Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-25 / 174. szám

Az azerbajdzsáni Hirmandali faluban a közelmúltban ünnepelte 110. születésnapját az Agajev házaspár. Annak idején az elsők között léptek be a közös gazdaságba. Tizen­egy gyermeket neveltek föl. Az idősebbik fiuk nem jött vissza a háborúból, de a töb­biek fölcseperedtek, szülőföldjükön élnek, dolgoznak. A népes családnak mintegy 150 tagja van | __________JOGI SZAKÉRTŐNK ÍRJA T artasd íj — tartós külföldi szolgálat alatt Manapság a legkülönbö­zőbb szakmákban nyílik le­hetőség arra, hogy külföldön munkát vállaljon a dolgozó. Az esetek jó részében nem annyira az új környezet va­rázsa a csábító, hanem a magasabb bér. Akik euró­pai ember számára megpró­báltatást jelentő éghajlati viszonyok alatt vállalkoz­nak a külszolgálatra, komoly áldozatot hoznak keresetük növelése érdekében. Közü­lük sokan vannak olyanok, akik tartásdíjat fizetnek a már felbontott házasságuk­ból származó gyermekek (gyermekeik) után. És ezek­nek a gyerekeknek a másik szülője előáll azzal az igénnyel: fizessen többet tartásdíj címén az elvált házastárs, ha már annyival többet keres. A jogszabály nem mondja ki egyértel­műen, hogy erre lehetőség van, de nem is zákózik el előle. Általános szabály, hogy a tartós külföldi szolgálatot teljesítő dolgozó esetében a tartásdíj alapjául csak a tartásra kötelezett belföldi beosztására megállapított munkabér és juttatás szol­gál. Ennek összegéről a bí­róság megkeresésére a mun­káltató köteles tájékoztatást adni. Amikor a bíróságok meg­állapítják a tartásdíjat, az előbb említett szabályból indulnák ki. Ez a rendelke­zés azonban nem zárja ki azt, hogy a tartásdíjat fize­tő belföldi beosztására meg­állapított munkabér és jut­tatás mellett a bíróság érté­kelje a felek körülményeit, és ha emiatt indokolt, a gyermektartásdíj mértékét a kötelezett belföldi jövedel­mének 20 százalékát megha­ladó mértékre emelje. Aki külföldön vállal mun­kát, belföldi keresetét nem terheli saját eltartásának költségeivel, így a belföldi jövedelem tisztán megmara­dó összege lehetővé teszi, hogy abból az eltartásra kö­telezett gyermeke a 20 szá­zalékot meghaladó mérték­ben részesüljön. Gyakorlatilag ez azt je­lenti, hogy a magasabb tar­tásdíj fizetése Iránti igény nem a külföldi kereset szá­zalékára, hanem az általános magasabb életszínvonalra valló tekintettel a belföldi keresetre lehet beadni. Dr. K. É Expo '86 Gépjárművel — vendégségben Kerékpártól a tengeralattjáróig Aki mindent láitini I alkar, reménytelen fel­adatra vállalkozik. Az Expo ’86, a kanadai Van­couverben megrendezett köz­lekedési világkiállítás ugyan végigjárható, a különböző pavilonokba hosszabb-rövi- debb várakozással be lehet jutni, a tucatnyi színpadot, előadótermet, vetítést is meg lehet találni, de reggel tíztől este tízig, sőt tovább is, amikor a pavilonok mar zár­va tartanák, de a tűzijáték fénye még megvilágítja az eget a „hamis folyó” — mert a False Creek valójában kis tengeröböl — felett, egyszer­re annyi minden történik, hogy a látogatónak meg kel­lene sokszoroznia magát. A kiállítás egyik végében kanadai indiánok járnak ha­ditáncot, középen világhírű szórakoztató művészek sze­repelnék a színházban, de alig néhány lépésnyire on­nan már favágók izgalmas versenyét