Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-07 / 158. szám

Kilenc város közös dolgairól A leányságörömei és buktatói Randevú a Dráva-parto ÚJ UTAKON A MARCALI MARYLLA Űj név, új irányítási rend­szer. Ez jellemzi az év ele­jétől a marcali Marylla Bőr­díszmű Leányvállalatot. A Palota Bőrdíszműgyárhoz lazább szálakkal kapcsolódó, önálló beszerzési, modelle­zési és kereskedelmi joggal rendelkező leányvállalatnál arra kerestünk választ: mi­lyen örömökkel és gondok­kal jár a nagyobb szabad­ság? Csordás Attila igazgató többéves gyáregységi és alig féléves „leánysági” tapaszta­lattal a háta mögött úgy véli: szükség volt a válto­zásra, érdemes vállalni a kezdeti nehézségeket, mert ez a nagyvállalatnak és ne­kik is javukra válhat. — Jogilag, a piac szem­pontjából új vállalat let­tünk, vagyis elölről kell kezdenünk a kapcsolatok ki­építését. Ez sokkal nehe­zebb, mint a kitaposott út, de felkészültünk rá. Sok mintakollekciót küldünk el ajánlásra lehetséges partne­reinknek. Tőkés bérmunká­ra is vállalkozunk, mert így mentesítjük magunkat az anyagbeszerzéstől. Tárgya­lunk az Adidas- és a Puma­céggel; remélem sikerrel. — A termelés kiinduló­pontja tehát a beszerzés, de a végcél az értékesítés is gondokkal jár. Hogyan ké­szültek fel ezekre a felada­tokra ? — A termelés sem gond­talan. Jelenlfeg 154 fizikai dolgozónk van, de többet is tudnánk foglalkoztatni. Tel­jesítménybérbe dolgozunk, ezért sokan elmennek, és Zászlód is zhe öltözött a hétvégén Barcs: megkezdő­dött a Dráva menti nyár ese- mény&orozaita. 1979. január elsején egyszerire kilenc -te­lepülésen taothafitaik város- aivajtót. E rangos címet kap­ta meg Palks, Lenjtd, Vásá- rospáményi, Berettyóújfalu, Könrraand, az ország „legna­gyobb faluja” .Érd, Fehér­gyarmat, GeUdiömölk és Baines is. Kilenc különböző adolttsáigiú település. Csak néhány példát: Lentinek ak­kor aldig vodt ötezer lakosa, Étiden több minit negyven­ezer tóikéit száimláiltak ha- tánmeniti új városok fogüaü- kozitaltiási gondokkal, elma­radt ipanrail rendelkeztek. A közös ünnep azonban kö­zösséggé kovácsolta őket. Mindenről Szűcs Gyula or- szággyiűlésii képviselőivel, VásáinoBiniamlény KISZ-bi- zotjtságiáiniak titkárával be- beszéllgatltünfc. — Akkoriban jóformám csak az újságokból' ismertük egymást. Ezért is ajánlottuk föl, bogy megszervezzük a kilenc városban élő fiatalok rla)ndevújiá|t. Találkoztunk, magismertük egymást és a ser folytatódott. Ezúttal nyellcadSiaar jöttünk össize itt Barcson. A fiatalok ö|tletébőil már az első számú vezetők . taipasztaflaitcseréje is alka­lom nyílt. Most eljöttek a párt, állami és tömegszer- vezelti vezetők. Amíg a fiatalok színes sport, kulturális program­ja tartott. Süveges Sándort, a barcsi pártbizottság első tit­kába és dm. Németh Jenő Barcs tanácselnöke ismerős vazétőket üdvözölhetett. Mé- , ray Tibor, Érd városi pánt- biizottságának első títkária hazajött. Somogyiban szüle­tett, Kaposvárion, szerezte még érettségi bizonyítva ­nyá|t. — A mi városunk megle­hetősen saijáitos helyzetben van. Hatvannégy négy.zet- kúilomötarünikön ötvenezren élnek. A léiekszám évente két-két és félezermel nő. Kétharmaduk a fővárosban dolgozik. Elsődlegesen az állapellátással kell foglalkoz­nunk. Az elmúlt években korszerű áruházaikat építet­tünk, most három nagy ABC boltot akarunk meg­nyitni. Fontos az ivóvíz kér­dése: a hetedik ötéves terv időszakában egyimüHiálnd fo­rintos program kenetében szeretnénk rendezni a gon­dokat. Ebhez az OVH-tól és a -megyei tanácstól kapunk segítségét. A pártmunka itt sajátos. Elsősorban a lakóte- liepi közösségekkel kell fog­lalkoznunk. Ez a találkozó jó alkalom volt arra, hogy új ottléteket, módszeréket kapjunk. Viásámosnamény tanácsel­nöke Czakó János nem vé­letlenül büszke kezdemé­nyezésükre. — Azt hi-.zem,, hogy el­érte célját e találkozók so­ra. Tapasztalatokat gyűjt­hetünk. Ebiben a teryitíő- szakban vallameninyii taná­csiunk gazdálkodási lekötő- sége