Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-24 / 173. szám

HAZAI TÁJAKON Táskát szőttünk, parasztinget varrtunk A gyógyszerkutatás új eredményei A zeneszerző özvegye elégedett Kálmán Imréről cukrászdát Siófokon a nem éppen kel­lemes emlékű Sió büfé he­lyén, a Kálmán Imre sétá­nyon új vendéglátóipari egy­séget: cukrászdát és kisven­déglőt épített a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vál­lalat. A 640 négyzetméter alapterületű üzlet 23 millió forintba került, a napokban nyitották meg, és a közelben született Kálmán Imre ne­vét viseli. A népszerű zene­szerző muzsikáját idézi a homlokzaton feltüntetett vio- linkulcs és néhány kottafej, a cükrászda árilapján — il­letve pultján — pedig az operettfigurákról elnevezett sokféle édesség. A kávéház hangulatú belső helyiségek falán idő barnította fotók: a fiatal Kálmán Imre arcképe, egy-egy jelenet valamelyik operettjéből, neves színé­szek, énekesek portréja. Az új létesítmény első ven­dégei között a komponista özvegye, Kálmán Vera is megjefllent, s a névadással kapcsolatban egyetértését, örömét fejezte ki. — Mi is örültünk, hogy Kálmán Imre özvegye nem tartotta üzletünket méltat­lannak férje nevéhez — mondta Hetest Istvánná, a termelő- és vendéglátó komplexum vezetője. A komplexumhoz egy ter­melő cukrászüzem és egy hidegkanyha is tartozik, mely friss áruval látja el a Pannónia üzleteit (és más viszonteladókat), s naponta mintegy 100 ezer forint for­galmat bonyolít le. A nem­rég nyílt cukrászda és kis­vendéglő eddig naponta 60 ezer forintot forgalmazott. Első osztályú üzlet, de az árai szolidabbak sok másod- osztályú vendéglőénél, nem szólva a számos indokolat­lanul első osztályúvá minő­sített elárusítóhelyről. Dél­előtt tíz óráig harmadosztá­lyú áron reggelit szolgálnak fel, s mint Hetesi Istvánná elmondta, októbertől áprili­sig mind a cukrászdában, mind a kisvendéglőben ugyancsak harmadosztályú áron fogyaszthat a vendég. Sz. A. mennyel kapcsolatos vizsgá­latok. Ehhez a szerhez eddig csak tabletta alakjában jut­hattak hozzá a betegek, most injekció formájában is ellő kívánják állítani. Az eddigi vizsgálatok szerint ez az in­jekció heveny szívritmusza­varok esetén életet is ment­het. További jelentős ered­ményeket várnak másik két új vegyüiettői is, amelyeket elsősorban a kamrai eredetű szívritmuszavarok gyógyítá­sára kívánnak majd felhasz­nálni. Közülük az egyik ve- gyülatet hamarosan a klini­kákon is kipróbálják. Ugyan­csak biztató kísérleteket folytatnak egy, a korábbiak­nál jóval1 hatékonyabb, az erek falára közvetlenül ható értágító vérnyomáscsökken­tő szerrel. Ez az új vegyidet elsősorban a veseeredetű magas vérnyomás kezelésére tűnik különösen alkalmas­nak. Egyelőre még a labora­tóriumokban vizsgálják azt a teljesen eredeti szerkezetű trombózis (vérrögképződés) elleni szert, amelytől igen sokat várnak a kutatók. En­nek az új vegyületnek a bio­lógiai hatása a befejeződé­sükhöz közeledő vizsgálatok tanúsága szerint szelektív, és további nagy előnye, hogy alkalmazása nem jár sem­miféle mellékhatással. Néhány év azonban elte­lik még addig, amíg ezek az új készítmények eljuthatnak majd a gyógyszertárakba, mert agy-egy új vegyület klinikai kipróbálása .több évig is eltart. A gyógyszer­kutatás egyébként is sok időt és türelmet kíván. A Gyógy­szerkutató Intézet Közös Váll&iliatnál évente általában 800—1000 új vegyületet állí­tanak elő, és vizsgálnak meg, aszerint, hogy melyikből le­hel gyógyászati lag értékes hatóanyag. központnak kezdettől fogva igazgatója. — Az iskolának alapvető funkciók fejleszté­sére, pótlására is be kellett rendezkednie. Minden olyan programba bekapcsolódunk, minden olyan anyagi forrást megpályázunk, amelyik ezt segítheti. Most éppen a So- os-alapítvány támogatásá­ra! a halmozottan hátrányos helyzetű családok gondozá­sával foglalkozik pedagógus­ból, orvosból, pszichológus­ból álló csoportunk. És sok más tevékenységünk is igyekszik komfortosabbá, kulturáltabbá tenni az itt lakók életét. Néhány példa erre. A ne­velési központnak saját húszszemélyes autóbusza van,, amely reggel és dél­után a gyerekeket hozza, viszi az iskolába azokból a falvakból, ahova a Volán já­ratai nem érnek el: a kis busz Volán-tarifáért külön fuvart is vállal bárkinek, délben pedig negyven idős embernek hordja szét az ebédet az ÁNK étterméből. Az étterem lakodalom céljá­ra kibérelhető konyhával, étkészlettel és szakáccsal. Két éve avatták a tornater­met, amely a helyi sport­körnek is otthont ad. Jövő­re technikai részleg épül, és tt vállalják majd például az ablaiküvegezést, mert nincs ilyen iparos a körzet­1985 októberében volt. Egy helybeli asszony látva, hogy az ép hómunkás ok nem jól vakolják a falat, megmutat­ta, hogyan kell sár ózni, me­szelni az ilyen régi házat. A megnyitó után ő lett a gondnak: nyitva tart, taka­rít, fogadja a kutatókat (az épületegyüttes tudományos szempontból igen jelentős), és klauzolja a növekvő számban érkező turistákat, lángost, házi kenyeret süt a ház kemencéjében — és itt készülnek a lakodalmi pere- cek is. Pénzügyi nyelven szólva: a ház eltartja önma­gát. A lakószoba az utolsó tu­lajdonos bútorait mutatja be, a hátsó a helybeli hon­ismereti szakkör otthona: hétfőnként itt gyűlnek össze azok az idősebb dobszaiak, akik még emlékeznek a régi dűlőnevekre, dalokra, tán­cokra. A szakkör vezetője az a pedagógus, aki a népi gyermek játék okát gyűjti, és vasárnaponként táncházat szervez az udvaron és a paj­tában. Ácsolt színpadán né­pi játékokat, népszínműve-^ két mutattak be a helybeli és" vendég együttesek, a meg­nyitó óta többször is. A Ba­ranya megyei amatőr színját­szók bemutató rendszerébe pedig új szó, új színhely ke­rült: Pajtaszínház, Dobsza, Fő utca 68. G. T. Ígéretes kísérletek folynak a Gyógyszerkutató Intézet Közös Vállalatánál a köz­ponti idegrendszer, illetve a szív- és vérkeringési rend­szer egyes betegségeinek ke­zelésére szolgáló gyógyszerék kifejlesztésére. Az intézet­ben több évtizedes hagyo­mányai vannak. a központi idegrendszerre ható készít­mények kutatásának, s ed­digi tevékenységük során már jó néhány hatékony szert bocsátottak az orvosok rendelkezésére. Munkájuk legújabb eredménye egy új s zoron gás gáti ó-k edóly jav ító készítmény, amely mind ha­tóanyagának vegyi szerkeze­tét, mind pedig biológiai ha- . tásmódját illetően újszerű megoldás. Az új vegyület klinikai vizsgálatai már megkezdődtek. Az intézet munka társai ki kísérleteztek egy, a migrén megelőzésére szolgáló új szert is, a gyó­gyászati célokra már évszá­zadok óta használatos anya- rozskivonatok szerkezetéből kiindulva. A készítmény ha­tásosságáról a betegeken szerzett első tapasztalatok biztatóak. -Ugyanerről a ve- gyületcsaiádiról megállapí­tották, hogy a migrén meg­előzése mellett másfajta idegrendszeri betegségek tü­neteinek enyhítésére is al- kallimas. Így egy-két éven be­lül klinikai vizsgálatra ke­rülhet a Parkinson-foetegség- ben szenvedő idős emberek kezének remegését, mozdu­latainak merevségét várható­an enyhítő, szellemi frissesé- »'gjét javító szer. ■ Az intézetben továbbfoly­tatódnak a magas vérnyo­más és idült pitvari eredetű szívritmuszavarok, valamint a koszorúér-szűkület okozta panaszok kezelésére alkal­mas, már korábban kidolgo­zott, Tobanum nevű készít­bon, Balatonszárszón, Kőrös­hegyen, Somogyvámoson, Niklán, Marcaliban, Mesz- tegnyőtn, Nagybajomban. Ta­nulóink jártak már Szent­endrén a skanzenben, de élő falumúzeumot még nem lát­táik. Nagy élmény volt szá­munkra Szenna. Péter Orsolya nem először látott falusi házat, háziálla­tot. mégis a meglepetés ere­jével hatott rá Szenna. — Szőttem egy tarisznyát, most készül a paraszting, amelyet magam fogok visel­ni. Az általános iskolában tanultunk néhány hasznos dolgot a gyakorlati foglal­kozásokon, de életemben most szőttem először. Salamon Kinga már meg­varrta az inget. — A nagyszüleim vidéken élnek, Vámosmik ólán, illetve Zala megyében. — Adott-e valami újat Szenna? — Megtanultam szőni én is, szívesen visszajönnék minden évben. A tanárnő vette át a szót. — A gyerekek az első nap után már kérték, hogy jövő­re is jöjjünk el Somogyba, nagyon jól érzik magukat. Egy kicsit furcsán ejtette a maigyar szavakat az egyik kislány. A nevét ő jegyezte föl jegyzetfüzetembe: Baneto Josefa. — Kubában születtem, édesapám kint-él, én ötéves korom óta élek magyar édes­anyámmal. Ilyen kis falucs­kák-n ;n ’ nem jártam Ma­gyaron té ;on. A szennai fa- lumúzc’-;. házai mintha „él­nének”. Ügy jártunk a szo­bákban, mintha lakóikat lá­togatnánk meg. Megismer­tük szokásaikat is, megta­nultunk néhány falusi mun­kát, persze, nem éppen a legnehezebbet. A diákok a faluban nép­rajzi gyűjtőmunkát is vé­gezték. Az egyik kislány csil­logó szemmel mesélte el, hogy milyen öröm volt hall­gatni az egyik parasztasz- szonyt, aki népdalokat éne­kelt. — A táborban megkedvel­ték a népdalokat — vágott a kislány szavába a mesz- tegnyői honismereti mozga­lom lelkes élesztője és ki­tartó, szorgalmas „közkato­nája”, Kövesdi Tiborné. — Éjfélig is eltartott, hogy míg a kezünk járt, szőttünk, varrtunk, énekelgettünk. Rendeztünk táncházat is, ahol szintén jól érezték ma­gukat a gyerekeik. — Ennyi élmény után — fordultunk dr. Tihanyi Ka­talinhoz — lesz-e a jövőben honismereti szakkör a Bu­dai Nagy Antal Gimnázium­ban? — Eddig nem terveztük, de ennyi szép élmény után lesz kedvünk hozzá. Horányi Barna A Commodore-tól a pajtaszínházig Budapesti középiskolások Szennában Szakmai körökben eldön­tetlen a vita: skanzenben kell-e bemutatni a népi épí­tészet régi szép emlékeit vagy a helyszínen őrizzék meg a házat és berendezését. Az előbbi megoldás hívei — nem ok nélkül — azt hozzák fel a tájház ellen, hogy újjáépíteni, berendezni viszonylag könnyű, működ­tetni — őrizni, karbantarta­ni és a közönségnek bemu­tatni — sakkal nehezebb. A sok tájház között (amelyek többsége napi egy-két óráig tart nyitva a ritkán arra ve­tődő néhány vendég ked­véért) ezért érdemelnek kü­lönös figyelmet azok, ame­lyeknek gazdája, feladatot talált, falai között élet fo­lyik: használják szobáit, bú­torait, egykori lakóinak szer­számait. Ilyen a Baranya megyei Dabszán tavaly megnyílt tájház. * * * Dobsza ezerlelkes falu a 6. számú főközlekedési út mellett, Szigetvártól tíz kilo­méterre. Tizenegy település tanácsi központja: a tízszer tíz kilométeres területen 2600 ember él. 1977-ben ál­talános nevelési központ alakult itt: nem annyira az intézményeket összevonó di­vathullám következménye­ként, mint inkább szükség­ből, ment a környező száz, kétszáz lakosú kis falvak iskolái megszűntek, a klu­bok, művelődési házak hasz­nálhatatlanokká váltak, és a legnagyobb, a dobszai isko­la lett mindenféle kulturá­lis esemény színhelye. — Körzetünk kis falvai az utak, a közlekedés, a bol­ti ellátás miatt hátrányos helyzetűek, a lakosság húsz százaléka, a gyerekek har­minc százaléka cigány, és sokan élnék az élet perifé­riáján — mondja Kolics Pál pedagógus, a nevelési ben. Gyermekklub, ifjúsági klub, időseb klubja működik a művelődési házban, a könyvtárban. Tavaly százan jártak a karate-tanfolyam­ra, hatvan felnőtt és hatvan gyerek tanulta meg a Com­modore—16 kezelését, jövőre számítógépes operátor-tanfo- lyaimot szerveznek. Húsz éve nem volt társastánctanfo- iyam: most tolonganak a tizenévesek. . — Kezdetben az volt az elképzelés a nevelési köz­pontok feladatáról, hogy „ki­vigyék” a központból a kis falvakba az ötleteket, a rendezvényeket — mondja Kőidos Pál. — Ma már tud­juk, legalább ilyen fontos hogy a helyben levő kez­deményezéseket támogassuk, erősítsük. Az idén például elkészül a 150 lakosú Ceg- lédpusztán a faluház, ame­lyet a helyi művelődési egyesület építtet saját pénzé­ből. Merenyón ma újra mű­ködik olvasókör, az embe­rek tagdíjat fizeinek, ^ és könyvet ajándékoznak gyűj­teményünknek. Kisdobszán egy nyugdíjas pedagógus egykori tanítványaiból élőbb fiatal házasok klubja ala­kult, aztán kismamák klub­ja lett, most két generáció színijáitszóköre. Pettendről a cigányokból szerveződött tánczenekar minősítőverse- nyekre jár. A helyi kezdeményezések, a lokálpatriotizmus kapcsol­ja össze a tájházat is a ne­velési központtal. A 14 mé­ter hosszú talpas házat 1853- ban építették, a Baranya Megyei Tanács 1973-ban vá­sárolta meg utolsó lakójától a kontyos oromfallá, fara­gott oszlopokkal díszített há­zat. a melléképületekkel együtt. A Janus Pannonius Múzeum helyreállíttatta és berendezte, azután kezelésbe átadta a nevelési központ­nak: az ünnepélyes megnyitó Budapesti középiskolások Szennában Honismereti tábort szerve­zett a budaipesti Budai Nagy Antal Gimnázium második osztálya Szennába. Osztály- főnökük kíséretében és a gondos somogyi vendéglátók társaságában beszélgettünk a résztvevőkkel. — Először szerveztünk vi­déki tábort, s a Hazafias Népfront ajánlatára Szenná­ra esett a választásunk — mondta dr. Tihanyi Katalin tanárnő, osztályfőnök. — A falusi hagyományok megis­merése volt a célunk, de en­nél többet kaptunk. Megis­mertük Somogy nevezetessé­geit. jártunk többek között Somogyváron, Igáiban, Ta-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents