Somogyi Néplap, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-07 / 133. szám
1986. június 7., szombat Somogyi Néplap 3 ív az évtizedek felett Kádár János és Mihail Gorbacsov az MSZMP főtitkárának 1985. szeptemberi moszkvai látogatásakor Hadid kezdjem rendhagyó módon e sorokat: sóikat és solkszoir írunk, olvasunk és haillluinlk történelmi tudatunk „fehér foltjairól”. Arról például, hogy eleget tudunk-e, és hogy jól tudjuk-e azt, milyen miély, milyen különleges gyökerei vannak a miaigyar—szovjet barátságnak? I Ezek a igyiökerek kép- * letesen szólva a fiatal szovjet hatalom első, valóban sorsdöntő hónapjaira nyúlnak vissza. Olyan időszak volt ez, amikor korántsem dűlt még el, fennmarad-e a szovjet hatolom Oroszországban, ‘avagy az ellenforradalom kerekedik félül. S amli a kapcsolat kü- l'önlegesiségét illeti: történelmi tény, hölgy az első világháború vérzivatairábain Oroszországba került hadifoglyok százezrei között- egyetlen miás nemzet fiai sémi csatlakoztak olyan nagy arányban és olyan magas számban a forradalomhoz, minit éppen a magyarok. Amikor Kádár János együk szovjetunióbeli útja alkalmából ellátogatott a kupaw- naii textilgyáriba, ahol a Szovjet—^Magyar Baráti Társasáig egyik legerősebb üzemi szervezete tevékenykedik, az a Szemjon Birju- kov üdvözölte, aki 1918— 19-ben Kazán környékén az internacionalisták parancsnoka volt: „Ma, amikor barátságiink erősebb, mint valaha, jólesik visszaemlékezni arra az időire, amikor a magyar éis orosz katonák együtt küzdöttek tatár földön a sízoyjiethatalioimérlt aíb- bani a zászlóaljban., amely Marx Károly nevét viselte, és amelyet Lenin utasíitalára szerveztem. Nem volt semmi muníciónk, Sem meleg ruhánk, miég élelmiszerünk sem volt elegendő, s az sem biztos, hogy mindenki pontosain tudta volna, ki volt Marx Károly. Nem-volt más, csak a hitünk a forradalom győzelmében1 és az igazságban, Ma, amikor erőnk is van az igazsághoz, jó tudni: harcunk nem ve- sízett báliba, orosz és mat- gyar katonák Vére nem ömlött h,iáiba Kazán alatt.” 2 ... A történelmi iv ■ kezdőpontja ez. Évtizedeken mutat keresztül ez az ív, A Hoirthy-rendiszer nem- zetelilenasiségét és szovjet- eilémasiségét egymástól elválasztani nem lehet. A Szovjetunió elleni háborúiba való bekapcsolódás a Horthy- renriiszer uralkodó osztályának legnagyobb ibűmicsélak- miénye volt a magyar nép ellen.. Több mint másfél évtizeddel a felszabadulás után az a szovjet hadvezér, akinek csapatai elsőinek léptek magyar területre, Rogyiin Málinovszkij marsall, a 2,. ukrán front egykori parancsnoka, ‘és akkor a Szovjetunió honvédelmi minisztere, ezt mondotta e sorok írójának: „Több mint hat hónapig keményen, harcoltunk Magyarország felszabadulásáért. Csak egy példát szeretnék felhozni annak érzékeltetésére, milyen megfeszített és még a második világháború történetében is párját ritkítóan nehéz csatok voltok ezek: a Magyarország területén, harcoló szovjet csapatok megsemmisítették az ellenség 14 hadiosztályát és 6 dandárját. További 28 egységnek olyan súlyos veszteséget okoztak, hogy ezek elvesztették létszámuk 50—-75 százalékát. A hadisereg, amelynek soraiban születésekor ott voltak az inter,na,clonalisták, felszabadító küldetését teljesítve bizonyította' a maga intema- oionallista jellegét.” 