Somogyi Néplap, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-05 / 131. szám

1986. június 5., csütörtök Somogyi Néplap 3 Kereskedelmi ellátás, településfejlesztés DINAMIKUSAN FEJLŐDTEK A SOMOGYI SZÖVETKEZETEK Válaszok a rádió Jó reggelt I című Közöljük a válaszokat a Magyar Rádió május 30-i Jó reggelt! című műsorának fó­rumára írásban, illetve tele­fonon érkezett kérdéseikre. BRANDTMÜLLER IST­VÁN, a megyei tanács álta­lános elnökhelyettese felelt a következő kérdésekre. — Ralatonőszödön miért nem nyit ki a Fácános ARC? (Kelemen József, Kaposvár). — Az üzemeltető, a Pest- Budad Vendéglátó Vállalat hirdetés útján többször is ke­resett már személyzetet az ABC-hez, eredménytelenül. Meghirdette szerződésbeadá­sát is, de a tárgyalások ed­dig nem vezettek eredmény­re. A vállalat mindenképpen szeretné megnyitni az üzle­tet, ezért ismét meghirdeti és ha lesz személyzet, megnyit­ja. — Mikor lesz a csakonya- visontai fürdő területén meg­felelő a kereskedelmi ellátás? (Csokonyavisonta, 27-es szá­mú telefonról érkezett). — A fürdő területén je­lenleg a barcsi áfész és egy magánkereskedő tart nyitva vendéglátóhelyen. A fürdő fedett medencéje a második félévben nyílik meg és ehhez büfé is tartozik. Az ellátás jelentős javulására 1988-ban vagy 1989-ben lehet számí­tani. Akkor ugyanis elkészül itt egy élelmiszerüzlet, amelynek megépítésére je­lenleg 1 millió forint van. — Felépül-e az idén a ba- latonszárszói üdülőtelepen az ABC? — Balatonszárszón a Csár­da és az Akácos utca sarkán a Belkereskedelmi Miniszté­rium 1,5 millió forintos anyagi támogatásának fel- használásával építenek egy 130 négyzetméter alapterüle­tű élelmiszerüzletet. A mun­ka megkezdődött és a bala- tonszárszói áfész azzal szá­mol, hogy még az idén meg­nyithatja a boltot. — Miként folytatódik a megyei kórház rekonstruk­ciója? — A 220 ágyas műtéti tömb jövőre készül el, és 1987-ben befejeződik a kór­ház északi területén a köz­műrekonstrukció is. 1989- ben új mosoda, 1990-ben pe­dig egy új élelmezési üzem elkészülésével számolunk. Folytatódik a régi pavilonok (a szülészet és a mai sebé­szet stb.) felújítása, rekonst­rukciója is. A kórházrekonst- rukoió második üteme egy új diagnosztikai tömb építését és a déli terület közmű-re­konstrukcióját jelenti. A munka előkészítésére a VII. ötéves terv végén, megvaló­sítására várhatóan a Vili. ötéves tervben vállalkozhat a megye. — Mikor lesz hajózható a Dráva? (Varró Béla, Kapos­vár). — A Dráva a torkolattól Vízvárig 198,6 km hosszban hajózható. Jelenleg a Dél- dunántúli Vízügyi Igazgató­séj, a barcsi városi tanács költségvetési üzeme és a Se- fag végez áruszállítást a fo­lyón. A hajózási lehetősége­ket és a Dráva komplex hasznosítását tovább javítja a barcsi és gyurgyeváci víz­lépcső megépítése. Gyurgye- vácon várhatóan 1987-ben kezdődik és 1993-ban fejező­dik be a vízlépcső építése. (A munkákban 1990-től a magyar fél is részt vállal.) A vízlépcső építésének célja az energiatermelés, az árvíz- védelem és a folyószabályo­zás. A barcsi vízlépcső meg­építésének időpontja ma még nem ismeretes. — Mit vesznek figyelembe a településfejlesztési hozzájá­rulás alapjául szolgáló jöve­delmek kiszámitásánál? — Az egy személyre szá­mított jövedelem alapja a munkaviszonyból származó nettó, nyugdíjjárulékkal', il­letve jövedelemadóval csök­kentett kereset. A nettó jö­vedelemhez tartozik az ál­talános bérpótlék — a 310 forint — a háztáji és kise­gítő gazdaságok jövedelem- adója alá tartozó tevékeny­séget folytató személyek jö­vedelmének egy 12. részét lehet a munkaviszonyból származó nettó jövedelemhez hozzászámítani. Ha a nettó jövedelem egy személyre szá­mítva nem éri el a 2500 fo­rintot, akkor az illetőt men­tesíteni kell a településfej­lesztési hozzájárulás megfi­zetése alól. Megjegyzem, hogy az egy személyre jutó jövedelem kiszámításánál nem lehet figyelembe venni a családi pótlékot, az árvael­látást, a segélyt, a lakbér- hozzájárulást, illetve a fize­tett gyermektartási díjat. Ja­vaslom azt is, hogy a kér­dező — és mindenki, akit ez az ügy érdekel — keresse fel a helyi tanácsot és ta­nulmányozza