miegviáílltiozott. Ma már szerencsére ismerjük, hogy milbő.l miire ködthdtünk. Ná­lunk Barcshoz hasonlóan a gázprogram befejezése az együk legfontosabb teendő. Itt láthattunk, hogy a la­kosság miiként vesz részt a településfejlesztésben. Meg­győztök bennünket arról, hiogy jó úton. járnunk: a gaz­dálkodó szervek, a lakosság összefogása nélkül nem Te­het előre lépni. Kovács Laj.os Berettyóúj­falu tanácselnöke mosolyog­va mondotta vámosunk nevé­ben is benne foglaltatik a legnagyobb gondiunk: falu, amelyet vámosnak neveznek. — Amikor meghallgattuk a házigazdák tájékoztatóját, saját .gondjainkra ismertünk. Én élőszar jártaim Barcson, die ez a találkozás mély be­nyomást hagyott bennem. Olyan ötleteikkel térek haza, melyeket nálunk is jól lehet hasznosítani. Itt meglöga1!- mazódiolt, hogy olyan tele­pülésfejlesztési célokait kell megfogalmaznunk, amelye­ket a lakosság magáénak érez, s akkor számíthatunk támogaitálsna.. Hercaeg József Paks, alig két hónapja "kinevezett ta­nácselnök-helyettese ezúttal „leselkedő be” is érkezett, hiszen jövőre ők lesznek a kilenc város találkozójának házigazdái. — Megfogalmaiztuk, hogy e találkozók sorát folytatni kéül, mert ritka alkalom, hogy tapaszltaitaitokait cserél­hessünk. Paksinak ma hu­szonötezer lakosa van. Ügy számolunk, hogy ölt év múl­va 30—32 ezren, leszünk. A tarwidöszaiklbíaini kétezer ila- káisit kell megépítenünk. Ál­talános rendezési tervünk tárgyalásán ott volt Barcs tanácselnöke is. Ismert, .hogy szerencsés helyzetben va­gyunk, mert a négy 440 me­gawattos reaktomblokk elké­szülte után — eme már megszületett a döntés — költő darab ezer megawat­tos teljesítményű reaktor épül.. Mi szolgáltatjuk majd az ország energiaigényének ötven százalékát. Mindennek megvannak az infrastruktu­rális vonatkozásai is. Szük­ségünk van. minden, jó ja>- vaslatra, ezért is várjuk jö­vőre barátainkat a Duna- parton. — Elégedett-e Bamcs ta­nácselnöke, dr. Németh Je­nő? — Bemutattuk városun­kéit, vitáztunk a tehetőségek­ről. Mint isimért, módisze- reiniket kisvárosi modéllkért ajánlják. Éppen ezért sokan kérdeztek rá arra mikénit hasznosítjuk a számítógépek kínálta lebeUtőségéket, miiért és hogyan vajtoztattunk szer- vezeitüniön, mdjt .teszünk az információ javításáért. Vala­mennyien. egyetértettünk ab­ban, hogy ez utóbbi az együk legfontosabb feladat. Csak akikor érthetünk el sikereiket, ha valamennyien együtt gondolkodunk, ha válasz­tóink ismerik, miit is aka­runk. Az egyik vendégeskedő ta­nácselnök úgy fogalmazott, hogy ötletbörzéit tartottak a vezetők, ismerkedtek a Há­taitok, a holnap vezetői, hogy kapcsölaltokát teremthesse- nök, folytatódhasson egy ne­mes célú sorozat. Nagy Jenő Biztonsági ellenőrzés Hat főből álló radiológiai csoportja van a nagyka­nizsai KÖGÄZ-nak. Tevékenységük Somogy, Zala és Veszprém megyékre terjed ki. Mindenütt a gázvezeté­kek hegesztési varratait ellenőrzik. Röntgensugarakkal világítják át a csővezetékek hegesztéseit, nehogy szi­várgás következzen be. A munka megkezdése előtt sugárzásmérő műszer­rel jelölik ki a mérési pontokat. A csoport a Csombárd és Nagybajom között épülő gázvezetéket ellenőrzi. Fotó: Gyertyás László inkább könnyebb, órabéres munkát vállalnak. Jönnek is helyettük, de mire valaki­ből igazán jó bőrdíszműves lesz, addig eltelik 5—6 év. A környező üzemekben is hasonló a helyzet. Akik itt vannak, azokra számítha­tunk. A partneri kapcsola­tok kialakítása is időbe te­lik. Ezt az évet erre szen­teljük. Megtehetjük, mert az idei szerződésikötések elegen­dő munkát biztosítanak. — Kik tartoznak a vevő­körbe? — Termékeink 95 százalé­kát a Szovjetunióba szállít­juk. Ezek még a Palota mo­delljei. Jövőre már saját ter­vezésű táskákat is küldünk. A saját modellezés együtt jár a leánysággal. Szakem­bereket vettünk fel, akik a beszerzési és értékesítési fel­adatokat tátjáik el. A közös munkának köszönhető az Adidas 8000 táskára és a Bőrtex tízezer darabos isko­latáskára