­zió kulturális folyóiratának forgatócsoportja és arról ér­deklődtek: képesek-e meg­vásárolni a különféle állami és magán rendezőirodák mű­sorait? A kulturális berkek­ben két ellentétes folyamat zajlott le az utóbbi évek­ben: a rendezőirodák műso­rainak az ára emelkedett, a művelődési házakat pedig takarékosságra, költségcsök­kentésre szorították. A Stú­dióban elhangzott riportok is hozzájárulnak, hogy vál­tozzon a helyzet. Azzal na­gyon is egyet lehet érteni, hogy korábban a közműve­lődés gazdálkodása nem tar­tott lépést a gazdasággal: „csatasorba” kellett most áll­nia. A kulturális ágazat is rászorult arra, hogy korsze­rűsítsen a gazdálkodásán. Sok új módszer, ötlet szüle­tett. Egyes intézményeknek sikerült is átállni az új gaz­dálkodásra, illetve az új gaz­dálkodás figyelembevételével bővítették szolgáltatásaikat, s igyekeztek megtartani jó szokásaikat — az igényes közönség tartalmas szabad­időtevékenységének biztosí­tását. Csakhogy: a kis intézmé­nyek is szeretnének néhány divatos műsort megvásárol­ni, de a drága előadásokra nem telik. Szinte egész évi költségvetésüket fejreállítaná egy előadás. Az is kiderült, hogy a vállalkozó kedvű nyerészkedőik is felfedezték a rendező irodában rejlő le­hetőségeket, alakult is egy, amelyről nem is tudom, mit mondjak. Ajánlott műsora­ikról a szereplő színészpá­ros, Balázsovits Lajos és Ba­ra Margit sem tudott. A árága műsorok mellett ol­csóbbakra is szükség volna, amit kisebb művelődési há­zak is képesek megvásárol­ni s mindenképpen szüksé­ges letörni a tisztességtelen hasznot húzók koronáját. Talán a Kék fényt is ér­demes lenne igénybe venni a kirívó esetek bemutatásá- ’ra. Az elmúlt héten egyéb­ként a Balatonon járt a stáb: úgy látszik, nyáron szívesebben utaznak vidékre Pestről. A nézőkre bízom annak eldöntését, hogy a Kék fényben látott kamio- nos lányok, vagy a Baden— Baden—Balaton című zenés találkozón felvonult hajado- nok voltak a szebbek. A so­mogyi rendőrfőkapitány íz­lésével pediig egyetértek: szerintem is szebbek azok a lányok a. Balaton-parton, mint Békésben a kamion­parkolói,in. Horányi Barna A SZÁZADELŐ NAGYATÁDON Egyesületek, vándorszínészek, műkedvelők Az 1900-as népszámlálás adaiti szerint Nagyatád la­kossága 344il vodit, tíz évvel később pediig 3753. Az ere­deti Iteg jobbára földművelés­sel foglalkozó község jellege megváltozott: a földiműves lakosság létszáma nem tette ki az összlakosság egyhar- madá't, ugyanakkor a népes­ség 36 százaléka dolgozott az iparban, de jelentős azok száma is, akik a kereskede­lemiben és a közlekedésben helyezkedtek el. Műkedvelő előadásokat rendeztek, és járták a vidé­ket a vándorsizínitánsulatok. Ezek mindig szívesen látott vendégei voltak Nagyatád­nak. Előadásaikat — egyéb alkailimias hely nem lévén — téli időszakban a Korona Szálló és étterem — jelenleg az Atád Áruház és az Ezüst Kancsó kereskedelmi és ven­déglátó komplexum — nagy­termében,, nyáron pedig a kerthelyieégben tanították. Ebben az időszakban mű­ködött a Nagyatádi Casinó, a Szabad Liceum Egyesület, a Napközi Otthon Egyesü­let, a Nagyatádi Iparos Ifjú­ságának önképző Egyesüle­te, az Izraelita Jótékony Nő- egylet, a Polgári Olvasókör, a Kereskedők Köre, a Gaz­dákon, a Filléregylet és még néhány kisebb réteg érde­kest képviselő egyesület, tár­sulat. Valamennyi arra töre­kedett — s ezt célkitűzéseik­ben meg is fogalmazták —•„ hogy tagjaiknak műveiődé- sét, önképzését elősegítse: természetesen voltak szociá­lis jellegű feladataik is. A vándorszín,társulatok meghatározó szerephez jutot­tak a térségben. A Nagyatá­di Hírlap 1907. május 30-i számában Színészet Nagy­atádon című tudósítása így ír: „Hírül vettük, hogy Szi­lágyi Dezső, kinek társulatát közönségünk már a múlt év­ről bizonyára még előnyösen ismeri, f. évi július hó 15-én ismét Nagyatádra érike,zi|k. Alapos kilátásunk van arra, hogy ismét néhány élvezetes előadásban lesz részünk...” 