Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-19 / 169. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLII. évfolyam, 169. szám Ára: 2,20 Ft 1986. július 19., szombat Mi ad tekintélyt? Először csak az iskolák háza tájáról érkezett a pa­nasz, hogy a gyerekeink közt terjed a tiszteletlen maga­tartás, keveset adnak szü­leik és nevelőik szavára, rohamosan csökken a felnőt­tek tekintélye körükben. Pe­dagógusok tették szóvá, hogy az idősebb nemzedék és a fiatalok kapcsolatában a ha­gyományos értékrend megin­gott. Nem sajátosan magyar je­lenségről van szó, hiszen ez az együttélési zavar megfi­gyelhető bármelyik gazdasá- güag fejlett országban. A társadalmi kapcsolatok szá­zados normáinak meglazu- lása nem a fiatalok várat­lan „lázadásának” a követ­kezménye. A pedagógiai könyvtárakban hosszú pol­cokat töltenek meg azok a kötetek, amelyek az oktatás és nevelés világválságának elemzésével foglalkoznak. Mi a magyarázatok közül ezúttal csupán egyetlen té­nyező szerepére mutatunk rá, azéra, amelyet a peda­gógiai és a pszichológiai szakirodalomban a nevelési Inga kifejezéssel jelölnek. Mit értenek a szakembe­rek a nevelési ingán? Egy metaforát, amely szerint a nevelés ősidők óta olyan, mint az inga, amely folyton lengésben van a két távoli véglet, esetünkben a túlzott szigor és a nagyfokú enge­dékenység között. Persze nem az inga állandó lengé­sével van a baj, hanem a szélsőségekkel, ami a neve­lésben kiváltképpen nem ve­zet jóra. Széles körben fölkapott nézet, hogy a tanárok, illet­ve a felnőttek tekintélyének csökkentésével lehet fejlesz­teni a leghatásosabban a gyerekek önállóságát. Ez a tévhit a negyvenes évek an­golszász pszichológiájából indult ki. Régi neveléstörténeti igaz­ság, hogy igazi önállóságra csak tekintéllyel rendelkező tanítók és felnőttek tudják nevelni gyerekeinket. De mi ad tekintélyt a felnőtteknek modern korunkban a gyere­kek előtt? Az életkor, a be­osztás, a cím önmagában nem rang kritikus fiatal­jaink előtt. Hanem a felnőt­tek jó példája, az emberi minőség, az igen. Például a. derekasan végzett munka, a szaktudás, a becsületesség, a következetesség. Azután a szó és a tett, a külszín és a belső tartalom egysége. Manapság hamar megkö­veznék azt, aki a presztízst a nevelési szigorral merné összekapcsolni, holott a szi­gornak is helye van az em­berformálás eszköztárában, nem is kicsi. Persze csak az okos, a szeretetet is magá­ban foglaló szigornak. A személyiség értékeivel megszerzett tekintély végig­kíséri az embert egész élet- útján, az olcsón szerzett népszerűség viszont gyor­san elillan. Sokan mégis megelégednek az utóbbival. Akik a gyerek pillanatnyi óhajának engednek, szem elől tévesztik,- hogy annak egyetlen igazi érdeke van á serdülés időszakában: a dol­gos életre való felkészülés. Túlzó engedékenységükkel nagy kárt okoznak a gye­reknek, ráadásul kicsinyke tekintélyüket is eljátsszák előtte. P. Kovács Imre TUDÓSOK NEMZETKÖZI KONFERECIÁJA Az atomfegyverkezési hajsza társadalmi okai és hatásai Hazánkba látogat az uruguayi külügyminiszter „Az atamfegyveríkezési hajsza társadalmi okai és hatásai” címmel tegnap meg­kezdődött a „Nukleáris fegy­verek ellen küzdő tudósok” elnevezésű nemzetközi szer­vezet — a SANA — konfe­renciája Budapesten a SZOT székházában. A tíz ország tudósainak részvételével megrendezett négynapos szimpózium meg­nyitóján Kiss Dezső, az MTA Központi Fizikai Kutató In­tézetének főigazgató-helyet­tese üdvözölte a megjelen­teket, majd Márta Ferenc, a magyar Tudományos Akadé­mia alelnöke, a Béke-világ- tanács tagja mondott beszé­det. Szólt arról, hogy a je­lenlegi bonyolult nemzetközi helyzet jobbításához jelentő­sen hozzájárulhatnak a bu­dapesti tanácskozás eredmé­nyei is. Rámutatott: a tudo­mány és az erre épülő tech­nikai fejlődés megteremtette a jobb életkörülmények el­érésének lehetőségét a föl­dön. A nukleáris energia békés oélú felhasználása mellett azonban lényegesen veszélye­sebb annak katonai alkal­mazása. Bolygónknak sok ponjtára atomrakétákat tele­pítettek; mindenféle szán­déktól függetlenül ezek rendszerében hiba következ­het be, s akkor már sem gondolkodási, sem cselekvési idő ,nem marad a nukleáris katasztrófa megállítására. Erről tanácskoztak 35 or­szág tudósad a nemrég vé­get ért moszkvai konferenci­ájukon. A tudományos szak­emberek Budapesten is azzal a céllal ültek össze, hogy szorgalmazzák: az atomfegy­verkezési verseny leállításá­nak, egy esetleges nukleáris katasztrófa elkerülésének első lépéseként fontos a bi­zalom megerősítése, az atom­fegyverek további fejleszté­sének kölcsönös megállapo­dáson alapuló leállítása. Ezt követően George Hud- chinson, a SANA titkára ar­Városvédők országos találkozója Tegnap kezdődött meg Hódmezővásárhelyén a vá- ros-községvédő és szépítő egyesületek V. országos ta­lálkozója. Az eseményre mintegy hatvan helyi egye­sület képviseletében százöt­venen érkeztek. S. Hegedűs Lászlónak, a Város-község- védő és Szépítő Egyesületek Szövetsége elnökének beve­zetőjével megkezdődött a ta­nácskozás, amelynek mun­kájában Molnár Béla, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Janter Antal építésügyi és városfej­lesztési miniszterhelyettes is részt vesz. A városszépítő egyesületek képviselői felszólalásaikban munkájuk eddigi tapasztala­tait és tervezett terímvalói- kat ismertették. A vitát követően a talál­kozó résztvevőinek jelenlété­ben avatták fel a Hódmező­vásárhelyi Városvédő és Szé­pítő Egyesület új székházát. Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására július 20-án, holnap hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Enri­que Iglesias, az Uruguayi Keleti Köztársaság külügymi­nisztere. ról szólt, hogy a világpoliti­kai helyzet, az atomfegyve­rekben rejlő veszély megíté­lésében nem egységes a vi­lág lakossága. Ezért rendkí­vül fontos a szakemberek egységes fellépése, az, hogy a hasonló szakmájú tudósok kifejtsék véleményüket a fegyverkezési hajsza okairól, s megállításának lehetőségei­ről. A tanácskozás eredmé­nyeit tudományos publiká­cióban közzétéve hozzájárul­hatnak a helyzet javításá­hoz. A továbbiakban előadások hangzottak el a fegyverkezé­si verseng társadalmi, gaz­dasági okairól. James Thompson, a London egye­tem pszichológiai tanszéké- nek tanára a lélektani oko­kat elemezte, Szergej Kapi- ca, a nukleáris fegyverek el­len küzdő szovjet tudósok szervezetének alelnöke a leg­fontosabb politikai, katonai- műszaki problémákról be­szélt. Mezei Ferenc akadémi­Márta Ferenc megnyitja a konferenciát kus, a SANA alélnöke elő­adásában annak fontosságá­ról beszélt, hogy a tudomány eszközeivel ellenőrizzék a kérdéssel kapcsolatos megál­lapodások betartását. A plenáris tanácskozás után a tudások szekcióülése­ken vitatták meg á fegyver­kezés történelmi és politikai, gazdasági, műszaki és kato­nai okait. A konferencián a továbbiakban véleményt cse­rélnek a fegyverkezési ver­senynek a világgazdaságra és -politikára, a tudományokra, a kutatásiakra gyakorolt ha­tásáról, valamint a fegyver­kezési verseny megállításá­nak lehetőségeiről. Szólnak a kölcsönös biztonság, a tu­domány eredményei békés í elbaszn állásának jelentősé­géről, a leszerelés és a fegy­verzet ellenőrzésének prob­lémáiról. A hónap végére ígérik Reagan válaszát A tartalma ma még ismeretlen Reagan elnök válaszát Mi­hail Gorbacsov Levelére még a hónap vége előtt továbbít­ják Moszkvába — közölte Edward Djerejian, a Fehér Ház külpolitikai kérdések­ben illetékes szóvivője, a válasz tartalmáról azonban nem volt hajlandó nyilat­kozni. Az MTI tudósítójának kér­désére válaszolva Djerejian ismét kifejtette, hogy a vár­hatóan még júliusban meg­kezdődő, a nukleáris fegy­verkísérletek kérdésével foglalkozó szovjet—ameri­kai tárgyalásokon az Egye­sült Államok nem kíván a föld alatti robbantások tel­jes tilalmáról tárgyalni, bár nem kifogásolja, ha a Szov­jetunió fölveti ezt a kérdést. Az amerikai cél a szóvivő szerint az, hogy mindenek­előtt a fegyverkísérletek fel­ső határáról, illetve a békés célú nukleáris robbantások­ról évekkel ezelőtt megkö­tött szerződések ellenőrzésé­nek módjáról tárgyaljanak. Djerejian azonban leszö­gezte: a kormányzat számá­ra nem jelent hivatalos ér­Korszerűsítés a cukorgyárban Újabb tenmielőiberendezé- sie|k|kel, gépekkel gyarapszik az idén nyáron a Kaposvári Cukorgyár, összesen több mint húszmillió forintot köl­tenek a korszerűsítésére. A bonyhádi Mezőgép gyár­totta azt a cuikorszárító és hűtőberendezést, amelynek segítségével javul a cukor minősége. A kristálycukor így megfelelő száraza nyag- tartalommal és hűtve kerül a raktárakba, tehiát utóbb nem színeződiik el és nem áll össze egy tömbbe. így közvetve javul a porcukor minősége Is, hiszen azt a gyárban kristályból őrlik. Fölszerelnek . egy új he- párló készüléket és két új kristályosítót. Az előbbi egy 1929-ben gyártott és mára tönkrement ősét pótolja, az utóbbiakkal pedig növekszik a* kristályosító kapacitás. Ezek a berendezések ener­giatakarékosak. A répa gyári átvételét ja­vítja és a minőség szerinti átvételt segíti, hogy száraz répaürítő és tisztító rend­szer készül, azonkívül a la­boratóriumot is fölszerelik egy sor új berendezéssel. Több mintavételre lesz így lehetőség, és a vizsgálatok­kal az új répaszabványnak megfelelően tudják minősí­teni a beérkező terményt. Tart az építés és a szere­lés, az idei kampányban ezek az új berendezésék már működni fognak. vényű megállapodást az a — szovjet és amerikai tudó­sok együttműködésével lét­rejött — megegyezés, amely­nek értelmében .amerikai el­lenőrzőműszereket telepítet­tek a szovjet nukleáris kí­sérleti robbantások színhe­lyére, Szemipalatyinszk tér­ségébe. A Fehér Ház szóvivője nem volt hajlandó nyilatkoz­ni arról, mi lesz a július 22-én kezdődő és a hadászati nukleáris fegyverékről kö­tött 'kétoldalú szerződések végrehajtását ellenőrző szov­jet—amerikai vegyesbizottsá­gi ülés fő témája. Azt mon­dotta azonban, hogy az ülés várhatóan két hétig tart majd. Djerejian megismételte azt az amerikai állítást, hogy a nukleáris kísérletek eltil­tása, vagy akár időleges fel­függesztése nem szolgálná — a Fehér Ház szerint — az Egyesült Államok biztonsá­gát s ilyen lépésire csak ak­kor kerülhet sor, ha egy­részt jelentős mértékben csökkentik a hadászati tá­madófegyverek számát, más­részt megfelelő ellenőr­zési rendszert dolgoznak ki, s „egyensúlyt teremtenek” a hagyományos fegyveres erők fenén is. Esőt várnak a kapás­növények A július közepi határszem­lék szerint a szárazság olyan mértékű, hogy veszélyezteti a kapásnövények normális fejlődését, nemkülönben az őszi gyümölcsök érését. A hónap elején ugyan sokfelé voltak esőzések, ám a 10—30 milliméter csapadék igen sok helyen 2—3 adagban hullott, s mivel igen nagy volt a forróság, az erős pá­rolgás következtében az eső egy részét a növények nem hasznosíthatták. Amúgy is jóval többre lett vólna szük­ségük, hiszen lényegében március óta a szokásosnál sokkal kevesebb nedvesség­hez jutottak. A kukorica különösen el­várja az üdítő esőt, mert a címerihányás vízigényes idő­szakában nem kapta meg a kellő vízadagot. Hasonlókép­pen a többi kapásnövény is rászorul a nedvesség pótlá­sára. A napraforgó alsó le­veleit sokfelé már el is vesz­tette, s a szárazság jeleit mutatják a cukorrépa-táblák

Next

/
Thumbnails
Contents