1945, április 4. és azután szeptember 25. Még’ fél év sem telt el a felszabadító harcok befejezésétől, és még másfél év wollt hátra a párizsi béketángyailáSökiig, ami- kör a Szóvijetunió — elsőként a nagyhatalmiak közül — ismét felvette a diplomáciai viszonyt Magyarországgal. A kommunista párt lapja, a Szabad Nép vezércikkében így írt: „A fegyverszüneti szerződés megkötésétől az ismételt élelmis'zer- és üzemanyag segítségig, a szovjet—magyar kereskedelmi szerződésiben számunkra biztosított komoly előnyökig, hadifoglyainknak még a békekötés előtti hazaengedé- séig — számos bizonyságát láttuk annak, hogy a szovjet kormány nem úgy kezei bennünket, mint a tegnapi ellenséget, hanem úgy, mint a mai és a hőin. pi barátot. Miost... a Szovjetunió, a világ egyik vezető nagyhatalma, jogilag is elismeri a imágyar kormányt, mint Magyarom zág kép vi selő jét. ’ ’ 1956-ban isimét szovjet katonáik ontották vérüket a magyar nép szocialista vívmányainak megőrzéséért. Barátságunk azóta új történelmi szakaszban harmonikusan és meghitten fejlődik. O Különösen nagy jel'en- tősége van a két párt viszonyának, a két ország vezetői közötti kapcsolatoknak. Eminek új dimenziói felé mutatott utat az SZKP XXVIiI. kongresszusa is, Ennek a kongresszusnak az alapgondolata az vélt, hogy d szocializmus mindenekelőtt gazdásági teljesítményével gyakorol hatást a viilágfejlőldás menetére s ezen ibelüll a minőségi tényezőnek van különleges szerepe. Nem kerülhette el a figyelmünket, hogy nagyon sok olyan kifejezés, kategória hangzott el a kongresszusi teremben, amely nekünk is nagyon ismerős. Ennek a kongresszusnak tapasztalatai ismételten arról győzték mag bennünket, hogy pártjaink között a, társadalmi fejlődés é!s a nemzetközi viszonyok fő kérdié- seiben, teljes a nézetazonosság, kapcsolatainkat az egymás iránti tisztelet és megértés vezérli. A megoldásra váró gazdaság i - társadalmi problémáink alapvetően azonos jellegűek, útkeresésünkben!, törekvéseinkben egyre ^több a közös vonás. Pártjaink eddig is a megértés szellemében kezelték a sajátos megoldásokat, kölcsönösen tanultunk egymás tapasztalataiból, de mindennék a kongresszus nyomán imég jobbak lehetnek a feltételei, Ez jutott kifejezésire pártunk főtitkárának és Mihail Gorba-csóvnak akkor, a kongresszus idején tartott találkozóján is. Kádár Jálnos éllvtóirs akkor nemcsak a szovjet külpolitikának a viliág aiommentesí- tésér-e irányuló nagyszabású kezdeményezéseit biztosítót- ta közvéleményünk támogatásáról1, hanem nyomatékkal hangoztatta: Mi örülünk annak, és üdvözöljük azt, azokat a folyamatokat, változásokat, amelyeket a XXVII. kongresszus tükröz. Érdekeltek vagyunk abban, hogy a Szovjetunió fejlődése felgyorsuljon, hatékonyabbá váljék, az egész ország minden tekintetben korszerűbbé váljék. Ez következik elveinkből, barátságunkból és szölidiaritásunkiból; saját nemzeti érdekünk is ez. A barátság hétköznap- ■ jai új kérdéseket vetnek fel, amelyekre a kor igényeinek megfelelő válaszok születnek. Hazánk legfőbb energiaszállítója a jövőben is a Szovjetunió lesz, energiaszükségletünknek csaknem a felét innen fedezzük. Népgazdaságunk számára külcsjelentőségű: a már ismert egyezmény szerint, Jamburg üzemelése nyomán,, fokozatosan növelve a meny- nyiiséget, 1989-től a Szovjetunióból a már korábban rögzített tételen felül hús.z esztendőn át évi kétmilliárd köbméter gáz érkezik Magyarországra. Hazánk mind a jamburgi gázvezetékhez, mind a kaszpi-tengeri olaj- ós gázlelőhelyek kiaknázásához gépeket, berendezéseket szállít, s a Kaszpi-ten- ger mellékén a termelésbe és az dnfralsitauktúra kialakításába magyar építők, Sizalkéritőlk kapcsolódnak be, számuk megközelíti majd az ötezret. Meggyorsítani a tudományos-műszaki fejlődést, eredményeinek gyakorlati alkalmazását, ésszerűbben felhasználni az erőforrásokat — a két ország közös feladata ez, almelyet a fokozott minőségi követelmények diktálnak. E feladatokat teljesíteni úgy lehet, ha minden eddiginél jobban élnek a szocialista nemzetközi munkamegosztás előnyeivel, új formáikkal gazdagítják azt. Ez a válasz a kor kihívására s ez egyszerre szolgálja a magyar és a szovjet érdekeket éppúgy, mint a szocialista közösség egészének érdekeit. Vajda Péter A HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA E héten is főszereplővé vált az időjárás. A hidegfront, az esők kirándulásra késztették fürdés helyett a Balaton-parton üdülőket. Jót tett viszont az eső a növényeknek. A hét közepi azonban már sok volt, mert annyira felázott a talaj,,hogy a gépek nem mehettek rá. Van adósság a növényvédelemben és másban ,is. Egyre gyakoribb, hogy a megyei tanács-vb kihelyezett ülést tart a megyében. E hét keddjén a testület Barcson tette mérlegre a városi ta- nács-vb városfejlesztő munkáját. Az állásfoglalást megkönnyítette, hogy a vb-to- gok az ülés előtt városnézésen jártak. Elismerést kaptak a barcsiak azért, hogy jó a tanács és a lakosság kapcsolata. Ennek érdekében szorgalmazzák a társadalmi vitákat, a közvéleménykutatást, a szociológiai fölmérést és a szervezett véleménycserét, a korszerű tájékoztatást. így érthető, hogy a megyei tanács elnöke is olyannak tartotta ezt a módszert, amelyet érdemes terjeszteni. Kaposvár fejlődése nemcsak a megyeszékhely és környékének lakóit érdekli, hanem az -összes somogyit. Éppen ezért érdemes odafigyelni arra, hogy a testület elfogadta a VII. ötéves terv település- fejlesztési tervét, valamint Kaposvár és környékének terület- és település-fejlesztési hosszú távú koncepcióját. Az utóbbit a városi pártbizottság is megtárgyalta a közelmúltban, s nagyon sok kiegészítő vélemény hangzott el az iparosítás irányairól, a közlekedésszervezésről, a községi tanácsok együttműködésének megszervezéséről. A városi tanács is ennek alapján határozta el a korábbinál arányosabb terület- fejlesztést, a települések közötti munkamegosztás erősítését. Szép cél, hogy mérsékelni kívánják most az egyes települések közötti indokolatlan különbséget a fejlettségben. A Baranya megyével határos zselici térség felzárkóztatását kiemeli a hosszú távú program. Figyelmet érdemel az az elhatározás, hogy erősítik az együttműködést Dombóvárral a megyeszékhelytől keletre eső térség fejlesztése érdekében. Befejeződött a megye munkásőreinek négyhetes táborozása Nagybajomban. A sok társadalmi munkával, nagyon szépen kiépített táborban a somogyi munkásőrök nagy többsége ott volt, s megoldotta a tavaszi kiképzési tervben meghatározott feladatokat. Meglátogatták a munkásőröket a városok, az üzemek, a gazdaságok vezetői. Mindenki örült az úttörőmunkásőrök színes nagybajomi programjának is. Sok szó esett a munkásőrparancsnokok országos tanácskozásán elhangzottakról. Saját tapasztalataik alapján is egyetértettek azzal, hogy a munkásőrség jelentős fejlődésén ment át, megindult a testület megújulásának folyamata. A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megtárgyalta e héten, milyen a műszerellátás az egészségügyi intézményekben. A helyi tanácsok erejükön felül is gondoskodnak az orvosi rendelők szükséges fölszereltségéről. A gondok között szerepelt, hogy az egészségügyi intézmények nem ismerik eléggé a hazai beszerzési lehetőségeket. A népi ellenőrök szerint fontos, hogy a gyártó és a forgalmazó cégek javítsák az információt, az alkatrészutánpótlást. Sokat tehet a megyei tanács egészségügyi osztálya is a műszerek kihasználtságának javításáért, az információk gyors továbbításáért. Lajos Géza Ünnepeltek az építők Már csütörtökön megkezdődték megyénk építőipari szervezeteinél a vasárnapi építők napját megelőző ünnepségeik. A legtöbb helyen munka,idő után gyűltek ösz- sze a dolgozók, hogy rnetgr emlékezzenek szakmájuk jeles napjáról. Az alábbiakban — a teljesség igénye nélkül — beszámolunk néhány ünnepi rendezvényről!. Új utakon a SÁÉV A Somogy Megyei Állami Bpífcőiparli Vállalatnál tegnap délelőtt tartották meg a központi ünnepséget. Ezenkívül a;z építésvezetőségeknél1 és a kisebb egységeknél is rendezték „házi” megemlékezéseket. A központi irodaház nagytermében először a kaposvári Berzsenyi iskola úttörői adták műsort az egybegyűlteknek. Versek hangzottak el az építőikről és egy dáliái is köszöntötték a gyerekek a jelenlévőket. Ezután az ünnepi gyűlés elnöksége elfoglalta helyét. Ott volt többek között Kálmán Sándor, a városi pártbizottság titkára. Kenyeres József, a vállalat igazgatója mondott ünnepi beszédet. Elöljáróban a múltról szólt: — 1949-ben alapított vállalatunknak 310 dolgozója volt. Nem sokan élnek már közülük. Köszöntjük azokat, alkik itt lehetnek velünk, s emlékezünk azokra, akik nem érhették meg ezt az időt. Ök alapozták meg a mi munkánkat is. Az igazgató hangsúlyozta, hogy imjanapsáig sók gonddal küszködik az építőipar, így a Sálév is. A vállaltat feladatai, hogy a megváltozott körülmények között bebizonyítsa éle tikép ességét, s folytonos [megújulással, jobb munkával be is tudja bizonyítani. Az igazgató beszédét követően átadták a legkiválóbb dolgozóknak a kitüntetéseket, valamint a kiváló brigádoknak, a kiváló újítóknak a jutalmakat. Köszöntötték az alapítókat és a törzsigárdatagokat. Az ünnepség a Szózat hangjaival ért véget. Bensőséges összejövetelek A Somogy Megyei Tanácsi Magas- éS Mélyépítő Vállalatnál az egységek külön-küilön ünnepeltek, bensőséges összejöveteleket rendeztek muhkaiidő után a cég építésvezetőségei, brigádjai. A Közúti Építő Vállalatnál hasonlóképpen építésvezetőségemként emlékeztek meg a dolgozók az építők napjairól. A Sönrogy—Ziala Megyei Téglaipari Vállalat gyáraiban clsiütontök óta zajlanak a rendezvények, mindenhol a munkált követően gyűltek össze egy-egy műszak tagjai. Megyénk többi építői,pari szervezeténél is megtartották a magemlékezétsefcet. Kitüntetettek Az ünnepségeken mindenhol kitüntetéseket, jutalmakat kaptok az élenjáró dolgozók és közösségek. Vida József, a Sáéw művezetője tegnap Budapesten vehette át a Munka Érdemrend bronz fokozatát. Az -építési miniszter által adományozott Kiváló munkáért kitüntetést kapta meg Bojtay Csaba, a megyei tanács főelőadója, Halász Miklós, a megyei tanács építési osztályának helyettes vezetője, dr. Pongor Tamás, a siófoki városi tanács osztályvezetői je, Kampis Miklós, a Samoigyterw mérnöke, Kiss Jánosné, a marcali költségvetési üzem gazdasági vezetője, Bán Dénes, a Tarnép brigáidViezetője, Lukács Ferenc, a Tanép művezetője, Gelencsér Márton, a Kév brigádvezetője, Jakab Jó- zsefné, a kapós,mérői téglagyár üzemvezetője, Keresztes Sándor, a téglaipari vállalat osztályvezetője, és Rosta István, a balatonszentgyörgyi 2-es téglagyár üzemvezető-helyettese. A Sáév dolgozód közül e kitüntetést kapta Bogdán Imre munkavédelmi osztályvezető, Dombói János, a Zselic leány- vállalat igazgatója, Dómján Sándorné tervcsoportvezető, Kiss Béla, a Somogygép leányvállalat igazgatója, Molnár József vasbeton-elő1- regyáíPtó, Pataki Péter művezető, Rittervald _György k őműves, Sági István termelési főméri nők, Szabó József ács, Szilágyi József or- ganizátor és Vaspöri Géza lakatos. Nehéz évek után sikerrel KIVÁLÓ LETT A NAGYATÁDI TSZKER Látványos f orgalmazási eredményekről szóltak az elmúlt években a tszker nagyatádi területi központjában. A milliárdos gazdaság azonban csak látszólag volt szép. Valójában, súlyos gondokkal kellett szembenézni. Három évvel ezelőtt már tizenkét- milliós veszteséget könyveltek el. Kedvezőtlen körülmények között próbáltak talp- raáltoi. Mindenekelőtt a hatékonyságon igyekeztek javítani. Az ösztönző rendszerüket a tényeleges teljesítményekhez igazították. Felszámolták a gazdaságtalan ágazatokat, új kapcsolatokat kerestek. Ennek köszönhető, hogy többéves szünet után ismét a kiváló területi központnak kijáró díszes oklevelet nyújthatta át tegnap Ágneslafcon Radnóti Huba a közös vállalat közgazdasági igazgatóhelyettese Frank Gyulának, a területi központ igazgatójának. Frank Gyula ünnepi beszédében egyebek között elmondta, a gazdálkodási feltételek változásai gyakran szükségessé teszik a korábban kitűzött céloktól való tudatos eltérést, a vállalati feladatok megoldása érdekében, ennek elmulasztása, az eredeti elképzelésekhez való maikacs ragaszkodás csak tovább rontja az esélyeket. — Mia már bevallhatjuk, hogy a kitűzött céljainkat nem könnyen és csak jelentős áldozatok árán tudtuk megvalósítani. Tavaly egy- milliárd 425 millió forint forgalmat könyvelhettünk el, amely 37 százalékkal haladta meg az előző évit. Export- forgalmunk 45,8 millió forintot ért el, ami ugyancsak emelkedést jelent, ám be kell vallanunk azt is, hogy a tőkés exportunk valamelyest elmaradt az előző évihez. Az ünnep a tavalyi sikereknek szólt, de óhatatlanul is érintette az idei évet. Érthetően, hiszen egy újabb félév mérlegelésének küszöbén állunk. Erről beszélt Radnóti Huba is. A napi gondok ellenére biztatóak a közös vállalat kilátásai. Az elsősorban az átfontolt üzletpolitikának köszönhető, s annak, hogy hitelképességüket s ikerült megőrizni. Ezekben a napokban kockázatos lenne számokat jósolni, hiszen a gazdák is félve szemlélik a gabonatáblákat. Nem tudni, hogy mit hozhatnak a holnapok. Az azonban bizonyos, hogy a változó körülményekhez váló rugalmas alkalmazkodás ismét sikereket hozhat. Ahogy az igazgatóhelyettes is mondotta, jó példával szolgál ehhez a nagyatádi területi központ is. N. J.
