Somogyi Néplap, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-06 / 132. szám
2 Somogyi Néplap 1986. június 6., péntek Gyászszertartás Jerzy Zielinski tiszteletére Tegnap délelőtt a Mező Imre úti temető ravatalozójában rendezett gyászszertartáson csalódja, a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői, a lengyel nagykövetség és kolónia, valamint magyarországi barátai és ismerősei jelenlétében Barity Miklós külügyminiszter-helyettes, Boncso Mitev bolgár nagykövet, a diplomáciai testület doyenje és Andrzej Zabinski, a lengyel nagykövetség ideiglenes ügyvivője vett búcsút a Lengyel Népköztársaság pénteken Budapesten elhunyt rendkívüli és meghatalmazott nagykövetétől, Jerzy Zielinskiitől. A ravatalnál, a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács és a kormány képviselői, a diplomáciai képviseletek vezetői, valamint tagjai és a lengyel kolónia képviselői álltak díszőrséget. A katonai tiszteletadás után. az elhunyt földi maradványait Lengyelországba szállították. Varsóban helyezik örök nyugalomra. A gorbacsovi külpolitika tengelye Biztonságot — az ellenfélnek is Az atomkorszak megkövetelte új politikai gondolkodás és új politika hordozójaként fogadja hazánk a Varsói Szerződés budapesti csúcstalálkozója előtt Mihail Gorbacsovot, az SZKP KB főtitkárát. Látogatása nagy alkalom annak a békepolitikának jobb megismerésére és mégis mertetésére, amely bolygónk lakhatóságának legfőbb érdekéből kiindulva nem ideológiai vágyakra, hanem reális folyamatokra épül, nem egy abszolutizált ellenségképből, hanem az egymásrautaltság kényszeréből merített érvekre támaszkodva a békeharcot teszi a nemzetközi osztály- harc legfőbb területévé. Az SZKP KB főtitkára tavaly olyan helyzetben vette át hivatalát, amikor az öt atomhatalom birtokában lévő, másfél millió Hirosima „teljesítményű” ötvenezer atomfegyver kíméletlenül követelte ennek a következtetésnek a levonását: az atomháború után nincs semmi, az atomháború után nem lehet új társadalmat építeni, így tehát ma az emberi civilizáció és a szocializmus fennmaradása szempontjából döntő a béke. A gorbacsovi külpolitikához világszerte méltán kapcsolják nemcsak általában az érdekek fokozott vizsgálatát a nemzetközi viszonyokban, hanem a maximális biztonság helyett az optimális, az abszolút biztonság helyett az elégséges biztonság 'igénylését, azt, hogy a katonai elem visszaszorításával kell kölcsönös és kiegyensúlyozott nemzetközi biztonságra törekedni, s hogy végeredményben a biztonságot csak az ellenféllel együtt lehet megteremteni. A Nyugat a közelmúltban nem keveset tett annak érdekében, hogy kiprovokálja a kelet—nyugati tárgyalások szétzilálását, s azt, hogy. a Szovjetunió csapja be az ajtót a párbeszéd előtt. Ha erre rendíthetetlen szovjet katonai önmérséklet, minden esetben politikai szintű reagálás lett a válasz, ha Moszkva ennek ellenére folytatta leszerelési javaslat- offenzíváját, alátámasztva sorozatosan meghosszabbított moratóriumokkal, akkor ez annak a vezetésnek higgadt bölcsességét dicséri, amely távlatokat tart szem előtt, s bízik céljai megvaló- síth atós ágában. Senki nem állítja, hogy a január il5-i szovjet komplex javaslatok, amelyek 2000-re aitomfegyvermenites világgal számolnák, könnyén emészthető „falatkák” az űrfegyverkezés1 cápái, a nukleáris „elrettentés’’ megszálottai számára. Ezeket a javaslatokat, akár csak a vegyi fegyverrel, az „eurorakétákkal", az új típusú .tömegpusztító fegyverekkel, a hagyományos erőkkel és eszközökkel, Ázsia, vagy a Földközi-tenger térségének biztonságával. kapcsolatos .elgondolásokat éppen azért terjesztette elő a Szovjetunió, hogy elveket és szándékokat tük- röztessen és szembesítsen. Az emberiségnek látnia kell, hogy kinek okoz problémát a fegyverzetkorlátozás, kitől idegen a katonai és katona- politikai önmérséklet. Csak ennek világméretű felismerése képes megegyezési készséget sugallni Washingtonnak, amely most a. nemzetközi biztonsági jogrend felrúgásának útjára, lépett. A gorbacsovi külpolitika, ha szabad ezt a kifejezést használni, belpolitikai érdekek által orientált külpolitika. Nemcsak azért, mert szerves egységben, szemléli a gazdaság álltalános potenciálját, a. védelmi potenciált és az életszínvonalat, hanem azért is, mert a békés építés szükségleteiből indul ki, és nem lépi túl azokat. Másfelől, a belső építőmunka eredményei jelenítik azt a nemzetközileg is számba veendő erőviszony-tényezőt, amely a szovjet békekezdeményezéseknek igazi hatékonyságot adhat. P. S. A június 22-re előre hozott spanyol választások előtt a kormányzó szocialista párt, a PSOE óriási erőfeszítéseket tesz, hogy külpolitikai szempontból is „bebiztosítsa” magát. Ebben a vonatkozásban döntő szerepe volt Felipe González miniszterelnök moszkvai látogatásának. Emlékezetes, hogy a március 16-án tartott népszavazáson Spanyolország úgy döntött: továbbra is a NATO tagja marad — anélkül, hogy részt vennie a ‘blokk katonai integrációjában. Felipe González korábbi álláspontjához képest fordulatot hajtott végre, és politikai sorsát a NATO-tagsághoz kötötte. Tüntetők a Torrejon légibázisnál Pandzsábi feszültség A válasz — robbantás A washingtoni külügyminisztérium szerdán, üdvözölte Mihail Gorbacsov Pérez de Cuellarhoz intézett üzenetét. Konkrétan azt, hogy a Szovjetunió sürgeti: dolgozzanak ki nemzetközi rendszert az atomerőmüvek biztcnsáigios üzemeltetésére. A külügyminisztérium szóvivője azt mondta,, hogy az Egyesült Államok gondosan tanulmányozza az üzenet szövegét és részletesen válaszolni fog rá. Az SZIKíP KB főtitkára a világszervezet vezetőjéhez intézett üzenetében egyebek között hangsúlyozta: a Szovjetunió bármikor kész megállapodást kötni az Egyesült Államokkal a kísérleti atom- roblbantások b eszüntetőséről. Gorbacsov üzenetét kedden adta át Pérez de Cuaellíairnaik Jurij Dubimyin, a Szovjetunió eddigi ENSZ-magy- követe. Az egyik amerikai anti- nukleánis szervezet, az „Amerikai kísérlet a békéért” szóvivője, Jesse Cook szerdán azt mondta Las Ve- gaslban, hogy csütörtökön a tervek szerint újahb föld alatti kísérleti atómrobban- tást hajtanaik végre a me- vadai sivatagban. A washingtoni energiaügyi minisztérium szóvivője .nem vcllt hajlandó megjegyzést fűzni a hírhez. Hivatalosan az Egyesült Államok március óta három, tavaly augusztus óta pedig összesen tíz földalatti kísérleti atom- roibfoamtást hajtott végre. A Szovjetunió ekkor vállalt kötelezettséget az atomfegyver-kísérletek egyoldalú szüneteltetésére. Tokióban tárgyal Salvador Laurel Fülöp-szigeteki alelnök és külügyminiszter (balra). A politikust fogadta Nakaszone Ja- szuhiro japán kormányfő (Telefotó: — EPA—MTI—KS) Kábítószeres vonatrabló A spanyolországi Malaga rendőrsége "előzetes letartóztatásba helyezte Gordon Go- odyt, aki az 1963-ban végrehajtott glasgowi vonatrablás egyik résztvevője