Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-22 / 171. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 171. szám Ára: 1,80 Ft 1986. július 22., kedd A gazdasági fejlesztés gyorsításának startja öt hónap nem elegendő a helyzet gyökeres megváltoztatására, de ahol időben és kellő energiával láttak hozzá a szükséges átalakítások végrehajtásához, ott kétségtelenül mutatkoznak már az első jelentős eredmények. Ezeket figyelembe véve megállapítható: országos méretekben sikeresen indul a társadalmi és gazdasági fejlesztés gyorsításának folyamata. Ez a következtetés vonható le a Szovjetunió tagköztársaságai kommunista pártjainak központi bizottsági üléseiről szóló beszámolókból. A tagköztársaságok sok területén megmutatkozó nagyfokú önállóságának megfelelőén működő kommunista pártok vezető testületéi szinte kivétel nélkül a gyorsításhoz szükséges új munkastílus és munkamódszerek általános bevezetését, a fegyelem és a szervezettség erősítését, a kritika és önkritika fontos eszközeinek erőteljesebb alkalmazását sürgették. Az üléseket az eredményeken túllépni akaró tettvágy, a tenni akaró elégedetlenség, a gazdaság pártirányítása megerősítésének, a visszás jelenségek elleni harc tevékenyebbé tételének igénye jellemezte. Grúziában például rámutattak: ott, ahol nem csupán szavakban, hanem a gyakorlatban folyik az átépítés, az eredmények önmagukért beszélnek. Türkmén iában megállapították, hogy a munka átalakításának vitathatatlan eredményei mutatkoznak. Jelentős eredményeket vettek számba a balti köztársaságokban és Ukrajnában. Ott sem feledkeztek meg azonban arról, hogy a XII. ötéves tervben megszabott feladatok megoldása minden korábbinál nagyobb erőfeszítéseket igényel, ezért a fő figyelmet a hiányosságók, a még elvégzendő feladatok számbavételére összpontosították. Ilyenek mindenütt bőven vannak. Az átalakítás nem mindenütt a kívánt ütemű. Továbbra is dolgozni kell az irányítás átszervezésén, az új gazdálkodási módszerek elterjesztésén. Lassan halad a jogok és kötelezettségek újraelosztási folyamata a minisztériumok és dolgozni kollektívák között, az idejétmúlt utasítások még mindig akadályozzák a kezdeményezést, a vállalatok önállóságának érvényesülését. Több minisztériumban nem szakítottak a bürokratikus módszerekkel, az irányító apparátus létszámának csökkentése, a munkaszervezés javítása terén kevés eredmény mutatkozik — állapították meg több köztársaságban. Lettországban azt hangsúlyozták, hogy a termelés átszervezése -még mindig felemás mederben halad, sokkal átfogóbban kell alkalmazni a gazdasági ösztönzőket és eszközöket a gyorsítás érdekében. Grúziában megállapították, hogy a vállalatok gyakorta keresnek kibúvókat, objektív okokra hivatkoznak, különösen lassan halad az átalakítás, az irányítási stílus és módszerek megújítása, a vezető apparátus megtisztítása a lelkiismeretlen, hozzá nem értő emberektől. A hiányosságok azt bizonyítják, hogy nem mindenkit tölt még el a rábízott feladat iránti felelősség, helyi szinten még lassan halad az átalakítás — mutattak rá az Üzbég KP Központi Bizottságának ülésén. Kazahsztánban a felelőtlenség, a pazarlás, a formalizmus és a bürokratizmus megnyilvánulásairól szóltak. Az ülésről szóló tudósítás mindazonáltal fontosnak látta hangsúlyozni; a gazdálkodási mechanizmus és a gazdaság- irányítás tökéletesítése kérdéseinek megvitatása során az értékelések nem voltak egyértelműek, a következtetések nem voltak konkrétak. Litvániában keményen bírálták az árképzésben mutatkozó hiányosságokat. Azok a vezetők, akik a sikeres gazdálkodás látszatát olyan módon keltik, hogy megalapozatlanul magas árakat és szolgáltatási díjakat szabnak meg, nemcsak a gazdaságnak okoznak érezhető kárt, de megteremtik a kollektív önmegnyugtatás és élősködés légkörét — mutattak rá. Visszatérő probléma volt a beruházások hatékonyságának növelése. Kazahsztánban az építőipari vállalatok cgy- harmada inem teljesíti terveit. Moldáviában személy szerint is bírálták az építő- és építőanyagipari minisztereket, valamint egyes építőipari vállalatok vezetőit, amiért valótlan statisztikákkal igyekeztek elkendőzni a valós helyzetet. Rámutattak: a több elköltött pénz ellenére a beruházások nem hoznak megfelelő gazdasági eredményt. Kirgíziá- ban hatalmas beruházási eszközöket használtak fel. amelyek inem hoznak megfelelő eredményt. Litvániában hangsúlyozták, hogy az iparban továbbra is gyengülnek \ megtérülési mutatók. Üzbegisztánban nem csökkent a befejezetlen beruházások száma. Csaknem mindenütt szóltak a műszaki kihasználtság alacsony szintjéről. Hangsúlyozták: legtöbb helyen épp a legkorszerűbb, legtermelékenyebb gépek és berendezések állnak megengedhetetlenül sokat. Általánossá kell tenni a többműszakos termelést. Sok vállalatnál van szükség rekonstrukcióra. Tudományos-műszaki fejlesztésre is több pénzt fordítanak, de az eredmények viszonylag alacsony hányada haladja csak meg a legjobb hazai és külföldi mutatókat. Van. ahol nem fordítottak megfelelő figyelmet a fejlesztés vezető irányaira. Ugyancsak általánosnak mondható a termékminőség problémája. [Főleg a köny- nyű- és helyiipar termékeivel van gond. Ezek a kérdések mindenütt a területi ülések figyelmének közzép- pontjában álltak. Kazahsztánban egyenesen feltették a kérdést: mikor fognak végre rendet teremteni a könnyűipari ágazatban? A felelősségtudat, a problémák felszámolásának és a továbblépés igénye jellemezte a köztársasági kommunista pártok központi bizottságainak üléseit. Mint az első félév eredményeit összegezve az SZKP Központi Bizottsága megállapította, bíztatóan indult a XXVII. kongresszus határozatainak végrehajtása, de az eredmények ellenére megengedhetetlen bármiféle önmegnyugtatás, elnéző magatartás. M. Lengyel László Magyar—uruguayi tárgyalások Kulturális, tudományos és oktatási együttműködési egyezményt írtak alá Enrique Iglesias uruguayi külügyminiszter, aki Várko- nyi Péter külügyiminiszter meghívására vasárnap énke- zett hazánkba, hétfőn reggel megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét a Hősök tétén. Ezt követően a Külügyminisztériumban megkezdődtek a hivatalos tárgyalások. A szívélyes légkörben és a kölcsönös megértés szellemében folytatott megbeszélésen Várkonyi Péter és Enrique Iglesias tájékoztatták egymást a két ország külpolitikai törekvéseiről. Véleményt cserélték időszerű nemzetközi kérdésekről; ennek során különös figyelmet fordítottak az enyhülés és a leszerelés, a békés egymás mellett élés és az -együttműködés ügyére, a párbeszéd erő- sítésémék lehetőségének, valamint a közép-amerikai válság éleződésére. Áttékin- tették az államközi kapcsolatokat és a két ország együttműködése fejlesztésének módozatait. Megállapították, hogy a legfontosabb nemzetközi kérdésekben Magyarország és Uruguay azonos vagy hasonló álláspontot képvisel. A külügyminiszterek hangsúlyozták, hogy a békés egymás mellett élés politikájának nincs elfogadható alternatívája. Aláhúzták: a két ország a jövőben is mindent megtesz a világbéke, a leszerelés és a nemzetközi együttműködés előmozdításáért. A megbeszéléseket követően a két külügyminiszter 'kulturális, tudományos és oktatási együttműködési egyezményt írt alá. Lázár György, a Minisztertanács elnöke hétfőn a Parlamentben fogadta Enrique Igiesiast. A megbeszélésen áttekintették a két ország politikai, gazdasági, és lehetőségeit; véleménnyt cse- kereskedelmi kapcsolatait, réltek a nemzetközi helyezek további fejlesztésének zet időszerű kérdéseiről. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára hétfőn a Központi Bizottság székházában fogadta Szufanuvon- got, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság elnökét, a Laoszi Népi Forradalmi Párt KB Politikai Bizottságának tagját, aki hazánkban üdül. Az elvtársi, baráti légkörű találkozón részt vett Rosta László, Magyarország vietnami nagykövete. Szabó István látogatása Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke hétfőn a Szövetkezeti Kutatóintézetbe látogatott. Zsarnóczai Sándor egyetemi tanár, igazgató tájékoztatta az intézet tudományos tevékenységéről; Halm Tamás párttitkár a pártszervezet munkájáról számolt be. Szabó István tájékoztatta a kutatókat a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom feladatairól, törekvéseiről, a mezőgazdasági szövetkezetek ötödik kongresszusának előkészületeiről és körvonalazta az ezzel kapcsolatos kutatási teendőket. Reményt keltő fordulat Stockholm A szocialista országok egyelőre lemondtak a . nagyobb önálló európai légitevékenységek kötelező előrejelzéséről, a NATO-államok pedig hozzájárultak a szárazföldi erők hadgyakorlataival összefüggő katonai légitevékenység bizonyos kategóriáinak előrejélzéséhez. Ennek a kompromisszumnak a bejelentésével zárult a stockholmi konferencia utolsó előtti — sorrendben a 11. — ülésszaka. Ismeretes, hogy az atomfegyvert hordozó légiegységek és alegységek a korszerű hadseregek fő csapásmérő erői, ha a rakétáktól eltekintünk. Nagy tűzerejűkkel és mozgékonyságukkal súlyos fenyegetést jelentenek Európa sűrűn lakott térségeire. A légierő sokkal nagyobb manőverezőképességgel rendelkezik, mint a szárazföldi csapatok. Nem ok nélkül hangzott el a stockholmi konferencián, hogy egy kétszáz repülőgép részvételével megtartott hadgyakorlat a váratlan támadásba valló átmenet nagyobb veszélyét rejti magában, mint egv húszezer fővel megrendezett földi gyakorlat. A légierő manőverezőképessége fokozza azt a veszélyt, hogy egyik fél váratlan és mélységi csapásokat mór a másik fél katonai célpontjaira és polgári lakosságára. Minthogy a NATO sok olyan repülőtérről és repülőgéphoirdozók fedélzetéről indítható repülőgéppel rendelkezik, amely atomeszközök célbajuttatására alkalmas, nem ok nélkül volt gyanús a NATO-államok idegenkedése a nagyobb önálló — tehát szárazföldi és haditengerészeti mozgásoktól független — légihadgyakor- latok előrejelzésétől. A zárt ajtók mögött folyó stockholmi konferencián két és fél év után elért kompromisszum politikai szempontból nagyobb jelentőségű, mint amilyen a. benne rejlő katonai-biztonsági kockázat/' Áttörést sikerült elérni a 33 európai ország, „valamint az Egyesült Államok és Kanada részvételével folyó tanácskozáson, amelynek; az a megbízatása, hogy ez év szeptember 19-ig tartó első szakaszában egymást kiegészítő bizalom- és biztonságerősítő intézkedéseket dolgozzon ki Európa és a környező tengeri és légi- övezetekre vonatkozóan, majd rátérjen az európai kontinentális leszerelési intézkedésék kimunkálására. A stockholmi konferencián 1985 végén kezdődött meg az okmányszerkesztési munka, miután megállapodtak abban, hogy a záródokumentumba olyan kérdéskörök kerülnek, mint a katonai tevékenység előrejelzése, megfigyelők kölcsönös kiküldése ezekre, a katonai tevékenységek éves naptári tervének előzetes közlése, a katonai mozgások, hadgyakorlatok méreteinek korlátozása, végül, de nem utolsósorban az erő alkalmazásáról való lemondás. Mivel az Egyesült Államok mindvégig kategorikusan elutasította, hogy tájékoztatást adjon a légierő önálló katonai tevékenységéről, valamint amerikai katonai kontingensek Európába való átdobásáról, az e követelésekhez való ragaszkodás azt a veszélyt rejtette magában, hogy Stockholmban ugyanúgy nem lehet konszenzuson alapuló okmányt kidolgozni, mint az ottawai konferencián, a budapesti kulturális fórumon vagy a berni értekezleten. Június 30-án a NATO engedményeket tett a kötelezően bejelentendő hadgyakorlatok minimális létszámszintjét és néhány más kérdést illetően, miire július 16-án a szocialista országok hozzájárultak a nagyobb lé- gihadgyákorlatók előrejelzése problémájának kompromisszumos megoldáséhoz. Augusztus 19-én kezdődik a stockholmi konferencia egyhónapos zárófordulója, de addig sem tétlenkednek a küldöttségek. Francia kezdeményezésre nem hivatalos megbeszélések lesznek az álláspontok további közelítésére a még megoldatlan kérdésékben. Az a körülmény, hogy szovjet részről már korábban hozzájárultak a bizalomerősítő intézkedéseknek az Uraiig való kiterjesztéséhez, a haderők és hagyományos fegyverzetek csökkentésének adekvát helyszíni ellenőrzéséhez, valamint, hogy a hadgyakorlatok arányainak korlátozása vonatkozásában elfogadták az európai semleges és el nem kötelezett országok javaslatait, bíztató jel, egyszersmind példamutatás a NATO- országok számára, amelyek még számos kérdés tisztázását hátráltatják. Mihail Gorbacsov felelősségérzetet és rugalmasságot kért a Nyugattól a stockholmi tárgyalásokon, kölcsönös engedményeket sürgetett az egyenlőség és az egyenlő biztonság alapján. Ha ez valóra válik, a 11. fordulót lezáró indokolt optimizmus a 12. forduló végét is jellemezheti, esetleg más tárgya- lófórömökra is átragadhat.