1909-ben két társulat is felkereste a községet. Ja­nuáriban Kerényi Ignácz szí­Hungaroton Hanglemez Hetek (Még tant a nyár, a Hun­garoton Hanglemezgyártó Vállalat máris aiz őszi ha­gyományos ünnepére készül: szeptember 8. és október 1. között megrendezi a Hunga­roton Hanglemez Heteket. Az idei kollekció 14 lemez­felvételt kínál: a jubileumi Liszt-évben a halhatatlan komponista emléke előtti tisztelgés is egyben a szim­fonikus költeményeit tartal­mazó lemez. A műveket a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara adja élő Jioó Árpád vezényletével. A hanglemezhetek jellegze­tessége, hogy több zenemű­vet újonnan rögzítettek: kor­szakalkotó remekmű, az ugyancsak Liszt Ferenc al­kotta Christus oratórium, amelyet Donáti Antal kar­mesteri irányításával a Ma­gyar Állami Hangversenyze­nekar játszik. Részben új felvételekkel egészítették ki a Bakfark Bálint kunt-mű­veit tartalmazó sorozatot, amelynek darabjait most egy albumban vásárolhatják meg a zenerajongóik. A Liszt Ferenc Kaimlanazenefcar elő­adáséiban rögzítették Händel vízizenéjét. A kitűnő régizene-szakártő NiidhßJas McGegan vezényli Händel Brodkes passió című oratóriumát. A hanglemez- hefek nyitókoncertjén „élő­ben” is felcsendülő zenemű a neritoetközi piacokon is szenzációnak számait. A Hanglemezgyártó Válla­lat új törekvése a ritkán, vagy eddig ki nem adott művek megjelentetése. Ezek közé tartozik a Schoüa Hun- garica Együttes új lemezé­nek műsora: ezen ó-római liturgiái énekek hallhatók latin nyelven. Pergeted Az úrhatnám szolgáló című operája mel­lett megvásárolható lesz Ver­di Maichibet című zeneműve is. Újdonság a magyar élő- adóművélszek sorozatban ki­adott Simándy József-album, amellyel a művész 70. szü­letésnapját köszöntik. Maros pnenti táncmuzsika szól a Lőrincnéve népzenéje című lemezen, a Kárpát-me­dencében élő népek zenéjét hallgathatják a Dalvándor­lás című kiadványon. Három prózai lemez között válogathatnak majd a vásáro­lók: Arany János verseit La- tinoviLts Zoltán mondja el, az erotikus vdilágkölitészat re­mekei Babits Mihály fordí­tásában hallhatók, s francia népmeséket tartalmaz „A bákaikinályklisasszony” című felvétel. nószdiirefctor 22 fős társula­tának érkezéséről számol be a lap. Műsorukon a követ­kező darabok szerepelitek: Varázskeringő, Tatárjárás, Rab Mátyás, Casanova, Ör­dög, Szerencsiefia, Naftái in, Tanítónő, Zsába, Mongodim úr felesége, Néni, A Szabin nők elrablása. Víg özvegy, János vitéz. Azt is megtud- juik, hogy műsorukon szere­pelt Molnár Ferenc, Len­gyel Menyhért, Bródy Sán­dor több darabja. Nagyatádon ebben az idő­ben eleven volt a műkedve­lő élet is. Az egyesületek je­leskedtek elsősorban ebben Az Izraelita Nőegyiet tagjai 1907-ben a Korona nagyter­mében több alkalommal is bemutatták Mencriefí: A szégyenlős című kétféUvoná- sos vígjátékét. Az iparos if­júság önképző körben az év­ben a Kényeskedőket és a Doktor urat vitték színre, de több műsoros estet is ren­deztek, amelyeken egyfeivo- násosokat, monológokat ad­tak elő. A polgári lányiskola növendékei a Gyűrű című színművet és „Az új nevelő” című vígjátékot mutatták be nagy sikerrel. 1908. július 9-i számában imigyen lelkende­zik a lap Műkedvelő előadás című cikkében: „Július 4-én zajllott le az iparos ifjak ön- Iképző köre által rendezett műkedvelői előadás. A Ci­gány című népszínmű, Szig­ligeti Ede egyik legkiválóbb alkotása került előadásra.. •: Az egész darab oly ügyesen és harmonikusain adatott elő, hogy a legkényesebb ízlése­ket is várakozáson felül ki­elégítette, az előadás végez­tével kivétél nélkül minden­ki a bámulat és csodálkozás hangján nyilatkozó,tt, a ren­dezés ügyes volta fölött, amiért is Berger Károly ren­dezőt illeti elsősorban a di­cséret”. A műkedvelő együttesek műsoraikkal ott szerepeltek valamennyi községi ünnep­ségen, történelmi évforduló megemllékezései.n és a tánc­esteket, farsangi vigadalma­kat az esetek túlnyomó több­ségében jelenetekkel, mono­lógokkal tették tartálmasaib- há. Dorcsi Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents