Somogyi Néplap, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-11 / 136. szám

Tisztolt Szerkesztőség! Május 5-én a kaposvári Tüzép-telep eladási irodájá­ban befizettem 24 mázsa brikettet, melyet 24-én szállí­tottak ki. 25-én elkezdtem behordani. Mivel kocsibejáró nincs, így az utcán kellett lerakniuk. Behordás közben derült ki, hogy a szénnek 50 százaléka por. Május 26-án bementem a Tüzép-irodába, megkérdez­tem, hogy hol lehet reklamálni. Azt mondták, hogy a Szokola-berki telepen, a vezetőnél. Megkerestem a telep­vezetőt, elmondtam a panaszomat. Azt mondta, hogy másnap kijönnek és megnézik. El lesz intézve az ügy. 27-én, 28-án se jöttek, ezért 29-én ismét bementem. Nem volt ott a vezető. A helyettese azt mondta, temetésre ment, de ha feljegyezte, akkor biztosan ki fog menni. Most már csak az a kérdés, hogy mikor, mert azóta több mint tíz nap telt el. Az eső elhordja, a gaz fel­növi, mivel a gépkocsi a padka helyett a vízlevezető árokba borította. Kérem, ha lehet segítsenek. Tisztelettel: Mihályi! István /nyugdíjas Kaposújlak, Kossuth u. 1/b. EP XLII. évfolyam, 136. szám 1986. június 11., szerda A kemenesaljai napokon új köztéri szobrot avattak Cell- dömölkön, a Mikes úti lakótelepen. Tóth Júlia budapesti szobrászművész Játszóplasztika című alkotása siittői mész­kőből készült. A kompozíció egy fa törzsén s Iombkoroná- ján jeleníti meg a gyerekek kedvelt állatfiguráit, a bölcs bagolyt, Micimackót és társait. Véradókat köszöntöttek a tabi Videotonban Ünnepségen köszöntötték a Videoton Tabi Gyáregységé­ben a vér­adókat. AVö- röskereszt- alapszervezet nevében Löké Lászlóné titkár üdvözölte őket, Kovács Jánosné vér­adófelelős pedig megemléke­zett a vöiröslkeresztes moz­galomról. A gazdasági egy­ségből évente 130—150 sze­mély ad vért, de mindig ké­szen állnak beteg embertár­saik megsegítésére. Az ünnepségen Kocza Fe­renc és Csór István a kivá­ló véradó jelvény arany fo­kozatát kapta. Heten az ezüst, huszonhármán pedig a bronz fokozatát vették át. Dráva menti nyár Barcson Elkészült Barcson a Dráva menti nyár idei eseményso­rozatának programja. 1979- ben egyidejűleg lett város Barcs, Berettyóújfalu, Cell- dömöík, Érd, Fehérgyarmat. Körmend, Lenti, Paks és Vásárosnamény; azóta min­den évben, más-más helyszí­nen találkoznak az említett települések ifjúsági küldött­ségei. Ezúttal Barcs fogadja őket július első napjaiban Július 6-án folklórműsor színhelye lesz a városi strand szabadtéri színpada, hat nap­pal később — a kishatármen- ti kapcsolatoknak köszönhe­tően — a suhapoljei Matija Gubec és a spicis-búkovicai Szeljacka Sióba együttes lép föl. Egyébként ezek az együt­tesek a következő napokban a barcsi Kisboróka együttest, fogadják fesztiváljukon. A gyerekeknek vidám vi­zes vetélkedőket rendeznek a strandon. A hagyományokhoz híven bálokat is tartanak, a Dráva menti nyár idején a környék településein. Lesz délszláv bál, s több együttes ad majd koncertet. Az idén is a rézfúvós ka­marazenei tábor lesz a leg­kiemelkedőbb rendezvény; ez ismét versennyel fejeződik be. A Dráva menti nemzetise­gek idei találkozóját ezúttal Szulokban tartják, augusz tus 18-át. A gyermekeknek több tábort és találkozót is szerveznek. Lehet jelentkezni úszótanfolyamra és régészeti táborba a babócsai ásatások­hoz; lesznek különböző sport- rendezvények, túrák is. Á világ legdrágább repülőtere Egy mesterséges szigeten, az Oszakai-öbölben akarják megépíteni a világ legdrá­gább repülőterét. Ott, ahol ma még halászok vetik ki hálójukat... A költséges tervezetet kör­nyezetvédelmi szempontok­kal indokolják: a föl- és le­szálló repülőgépek a tenger fölött repülnek majd, tehát messze a 20 millió lakosú Oszaka—Kobe iparvidéktől. Japánnak így végre lesz egy éjjel-nappal folyamatosan üzemelő repülőtere. A je­lenlegi repülőtéren, amely nagyon közel van Oszaka központjához, a gépeknek ugyanis reggel hét óra előtt és este kilenc óra után tilos fél- és leszálltai uk. „Az évszázad japán tervé”- nek megvalósításáért az építők készek hegyeket is megmozgatni, és ez szó sze­rint értendő: az Oszakai- öböl előtt elterülő Avadzsi szigetet részben elhordják. Az 500 hektár kiterjedésű mesterséges szigetet össze­sen 150 millió köbméter földből építik meg, és egy közúti és egy vasúti híddal kötik össze a szárazfölddel. A repülőteret 1993-ban akar­ják átadni. A becsült építési összeg mintegy 5,5 milliárd dollár, a sziget megépítése ennek szűkén a felébe Ikerül. Mi­közben a megvalósítás mű­szaki kérdései még teljesen nyitottak, több külföldi vál­lalat máris bejelentette, hogy részesedni szeretne az óriási üzletben. Az építés lebonyolításával megbízott „Kamsai Interna­tional Airport Ltd.” vezér- igazgatója, Josio Takeucsi szerint azonban csak japán cégek lesznek képesek együttes erőfeszítéssel ilyen rövid idő alatt megépíteni a szigetet. Csiíggesztő vacsora Sók szó esik az idegenfor­galom minőségi követelmé­nyeiről, s ezen belül a ven­déglátás színvonaláról, amely enyhén szólva hagy még kí­vánnivalót maga után a Ba­laton-parton. Már javában tart a szezon, ám egyelőre a vártnál gyérebb a forga­lom, s főként a vendéglőket rendszeresen látogató turis­tából van kevés, A jó ven­déglős ilyen körülmények között érthető módon mégin- kább törekszik a minőségre, s szakmai tudását latba veti „a jó hírért, névért” — no, meg a tisztes haszonért. Mert az előbbi nélkül az utóbbi előbb-utóbb elmarad. Így vélekedik az a siófoki vezető is, aki a napokban a Borharapó nevű vendéglő­ben vacsorázott, egy szovjet tudóscsoport társaságában, s lehangoló tapasztalatait megosztotta velünk. A Bor­harapó, mint ismeretes, azon kevés épületek közé tartozik Siófokon, amely műemlék jellegűnek mondható, t emiatt is vonzó hely. „Már a teríték is osüggesztően ha­tott. A tányérok mellett vi­tatható minőségű vörös és fehér bor (literje 150 forint körül) — vizespohárban! A menü: langyos (inkább hi­deg) gulyásleves, egy szelet hús, egy szelet kőkemény máj, ugyancsak hideg kö­rettel. A harmadik fogás ré­tes volt. Nekem háromna­posnak tetszett”. A tudósok udvariasan el­fogyasztották a vacsorát, érthető módon senki sem emelt közülük kifogást. Sőt, láthatóan jól érezték magu­kat a romantikus hangulatú, cigányzenés vendéglőben. De a város és ez esetben a Ba- laton-part képviselőjének ezután valahogy nehezére esett meggyőző erővel szól­nia az idegenforgalomban dolgozók erényeiről, ered­ményeiről. A megírt eset bizonyára nem egyedülálló, de nem is általános. Feltételezhetően a Borharapó vendéglátói leg­jobb tudásuk szerint jártak el. Csakhogy ez a tudás a minőségi munkához már édeskevés. Sz. A. Védik a Forma—1 pálya környezetét A Forma—1 pálya építése kapcsán sokan teszik fel a kérdést: vajon az itt rende­zendő autóversenyek nem okoznak-e károkat a kör­nyezetben, a zaj, a kipufogó­gázok nem zavarják-e túlsá­gosan a környék lakóinak életét. Szterényiné Herczegh Ale­xandra, a Közúti Igazgató­ságok Koordinációs Központ­jának főtechnológusa — akit a közlekedési miniszter bí­zott meg a versenypályával kapcsolatos környezetvédel­mi feladatok összehangolásá­val — az MTI munkatársá­nak elmondta: a tervezők és azi építők egyaránt igen nagy gondot fordítanak a Forrna— 1 pályán belüli és kívüli kör­nyezet védelmére. Már a helyszín kiválasztásakor is fontos szempont volt, hogy a pálya ne rontsa a vidék esz­tétikai képét. A pálya nyom­vonalának megtervezésekor figyelembe vették, hogy az építkezés területén értékes régészeti lelőhelyek vannak: itt zajlott le a mogyoródi csata, s erre húzódik a Csörsz-árok római védvona­la. A vizek védelmét is szem előtt tartották — olyannyira, hogy az építés közben fel­tört forrás kikerülésére mó­dosították az eredeti tervet. (Ennek következménye a verseny nehézségét és izgial­mát fokozó két terven felüli kanyar.) Mint más beruházások ese­tében, erre az építkezésre is érvényes a rendelet, hogy komplex környezeti hatás- vizsgálatot kell végezni, s annak alapján kell végrehaj­tani a kivitelezést és kidol­gozni a környezetvédelmi in­tézkedéseket. Egyébként ezt a gyakorlatot követik a „nor­mális” autópályák, autóutak építése, fenntartása során is. A versenyen részt vevő For­ma—1-es autók motorjában szinte tökéletes az égés, így a szennyezőanyag-kibocsátás is jóval kisebb az átlagosnál. Jelenleg a legsürgetőbb tennivaló a pályán belüli nö­vénytelepítés és környezet- rendezés. összesen 400 ezer négyzetméternyi földfelüle­tet gyepesítenek: a pálya mellett és a bukótereken kü­lönlegesen jó minőségű füvet telepítenek, a rézsüket spe­ciális erózióvédő fűvel látják el, a nézőtérre pedig olyan gyep kerül, amely jól bírja a nagy igénybevételt. FAZONRA VÁRVA... ...avagy: arany napok a kaposvári ékszerüzletben, ahol tört aranyért — a fazonár megfizetése után — ékszert cse­rélnek. Szinte kizárólag nők érdeklődnek iránta... Gipszcsizmában ? A Rendelőintézet ablaká­ból nézem a Petőfi-tér dél­előtti forgalmát. Ráérek, a mai napra elköteleztem ma­gam az időmilliomosok klubjához: jogosítványt hosszabbítok. Szemészet, labor stb. Van idő a szem­lélődésre. Mellettem köpcös, har­mincas férfi. Papírját előt­tem nyújtotta be a kisabla- kon, szintén jogosítványt hosszabbít, szintén várako­zó állásponton van. Egyik lábáról a másikra áll, s közben alig hallhatóan fel- felszisszen. Oldalt pillan­tok, elkapom fájdalmas te­kintetét: Közben felhúzza a nadrág­szárát, a bokáját mutatja. Csúnyán be van dagad- a. — Szombaton — szisz- szén fel ismét — pincét csináltam az egyik have­romnál, mert kőműves a szakmám, és elnéztem az utolsó lépcsőfokot. Nagyob­bat léptem és kiment a bokám. Délig még dolgoz­tam aznap, de tovább nem bírtam. Elmentünk az ügye­letre: röntgen, miegymás. Be akarták gipszelni. — Na és? — Viccel, uram? Mit csi­nálnék én gipszcsizmában7 Dolgoznom kell. — Valami baj van? — — Betegen is? kérdezem. — Persze. Hiszen maszek — Semmi, csak a lábam, vagyok. Nem érek rá... — Leülünk, beszélgetünk. L _____________________ K erner Tibor Tarka sorok Gyónás Gyónni akar egy vén csoroszlya: — Bűnös vagyok, atyám. Paráználkodtam, Megcsaltam az én sze­gény uramat... — No, de mikor tör­tént az leányom? — kér­di a pap. — Hiszen az uradat én temettem el, már vagy harminc esz­tendeje! Mikor volt az, hogy te paráználkodtál?! — Hát an nakel őtte — feleli méltósággal a vén­asszony. — De jólesik beszélni róla ... Fa pofa Az utasokkal zsúfolt luxushajó süllyedni kezd. Sohwarcz felébred, rázni kezdi kabintársát, Grünt: — Grün, Grün, ébredj! Süllyed a hajó! — Mit ordítasz? Enyém az a hajó?! Állati — Hogyan lehet ele­ven .nyulat fogni? _ ?? — Az ember leül a szántóföldön egy baráz- dába, és utánozni kezdi a répa növését. Ajdeblőd — Csak annak örülök, hogy nem születtem száz­lábúnak. — Hogy jut ilyen hü­lyeség eszedbe? — Mert akkor száz lá­bam fájna, így meg csak kettő... Rövid emlékezet — Ismerlek, ismerlek, de nem tudom, hova te­gyelek — mondta a nagy kenguru a kis kenguru­nak, amikor ugrándozás közben összetalálkoztak a mezőn. — De anyuka, hiszen az élőbb tetszett kitenni a zsebéből! — Ja? Akkor már tu­dom, hová tegyelek. Fogadáson — ... és azok ott X. rendezőék. — A férfi a filmnél van? — Nem, színházi em­ber. — És a feleség mit csinál ? — Jeleneteket rendez. Orömanya — Jaj, drágám, olyan boldogok vagyunk! Teg­nap volt a lányunk el­jegyzése ... — Gratulálok! Remé­lem, jó partit csinál az a szép gyermek. — Fényeset. Képzeld, elveszi a szenesember. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Föszerkesztő-h.: dr. Kercza Imre Szerkesztőség: Kaposvár, Latinco Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Telex: 13-360. Kiadja a Somogy Megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Telefon: 11-516. Postacím: Kaposvár, Pf.: 31. 7401 Felelős kiadó: Balajczá János Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hirlapkézbe- sítő postahivatalnál, a hírlap­kézbesítőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Hirlapelöfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest V., József nádor tér 1. 1900., közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra 43 Ft, negyedévre 129 Ft, félévre 258 Ft. ISSN 0133-0608 Készült a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat üzemében Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelős vezető: Mike Ferenc igazgató

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents