Somogyi Néplap, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-07 / 133. szám
1986. június 7., szombat 5 Holtvágányon veszteglő élet Magyar—szovjet testvérmegyei kapcsolatok Csiszár Elek tárlatáról ben tő hatású a Holtvágány. Várjon melyik elhagyatdt- taihb: a félreeső vágányra kitolt, rozzant vasúti koesii, vagy a mellette ballagó ember? Az egyik sarokban a rendezőik a régi, falusi szobákban kirakott fényképgyűjtemény mintájára* portrékat helyeztek el. Szociális otthonban*, a már csak a semmire váró aggastyánok, falújától búcsúzó kendős öregasszony, akit szinte bör- tönrácsként zár el eddigi életétől* a másodosztályú vasúti kocsi ablakkerete. A Tabló ünneplőbe öltözött öregembere mögött fájdalmas iróniáival hirdeti a. felirat: találkozunk ... Homályba vesző, többnyire arc nélküli, szánalmas figuráik, akiket a nehéz munka*, a bosszú élet vagy valamilyen sorscsapás terhe nyom. S mellettük a visszatérő jelzések: a lakótelep sivárságát éreztető, legegyszerűbb fajta pislákoló ut- calámpa, a tehetetlen öregkor szimbólumai: a tolókocsi és a bot, vagy a miun- káls reggelék unalomig ismerős ■ résztvevői: a buszmegálló, á teherautó, a kerékpár. Kevés elem, még kevesebb szín. Csiszár Elek azonban mindkettővel* oly rnestérien bániiik, hogy megengedheti magának ezt a visszafogottságot. Képei épp ezáltal lesznek érzelmileg, tartalmilag gazdagok. Tersztyánszky Krisztina Kaposváron, a Somogyi Képtárban ezekben a hetekben Csiszár Elek siófoki* festőművész képei láthatók. Az összbenyomás: kiérlelt alkotói villáig, hosszú évek tapasztalatainak, a művészt időről-időire foglalkoztató próblélmákmak vissza-vissza- ténő megfogaimazásai. Űjra és újra felbukkan ugyanaz a motívum, mégis minden festmény hoz valami újat. Az érzések egymásba fo- nódlva fejlődnek, bontakoznak, gazdagodnak más és más elemekkel, gondolattársítások útján* egyre súlyosabb, egyre egyénibb gondok felé. Általános, egyetemes megfogalmazások váltakoznak a legkonkrétabb, személyes sorstragédiákkal. Leggyakoribb témája a Balaton. Csiszár képein azonban hiába keressük a horgászó alakok idillijét, a naplemente sziínpompáját. Az ő Balatonja azé aiz emberé, aki ott él a tó partján, aki minden* rezdülését, komor alidálát is ismeri. Az ő Hajóállomás-árt a nyári tömeg helyett egyetlen elmosódó ailálk bóklálszik, a kikötőőr őszi szürkeségben, eláirlvult pebtdni janija* útját. Csiszárnál még a hajnal sem rózsaszín, hanem szürke, bánná, borongás. A leggyakoribb azonban a téli Balaton élménye. Torlódó, éles jégsziflánfcdk didergetik a képek szemlélőjét. Különösem érdekes Az utolsó hajó. A címet adó látvány már aliig sejlik, nyomát csak agy zászló, egy felröppenő sirály és a* víz fodrozódása őrzi. A távolodó jármű, mint valami ívisz- szahoZhatatLan lehetőség jelképe számos kép főszereplője. A hiegedűtokját hóna alá szorító Muzsikus fölött, a töltésen * talán az utolsó vqnat távolodik feketén. A Búcsú botra támaszkodó öregembere távolba vesző, fehér gépkocsi után tekint lemondóan — lehet, hoigy utoljára látogatták meg a .gyerekei. Csiszár sok munkásemhert örökít meg képein. A Jég- vágók hides ég alatt végzik néhéz dolgukat, a Nádvágónak szinte még az arca is jeges. A Vízi ember, a Kerítésjavító, a Gyűjtögető, mind kemény erőfeszítéssel végzi munkáját. Többnyire háttal állnak, lehajtott fejjel, összéhúzódzkodva* a hidegtől. Akik már elvégezi ték teendőjüket, azokat elnyomta az álom. Kimerültén alszanak az esti buszmegállóban várakozók, vagy a te- herlaútó platóján* hazafelé tartó munkásak. A legtöbben a természet adta nah ézségékkel: hideg téllel, sűrű bozóttal, hóviharral küzdenek. Néhány képen természeti katasztrófa áll a középpontban: az Árvíz, a Hófúvás, a Halpusztulás. Csiszár érdeklődéssel fordul a kőrengetegben* élők félé is. A Lakótelepen télen hölepte játszóterén a letakart autó olyan, akár egy koporsó.. Ádámék nem sziklaszirt peremén, hanem egy komor panelház tetején állnak a vésztjósló felhők alatt — .nékik itt dől el a sorsuk. És mennyi emberi sors köszön ránk a képekről. Babits elcsigázott arca, a Tékozló fiú, vagy Latinovits, kinek vonásai a szemes i mólón, fenyegetően torlódó jégtáblák között sejfenejk fel. Csiszár szimpátiát érez a számkivetettek iránt. Záróra utápi, a felfordított székek között a homályban egyetlen magányos arc világít, a Búcsú a falaktól öregembere még egy utolsó pillantást vet szanálásra ítélt egykori otthonára. MegidiobAz elmúlt években tovább fejlődtek, mind szorosabbá váltak a magyar—szovjet testvérmegyei, testvérvárosi kapcsolatok, erősítve ezzel népeink barátságát, közvetlen kapcsolatait. A társadalmi életben és a gazdaság fejlesztésében elért eredmények megismerésének, a tapasztalatok kölcsönös cseréjének ez a formája jól szolgálja a szocialista építőmunka céljainak megvalósítását. Hazánk valamennyi megyéjét és több városát fűzik testvéri szálak szovjet- unióbeli területekhez, településekhez. Így Somogyot a Kalinyin területhez. E kapcsolatok nagy része immár több évtizedes múltra tekint vissza, így a mai együttműködést már az egymás életének, törekvéseinek ismeretére épülő, s a mindennapok gyakorlatába ágyazódó sokoldalú összeköttetés jellemzi. A bővülő kapcsolatok láncszemeit — a pártós a tanácsi testületek mellett — napjainkban már vállalatok, intézmények, mezőgazdasági üzemek, iskolák alkotják — ez tűnik ki az MTI tudósítóinak a kontaktusok újabb eredményeiről szóló híradásaiból. Szegedet immár három évtizede fűzik testvérvárosi kapcsolatok a Fekete-tenger kikötővárosához, Odesszához. A testvéri együttműködés 1969-ben Csongrád megye és az odesszai terület kapcsolatává bővült. Az elmúlt években mintegy 30, hasonló profilú ipari és mezőgazdasági üzem, illetve intézmény épített ki közvetlen kapcsolatokat. Ennek részeként a Mirköz ipari szövetkezet csongrádi üzeme odesszai partnerével rendszeresen kicseréli a kereskedelmi hűtőpultok gyártásának műszaki terveit, s így mindkét gyártó javíthatta termékei minőségét. Ugyancsak gyümölcsözőek a szegedi József Attila Tudomány- egyetem és a Mecsnyikov Állami Egyetem kapcsolatai. Együttműködésük magában foglalja a közös kutatásokat, illetve az új kutatási eredmények kölcsönös cseréjét. Például a közelmúltban helyezték üzembe Baján a csillagvizsgáló berendezéseit, amelyeket odesszai partnerei ajándékoztak a szegedi tudományegyetemnek. Somogy és Kalinyin terület közötti baráti kapcsolat 25 éves jubileumát éppen ebben az évben ünnepeljük. A két és fél évtized alatt nagyon szoros kapcsolat alakult ki a párt-, tanácsi, szakszervezeti, ifjúsági szervezeti testületek, aztán az üzemek, iskolák között. A kapcsolatok új formáinak szép példáját mutatja a Pa- mutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának és a kali- nyáni Paimutfonó-ipari Kombinátnak a munka v er senye. Ebben a legjobb szakemberek és brigádok mérik ösz- sze az erejüket és a tudásukat. A Komszomol és a KISZ elősegíti, hogy fiatal szakemberek gazdagíthassák ismereteiket. Kalinyini és somogyi művészeti együttesek cseréje, a kalinyini bábszínház somogyi, kaposvári zenészek kalinyini föllépése segítette elő egymás hagyományainak jobb megismerését. A kölcsönös építő- és úttörő táborozás, turistacsoportok cseréje tette igazán tartalmassá a testvérmegyei kapcsolatokat. Az idén a jubileum tiszteletére háromszáz tagú béke- és barátsági vonat indult a szovjet testvér- megyébe. A gazdag program arra is lehetőséget adott, hogy a kapcsolatok erősítéséről közvetlenül tárgyaljanak, az üzemek, gazdaságok és intézmények kint lévő képviselői. Vas megye és a Mari ASZSZK immár másfél évtizedes testvéri kapcsolatai keretében a két — erdőben igen gazdag — terület szakmai együttműködése elsősorban a faiparban alakult ki. A Nyugat-Magyarországi Fagazdasági Kombinát és a Volzsszki Papíripari Kombinát szakemberei kölcsönös látogatások során cserélték ki tapasztalataikat, s több szovjetunióbeli mezőgazda- sági delegáció tanulmányozta az ágazat hazai élvonalába tartozó szombathelyi kertész termelőszövetkezet munkáját, gazdálkodását. Pécs és Lvov, illetve a két testvérterület lakossága jubileumra készül: jövőre lesz negyedszázada annak, hogy közöttük testvérkapcsolatok jöttek létre. A közvetlenül együttműködő vállalatok és szövetkezetek köre egyre bővül. A barátság nyújtotta élményen túl számottevő hasznot is hajtanak kapcsolataik a jó módszerek, újítások, tapasztalatok kicserélése révén. A Pannon Volán pécsi autóbuszpályaudvarán alkalmazott korszerű televíziós irányítási rendszer például annyira megnyerte a szovjet szakemberek tetszését, hogy ennek alapján kívánják megszervezni a forgalmat Lvovban is. RÁDIÓSZEMLE j Szavazni tessék Megint lehet szavazni, és ez nem is kevés a rádió szolgáltatásai között. Egyre inkább úgy látszik ugyanis, hogy a hallgatóknak van egy titkos, maguk előtt sem megfogalmazott hajlamuk. Eszerint időnként jó néven veszik, sőt egyenesen megkövetelik, hogy szavazhassanak. A televízió mellett nem maradhat hát el a rádió sem, így most újólag megszavaztatja a lakosságot. Történt ezt megelőzően ugyanis, hogy valakinek eszébe jutott (jobb híján), hogy össze kéne állítani egy évezredes slágerlistát, mivel valószínűleg úgy látta, hogy az ezred hátralévő részében nem születik már valamire való zenemű, összesen kettőszáz művet tartottak érdemesnek a szerkesztők arra. hogy nevezzék a listára, s ez arányait tekintve nem is rossz. Azt monthatjuk, hogy átlagosan öt évenként születik egy-egy világsláger. Viszont remekül látták meg az ötlet kidolgozói, hogy a zene szóval nagyon összetett fogalmat lehet csak meghatározni, ezért kénytelenek voltak három kategóriát fölállítani. Így a klasszikus zene, opera és szimfonikus költemények mellé a beat, poprock és a könnyűzene, sanzon, musical került. Vannak még alkategóriának nevezhető osztályok is, mint például a népdal és a magyarnóta. Ennek a kétszázas listának a számait szerencsére nem egy lélegzetre sugározza a rádió, hanem nagyon komótosan elosztva, április vége óta hallhatjuk az ötödik sebességben. A szavazni akaró hallgatónak csak egy dolga van, meg kell vásárolnia a Rádió- és televízióújság példányát, még jobb, ha a Képes 7-tel teszi ugyanezt, hiszen az is tartalmazza a műsort, s az ott található zenetotó segítségével leadja voksát a neki tetsző húsz számra. Családokat képzelek magam ólé, amint vita, sőt már-már veszekedés kerekedik, vajon a Nabucco kórus- részlete jobb-e, ahogy azt a nagyapa állítja, vagy a kis- unoka jár közelebb az igazsághoz egy Lennon—McCartney kompozícióval. Akik pedig nem rendelkeznek a már említett szavazási vággyal, azok is tollat ragadhatnak, hiszen ösz- szesen négyszázezer forinl. jutalmat lehet nyerni, csak el kell találni, hogy melyik- húsz szám lesz az első. Anélkül, hogy járatos lennék a rádió gazdasági lehetőségeiben, nem tudom, hogv ez az összeg léptékükké; mekkora, hallgatói oldalról nézve azonban sokkál na gyobb annál, mint amilyet egy ilyen évezredes slágerlista-ötlet megérdemelne. Arról van ugyanis szó, hogy ez az összeállítás nem azt takarja, amit nevében ígér. Várhatnánk ugyanis, hogy a húsz legnépszerűbb kompozíció valójában tükrözze az évezred zenéjét. (Bár ehhez a kétszázas szám is kevésnek látszik.) Profán hasonlatként képzeljük el, ha a világirodalom legszebb húsz versét akarnánk összeállítani. Hány húsz alkotást sorolhatnánk föl úgy, hogy tulajdonképpen mindig igazunk lenne. Helyesebb azt mondanunk, hogy ez a slágerlista inkább csak azok ízlését tükrözi, akik a nyolcvanas évek második felében, a huszadik században, még mindig nem vesztették el szavazókedvüket. Az az elképzelés azonban, hogy e kisebbség ízlését úgy tüntessük föl, hogy az az évezred nem egyszer alkotóik számára igen sok szenvedést és lemondást igénylő műveit minősíthetné, túlzottnak látszik. Aki viszont ennek tudatában van, nem tehet mást. mint hogy nem saját véleménye alapján szavaz, hanem megpróbálja eltalálni a nagyközönség igényét. Hiszen végtére is nyerni lehet vele, s kis szerencse esetén egész tisztességes összegeket. Varga István Megemlékezés a vízvári Öregtölgyesben Az egészséges, fiszha környezetértSzakemberek megítélése szerint a vízvári öregtölgyes a megye legtisztább, leggondozottabb parkerdeje. Éppen tíz évvel ezelőtt adta át a helyi termelőszövetkezet a tanácsnak használatra, közjóléti célra a kitűnő fafaj-összetételű, nyolc és fél hektárnyi erdőrészt, melynek parkerdővé történő kialakításához annak idején 360 ezer forint értékű társadalmi munkával járult hozzá a lakosság. Ma kirándulók keresik föl a szépen megőrzött és gondozott Öregtölgyest, az általános iskola tanulói itt tartják biológiaóráikat. Szerdán ebben a parkerdőben zajlott le a környezet- védelmi világnap alkalmából rendezett, a környezeti ártalmak megszüntetését, az egészséges, tiszta természeti környezet megőrzését, illetve megteremtését sürgető megyei megemlékezés, melyen részt vett — többek között — Nagy Ferenc, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa is. A világnap jelentőséget dr. Horváth Ferenc erdőmérnök, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Dél-dunántúli Felügyelőségének osztályvezetője méltatta, majd Somogyi József, a megyei tanács pártbizottságának nyugalmazott titkára, a Kaposvári Városszépítő Egyesület elnöke mondott ünnepi köszöntőt. Szólt a természet szere- tetének- és védelmének fon - tosságáról és az ezen a téren adódó sokrétű tennivalóról, a társadalom felelősségéről önnön környezete iránt. Mindannyiuintk összefogására szükség van a környezeti ártalmak mérsékléséhez: megyénket sem kíméli a szomorú látványt nyújtó erdőpusztulás, ám a káros folyamat megfékezése az erdészeken kívül csak minden érdekelt — mindannyiunk — segítségével történhet! Rumszauer János erdőmérnök a Hazafias Népfront Somogy Megyei Bizottsága képviseletében társadalmi munkásokat tüntetett ki; Bencze József, a Társadalmi Természetvédelmi Szolgálat megyei vezetője annak a több mint hatvan embernek az áldozatos tevékenységéről beszélt, akik az év minden szakában, fáradságot nem ismerve, önként védik természeti értékeinket. Roskó György, a Vízvári Községi Jíözös Tanács elnöke a lakosságnak, a tsz-nek az öregtölgyes létrehozásához nyújtott társadalmi ösz- szefogását méltatta: e munka eredményeiről a parkerdő létesítményeinek megtekintése során győződhettek meg a megyei megemlékezés résztvevői.
