Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-15 / 165. szám
Verseny a több, jobb sertéshús érdekében A VII. ötéves terv egyik kiemelt gazdaságpolitikai célkitűzése a mezőgazdaságban a sertéshústermelés mennyiségi és minőségi növelése. A termelők kedv fokozása a piaci igények jobb kielégítése érdekében a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium sertéshúster- melési versenyt hirdetett nagyüzemek és kistermelők részére 1986. június 30. és 1987. június 30. közötti időszakra. A versenyben a legalább szűz kocát tartó nagyüzemek, és az állomány nagyságától függetlenül valamennyi kistermelő részt vehet. A nagyüzemek részére a versenyt hét kategóriában szervezik. Az első kategóriá-' ban indulhatnak a 100—500, a másodikban az 500—1000, a harmadikban az ezernél több kocát tartó nagyüzemek, míg a negyedik kategóriában azok a gazdaságok, melyek kocaállományt nem tartanak. A cél itt az egy hízóféröhelyre jutó legtöbb vágósertés előállítása. Az ötös, hatos, hetes kategóriában a legjobb minőségű vágósertést előállító nagyüzemek nevezhetnek az előbb felsorolt kocalétszám alapján. Ebiből következik, hogy egy nagyüzem egyidejűleg két kategóriában is indulhat, például egy háromszáz kocát tartó nagyüzem indulhat a mennyiség érdekében az egyes kategóriában, és a minőség érdekében az ötös kategóriában. Minden kategóriában három díjat adnak ki, ezek összege húsz- és kilencvenezer forint között van. Ezen kívül a mennyiségben is, és a minőségben is a legkiemelkedőbb eredményt elérő három nagyüzemet száz-százezer forintos nagydíjjal jutalmazzák. A szervezőik egyetlen kikötése, hogy a versenybe a bérhiz- lalt vagy a kisüzemi koordinációban előállított sertések nem vehetők figyelembe. A kistermelők három versenykategóriában nevezhetnek. Az első kategóriában a legtöbb igazolt származású kocát tartó kistermelők, a másodikban a legtöbb hízósertést értékesítő kistermelők, míg a harmadik kategóriában a legjobb minőségű vágósertést előállító kistermelőik nevezhetnek. (Ez utóbbinál kikötés, hogy legalább húsz, vágás utáni minősítéssel átadott sertést értékesítsen a kistermelő.) Egy első, egy második és három harmadik díjat adnak ki kategóriánként négy- és tizenötezer forint közötti összegekben. Mind a nagyüzemeknek, mind a kistermelőknek az e célra szolgáló nevezési lapon augusztus 31-ig kell bejelenteni versenyszándéku'kat a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályára. A megyei eredmények alapján az országos értékelést a minisztérium, illetve a versenyt kezdeményező szervek végzik a jövő év augusztusában. Ötvenhárom település holnapja Színes ablakok a Sáévnál A közeljövőben színes műanyag ajtókat, ablakokat is készítenek a Sáév üzemében. Kazincbarcikán folyik a próbagyártás, aminek eredményeképpen az ablak külső része színes, a belső része fehér lesz. Az új termékléket szélesebb körben fel lehet használni és megjelenésben változatosabb lesz az épületek homlokzata. Újdonság, hogy a négyszögtől eltérő profilt is tudnak készíteni, pl. tetőtérbeépítéshez. Makai Károly felvételei) A TALPON MARADÁS PROGRAMJA A minőség és a tartalmas együttműködés szerepe egyre nagyobb a munkaver- senyben. így van ez a Kaposvári Villamossági Gyárban is. — Régebben a brigádok elértek ilyen-olyam szinteket, esetleg könnyűszerrel — kezdte Varga József igazgató. — Mindenképpen szükség volt rá két évvel ezelőtt, hogy megalkossunk egy olyan versenyszabályzatot, amélyiben pontosabban meghatározzuk az eredmények mérését. Nem lehet ugyanis egy kaptafára összehasonlítani a különböző területen dolgozó brigádokat. Az arany fökozatot nálunk például csak az a brigád érheti él, amely együttműködési megállapodást köt más brigádokkal, területekkel. — Mit segít ez? — Nem mindegy, hogy ki mit ad a másik keze alá. E szerződések révén jó alkatrészt, félkészterméket kapnak máshol, s ők is képesek a minőségi követelményeknek eleget tenni. Ehhez hozzátenném, hogy bizonyos ki- erftelt feladatokhoz védnökséget váll aimak a brigádok. Ez lehetővé teszi a jó minőségű fontos belföldi vagy exportszállítást. — Mennyire érződik ez? — Ez nemcsak papíron van így, hanem a valóságban is. —■ A fizikai brigádok nemcsak fizikaiakkal, hanem műszaki, technológiai, szerkesztési területen dolgozó közösségekkel is kötnek együttműködési szerződést a jobb minőség érdekében. Ezt ösztönözzük is — jegyezte meg Bene László, az üzemi pártbizottság titkára. Nem könnyű mérni a mi- nőség^ javulását. Varga József igazgató szerint azonban sokat mond, hogy lényegesen kevesebb a reklamáció, mint négy évvel ezelőtt. S ezt nem könnyű körülmények között érik el, hiszen az alapanyagokkal — porcelán, lemez, színes fém — sok a gond. A dolgozók addig „szobrászkodnak”, ügyeskednek, amíg ilyen körülmények között is elérik a várt minőséget. Lipp Lászlóné munkaver- seny-felelős ilyen szempontból is elismeréssel beszélt a 46 brigád minőségi vállalásairól. — Az idén még több együttműködési szerződést kötöttek a brigádok, örülünk, hogy ezék sokkal tartalmasabbak. Megemlítem, hogy terjed az önmeózás. Mások bent maradnak munArgentin politikus hazánkban A Hazafias Népfront és a Magyar Külügyi. Intézet vendégeként július 7. és 13. között Magyarországon tartózkodott dr. Roberto E. Rodriguez Vagaría argentin közéleti személyiség. A vendéget a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában Pozsgay Imre, a HNF Országos Tanácsa főtitkára és Ribánszki Róbert, a HNF OT titkára fogadta. A Magyar Külügyi Intézetben Garai Róbert igazgató fogadta a dél-amerikai politikust. Tartózkodása so; rán megbeszéléseket folytatott Fekete Jánossal, a Nemzeti Bank első elnökhelyettesével, Dunai Imre külkereskedelmi miniszterhelyettessel, Lőrincze Péterrel, a Kereskedelmi Kamara főtitkárával és Simái Mihállyal, az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének igazgatóhelyettesével. Az argentin vendég ellátogatott az Ikarus gyárba, majd Baranya megyében megtekintette a bicsérdi Arany Mező Termelőszövetkezetet, a Pannonvin kísérleti "állomását, és ismerkedett Pécs kulturális és művészeti értékeivel. ka után, s kijavítják az esetleges selejtes anyagokat. Szétnéztünk az alkatrész- gyártó üzemben. Az Angela Davis a vállalat, a Március 8. a gyár kiváló brigádja. Nagy hasznot hoznak a gal- vámmű'heilyel kötött együttműködés révén. Nem mindegy, hogy jó anyag kerül-e ki a kezük alól, mert akár leállást is okozhatnak a szerelő-, a vezérlőüzemben. — A minőség az elsődleges, hiszen a gyártmányaink nagy hányada exportra kerül — mondta Kapinya Károly főművezető. — A nyugati, a közel-keleti, a szocialista piac is nagy követelményeket állít elénk. Az itteni brigádok tevékenysége meghatározó a folyamatos munkavégzés szempontjából. Fodor Jánosnét, a Március 8. brigád vezetőjét az adagológép mellett találjuk. Ök a ' galvanizáló Mengyelejev ifjúsági brigádjával működnek együtt a műhelyek jó teljesítménye, a sürgős exportmunkák teljesítése, 'az importanyagak megtakarítása érdekében. — Az 1975-ben alakult brigádunk háromszoros aranykoszorús és a gyár kiváló brigádja — mondta Fo- dorné. — Jónak tartjuk ezt az együttműködést. A nyolc tag mind a régi, a „legfiatalabb” tizenöt éves dolgozó. Önmeózást végzünk, a selej- tet pedig igyekszünk kijavítani, feldolgozni, hogy ne legyen veszteség. -Vannak hibák anyagokban, mi azonban igyekszünk mindent felhasználni. A gép körül összegyűlt brigádtagok is megerősítik, hogy ez így van. Bene László, az üzemi pártbizottság titkára azt mondta búcsúzóul: — Egy kisebb palotafor- radálmat hozott a tavalyi szigorúbb értékelés, mostanra azonban beért a minőségi törekvésünk. Az emberek is érzik, hogy van értelme versenyezni. Lajos Géza Egy átfogó program kiemelten jelentős, a mező-, gazdaság fejlesztésére vonatkozó része elkészült. Egy év óta viták, elemzésék, tárgyalások során érlelődött meg, hogy mit kellene, mit lehetne tenni a megye gazdaságilag elmaradott térségeinek fejlesztése, a hátrányok mérséklése érdekében. Országos elhatározás Amikor az országgyűlés hazánk terület- és településfejlesztését vitatta meg, minden korábbinál élesebben vetődött fel, hogy' az ország egyes térségei nem tudtak lépésit tartani az általános társadalmi-gazdasági haladással, így elmaradottságuk fokozódott. Akkor született meg az elhatározás, hogy a korábbiaktól eltérően, új módon kell foglalkozni ezéknék a térségeknek a gondjaival, az Országos Tervhivatal irányításával programot kell kidolgozni társadalmi-gazdasági fejlődésük érdekében és ennek megvalósítását a VII. ötéves tervben meg kell kezdeni. A központi támogatást élvező program magába foglal minden termelő ágazatot és az infrastruktúrát is a közlekedésitől a kereskedelemig, az ivóvízellátástól a hírközlésig. Országosan azonos szempontok alapján végezték el az elemzéseket és jelölték ki azokat a térségeket, ahol elengedhetetlenül szükség van erre az összehangolt, központilag is támogatott segítségnyújtásra. Ezeknek, az ország hát megyéjében kijelölt területeknek, fő jellemzői, hogy általában gyenge termőhelyi adottságúak, az itt működő mező-gazdasági üzemek többsége veszteséges, vagy alacsony hatékonysággal dolgozik, fejletlen az ipar, alacsony szintű , az infra str ukturá ii s el Iá t ott ság, s a többségében apró falvas települések fokozódó mértékben méptelenednék. A hét megye között ott van Somogy öt térsége, ahol ötvenhárom településen negyvenezer ember él, a megye népességének tizenkét százaléka. Az országos elhatározásból következően a helyzetük javításáért kezdeményezett programnak csak egy része a mezőgazdaság fejlesztése, de mivel ezeken a területeken a fő gazdálkodó szervezet a mezőgazdasági nagyüzem, meghatározóan fontos, miként erősíthető, javítható gazdálkodásuk. Az öt térség jellemzői A halmozottan hátrányos települések közé T«b térségében huszonegy, Barcs térségében kilenc, Csurgó térségében tizenegy, Kadarkút térségiében kilenc és a zselici térségben három települést sorolták. Ezeken a területeken tizenhét termelő- szövetkezet, három állami gazdaság, és a Sefag gazdálkodik. A területek fejlesztésében, az itt lakók életének alakulásában a mezőgazdaság a meghatározó. Jól mutatja ezt, hogy amiig megyei átlagban ebben az ágazatban az aktív keresők alig több minit huszonhét százaléka dolgoizik, ezeken a területeken az arány megközelíti a negyvenkét százalékot. A nagyüzemek döntő többsége kedvezőtlen adottságú, termelési eredményeik is, így a személyes jövedelemszínvonal is, elmarad az átlagostól. Sok helyen hiányzik a kedvezőtlen adottságokat ellensúlyozó ipari tevékenység. Nem kétséges, hogy ezeknek az üzemeknek gazdasági megerősítése érdekében az elmúlt tervidőszakban több irányú intézkedés történt; — tizenegy tsz-ben részletesen elemezték a gazdálkodást és a lehetőségekhez mérten zöld utat adtak az ésszerű fejlesztéseknek, hat gazdaságban központi segítséggel átfogó, egyedi rendezést hajítottak végre. Bár változó mértékben, de mérhető ezeknek az erőfeszítéseknek eredménye — de ez önmagában kevés a térségek fejlődéséhez. Hiányos az útellátottság, általában elavult a kereskedelmi ellátás, a szolgáltatás kritikus, az egészségügy, az oktatás színvonala elmarad az igényektől. A lakosság száma az ötvenhárom település több mint felében nem éri el az ötszáz főt, s az elmúlt másfél évtizedben mintegy hétezerrel csökkent az itt élő népesség. Az alap: a gazdasági megerősödés Sokszor hangoztatott, elismert tény, hogy egy település arculata tükrözi az ott levő gazdálkodó szervezet működésének színvonalát. A program készítésekor is, annak megvitatása során is, érthetően az volt a vezérelv; olyan feltételeket szükséges teremteni, hogy a nagyüzem eredményesen. jövedelmezően tudjon termelni. így foglalt ^állást legutóbb a megyei tanács, tanácstagokból és szakemberekből áldó mezőgazdasági bizottsága is. Ennek szememében készültek el a fejlesztési elképzelések, messzemenően f.igyelembe- véve a helyi sajátosságokat, adottságokat, de természetesen az ágazat gazdaságpolitikai céljait, az ezt szolgáló ösztönzőket is. Van terület, ahol a gyepek rovására a szántóterületet kívánják növelni, míg másutt a gyeDek termőképességének növelésével a húsmarhatar- tást fokozni. Általános, szinte minden térségre jellemző törekvés az ipari tevékenység fejlesztése; Gyékényesen Iharosberényiben élelmiszer- ipari feldolgozáson töprengenek, Hedrehelyen a fafeldolgozás korszerűsítésén, bővítésén, másutt korszerű, ipari termelést kívánnak telepíteni. A program ilyen tekintetben nyitóit, mód van a megújításra, a korszerűsítésre, az elképzelések továbbfejlesztésére. A jövedelem- termelő képesség növelését szolgáló célokhoz pályázat útján nyerik el az üzemek a támogatásit, alapvető érdekük. hogy adottságaik között a lehető legjobb módszert keressék meg. Űi módszerekkel, új lehetőségek nyílnak Somogy ötvenhárom településének fejlődése előtt. Olyan munka van folyamatban és kezdődik ezzdl, amelynek végrehajtása több tervidőszakra terjed majd. Vörös Márta EGYÜTTMŰKÖDNEK A BRIGÁDOK Vállalják a minőség javítását
