Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-19 / 169. szám

OTTHON ES CSALAD Kellemes, divatos: a frottír Kényelmes, könnyű viselet a frottírból készült nyári holmi. A színes, sokféle min­tájú anyag élőnye, hogy puha tapintású, jó nedvszívó, jól mosható és hosszú élet­tartamú. Néhány ötlet: a) Leszabott vállú, hátul mélyen kivágott ruha, A nyakába behúzott 2 cm szé­les pántot háJtuft egy gomb zárja. b) Rövid ujjú, kihajtott fazonú, béleletlen kabátka, elütő színű monogrammal és övvel. Az ellenzés sapka is frottírból készült hozzá. c) Bőrhátú, nagy rátett zsebes kapucnis, zsinórral megkötött strand-köpeny, alatta a bikini ugyancsak frottírból készült. Segítségnyújtás útközben szolgálati helyek egymástól átlagosan Ötv-en kilométerre vannak; a „sárga angyal” szolgálati útvonalát nem hagyhatja el, ezért csak a saját útszakaszán tudja fo­gadni a segélyhívásokat. A magyar „sárga angyaloknak” Európa-szerte jó hírük van. Míg Nyugat-Európában az ottani „sárga angyalok” csak megállapítják a hibát, és szakszervizt javasolnak (eset­leg elvontatják a meghibá­sodott kocsit), addig nálunk igyekeznek a helyszínen ki­javítani a hibát. Műszaki hiba miatt útköz­ben elakadná nem naigy öröm, de előfordulhat bárki­vel. Szerencsére a Magyar Autóklub támogatásával mű­ködik egy szervezet, amely ilyenkor segítséget nyújt. A klub országúti segélyszolgá­lata, a népszerű ,„sárga an­gyalok” a legfontosabb tu­risztikai útvonalakon, mint- egy 4000 kilométeren telje­sítenek szolgálatot. Felada­tuk a menetkésaség helyreál­lítása. A szolgáltatás a klub tagjainak díjmentes, csak az esetleges felhasznált alkat­rész árát kell a helyszínen számla ellenében téríteni. Klubon kívülieknek a szol­gálat fizetés ellenében nyújt segítséget, de helyszíni be­lépés esetén a segélynyújtás már díjtalan. Az országúti segélyszolgá­latot az*M 7-es autópályán a segélyhívó telefonokkal, egyéb útvonalakon segélyké­rő lappal lehet a helyszínre hívni. Segélykérő lap min­den klubszolgálati helyen díjmentesen kapható. A „sár­ga angyalok” tartózkodási helyét és szolgálati idejét a segélykérő lap részletesen feltünteti. Az egyes útvonalakon a Zöldségparádé Zöldségleves Hozzávalók 4 személynek: 20 dkg karalábé, 10 dkg sár­garépa, 20 dkg fehérrépa, 20 dkg karfiol, 13 dkg zöldbab, 40 dkg zöldborsó, 10 dkg paradicsom, 1 fej hagyma, 3 gr olaj vagy margarin, 1,25 liter húsleves (leveskocká­ból); só, bors, hagymapor, citromlé, 1,5 dl tejszín, 1 csomag smelling. A zöldségeket megmossuk és megtisztítjuk. A borsó és a paradicsom kivételével fel­daraboljuk. A hagymát vaj­ban megpároljuk, a húsle­vest és az apróra vágott zöldségeket beletesszük. Fű­szerezzük és 20 percig párol­juk. Majd turmixgéppel pá­rét készítünk belőle. A zöldborsót 10 percig pároljuk, a paradicsomot' meghámozzuk, magházát ki­szedjük, és darabokra vég­jük. Majd a zöldborsót és a paradicsomot is a leveshez keverjük. J Karfiol bundában Hozzávalók 4 személynek: 1,2 kg karfiol, sósvíz. a bun­dához: 13 dkg liszt, 1 evő­kanál olaj, 1 tojiás sárgája, 2 dl sör, só, szerecsendió, 2 evőkanál reszelt sajt, vala­mint olaj a sütéshez. A karfiolt rózsákra szed­jük, és kb. 3 percig sós víz­ben főzzük. A bundához va­lókat simára keverjük, és fél órát állni hagyjuk. A tojás- fehérjét felverjük habosra, a pánimhoz keverjük, majd a karfiolt belemartjuk a pa- nírba, és forró olajban ro­pogósra sütjük. Az emberi szervezet kánikulában Az ember kb. 2 millió ve­rejtékmirigye átlagosan na­ponta 600—800 gramm ve­rejtéket termel, kánikulában azonban ennek többszörösét is kiizzadjuk. Baj is lenne, ha nem verejtékeznénk, mert ennek elsőrendű szerepe van a szervezet hőszabályozásá­ban. Szervezetünk a felesleges hőt sugárzás, vezetés, áram­lás és pámolság útján adja le környezetének. Ha azonban a külső hőmérséklet 33 C-f ok fölé emelkedik, akkor szinte már egyedül a párolgás út­ján lehet hőt leadni. Az iz­zadságtól nedves testfelület­ről elpárolgó verejték sok hőt von el. Erre a hőelvo­násra szükség is van, mert ellenkező esetben bekövetke­zik a hőguta. Ezért is van ilyen sók verejtékmirigyünik; aíüg néhány helyen hiányoz­nak a bőrből (például a fül­kagylón és a szemhéjakon). Legtöbb a tenyéren és a tal­pon van: négyzetcentiméte­renként 500—700. A fokozott verejtékezés következtében az izzadás mértéke a napi 6—8 litert is elérheti. Könnyű belátni, hogy ez ugyanannyi vízvesz­teséggel jár; szervezetünk emellett még igen sok kony­hasót. továbbá egyéb szer­vetlen és szerves anyagokat — köztük értékes ásványi vegyületeket, vitaminokat, szteroidokat is — veszít. Bár ilyenkor a szervezet auto­matizmusa leállítja a vizelet- ürítést, hogy minél többet megtakarítson az elvesző víz­ből és egyéb anyagokból, ez azonban önmagában nem elég. A hazai általános táp­lálkozási szokások mellett 5 liter (!) verejtékveszteségig képes a szervezetünk a só— víz háztartást egyensúlyban tartani. E veszteség fölött — ha a hiányzó vizet és ásvá­nyi anyagokat nem pótoljuk — keringés; elégtelenség, fá­radékonyság, étvágytalan­ság, fejfájás, szédülés, sú­lyosabb esetekben hányinger, hányás, szapora, de elég gyenge (nehezen tapintható) pulzus, majd izomgörcsök, ájulás következik be. Ez súlyosabb esetekben, tia a beteg nem kap kellő ellátást, halálos is lehet. A szakirodalom vízmérge­zésről beszél akkor, ha csak a vizet pótoljuk, az elvesztett sókat, ásványi anyagokat nem. E kórképnek az a lé­nyege, hogy a só—víz ház­tartás a víz irányába borul fel, és a sejtközötti térben megnövekszik a víz mennyi­sége. Ennek látászavarok, görcsök, rosszukét a követ­kezménye. Igen lényeges tehát, hogy a verejtékezéssel elvesztett izzadtságot ne tiszta vízzel, hanem gyümölcslével, de ennek hiányában legalább konyhasóval dúsított ásvány­vízzel pótoljuk. Ezért adnak a melegüzemi munkásoknak sós kekszet és szódavizet vé­dőitalként. A verejtékezés útján törté­nő párologtatásnak és a szer­vezet hőleadásának azonban elengedhetetlen feltétele, hogy a környezet képes le­gyen befogadni az elpáro­logtatott nedvességet. Szer­vezetünk tehát csak akkor képes a hőfeleslegétői ezúton megszabadulni, ha a környe­zet relatív nedvességtartalma ezt lehetővé tesizi. Akkor ugyanis, ha a levegőben már nagyon sok a vízgőz, és an­nak értéke közel jár a telí­tettséghez, újabb vizet már nem képes testünk elpárolog­tatni. Minthogy pedig 33 C- fok felett testünk már nem tud hőt másként levezetni, sem sugározni, ugyancsak be­következik a hőháztartás csődje. Ez az oka annak, hogy míg a száraz meleget (például a sivatagi hőmér­sékletet) viszonylag könnyeb­ben elviseli az emberi szer­vezet még 40 C-fokon is, a nedves meleget már 34—35 C-foknál is szinte elviselhe­tetlennek érezzük. Hazánk klimatikus viszonyai mellett ez a hőmérséklet magas re­latív nedvességtartalommal szerencsére nem túl gyakori. Szervezetünk hőháztartá­sának ilyen felborulását ne­vezzük hőpang ásnak; ez a hőguta tüneteivel jár. A bőr ilyenkor erőteljesen kipirul, nagyfokú a verejtékezés, fej­fájás, szédülés következik be, görcsök állhatnak elő, és eszméletvesztés mellett ösz- szeomiliik a keringés. A hőgutát szenvedett be­teg, különösen ha eszméletét veszti, orvosi segítségre szo­rul,, mert súlyos esetben a hőguta halált is okozhat. A napszúrás és a hőguta megelőzéséért magunk is so­kat tehetünk. Kerüljük a tö­meget, öltözködjünk megfe­lelően. Védjük a fejet, a nyakat a közvetlen napsütés­től. Szellő®, könnyű, világos természetes anyagokból ké­szült ruházatot viseljünk, ami sehol sem szorosan zárt, de főleg a nyaknál nyitott. Dr. K. K. A RÓZSA VÉDELME Sok kertbarát megdöbbe­néssel tapasztalja, hogy szé­pen viruló rózsatövein a fia­tal levélkék meggörbütnek, kanalasodnak, majd felüle­tükön jellegzetes lisztes, fe­hér bevonat válik láthatóvá. Ezt a sajátos kórképet a ró­zsa lisztharmat idézi elő. Ha nem védekezünk kellő időben, a levelek besodród­nak, egyes helyeken szürkés- vöröses színt kapnak, végül elszáradnak. Tapasztalt ker­tészek megfigyelései szerint, ha nem ismerjük fel idejé­ben a betegséget, a lisztes bevonat a hajtásokat és a csészeleveleket is megfertőzi. A betegség kialakulására kedvező feltételt jelent a zárt fekvés, a hirtelen békövet- kező hőmérséklet-ingadozás, a fényhiány, a talaj nagyfo­kú kiszáradása, a mészhiány, de a túlzott nitrogénbőség is! A párás meleg — különösen a könnyű homokos területe­ken — járványszerű fellé­pést biztosít a kórokozónak. E betegség könnyen vissza­szorítható kénkészítményeik például 0,3 százalékos, szer vggy 0,3 százalékos Thiovit p érmetezés ével. Ha viszont a leveleken ki­sebb-nagy óbb, lilásbarna árnyalatú, csillagszerűen rojtozott szélű fekete foltok jelennek meg, melyek a vé­dekezés elmulasztása esetén elhatalmasodnak, ez a csil­lagpenészes fekete levélfol­tosság támadásáról tanúsko­dik. Csapadékos nyári időjá­rásban a levelek megsárgul­nak, lehulílanalk. Ellene 0,2 százalékos Dithano M—45- tei védhetjü'k meg a növé­nyeket. REMBRANDT Rejtvényünk Harmensz van Rijn Rembrandt holland festő és rézkarcoló, az egyetemes művé­szettörténet kima­gasló alakja négy festményének cí­mét tartalmazza. VÍZSZINTES: 2. Az első mű: híres olajfestménye, 1661-ben festette és az Amszterda­mi Múzeum tulaj­donában van. 13. Világhírű spanyol zeneszerző, hege­dűművész (Pablo, 1844—1908.). 