szóló megrendelés. — Érthetően szükségük van speciális képzettségű szakemberekre. Az új mun­kákhoz azonban megfelelő gépek is kellenek. — Varrógépeinkkel a ne­hézkonfekciótól a finom bőr­áruig szinte mindent meg tudunk csinálni. Hiányzott egy szabászgép: lízingszerző­déssel beszereztük. Szeret­nénk vásárolni néhány cél­gépet, főként azért, hogy a kézirrxunkát felválthassuk, illetve több műveletet ösz- szevonhassunk. Csaknem két millió forintot fordíthatunk az idén ilyen célokra. Ez korábban a félmillió forintot sem érte el. — A növekedést is a le- ányságnak köszönhetik? — Igen. Nyereségünk 35 százalékát kell befizetnünk az anyavállalatnak, a többi itt marad. Ez az alapja a bérfejlesztésnek is. Nyere­ségtervünk 19,4 millió forint a tavalyihoz hasonló. Jövőre mindenképpen többet aka­dunk elérni. Előnyösebb helyzetben va­gyunk ezzel az irányítási formával, mint korábban. Nagyobb a felelősség, de a tulajdonosi érzés is. Most az a legfontosabb, hogy bebi­zonyítsuk a döntés helyessé­gét, és hogy a leányvállalat gazdaságosan, jól éljen a na­gyobb önállósággal. Az első félév eredményei azt mutatják: jó úton ha­ladnak a bizonyítás felé. Nagy Zsóka Mennyi helyett mennyiért? A folyamai nem látvá­nyos, de mind több jel utal arra, hogy a szemlé­letben, a törekvésekben megkezdődött egy fontos változás. A termésmennyiségek bűvölete sokáig tartotta magát. Tíz-tizenöt évre visszatekintve kialakulá­sa érthető. Ennek a tö­rekvésnek rnagy része van abban, hogy az idő alatt például a gabonafélék hozamai csaknem meg­kétszereződtek. Emberi­leg érthető, la szakmai ön­becsülés arra buzdított, ha a szomszéd négy és fél tonna búzát tud ter­melni, nem létezik, hogy ne lehetne utolérni. Kis túlzással úgy is lehet mondani, kicsit hiúsággá vált, hogy a különböző rekorderklubbokha beke­rüljön egy gazdaság. És szokássá máit, hogy min­den fórumon, minden je­lentésben, minden beszél­getésben, ha nem is ki­zárólag, de legfőképpen az adta a témát, hány tonna kukorica termett, mennyivel nőtt egy év alatt ia hektáronkénti ho­zam. i És mindig restel­kedve magyarázta a rossz adottságú földön gazdál­kodó, ihogy képtelen utol­érni, megközelíteni az élen haladókat. A hangos mennyiség­hajszolás néhány éve fo­kozatosan csendesedni kezdett — szoros össze­függésben a költségek nö­vekedésével. Sőt, akadtak ellenpéldák is: takaré­kossági okokból vissza­vontak műtrágya-igénye­ket, azt a táplálóanyagot sem adták imeg a nö­vénynek, amelyre feltét­lenül szüksége lett volna. Ez a véglet éppúgy ká­ros, mint a másik. S az is igaz, ß többoldalú ta­karékossági törekvés ve­zetett oda, 'hogy a meny- nyiségi szemlélet egyre határozottabban gazda­ságossági szemléletté ala­kul át. ,Egyik szövetkeze­ti mezető mondta d kö­zelmúltban: „A gaboná­ban foltokban előforduló gyom ellen szándékosan nem wédekeztünk, ugyan­is nem okoz olyan kárt, mint amekkora költséggel járt volna a vegyszere­zés.,, Egy másik véle­mény: „A mi iviszonyaink között három és fél ton­na búza több nyereséget hozhat, mintha kierősza­koljuk a négy és felet. Számolni 'kell!”. Példák sorát lehetne idézni, hogy átalakulóban van 'egy fontos gazdasá­gi törekvés. És hozzá kell tenni nyomban: termelés- politikai céljainkkal össz­hangban történik ez. Az egy-két hónappal ezelőtt tartott mezőgazdasági nagyaktíván egyértelmű­en állást foglalt minden résztvevő, gazdasági ve­zető, szakirányító, hogy Somogy agrárágazatának legfontosabb érdeke és feladata a jövedelemter­melő képesség növelése. Az idézett és fel nem so­rolt példákból arra kö­vetkeztethetünk: gazda­sági cselekvések egyre határozottabban ezt a célt szolgálják. A régi mennyiségi szemlélet teljes eltűnését természetesen az jelzi majd, mikor nem a hek­táronkénti tonnákat ha­sonlítják össze. különbö­ző alkalmakkor és fóru­mokon, hanem a hektá­ronként „termelt” nyere­séget. Az eredmény lesz az első, a mennyiség csak a második helyen kerül szóba.

Next

/
Thumbnails
Contents