lehet végigkövet­ni, néhány pavilonnyira pe­dig csodaszép thaiföldi lá­nyok gyönyörködtetik tán­cukkal az elragadtatott né­zőket. És a vendéglők? A gyorsbüfétől a luxusétterem­ig minden megtalálható, a világ szinte minden konyhá­ja kínálja választékát ('le­gyünk büszkék: a kis ma­gyar étterembe déliben és es­te csak hosszú várakozással lehet bejutni), s ráadásul minden izgalmasan kínálja magát, az illatok messzire terjednek. Kétségtelen, hogy az I amerikai kontinensen az utóbbi időben még nem volt olyan sikerült vi­lágkiállítás, mintáz Expo’86. Ebben nagy szerepe van Brit Columbia lelkes szervezői­nek, akik nemcsak hajlan­dók vóltak saját zsebükbe nyúlni, hanem ügyesen nyúl­tak mások zsebébe is: a ka­nadai szövetségi kormány, sok nagyvállalat támogatását szerezték meg. A világkiállí­tások ritkán jövedelmezőek, de Vancouver várhatóan nem lesz veszteséges. Az előrejelzések 13—15 millió látogatót reméltek, de már az első hónapban há- rommillióan keresték fel az Expo bemutatóit, s mivel a turisitaádény még csak kez­detén tart, ráadásul a szom­szédos Egyesült Államokból várhatóan a tervezettnél jó­val több turista jön a gyö­nyörű fekvésű kanadai vá­rosba, amely csak egy ug­rásra van a határtól, a me­részebb szervezők már azt remélik, hogy elérik a húsz­milliót. Ez pedig már anyagi siker is lesz. Látnivaló bőven akad, an­nak ellenére, hogy a legna­gyobb kiállítók nyomatéko­san tartották magukat az Expo témájához, a közleke­dés múltját, jelenét, jövőjét mutatják be. De ez a téma önmagában is rendkívül lát­ványos, érdekes, mozgalmas. Ki lehet próbálni — igaz, csak alig fél kilométeres pá­lyán — a japán szupervona­tot, be lehet ülni az automa­tizált francia „mozgójárda” kicsiny kocsijaiba, be lehet szállni vagy legalább ku­kucskálni a legújabb metró­kocsikba, autóbuszokba, a ma és a holnap gépkocsijai­ba. Szinte minden pavilonban bőven akad nyomogatni va­ló gomb, amelynek nyomán valami megindul, mozog, vil­log, magyaráz, vetít, vagy éppenséggel zenélni kezd. Kanada különálló, a tenger­be épített, ötárbocos óriás vitorlásra emlékeztető cso­dapavilonjában űrhajó van. A csehszlovák pavilon bonyolult, de magával ragadó vetítései önma­gukban is felérnék egy ala­pos kirándulással a szom­szédos országban — s lehet­ne sorolni a példákat arra, milyen rafinált ötletek és tö­kéletes technikai megvalósí­tások teszik ma már külön tudománnyá a kiállítástech­nikát. Sokszor pedig arra, milyen ügyesen lehet eladni a semmit is. A lényeges azonban mégis az. mit nyújt az Expo azok­nak, akiket a közlekedés je­lene és jövője érdekel. Tör­ténetét egyébként két külön­leges „műalkotás” jeleníti meg az Expón: az egyik egy hatalmas torony, amelyre alulról1, csigavonalban ka­nyarodik fel a gyalog mene­telüktől az űrrepülőgépen száguldókig a közlekedők sorozata, a másik az „autó­pálya”. amelyen a. tenger­alattjárótól a kerékpárig mindenféle közlekedési esz­köz megtalálható, egyformán betonszürkére mázolva, leg­többje teljes életnagyságban. Az egyik legfontosabb ta­nulság az, hogy még az autó­zás világméretű és robbanás­szerű fejlődése idején sem halt meg a tömegközlekedés. Szinte minden fontosabb ki­állító ország — legújabb jár­műcsodái mellett — ennek szentel nagy teret. A vasúti és a közúti közlekedés, szál­lítás, a .városi tömegközle­kedés a jelek szerint a leg­több országban központi té­ma, sok fejtörést okoz és sok új megoldást igényel A másik fontos tanul­ság: sem a tömegköz­lekedés, sem az egyedi jármű nem létezhet ma már az elektronika legújabb vív­mányai nélkül — aki ezt nem veszi tudomásul, elma­rad a versenyben. A külön­böző számítógépek, elektro­nikus robotok, gondolkodó berendezések nélkül egysze­rűén nincs korszerű jármű, korszerű irányítás. Maga Vancouver adja ehhez a pél­dát: a város egyik új negye­déből az Expo területére és a központba közlekedő gyors és korszerű kisvona tokon nincs vezető: a 850 milliós költséggel létesített „félmet- ró”, mely a város egy ré­szén a föld alatt közlekedik, teljesen automatizált — és teljesen biztonságos. Kis Csaba V endégségben gyakran legyintenek az italt vissza­utasító autós látogatóra; ug­ratják vagy addig erősza­koskodnak, míg az el nem fogyasztja az italt. S hiába fogadja el valaki a vendé­geskedés első percedben az italt azzal a gondolattal, hogy még hosszú órák tel­nek el a búcsúzíkodásig, az ilyen önmegnyugtatás mit sem ér. Ha ugyanis — bár­milyen kis mértékben is — megszegi az italfogyasztási tilalmat, nem szabad és nem is ajánlatos később volán­hoz ülni. A vizsgálti eredmények jól alátámasztják a tilalmat. A kutatók megvizsgálták önként jelentkezők látásér- zékenysógét előbb józan ál­lapotban, azután egyezrelé­kes alkoholkonoentráoióval a vérükben. Azt tapasztal­ták ugyanis, hogy szürküle­ti megvilágításban a vizs­gált „ittas’ autósok látás- élessége 40 százalékkal rom­lott. A kísérletek a továb­biakban azt is igazolták, hogy az alkohol bomiasz- tóan hat az érzékelésre, aka­dályozza az információk fel­vételét és feldolgozását, s e zavaró hatások a sötétben mindinkább halmozódnák. A 40 százalékos látásrom­lás egyébként annyit jelent, hogy az ilyen fokban ittas járművezető a 350 méter tá­volságban szemben érkező kocsi t 140 méteres bácsi ési hibával érzékeli. Igaz, a színjózan autósok jelentős része sem képes akár csak viszonylagos pontossággal is megállapítani a távolságot — átlagosan 80 métert té­vednek —, de az esetek többségében ők idejében korrigálják a helytelen becs­lést. Ellentétben a szeszfo- gyasztökkal, akiket nemcsak a látás romlása^ hanem a döntési-manőverzési képes­ség gyengülése is veszélybe sodor. Az alkohol leggyorsabban a 10 százalék körüli alkohol­tartalmú italokból szívódik fél. tehát elsősorban a bor­ból és viszonylag lassabban az ennél hígahbakból meg a töményekből.' Mindemellett nem szabad lekicsinyelni a sör hatását sem... Sajnos, nagyon elterjedt az a téves hiedelem, hogy a sör alko­holtartalma jelentéktelen, ez-irt sokan vezetés közben is fogyasztják. Hogy ez mennyire veszélyes, elég ar­ra utalni, hogy két üveg, vagyis egy liter sör alkohol- tantailtma négy, deciliter boré­val vagy égy 'deci pálinkáé­val azonos. Nfgyon sok sikertelen próbálkozás történt már az­zal kapcsolatban, hogy az it­tas járművezetők valamilyen módon kiküszöböljék az al­kohol hatását vagy valami­lyen módon legalább leplez­zék. Időnként szájról szájra járnak különböző „holtbiztos tippek”, amelyék állítólag al­kalmasak erre. A valóság ezzel szemben az, hogy sem­miféle olyan szer nincs, amely az alkohdl hatását megszüntetné vagy akár csökkentené. B. I. Növényvédelmi tájékoztató Támad a burgonyabogár A második nemzedékű burgonyabogár-iimágók tö­meges megjelenését a június 30—július 4. közötti időszak­ban észleltük Kaposvár, Mi- ke. Kadarkút, Lábod, Nagy­atád, valamint Barcs körze­tében. A levelek fonákjára, valarrrimit a gyomnövényekre rakott tojáscsomók már jú­lius 5-től megfigyelhetők vol­tak a megye burgonyater- mesztó nagyüzemeinek táb­láin, illetve a házikerti bur­gonyául tetvény ékben . VIZSGÁLÓ ROBOT A robot kifejezés ma már általánosan használt foga­lom, s az ipariban is egyre gyakrabban találkozunk konkrét alkalmazásaival. Ál­talában eaek a gépek előre meghatározott mozgássor is­mételt megvalósítására képe­sek, de nem ellenőrzik be­avatkozásuk helyes lefutását. A második generációs robo­tok már rendelkeznek ész­lelő eszközökkel és egyszerű döntési képességgel. , A harmadik generációs mozgó robotnak nagy meny- myiségű, rendszerint össze­tett információt kell begyűj- tenie, feldolgoznia, model­leznie, s mindezt emberi be­avatkozás nélkül! A harma­dik generációs robottechni­kának ez a sajátossága a mesterséges intelligencia bi­zonyos módszereit szintén al­kalmazó területekhez képest eltérő. Például a szakértői rendszerek a felhasználó ember segítségével avatkoz­nak be, annak gondolkodási képességére építve. A mozgó robotnak viszont önállóan kell tevékenyked­nie, ellenőriznie álilándóan vezérelt fizikai folyamatait, ami magában foglalja a fel­állított modellek és a való­di tér összevetését, a model­lek alapján kidolgozott cse­lekvési terv helyességének szüntelen vizsgálatát, a za­varó tényezők (például vá­ratlan akadály) figyelem­bevételét. Mindezek a té­nyezők hiányoznak a klasz- szikus mesterséges intelli­gencia problémaköréből. Képünkön: kígyóként te- keredik a modell köré a ja­pán Toshiba gyár nemrég kifejlesztett ellenőrző ro­botja, amely veszélyes mun­katerületeiken, például az atomerőművekben képes vizsgálatokat végezni. A burgonyabogár lárváinak kelését július 20-tól figyeltük meg Kaposvár, valamint Nagyatád — Lábod, illetve Miké — Kadarkút térségé­ben. A lárvák a fejlődésük­höz szükséges összes táplá­lék nagyobb részét (80—90 százalékát) fejlődésük későb­bi szakaszában fogyasztják él, a fiatal lárvák fejlődésük kezdetén az összes táplálék 3—15 százalékát fogyasztják. Ezért indokolt a védekezés a tömeges lárvakelés idősza­kában. A kikelő kis lárvák elleni permetezést a július 28—30. közötti időszakban kell el­végezni Barcs — Hómok- szentgyörgy, Nagyatád — Lá­bod körzetében, míg Kapos­vár — Igái, illetve Kadarkút — Mike körzetében a véde­kezéseket a július 30. és au­gusztus 2. közötti időszakban kell elvégezni a telelőre vo­nuló bogárnépesség csökken­tése céljából. Felhasználható készítmé­nyek nagyüzemekben és há­zikertekben : elsősortban a Ohinetrin 25 EC 0,03—0,04 százalékos töménységben, va­lamint a Fiibor E 0,2, a Saitox 20 WSC 0,2, a Sevin 80 WP 0,2, a Decis 2,5 EC 0,03—0,04 százalékos adag­ban. 25 °C feletti hőmérsék­let esetén nem szabad a per­metezést végrehajtani! A leghatékonyabb védelmet az esti órákban elvégzett keze­lések adják. A védekezések során fel­hívjuk a figyelmet a munka- és egészségvédelmi, valamint a környezetvédelmi óvó rend­szabályok fokozott betartá­sára.

Next

/
Thumbnails
Contents