15. Geometria. 16. Fo­lyócska a Székely- földön. 17. Borító­süveg. 18. Kettőz­ve: vitaminhiány okozta betegség. 19. A földre. 20. A férfiak öltözékén több van. 22. A gadolinium vegy­iele. 24. Fél gini! 25. Eleségnövény. 261 Tóth Árpád verse. 28. Rudak- ra állított szalma- tetejű szénas'zín. 31. Kis tes­tű hall. 32. Tiszta súly. 34. Férfi becenév. 36. Szovjet nemzetközi sakknagymester. 37. Gépkocsi márka. 38. Cég­társulás. 40. Varázslatos ere­jűnek vélt tárgy. 43. Névelő. 44. Ottani illetőségű. 46. A „nemzet csalogánya” névbe- tűi. 47. A mester rézkarcso­rozatának első darabja, 1650 körül készítette és egy angol magángyűjteményben vám. 48. Te meg ő. 49. A vaj és ^sajt alapanyaga. 50. Unott. 52. Némely fúvós hangszer fúvókája. 54. Hinté. 56. Tü- izérségi egység. 57. Medret mélyít. 59. Vízparti fa. 60. Szarvas fajta. 61. Végső egy­nemű betűi. 62. Levegőben van! 64. Ebben egyezik a vonó a fonóval! 65. Diplomát jelző rövidítés. 66. Piciny. 67. Divatos köszönés. 69. Azonos betűk. 70. Zóna. 72. Indián és fehér ember ivadéka. 74. A harmadik mű: olajfest­mény, 1665-ben festette és a Kölni Múzeum tulajdona. FÜGGŐLEGES: 1. A ne­gyedik kép, a leghíresebbek egyike, fára festett olajfest­mény, 1647-ből való és a Ber­lini Állami Múzeum tulajdo­na. 2. Az argon vegyjele. 3. Község Somogy megyében. 4. Azerbajdzsán és örmény énekes-költő. 5 Táncdalóne­kesnő (Beáta). 6. Község Ba­ranyában. 7. A cérium vegy­jele. 8. Görög betű, de óra­márka is. 9. Esdi. 10. Der­nier... (utolsó kiáltás). 11. Evéssel kapcsolatos szócska. 12. Aase... (Peer Gynt). 14. Csurgó (névelővel). 21. Mon­gol tón, Dzsingisz unokája. 23. „Lukács tábornok.” 25. Az Orinoco mellékvize. 27. Az MLSZ-en belül működő testület névbetűi. 29. Északi férfinév. 30. Iráni pénz. 33. Farkas. 35. Kábítószer. 39. Mint a 36. számú sor. 41. öreg ember támasza. 42. Ket­tőzve: Hervé operett címe. 44. Omszk folyója. 45. Hang­szer tartozék. 46. Händel operája, Racine drámája. 47. Délnyugat-ázsiai főváros. 49. Fővárosa Lomé. 51. A túlsó oldalra jutva. 53. Szoimizá- ciós hang. 55. Kiejtett betű. 57. Gyümölcs. 58. Férfinév. 61. Sértetlenül. 63. „Maros ... folyik csendesen” (dal). 66. Két névelő. 67. Zsetondarab! 68. Atmoszféra rövidítése. 71. Kiejtett betű. 72. Kelmevég! 73. A bizmut vegyjele (ford.). E. B. Beküldendő: a négy Remb- randt-'kép címe. Beküldési határidő: 1986. július 23., szerda. Kérjük, hogy a megfejtést levelező­lapon küldjék be, és írják rá: Keresztrejtvény! Múlt heti rejtvényünk he­lyes megfejtése: Agria játék­szín, Diósgyőri vár, Kőszegi várszínház, Tatai nyár. Könyvutalványt nyerték: Kiss Dezső Taszár, Szentgyö- ri Etelka Üjvárfaiíva, Hajnal Tamás, Csonka Endre Ka­posvár. Az utalványokat postán küldjük el.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents