Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-29 / 177. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLII. évfolyam, 177. szám Ára: 1,80 Ft 1986. július 29., kedd Üdülés vagy nyaralás? r Átfogó nemzetköze biztonsági rendszert! Gorbacsov vlagyivosztoki beszéde — Javaslat az ázsiai biztonsági konferencia összehívására Rendezzenek jHirosimában az ázsiai és csen­des-óceáni térség országainak részvételével a hel­sinkihez hasonló biztonsági és együttműködési érte­kezletet — javasolta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára hétfőn vlagyivosztoki beszédében. Gorba­csov egyben jószomszédi viszony megteremtését célzó tárgyalásokat és űregyüttműködést javasolt Kínának, valamint közölte: a szovjet vezetés megkap­ta és tanulmányozza Ronald Reagan amerikai elnök válaszát a közelmúltban előterjesztett új szovjet le­szerelési javaslatokra. Bejelentette:- még ebben az évben kivonnak hat ezredet Afganisztánból, hogy ezzel is elősegítsék az afganisztáni probléma politi­kai rendezését. Továbbá közölte, hogy tárgyalnak a Mongol Népköztársasággal az ott állomásozó csa­patokról is. Lehet azon tréfálkozni, hogy „Magyarország július­ban zárva”, mert a legtöb­ben ilyenkor — és augusz­tusban — veszi ki az „évi rendes” szabadságot. A min­dennapi gyakorlat kevésbé vidám: nem találunk senkit a hivatalban, ahol sürgős ügyeinket szeretnénk intéz­ni; megtörténik az is, hogy az egészségügyi intézmény csak „félgőzzel” dolgozik. Augusztus vége felé már mindenki újra a helyén van, ilyenkor szokták büszkén mutogatni, hogy milyen szép barnára sikerült lesülni, s azzal együtt mesélni a nya­ralás „árnyékos oldaláról”, vagyis arról, hogy milyen tengernyi pénzbe kerül ma­napság egy-két hét a Bala­ton partján — még akkor is, ha a koszt és szállás egyébként csillagászati ösz- szegeket felemésztő költsé­geitől a szakszervezeti be­utaló megkímélte a szeren­csés dolgozót. A legtöbben meg vannak győződve arról, hogy a sza­badságot nyáron kivenni és a Balaton partján tölteni — igen nagy szerencse. A legtöbb vállalatnál már kora tavasszal megkezdődik a versengés: kinek sikerül a nyári főidényre beutalót szerezni? Sokan azt is igaz­ságtalannak tartják, hogy aki tavaly kapott, az az idén nem mehet kedvezményes áron a magyar tenger part­jára. Azt meg különösen, ha a beutaló nem nyárra szól, hanem az év valamely má­sik szakára. Ki hallott olyat? Üdülni tavasszal vagy ősszel? Ma is előfordul: némelyik üdülő — s nem is olyan ke­vés — kihasználatlan az év nagyobb részében. Tavasz- szal, amikor megújul a ter­mészet, az ország legszebb tájain működő üdülőkben alig néhányan tengenek- I engen ek. Megesik, hogy fel­használják ezeket a „holt- szezoni” heteket idegenfor­galmi célokra. Amiből kö­vetkezik, hogy külföldön, igen sok országban tavasz- szál veszi ki szabadságának legalább egy részét. Pedig üdülni nemcsak nyá­ron lehet. A másik három évszak sokkai alkalmasabb az igazi értelemben vett üdülésre, mint a nyár. A városi ember — tudva vagy tudat alatt — legjobban a csendet nélkülözi egész év­ben. A Balaton és más víz­parti üdülőhelyek pedig sok mindennek mondhatók, csak éppen csendeseknek nem. Hozzá tartozik a nyaralás­hoz — sajnálatos módon — az otthoninál is egészségte­lenebb életmód. Terítékre kerülnek — némelyik üdülő­ben is — a legzsírosabb éte­lek, amelyekre jól csúszik kétrhárom vagy még több korsó sör vagy ugyanannyi nagyfröccs, reggel és este­éjszaka pedig számlálatlan féldeci. Hiszen egyszer nya­ralunk!. .. Pedig az évi szabadság célja az, hogy felfrissül­jünk, kikapcsolódjunk az egész évi egyhangúságból, visszanyerjük teljes munka- képességünket, amely egy év alatt bizony jócskán elhasz­nálódik. Ezért is jó, ha a szabadságidőt inkább két részletben vesszük ki. A na­gyobbik felét tavasszal vagy ősszel. Olyankor is vannak nyitva üdülők, s