Somogyi Néplap, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-05 / 131. szám
1986. június 5., csütörtök Somogyi Néplap 3 Kereskedelmi ellátás, településfejlesztés DINAMIKUSAN FEJLŐDTEK A SOMOGYI SZÖVETKEZETEK Válaszok a rádió Jó reggelt I című Közöljük a válaszokat a Magyar Rádió május 30-i Jó reggelt! című műsorának fórumára írásban, illetve telefonon érkezett kérdéseikre. BRANDTMÜLLER ISTVÁN, a megyei tanács általános elnökhelyettese felelt a következő kérdésekre. — Ralatonőszödön miért nem nyit ki a Fácános ARC? (Kelemen József, Kaposvár). — Az üzemeltető, a Pest- Budad Vendéglátó Vállalat hirdetés útján többször is keresett már személyzetet az ABC-hez, eredménytelenül. Meghirdette szerződésbeadását is, de a tárgyalások eddig nem vezettek eredményre. A vállalat mindenképpen szeretné megnyitni az üzletet, ezért ismét meghirdeti és ha lesz személyzet, megnyitja. — Mikor lesz a csakonya- visontai fürdő területén megfelelő a kereskedelmi ellátás? (Csokonyavisonta, 27-es számú telefonról érkezett). — A fürdő területén jelenleg a barcsi áfész és egy magánkereskedő tart nyitva vendéglátóhelyen. A fürdő fedett medencéje a második félévben nyílik meg és ehhez büfé is tartozik. Az ellátás jelentős javulására 1988-ban vagy 1989-ben lehet számítani. Akkor ugyanis elkészül itt egy élelmiszerüzlet, amelynek megépítésére jelenleg 1 millió forint van. — Felépül-e az idén a ba- latonszárszói üdülőtelepen az ABC? — Balatonszárszón a Csárda és az Akácos utca sarkán a Belkereskedelmi Minisztérium 1,5 millió forintos anyagi támogatásának fel- használásával építenek egy 130 négyzetméter alapterületű élelmiszerüzletet. A munka megkezdődött és a bala- tonszárszói áfész azzal számol, hogy még az idén megnyithatja a boltot. — Miként folytatódik a megyei kórház rekonstrukciója? — A 220 ágyas műtéti tömb jövőre készül el, és 1987-ben befejeződik a kórház északi területén a közműrekonstrukció is. 1989- ben új mosoda, 1990-ben pedig egy új élelmezési üzem elkészülésével számolunk. Folytatódik a régi pavilonok (a szülészet és a mai sebészet stb.) felújítása, rekonstrukciója is. A kórházrekonst- rukoió második üteme egy új diagnosztikai tömb építését és a déli terület közmű-rekonstrukcióját jelenti. A munka előkészítésére a VII. ötéves terv végén, megvalósítására várhatóan a Vili. ötéves tervben vállalkozhat a megye. — Mikor lesz hajózható a Dráva? (Varró Béla, Kaposvár). — A Dráva a torkolattól Vízvárig 198,6 km hosszban hajózható. Jelenleg a Dél- dunántúli Vízügyi Igazgatóséj, a barcsi városi tanács költségvetési üzeme és a Se- fag végez áruszállítást a folyón. A hajózási lehetőségeket és a Dráva komplex hasznosítását tovább javítja a barcsi és gyurgyeváci vízlépcső megépítése. Gyurgye- vácon várhatóan 1987-ben kezdődik és 1993-ban fejeződik be a vízlépcső építése. (A munkákban 1990-től a magyar fél is részt vállal.) A vízlépcső építésének célja az energiatermelés, az árvíz- védelem és a folyószabályozás. A barcsi vízlépcső megépítésének időpontja ma még nem ismeretes. — Mit vesznek figyelembe a településfejlesztési hozzájárulás alapjául szolgáló jövedelmek kiszámitásánál? — Az egy személyre számított jövedelem alapja a munkaviszonyból származó nettó, nyugdíjjárulékkal', illetve