Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-22 / 171. szám
| A TÖBB ÉS OLCSÓBB ZÖLDSÉGÉRT ~] Rendszeresen ellenőrzik az árakat Az emberek, a fogyasztok naponta figyelik a boltokban, a piacokon a paradicsom, a paprika, a zöldség változó árait. Azt szeretnék, ha minél szebb, mutatósaibb árut vásárolhatnának minél alacsonyabb áron. A termelőknek viszont természetesen az az érdekük, hogy miinél nagyobb bevételre tegyenek szert. Hogyan, milyen módon lehet közös nevezőre hozni a termelők és a fogyasztóik érdekeit? Évtizedek óta folyik a vita e témáról, amit az utóbbi időben még inkább kiéleztek a zöldségértékesí- tésiben tapasztalható visszásságok és az új kereskedelmi törekvések. Kétszeres mennyiség A felszabadulás utáni években a belterjes ágazatok, a zöldségtermelés növekedése jelentős mértékben megelőzte a többi mezőgazdasági ágazat fejlődését. Ebben kifejezésre jutott a parasztság szorgalma, igyekezete, vállalkozó kedve. Ugyanis a kertészeti termelés akkor a jelenleginél is nagyobb mértékben kézimunka-igényes volt. A bélterjes, munkaigényes ágazatok, a zöldségtermesztés fejlesztéséhez akkor a parasztság munkaereje, igyekezete, vállalkozó kedve szolgáltatta a legfőbb erőforrást. Az 1950-es években a súlyos beszolgáltatási terhek és a gazdasági szigorító intézkedések miatt jelentősen csökkent a parasztság termelési kedve, és visszaesett a kertészeti termelés is. A mezőgazdaság szocialista átszervezése után 'kibontakozott a mezőgazdaság lendületes fejlődése, és gyorsan növekedett mind a nagyüzemekben, mind a háztáji és kisegítő gazdaságokban a zöldségtermelés. A kertészeti kultúra az elmúlt évtizedekben igen nagy fejlődésen ment keresztül. A zöldségfélék termés- mennyisége országosan 1950- ben egymillió tonnát, 1960- ban 1 millió 370 ezer. 1970- ben mintegy másfél milliót, 1980-ban csaknem 2 millió tonnát tett ki, azóta azonban valamelyest csökkent. Fóliák és üvegházak Az elmúlt években a megyék között Csongrád szolgáltatta a legtöbb zöldséget az országnak. A megyében termelt szántóföldi zöldség mennyisége évente 200 ezer tonna körül ingadozott, az úgynevezett hajtatott és egyéb zöldség mennyisége pedig az 1970-as évek közepétől fokozatosan emelkedett, s a 80-as évek elején már meghaladta az 50 ezer tonnát. Ennék az volt az alapja, hogy az úgynevezett hajtatott felület, vagyis az üvegházi és a fólia alatti kertészetek területe a 70-es évek közepétől napjainkig 300 hékitárról több mint 800 hektárra nőtt. Ez azt jelenti, hogy az ország üvegházi és fólia alatti kertészetének körülbelül egynegyede Csongrád megyében található. A fűszerpaprika, a vöröshagyma, a gyökérzöldség termő- területének 40—45 százaléka ugyancsak ott. A zöldpaprika mennyisége egész Európa termelésének több mint 10 százalékát adja. Csongrád megye a termálenergia tekintetében olyan kedvező lehetőségekkel rendelkezik, amelyeknek kihasználása mindenképpen indokolt. Országosain ugyanis az tapasztalható, hogy az üvegházak. a fóliasátrak fűtésére általában olajat és földgázt használnak, melynek az ára az utóbbi időben jelentősen emelkedett. Mindez növélte az úgynevezett hajtatott zöldségtermelés költségeit. Ezzel magyarázható, hogy az országban, Budapest környékén a nagyüzemi 'üvegházakat, fóliasátrakat nem primőr zöldség, hanem virág- és dísznövény-termesztésre használják. Az említett okok következtében a primőr zöldség Szigorítják a felelősségre vonást termelésének súlypontja a háztáji és kisgazdaságokba helyeződött át, amit az is elősegített, hogy e gazdaságok bizonyos kedvezményekben részesülnek. Az 1985-ös Magyar Statisztikai Zsebkönyv szerint 1984- ben a burgonya és a zöldség 69 százalékát a kistermelés szolgáltatta, ám a szakemberek szerint a primőr zöldség előállításában a kistermelői szektor aránya még ennél is magasabb. Az egész országban egyetlen olyan zöldségtermesztési rendszer működik, amelynek a hajtatott zöldség előállítása a profilja. Ez a szentesi Komi Zöldségtermesztési Rendszer. A társulás a szentesi Árpád Tsz kezdeményezésére jött létre, és gesztorságával működik. 1975-ben három tsz alapította, ma a tággá zdaságak száma már 20. A tággá zdaságdk több mint 50 termálkút vizét használják fel üvegházak és fóliasátrak fűtésére. Ez jóval olcsóbb a fűtőolajnál és a földgáznál. A rendszer erényeihez tartozik, hogy a termelés korszerűsítésére való törekvés mellett taggazdaságaival együtt mintegy 3500 háztáji és kisgazdasággal épített ki rendszeres termelési és értékesítési kapcsolatot. A szentesi KZR tavaly mintegy 200 ezer tonna zöldséggel járult hozzá az ország ellátásához, illetve az exporthoz. Árbevétele elérte az 500 millió forintot, Segít a számítógép? A kertészeti termelésben érvényesülő tendenciák egyértelműen azt bizonyítják, hogy a nagyüzemi zöldség- termelésben gondok vannak, csökkent gazdaságossága, sdk helyen veszteséges ez az ágazat, vagy legalábbis kevés nyereséget eredményez. Azt jelentené ez, hogy a fejlődés lassan megkongatja a harangot a nagyüzemi kertészkedés felett? Aki erre gondol, az nagyot téved! Ugyanis a zöldségtermelésben a kistermelői szektor fokozatos térhódítását éppen a nagyüzemi háttér, a szocialista szektor nagyarányú termelési támogatása, a nagyüzemekkel való szoros integrálódása biztosította. A kistermelés önmagában képtelen lett volna ilyen nagyarányú fejlődésre. A megoldás útja kétirányú. A legtöbb termelő nagygazdaság keresi a nagyüzemi kertészeti termelés korszerűsítésének lehetőségeit. A termelési költségek csökkentését jelentheti, ha a fólia alatti kertészetekben a már egyszer felhasznált, alacsonyabb hőfokú termálvizet talaj menti, úgynevezett gé- gecsöveken még további fűtésre használják. A termelés hatékonyságának javításában a másik út a végtermék-érdekeltségi, munkaszervezeti, jövedelemelosztási, részesművelési formák, és az úgynevezett integrált na/gy üzemi háztáji művelés. Ha a szövetkezetek sikerrel kapcsolják össze a nagyüzemben és a kistermelésben rejlő egymást kiegészítő előnyöket. Tamási Mihály (Folytatjuk.) A közigazgatás korszerűsítése meggyorsította a tanácsok közötti együttműködést. Ennek egyik eredményes formája a társulás. A Marcali Városi Tanács több mint kétéves tapasztalata azt bizonyítja, hogy nagy jövő áll az ilyen együttműködés előtt. Erről beszélgettünk dr. Árvái Zoltánnal, a Marcali Városi Tanács vb- tiitkárával — Amikor megszűntek a járások 1984. január 1-jével, a hatáskörök egy része lekerült a községi .tanácsok szaki gaiagaitásii szerveihez. Többségüknél azonban nem voltak meg a szükséges föltételek, különösen a sajátos szakértelmét igénylő feladatok ellátásához hiányoztak a megfelelő szakemberek és a technikai háttér is. Így kölcsönös érdek fűződött a társulások megalakításához 1984 elején. Ezt a törekvésünket a megyei tanács is támogatta. Ez aiZt a célt szolgálta, hogy az adott feladatokat szakszerűbben, színvonalasabban oldjuk meg. Célul tűztük, hogy ez a lakosság számára semminemű hátránnyal, kedvezőtlen következménnyel ne járjon. — Milyen .társulásokat alakítottak a községi tanácsokkal közösen? — Tizenkét városkörnyéki tanáccsal együtt társulást alakítottunk az árellenőrzési feladatok ellátására. Ugyanennyi vesz részt az intézmények ellenőrzésében. Van még egy társulás, amelyben kívülünk a kóthélyi tanács a partner. Ez az építési igazgatási feladatok ellátását szolgálja. Itt jegyzem meg, két régebbi építési társulás Bailatonkeresatúr, illetve Bö- hönye székhellyel. — Milyen eredménnyel jár az együttműködés? — Az eddigi tapasztalatok szerint nagyon sókat segít, hogy a városi tanács szakigazgatási szervezete látja el —• társulásos formában — azokat a szakigazgatási feladatokat, amelyek elvégzésére a községiek ma még nem képesek. így javult a szak- szerűség és a hatékonyság. Tervszerű és rendszeres lett az intézmények, a kisiparosok, a kiskereskedők és más magánszemélyek ellenőrzése. Például 15 községi, 9 városi intézmény pénzügyi és gazdasági ellenőrzését végeztük el. A hiányosságok feltárása és a megfelelő javaslatok kidolgozása révén kibontakozik a hatékony, ugyanakkor takarékos gazdálkodás az intézményekben. A jövőben tovább kívánjuk emelni az ellenőrzések színvonalát. — Napjainkban egyre nagyobb az árellenőrzés szerepe. Hogyan látja el ezt a feladatot a társulás? — Ezt a községek egyedül, külön-külön szintén nem tudnák elvégezni, még a legnagyobb jószándék melllett sem. A társulásnak egyébként 836 ma.gánkiislpanosinál, gazdasági munkaközösségnél, szerződéses egységben, magánkereskedőnél és -vendéglátónál, rnagántervezőnél, valamint magánfuvarosnál kell ellenőriznie a kisüzemi árakat. A kezdeti bizonytalanság .megszűnt, s ma már folyamatos és tervszerű az árellenőrzés. Érvényesült az az alapkövetelmény, hogy két-hérom évenként legalább egyszer eljussanak mindenhova. Természetesen a két áréllenőr a fontosabb kisüzemi termelőikét az átlagosnál többször ellenőrzi. Most majd évente egyszer- kétszer sorra kerülnek a szerződéses üzletek is. Az ellenőrzések eredményességét jelzi, hogy a hibák ismétlődése nem jellemző, 187 szabálysértésből 87-et figyelTANÁCSOK TÁRSULÁSA meztetéssel zártak le, há- romisiaor kezdeményeztek büntetőeljárást. Amikor a városi tanács vb mérlegre tette a .társulások tevékenységét, joggal kérte, hogy szigorúbban lépjenek föl azokkal szemben, akik szabálysértést követnek el. A megelőzés érdekében szorosabban együtt kívánunk működni a Kiosz-szal, a fogyasztók tanácsával, a NEB- bel és másokkal ás. — Van-e lehetőség újabb társulás megírlak í tás ára ? — A városkörnyéki bizottság az eddigi kedvező tapasztalatok alapján úgy értékelte: érdemes volna más feliadatokat is megoldani ilyen úton. Elsősorban a szabálysértési ügyek intézése képzelhető el társulás révén. Meg is alakult egy háromtagú bizottság ennek élők és z(lésére. Egy etér t ü.n k azzal, hogy szükség van erre az újaibb társulásra. Ezzel természetesen nem fejeztük be, még van lehetőség az együttműködés további szélesítésére — .mondta dr. Árvái Zoltán vb-titkár. L. G. .......... ■- ..................................■■■■»' ...............—..... - ........................ K ÖRKÉRDÉS AZ ÜDÍTŐKRŐL Miért csak a cukros lé? Sokan és sokat beszéltek már az egészséges táplálkozásiról, s a korszerű étkezés apostolai mindig erősen szépüljék az agyoncufkrozobt üdítőitalokat. A kólák, a szénsavas narancslék, a citromlék és társaik ugyanis nem állnak másból, mint vízből, jó adag cukorból, némi aromából és dupla buborékból. A cukor hizlal, a buborék a gyomornedveknek nem tesz jót... Bezzeg a szénsav nélküli és cukorszegény, rostos italok, a vitaminokat, ásványi anyagokat bőséggel tartalmazók! A kólától csak szomjasabb lesz az ember, a rostos gyümölcslé viszont valóban üdít. Mindez igaz, de... Ha a honpolgár kér egy paradicsomlét vagy egy birslét a vendéglőben', akkor többnyire az a válasz, hogy nincsen, ellenben, ittamárma-ittamár- kából akad többféle is. Derzsi Györgyöt, a Somogy Megyei Vendéglátó Vállalat osztályvezetőjét kérdeztük: miért hiányzik a kínálatból a rostos lé, avagy a tejipar új itala, a Fauna? — Van rostos lé ott, ahol igény van rá. De üzleteink rafctártere, valamint hűtőkapacitása nem teszi lehetővé, hogy túl nagy legyen a választék, ezért inkább azt tarjuk, ami keresett, tehát a kólát, a traubit és egyebeket. Általában nem keresik a vendégek a szénsav nélküli üdítőket, erről győz meg bennünket a forgalom. A beszélgetés során kiderült: a kaposvári Fauna italról például nem nagyon tudja a vendéglátó szakember, hogy mi fán terem, de egyébként is gondot okozna a hűtése. A forgalomról mint bizonyítókról pedig annyit: az általános párbeszéd ilyen: „Kérek egy rostos birslét! — Nincs kérem. — Jó, akkor hozzon egy szőlőmárkát”, így persze biztos, hogy az eladási statisztika azt mutatja: nincs igény egyéb üdítőikre. Nagy LászIóné, a Kaposvári Tejipari Vállalat osztályvezetője elmondta: — Több ingyenes kóstolón bemutattuk a Fauna joghurt turmixot. Mindenkinek ízlett. A vendéglátóipar nem kér belőle, a kereskedelem sem rendel sokat. Pedig ez az itail kalór.iaszegény. fontos testépítő fehérjéket tartalmaz, vitamindús, kedvezően befolyásolja a gyomor állapotát és üdítő hatása több óráig tart. Bármilyen csomagolásban : kannában, zacskóban, kétdecis pohárban tudnánk szállítani. Időközben a kereskedelem jelezte, hogy műanyag poharainkon a fólia általában rosszul zár. Ezt a hibát nem tagadtuk, s néhány héten belül megszüntetjük. — Talán nagyobb hírverés kellett volna. — Reklámra nem sok pénzt fordíthatunk, ami erőnkből telik, megtesszük. De úgy érezzük, hogy vevőink sem igyekeznek, pedig nekik is bevételt jelentene, ha forgalmaznák a Faunát. Ügy tetszik, hogy az újdonságokért senki sem rajong nálunk. Két nagyobb élelmiszer- üzletben is érdeklődtünk. Ve- télytársaknál: az áfész Zsebe Áruházának élelmiszer- osztályán és szomszédos KaAutóbontó is működik a kaposvári autójavító vállalatnál. As újra hasznosítható alkatrészek visszanyerése és az ipari- tanuló-képzésnél az autó részeinek alapos megismertetése a cél. 1,5 millió forintos beruházással egy új épületet létesítettek, melyben ez év szeptemberében kezdődik a munka. posker ABC-ben egyöntetűen mondták a kereskedők, hogy a rostos üdítők iránt igenis van kereslet, szépen fogynak és a Faunát is viszik a vásárlók, csak a magától kinyíló poharat nem szeretik. Több is fogyna, ha a fólia jó lenne. Remélhető, hogy a tejipar ígéretéből valóság lesz, és néhány hét múlva jól zárnak a poharak. Ugyanis a honitokban azt is megtudtuk: a csomagolás minősége fontos tényező, például az új papírdobozos rostos baracklé és paradicsomlé slágercikk, pedig nem olcsó, ám a belbecsen kívül a külcsínre is adnak a vevőik. Meglehet: a vendéglátó- helyek és az élelmiszerboltok közönsége nem azonos, de hogy ekkora lenne a különbség... Úgyhogy érdekes volna, ha a sokszor elhangzó kérésre a pincér többször válaszolná: „Igenis, hozom a rostosat!” S akkor tán a kereslet még inkább növekedne, hiszen nem úgy ülne asztalához az üdítőt kívánó delikvens, hogy kérhet bármit, úgyis csak szénsavast kap. L. P.