könnyebb kapni beutalót. Olyankor megta­lálják a csendet, a változa­tos szórakozásokat, kellemes időtöltéseket. Szóval mind­azt, ami a szabadság alatti elutazást — üdüléssé teszi. V E Gorbacsov hétfőn ünnepé- lyes kiere t ek közöt t Len in- rendet adott át Vlagyivosz­toknak. A csendes-óceáni partvidék e jelentős ipari és kulturális központját a gaz­dasági és kulturális építő- munkában eliént sikereikért, a szovjet Távol-Kelet gaz­dasági fejlődésében játszott kiemelkedő szerepéért tün­tették ki. A kitüntetés átadásakor a szovjet pártfőtitkár beszé­det mondott, s ebben ele­mezte az SZKP XXVII. kong­resszusa után kialakult hely­zetet — A gazdaságiban kedvező változások mutat­koznak — mondta, és szóit a gazdasági folyamatok nagymérvű dinamizmusáról, a termelés és a munkater­melékenység gyorsabb növe­kedéséről, Javult a helyzet a gépgyártásiban, a fűtőanyag- energetikai és az agráripari komplexumok területén, a vaskohászatban és némely más ágazatban. Jobban ol­dották .■meg a szociális fel­adatokát is — mondta. Az SZKP KB főtitkára mindemellett óvott az önelé­gültségtől, hangsúlyozva, hogy a legfontosabb gazda­Hazaérkezett Moszkvából a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szöveti ségének küldöttsége, amely Tóth János főtitkár vezeté­sével július 21, és 26. között részt vett a Tudományos Dolgozók Világszövetségé­nek nemzetközi tudósforu- mán és XIV. közgyűlésén. A plénumán nagy érdeklődés­sel fogadták a magyar állás­pontot, amelyet az MTESZ elnöke fejtett ki. Hangsú­lyozta: a magyar reálértel­miség a nemzetközi együtt­működés híve és fellép a tu­Teherautó­óriás A szovjetunióbeli autógyárban meg­kezdték a 180 tohnás BELAZ—75211-es tí­pusú billenős teher­gépkocsi sorozat- gyártását. E hatal­mas jármű rakteré- ben három vasúti ko­csira való érc fér el. Még a hatalmas Ki- rovec is játékautónak tűnik e mellett az óriás mellett. A 180- asok első darabjai a Jakutugol Termelési Egyesülés bányáiban állnak munkába. A képen: A 180-asok a szerelőműhelyben. sági, társadalmi és szerve­zeti intézkedések még csak most kezdenek megvalósul­ni. Súlyos dologba fogunk be­le, valós^ de ugyanakkor ne­héz célokat állítunk magunk elé, s ezek csiak úgy valósul­hatnak meg, ha szüntele­nül tanulunk az élettől, fo­lyamatosan értékeljük ta­pasztalatait, tanulságait, új mozzanatait — hangoztatta. Mihail Gorbacsov részle­tesen foglalkozott a szovjet dományos információcserét akadályozó diszkrimináció minden formája ellen. Mint mondotta, a tudományos- technikai fejlődésnek az em­beriség felemelkedését és békéjét kell szolgálnia. A XIV. tisztújító közgyű­lésen a végrehajtó tanács tagjává választották Lengyel Sándort, az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetének nyugalmazott igazgatóhe­lyettesét és Tóth Jánost. A tanácskozás ideje alatt több kétoldalú tárgyaláson vett részt a delegáció vezető­Távol-Kelet gazdasági fejlő­désének kérdéseivel. Felada­tul tűzte ki, hogy a térsé­get magasan fejlett népgaz­dasági egységígé változtas­sák. A gazdasági tevékeny­ség legfontosabb irányaiként említette az óceán kincsei­nek, az ásványokban gazdag tengermelliók lelőhelyeinek teljesebb hasznosítását, a Távol-Kelet, energetikai le­hetőségéinek gyorsított fej­lesztését. Az SZKP KB főtitkára je. Jelentős találkozás zaj­lott le az MTESZ testvér­szervezetével, a szovjet Tu­dományos Műszaki Társasá­gok Központi Tanácsa (VSZNTO) vezetőivel, köztük a szervezet új főtitkárával, VladisZlIav Alekszandrovics Pavloviecsal. Az eszmecsere során tárgyaltak a két or­szág műszaki értelmiségének és szervezeteinek feladatairól a KGST komplex program­ja végrehajtásában, továbbá megállapodtak a kétoldalú együttműködés fejlesztésé­nek feladataiban. megkülönböztetett figyelmet szentelt továbbá a szociális kérdéséknek; bírálta a helyi vezetőiket azért, mert nem építenek elegendő lakást, kórházat és iskolát. A szovjet vezető beszédé­nek jelentős részét nemzet­közi kérdéséknek szentelte. Hangsúlyozta, hogy a. jelen­legi körülmények között csalk olyan békéről lehet szó, amely mindenkié, mert az atomháború nem pusztán csak két tömb, két szem­benálló erő összecsapása lenne; víl ágjkatasztr áfához vezetne, amely az egész em­beri civilizációt megsemmi­süléssel ■ fenyegetné. Megál­lapította, hogy a szovjet bé- keikeadeiményezésék alapját az emberiség sorsa iránt ér­zett mély felelősség képezi. Elítélte az amerikai kor­mányzatot, mert nem képvi­sel építőjellegű álláspontot és ,,papaga ndafcént” próbál­ja meg beállítani a szovjet jíavasla tokát. — Az SZ/KP KB főtitkára megkülönbözteti figyelmet fordított az ázsiai—csendes- óceáni térségre, ahol, mint megállapította, újabb újjá­születés megy végbe, ez a Sok a munkájuk az idei nyáron a Baranyai Rákét ás Jégesőelhárító Szolgálat szakembereinek. Más évek­hez képest nagyobb a jiva- tarhajlam, gyakrabban ala­kulnak ki jégveszélyes fel­hők a Mecsek—Duna;—Drá­va háromszögben, ahol 150 ezer hektárnyi területet ol­talmad a „jégernyő”. Az áp­rilisban történt első beavat­kozás óta húsznál több alka­lommal riadóztatta már a haladás hatalmas erőforrá­sait rejti magában, s nem­csak Ázsia és Óceánia szá­mára. — A térségben .végbemenő nagyszabású változások szer­ves tényezője a szocializmus — mutatott rá Mihail Gor­bacsov. Ázsiában a szocia­lizmus szilárd hadállásokra tett szert, de éppen itt kény­szerült szembenézni a leg- k-egyetlenebb és legcdnilku- saibb ellenállással is. A legH johb példa erre Vietnam. A szovjet vezető nagyra értékelte az ázsiai államok­nak az el nem kötelezettek mozgalmában játszott szere­pét. Külön elismeréssel szólt Indiának az egyenjogú együttműködés normái meg­szilárdításában játszott sze­repéről. A Szovjetunió és In,dia baráti kapcsolatai nemzetközi méreteikben is jelentős, stabilizáló kezdetet jelentettek — hangsúlyozta a főtitkár. Mihail Gorbacsov kitért arra is, hogy az imperializ­mus akadályozza az ázsiai— csendes óceáni térség népei­nek haladását, s utalt a gaz­dasági zsarolásra, az impe­rialista erőknek az ázsiai és óceániai országok belügyeibe való beavatkozásának kü­lönböző formáira. A Szovjetunió szintén ázsiai, csendes-óceáni or­szág, foglalkoztatják a tér­ség problémái. Érdeklődé­siünk nem jelent igényt va­lamiféle előjogokra és külön­leges helyzetre, nem önző kísérlet arra, hogy biztonsá­gunkat mások rovására nö­(Folytatás a 2. oldalon) Tenkes-hegyi lokátorállomás a rákétaiki lövőket, azaz át­lagosán ötnaponként volt jégelhárít ás. A Baranya 15 pontján él- helyezett kidövőállomás az idén eddig összesen másfél ezer rakétát bocsátott fel. A szakemberék abban bíznak, hogy ha lesznek is még ki- sdbb-nagyobb jeges zivata­rok, már kiadta mérgét a nyár. Az előző nyarakon meg­szokott látvány volt a bara­nyai határban az ejtőernyő­vel léereszkedő üres rakéta­test. Pirosra voltak festve, hogy földet érésük után könnyen rájuk találjanak, s oldalúkon felirat volt Olvas­ható, miszerint a megtaláló jutalmat kap, ha értesíti a jégesőelhárító szolgálatot, és elszállításáig megőrzi az el­használt rakétát. Az elmúlt tíz év alatt felbocsátott 5000 —6000 rakétából azonban vajmi kevés került vissza az egységhez. Az idén rendszerbe állított új típusú, a korábbinál ha­tásosabb jégeső elhárító ra­kétákba önmegsemmisítő szerkezet van beépítve. Ez a hatóanyag kiszórása után még a levegőben szétveti a műanyag palástot. A rakéta darabjai kicsik és könnyűek, libegve ereszkednek le a földre, tehát veszélytelenek az emberek számára. Emel- lettt a biztonság kedvéért a kilövések irányát mindig úgy határozzák meg, hogy a rákéták elkerüljék a lakott helyeket. Tárgyalások a tudósok fórumán Másfélezer rakéta ä jégeső ellen

Next

/
Thumbnails
Contents