jövedelemadóval csökkentett kereset. A nettó jövedelemhez tartozik az általános bérpótlék — a 310 forint — a háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelem- adója alá tartozó tevékenységet folytató személyek jövedelmének egy 12. részét lehet a munkaviszonyból származó nettó jövedelemhez hozzászámítani. Ha a nettó jövedelem egy személyre számítva nem éri el a 2500 forintot, akkor az illetőt mentesíteni kell a településfejlesztési hozzájárulás megfizetése alól. Megjegyzem, hogy az egy személyre jutó jövedelem kiszámításánál nem lehet figyelembe venni a családi pótlékot, az árvaellátást, a segélyt, a lakbér- hozzájárulást, illetve a fizetett gyermektartási díjat. Javaslom azt is, hogy a kérdező — és mindenki, akit ez az ügy érdekel — keresse fel a helyi tanácsot és tanulmányozza a településfejlesztési hozzájárulásról szóló helyi tanácsi rendeletet, mert az tartalmaz az általános szabályoktól eltérő feltételeket. PAPP JÁNOS, a kaposvári városi tanács elnöke felelt a következő kérdésekre. Az elnökasszony Nagy utat tett meg Novak Lászlóné az elmúlt három évtizedben. S nemcsak azért, mert az ország másik végéből érkezett. A pályáján 1957-ben indult, s bár időközben messzire került szülőhelyétől, hű maradt a szövetkezeti mozgalomhoz. Jelenleg az öreglak! takarék- szövetkezet igazgatósági elnöke. Felettesei, kollégái megbízható, jó szervezőkészségű vezeiőnak tartják. Olyannak, aki egyéniség, akinek a szavára érdemes figyelni és érdemes meghallgatni a munkáiról, a tanulásról, az emberi kapcsolatokról alkotott véleményét is. A dicsérő szavak hallatán szerényen tiltakozik, majd hozzáteszi: — Bizonyára van alapja a bizalojmnak, hiszen számos fontos .tisztségre megválasztottak és sokszor kikérik a véleményemet ki- sebb-nagyobb döntések előtt. Nagy szó, tudom, de nekem az életet jelenti a szövetkezeti mozgalom. Ez a kaipcsolat nem újkeletű: még otthon, Nógrádban kezdtem el dolgozni.: áfész-kereskedőként indultam a pályán. 1963-ban kerültem ebbe a megyébe. Az ok egyszerű: idevalósi a férjem. Előbb Somcgyváron voltam üzletvezető öt 'évig, majd 1968- ba.n ráálltaim a takarékszövetkezeti mozgalom legalsó lépcsőfokára. Előbb betétgyűjtő, aztán könyvelő, főkönyvelő lettem és két éve elnök. — Ez azért valamivel lassabban ment, bizonyára mint ahogy hangzik. Meg kellett barátkoznia az itteni emberekkel, szakáisoktkai, a környezettel. — Nem volt nehéz. Nagyon jó tapasztalataim vannak a somogyi emberekről. Szívélyesen fogadtak, s most már nyugodtan mondhatom azt is: befogadtak. — A kereskedőtanulötól az elnökségig látszólag nagyon egyszerű volt az út. Erre szokták azt mondani, hogy töretleni, felfelé ívelő .pálya. műsorához érkezett kérdésekre Áz együttműködés I ■■ I ■■ ■■ r II kölcsönös eraek — A kaposvári erősítő állomás a 7-es csatornán üzemel és ezt esetenként zavarja egy osztrák adó. Nem lehetne másik csatornára állítani a kaposvári átjátszó adót? (Nagy Gábor, Kaposvár). — A frekvencia kijelölését nemzetközi egyezmény alapján végezte el a posta. A posta zavarvizsgáló üzeme kivizsgálja, hogy miként zavarja a 7-es csatornát, vagy műsorát az osztrák adó és ha ez a zavarás erősebb a megengedettnél, akkor annak a lehetőségét is megvizsgálják, hogy más csatornára átállítható-e a Magyar Televízió műsorát sugárzó kaposvári átjátszó adó. A bejelentőt tájékoztatjuk a zavarvizsgálat eredményéről. — Mikor kaszálják le Kaposváron a füvet a családiházak előtt? (Névtelen kérdés a 11-550-es telefonról). A várost öt körzetre osztottuk, a belvárosban és a legforgalmasabb területeken gyakrabban, a kevésbé forgalmas területeken pedig ritkábban lesz fűkaszálás. A Városgazdálkodási Vállalattal — a terület elhelyezkedésétől függően kettőtől ti- zenötszöri kaszálásban állapodtunk meg. A családi házakban élőktől azt is kérjük, hogy társadalmi munkában segítsék rendben tartaná a közterületeken a füvet. — Mikor lesz meg a színházpark felújítása és kinél rendelte meg a város a terveket? — A színházpark felújításának terveit társadalmi munkában készítette el a városi főkertész. Ennek alapján — anyagi lehetőségeinket figyelembe véve — négy év óta végeztünk ott felújítási munkákat. A séta- utak szegélyezése a múlt év őszén befejeződött. Végeztünk egyéb kertészeti munkákat és füvesítést is. Az a tervünk, hogy a színház épületének rekonstrukciója után a teljes környezetet — az épület körül is — és a park más területein is felújítsuk. DB. GÁTI ISTVÁN, a siófoki tanácselnök felelt a következő kérdésekre. — Mi történt a siófoki városközpont rendezésre kiírt országos pályázattal? (Böröcz József, Siófok). — 1986. júniusában lesz a benyújtott pályázatok elbírálása, a bizottságban részt- vesznek a minisztériumok, az országos hatáskörű szervék, a megyei és a siófoki városi tanács szakemberei. — Milyen elképzelések vannak az idegenforgalmi szolgáltatások fejlesztésére Siófokon? — A város Vili. ötéves terve, illetve a hosszú távú településfejlesztési terv részletesen foglalkozik az idegenforgalmi szolgáltatások fejlesztésével, az idegenforgalmi vonzerő növelésének lehetőségével, érdemes ebből kiemelni azt, hogy a Batthyányi utcában és a környéken megoldódik a csapadékvízelvezetés gondja. Erre a tanács, illetve a társulat 45 millió forintot költ. A sóstói fizetőstrand bővítése 11 millió forintba kerül. Szerepel a tervben az északi tehermentesítő út, valamint az Erkel Ferenc utca burkolatának kiépítése, erre 22 millió forintot kívánunk költeni. Az üdülőterületeken az utak egy részére szilárd burkolat kerül és mintegy 1,5 millió forintért vásárolunk köztéri szobrokat. Szerepel a terveink között a városi képtár és a városi múzeum kialakítása, és végleges helyet kívánunk biztosítani a Kálmán Imre-kiállításnak azzal, hogy a szülőházba telepítjük. Jelentős beruházásokat terveznek a városban az idegenforgalomban és a vendéglátással foglalkozó vállalatok is saját fejlesztési lehetőségeiket felhasználva. — A településfejlesztési hozzájárulást nem szavazta meg a város lakossága. Tervezi-e a tanács azt, hogy kölcsönt vesz fel, vagy lakossági kötvényt bocsát ki? — Siófok VII. ötéves terve pénzügyileg megalapozott. Kötvénykibocsátásra, illetőleg hitel felvételére csak akkor lesz szükség, ha — előre nem látható okok miatt — nem a tervnek megfelelően alakulnak a város pénzbevételei. — Van-e lehetőség Siófokon egy városfejlesztő—szépítő társadalmi egyesület alakítására? — Jónak tartjuk az elképzelést és a tanács vezetői támogatják és segítik egy városszépítő, városfejlesztő egyesület létrehozását Siófokon. Tizenkét év ú ezelőtt tárgyalta a megyei pártvégrehajtó bizottság a szövetkezetpolitikai irányelvek megvalósulásának somogyi tapasztalatait s az elért eredmények elismerése mellett felhívták a szövetkezetek és az érdekképviseleti szervek figyelmét a fontosabb feladatokra. Mi történt azóta? Erre a kérdésre keresett választ tegnapi nagyatádi ülésén a somogyi szövetkezetek koordinációs bizottsága, amelynek soros elnöke, Bogó László a vendégek között üdvözölte dr. Fenyő Istvánt, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét. Mindhárom szövetkezeti ágazat számottevően fejlődött: emelkedett a termelés színvonala: javult a lakosság ellátása, a szolgáltatás. Erről szóltak az érdekképviseleti szervezetek és a meghívott szövetkezetek vezetői. Manapság mindenki a saját gazdasági eredményeinek növelését tartja a legfontosabbnak: ahogy Horváth István, a nagyatádi termelő- szövetkezet elnöke mondta, igyekszik mindenki a saját pecsenyéjét sütögetni, okos kompromisszumra ritkán van példa. Az írásos előterjesztésekből, a felszólalásokból is kitűnt, hogy esetenként vélt vagy valós sérelmek szabnak gátat a kölcsönösen előnyös együttműködésnek. Akadnak természetesen figyelemre méltó kezdeményezések is. Prunean Sándor, a nagyatádi autójavító kisszövetkezet elnöke ilyeneket említett. Partneri kapcsolatot alakítottak ki a barcsi alkatrészAz Országos Vízügyi Hivatal tegnap sajtótájékoztatót tartott, amelyen Juhász Endre főosztályvezető ismertette a nyári vízszolgáltatás előkészítésére tett erőfeszítéseket és áttekintést adott a meleg hónapokban váriható ellátásról. Elmondta, hogy a települések vízmüveinek dolgozói az előkészületek során majdnem 30 ezer kilométer hosszú vezetéket tisztítottak meg a lerakódásoktól, valamint 29 ezer különböző szerelvényt, 1520 szivattyút, 436 kutat javítottak meg. A tavaszi időjárás is kedvezett, a csapadék hatására ugyanis megteltek a a hegy és dombvidéki víztárolók. feltöltödtek a karsztvibeszerző gazdasági társasággal, a görgetegi termelőszövetkezettel, az áfésszel és a tsz-kerrel. Vermes Gábor, a Komfort ISZ elnöke arról beszélt, hogy számtalan jó ötlet született már, de nincs, aki tovább vigye, megvalósítsa azokíaít. Sokszor meg sem keresik egymást a szövetkezetek vezetői. Most, a szövetkezeti kongresszusok előtt nehéz lenne konkrét feladatokat megjelölni, de azok lezajlása után egyebek között erre is vissza kellene térni. Nemes István, az atádi termelőszövetkezet elnökhelyettese önkritikusan mondotta: ők is hibásak abban, hogy a kapcsolataik olyanok, amilyenek. Lényegi változásokhoz szemléletváltozásra is szükség van. Természetesen csak a realitásokkal szabad számolni. Bizonyára jó lenne, ha a környékbeli gazdaságok összefognának egy-egy közös üzem építéséért, de ennek nincsenek meg a feltételei — vannak viszont olyan, „apróságok”, mint például a szövetkezeti tagság érdekeinek jobb szolgálata, amely beruházás nélkül is hozhat eredményeket. A falvak termelőszövetkezeteinek tagjai többnyire áfész- és takarékszövetkezeti tagok is. Mindennapi gondjaik megoldásának segítése csupán azt igényelné, hogy .tárgyalóasztalhoz üljenek a vezetők. Rendszeresebben, mint ahogy eddig tették: az együttműködés alapvető érdeke a kölcsönös előnyök keresése legyen. N. J. zet tartó földalatti vízadó rétegek és a folyók egyenletesebb vízjárása javította a felszíni vízművek és a parti szűrésű kutak vízbeszerzési lehetőségeit. Ezért országosan a vízművek teljesítő képességének teljes hasznosításával számolnak. Az ország vízmüvei napi 5 millió köbméter víz szolgáltatására képesek, várhatóan azonban a legnagyobb napi fogyasztás sem haladja meg a 3,7— 4 millió köbmétert. Az idei nyáron a tavalyinál 88-cal több, összesen 1972 kisebb-nagyobb település lakói részesülnek vezetékes ivóvízellátásban, és túlnyomórészt a legnagyobb fogyasztás idején sem lesz vízhiány. Továbbra is gond azonban1, hogy 270 településen — bár a tavalyinál hárommal kevesebb helyen — a nyári fogyasztási csúcs idején átmeneti vízhiány és ennek megfelelően időszakos korlátozás, elsősorban lo- csolási tilalom elrendelése lehetséges. Főként Heves, Hajdú-Bihar és Békés megyében, valamint a főváros környékén, továbbá egyes üdülőterületeken kel] számolni átmeneti ellátási zavarokra. A fővárosban kiegyensúlyozott vízellátással lehet számolni. A magas házak felső emeletein gyakran tapasztalt víznyomásesés várhatóan ritkábban fordul majd elő. Kőbányán két víztorony épült, és ezek ebben a térségben és Csepelen javítják a szolgáltatást. A Balaton térségében a múlt év nyara óta belépett a szolgáltatásba a napi 12 500 köbméter vizet adó fonyódi felszíni vízmű, Siófokon pedig víztárolók épültek, amelyek a kiegyenlítettebb ellátást szolgálják. Az utóbbi években történt szennyvíztisztítási és -elvezetési, "a- lamint egyéb beruházások hatására jelentősen javult a Balaton vizének minősége. — Igen, (tulajdonképpen annak nevezhetjük. De sok. munka és sck tanulás is van mögötte. Ezt nem panaszképpen mondom, mert önként, szívesen vállaltam. A gimnáziummal 'kezdődött, utána kétéves szakmai továbbképzésen vettem részt, elvégeztem a marxista—leninista egyetemet, most pedig a mérlegképes könyvelői vizsgára készülök. — Mi késztette a folyamatos tanulásra? — A takarékszövetkezet olyan lehetőséget adott, hogy azzal mindenképpen élni kellett. A fokozatos fejlődés is ösztönzőleg ihatott, az, hegy meg tudjak felelni a murikakörömnek. No, meg az önérzetem .is hajtott, hogy utolérjek másokat, hozzá tudjak szólni a szövetkezeti mozgalom tagjait foglalkoztató kérdésekhez. — Hogyan vélekedik a munkahelyiéről ? — Ha azt mondom, szeretnék innen nyugdíjba menni, már azt is elmondtam, hogy jó helyem van. Nagyon jó a kapcsolatunk a tagsággal. Dolgos, takarékos emberék laknak a falúban és a környékén, ahol kirendel tségünik van. Egyébként 12 község 14 ezer lakosa tartozik hozzánk; a betétál- lomáíny az elmúlt tíz évben 19 millió forintról 86 millió forintra emelkedett, tehát szép eredményt értünk el. Nekem nagy öröm, hegy ennek a szövetkezetnek lehetek az elnöke és ilyen, jó ■kollégákkal dolgozhatom együtt. — Mi a szépsége ennék a munkának? — Szeretem az embereket, örülök, ha segíthetek rajtuk. És annak is, ha eredményeket érnek el. Mindenkire van időm, szívesen meghallgatok bárkit aki felkeres. Tudom, ma nem divat elégedettnek lenni, mégis azt mondom, az vagyak. A magánéletemmé!, a közéleti munkámmal, azzal, hogy megbecsülnék, számítanak rám. És ezt köszönöm. Nagy Zsóka A nyári ivóvízellátás