volt. A most 56 esztendős brit állampolgárságú Goodyt negyvenhét kilogramm hasis szállítása közben érték tetten. Az őrizetbe vett bűnöző személyazonosságát — ujjlenyomatai révén — a hatóságok rövid idő alatt megállapították. A tízmillió peseta értékű kábítószeren kívül lefoglaltak nála jelentős mennyiségű egyéb külföldi fizetőeszközt, több személyazonossági igazolványt, útlevelet és 'jogosítványt — egy- től-egyig valamennyi hamisított irat volt. A brit bűnözőt annak idején harminc év börtönre ítélték, s ebből 12 esztendőt letöltött, majd Spanyolországban ‘telepedett le. González — a külpolitikus Már akkor érzékelni lehetett, hogy a Szovjetunió nagy megértéssel és realitásérzékkel közelíti meg ennek a „francia típusú” spanyol NATO-tagságnak az ügyét. González a maga részéről három olyan külpolitikai tézist fejtett ki, amelyek mindegyike pozitívnak minősíthető. 1. Spanyolország a jövőben sem engedi meg, hogy területén atomfegyvereket helyezzenek el, vagy területét ilyen fegyverek bevetésére használják. 2. A Közel- Kelet és a terrorizmus ügyében Madrid a békés eszközök és a gondos elemzés híve; ez értelemszerűen az amerikaiak Líbia elleni akciójától való elhatárolódást jelentette. 3. A spanyol kormány elítéli az erőszak alkalmazását a közép-amerikai válságban. Visszatérve a spanyol választásokra: azt lehet mondani, hogy González spanyol miniszterelnök moszkvai látogatásával nagymértékben csökkentette azokat a politikai károkat, amelyeket a NATO-népszavazással kapcsolatos márciusi kampány a következetes Spanyol baloldal soraiban és a baloldali szavazók tömegeiben okozott a spanyol szocialistáknak. A külpolitikai előkészítés másik frontján Madridnak szembe kell szállnia az Egyesült Államokkal. Ismeretes, hogy Spanyolországban 1953 óta az időközönként megújított kétoldalú katonai szerződés értelmében amerikai támaszpontok vannak. A madridi kormány már márciusban jelezte, hogy igényelni fogja az amerikai támaszpontokon állomásozó no 3M: katonák és szakértők létszámának csökkentését. Ismeretes, hogy Hispániában eredetileg csak októberben kellett volna választásokat tartani. Ha a választások előrehozását a Washingtonban éppen most folyó amerikai—spanyol megbeszélések szemszögéből vizsgáljuk, akkor azt rendkívül ügyes taktikai lépésnek nyilváníthatjuk. Októberig ugyanis a tárgyalások befejeződtek volna és Washingtonnak módja lett volna arra, hogy esetleges kemény magatartásával a spanyol szocialista kormányt nehéz helyzetbe hozza. Ily módon növelhette volna az őszi választáson a teljes (tehát katonai integrációval együtt járó) NATO-tagságért harcoló jobboldali ellenzék esélyeit. Ez a lehetőség most elesett. Néhány hét alatt a azután hatoltak be az Arany templomba, hogy a szikh önkéntesek nem tudták fenntartani a rendet.. Rendőrségi közlés szerint a szerdai napon Amritszálr- tól 45 kilométerre lévő Kapur, tál óban heves, összecsapások robbantak ki szikhek és hinduk között. A zavargásoknak itt három személy esett áldozatául. Salvadori remények Jósé Napoleon Duarte salvadori elnök megbékélést ajánlott a minap a hazafiak képviselőinek, s e tényt a megfigyelők annak beismeréseként értékelték, hogy a hadsereg képtelen legyűrni a felkelőket. Nem rvitás, hogy ez reményt keltő fejlemény az öt éve tartó polgárháborúban. De a jó emlékezetűek rögtön közbevethetik (joggal), hogy nem is olyan régen már tárgyalt a salvadori kormány a Farabundo Martiról elnevezett szövetségbe tömörült felszabadítást frontok vezetőivel. A tárgyalások akkor igen hamar megszakadtak, s a szemben állók újra a fegyverek érveihez nyúltak. A Duarte-kor- mányt szorongató jobboldal ugyanis sikeresen torpedóz- ta meg az alkudozást a baloldali ellenállási szervezetekkel. Felvetődik hát a kérdés: vajon miért reménykedhetünk ma nagyobb sikerben? Ha alaposabban szemúgy- re vesszük a salvadori helyzetet, rögtön szembeötlik; aligha csak az elnök győződött meg arról, hogy ezt a polgárháborút a folyamatosan érkező amerikai segítség ellenére nem lehet katonailag eldönteni. Ugyanakkor feltehetően a hazafiak is belátták, hogy a hadsereget legfeljebb akkor győzhetnék le, ha megszűnne az amerikai támogatás. Erre persze nincs esély. Felismerték ezt már évekkel ezelőtt a felkelők vezetői, ezért kezdeményezték a megbékélési tárgyalásokat. Fontos motívum, hogy nemrégiben többé-kevésbé sikeres csúcsértekezletet tartottak a közép-amerikai államok vezetői — éppen a megbékélés jegyében. Ügy tűnik: Washington legszorosabb helyi szövetségesei sem bá/nnák már, ha megteremtődhetne a béke a térségben. Bizonyosan beleillik ebbe a törekvésbe Duarte javaslata is, amelyet rögvest elfogadtak a felszabódítást szervezetek, sőt a tárgyalások színhelyéül ők javasolták a fővárost (!) tehát a hatalom központját, ami optimizmusukra vall. Any- nyira azért nem bizakodnak, hogy le is tegyék a fegyvert, ahogyan ezt az elnök követelte. Hosszú hát még az út, mert az álláspontok jócskán távol vannak egymástól. De a remény feléledése önmagában is pozitív fejlemény a salvadori helyzetben. Avar Károly Az indiai biztonsági erők behatottak az amritszári Aranytemptamba, a szikhek szent helyére, miután fellázadtak a szikh szélsőségesek. Zendiülő diiiálkolk szerdán meggyilkolták a templom őrzésére toborzott pólgári biztonsági erők egyik sziifch igárdiSitáját. A szélsőségesek és a mérsékelt gárdisták összecsapásában heten súlyosan megsebesültek. Az indiai biztonsági erők a szembenálló szikh csoportok szétválasztására, az újabb vérontás elkerülése érdekében hatoltak be a templomba, ahol -éppen befejeződött a két élvvel ezelőtti véres eseményekre emlékező' nagygyűlés. (Két évvel ezelőtt az indiai biztonsági alakulatok megrohamozták az Aranytem.pl óimat meglszállő szikh szélsőségeseket. Az összecsapásnak ezer halottja volt.) A „imár- tírak napjának” nevezett szerdai megemelékezésen mintegy ötezer szikh gyűlt össze az Aranyitemp'lo/miba'n, Rendőrségi közlés szerint a templomban, szerdáin 32 s.ziikhet letartóztattak, de a lázadásban rész tvett fegyvereseknek sikerült elrejtőzniük. A PiTI indiai hírügynökség jelentése szerint a nagygyűlés idején több mint 2500 indiai rendőr vette körül a szent helyet és csaik Gonzálezt Moszkvában fogadta Mihail Gorbacsov is rendkívül bonyolult és sok részletkérdést, valamint technikai problémákat érintő kétoldalú konzultációk nem fejeződhetnek be. így ebben a vonatkozásban Felipe González teljes akció- szabadságot kap. Egyfelől úgy jelenik meg a széles középrétegek előtt, mint az a miniszterelnök, aki „benn tartotta” Spanyolországot a NATO-ban. Másrészt a baloldali hajlandóságú szavazó- tömegek szemében ő az a kormányfő, aki a támaszpont-szerződések módosításáért harcol. A spanyolországi választások előtt Felipe González kormánya külpolitikai szempontból tehát az országon bélül aligha támadható. —i—e