a településfej­lesztési hozzájárulásról szó­ló helyi tanácsi rendeletet, mert az tartalmaz az általá­nos szabályoktól eltérő felté­teleket. PAPP JÁNOS, a kaposvári városi tanács elnöke felelt a következő kérdésekre. Az elnökasszony Nagy utat tett meg Novak Lászlóné az elmúlt három évtizedben. S nemcsak azért, mert az ország másik végé­ből érkezett. A pályáján 1957-ben indult, s bár idő­közben messzire került szü­lőhelyétől, hű maradt a szö­vetkezeti mozgalomhoz. Je­lenleg az öreglak! takarék- szövetkezet igazgatósági el­nöke. Felettesei, kollégái meg­bízható, jó szervezőkészségű vezeiőnak tartják. Olyan­nak, aki egyéniség, akinek a szavára érdemes figyelni és érdemes meghallgatni a munkáiról, a tanulásról, az emberi kapcsolatokról alko­tott véleményét is. A dicsérő szavak hallatán szerényen tiltakozik, majd hozzáteszi: — Bizonyára van alapja a bizalojmnak, hiszen szá­mos fontos .tisztségre meg­választottak és sokszor ki­kérik a véleményemet ki- sebb-nagyobb döntések előtt. Nagy szó, tudom, de nekem az életet jelenti a szövet­kezeti mozgalom. Ez a kaip­csolat nem újkeletű: még otthon, Nógrádban kezdtem el dolgozni.: áfész-kereskedő­ként indultam a pályán. 1963-ban kerültem ebbe a megyébe. Az ok egyszerű: idevalósi a férjem. Előbb Somcgyváron voltam üzlet­vezető öt 'évig, majd 1968- ba.n ráálltaim a takarékszö­vetkezeti mozgalom legalsó lépcsőfokára. Előbb betét­gyűjtő, aztán könyvelő, fő­könyvelő lettem és két éve elnök. — Ez azért valamivel las­sabban ment, bizonyára mint ahogy hangzik. Meg kellett barátkoznia az itteni emberekkel, szakáisoktkai, a környezettel. — Nem volt nehéz. Na­gyon jó tapasztalataim van­nak a somogyi emberekről. Szívélyesen fogadtak, s most már nyugodtan mondhatom azt is: befogadtak. — A kereskedőtanulötól az elnökségig látszólag na­gyon egyszerű volt az út. Erre szokták azt mondani, hogy töretleni, felfelé ívelő .pálya. műsorához érkezett kérdésekre Áz együttműködés I ■■ I ■■ ■■ r II kölcsönös eraek — A kaposvári erősítő ál­lomás a 7-es csatornán üze­mel és ezt esetenként zavar­ja egy osztrák adó. Nem le­hetne másik csatornára állí­tani a kaposvári átjátszó adót? (Nagy Gábor, Kapos­vár). — A frekvencia kijelölését nemzetközi egyezmény alap­ján végezte el a posta. A posta zavarvizsgáló üzeme kivizsgálja, hogy miként za­varja a 7-es csatornát, vagy műsorát az osztrák adó és ha ez a zavarás erősebb a megengedettnél, akkor an­nak a lehetőségét is meg­vizsgálják, hogy más csator­nára átállítható-e a Magyar Televízió műsorát sugárzó kaposvári átjátszó adó. A bejelentőt tájékoztatjuk a zavarvizsgálat eredményé­ről. — Mikor kaszálják le Ka­posváron a füvet a családihá­zak előtt? (Névtelen kérdés a 11-550-es telefonról). A várost öt körzetre osz­tottuk, a belvárosban és a legforgalmasabb területe­ken gyakrabban, a kevésbé forgalmas területeken pedig ritkábban lesz fűkaszálás. A Városgazdálkodási Vállalat­tal — a terület elhelyezke­désétől függően kettőtől ti- zenötszöri kaszálásban álla­podtunk meg. A családi há­zakban élőktől azt is kér­jük, hogy társadalmi mun­kában segítsék rendben tar­taná a közterületeken a fü­vet. — Mikor lesz meg a szín­házpark felújítása és kinél rendelte meg a város a ter­veket? — A színházpark felújí­tásának terveit társadalmi munkában készítette el a városi főkertész. Ennek alapján — anyagi lehetősé­geinket figyelembe véve — négy év óta végeztünk ott felújítási munkákat. A séta- utak szegélyezése a múlt év őszén befejeződött. Végez­tünk egyéb kertészeti mun­kákat és füvesítést is. Az a tervünk, hogy a színház épületének rekonstrukciója után a teljes környezetet — az épület körül is — és a park más területein is fel­újítsuk. DB. GÁTI ISTVÁN, a sió­foki tanácselnök felelt a kö­vetkező kérdésekre. — Mi történt a siófoki vá­rosközpont rendezésre kiírt országos pályázattal? (Böröcz József, Siófok). — 1986. júniusában lesz a benyújtott pályázatok elbírá­lása, a bizottságban részt- vesznek a minisztériumok, az országos hatáskörű szer­vék, a megyei és a siófoki városi tanács szakemberei. — Milyen elképzelések vannak az idegenforgalmi szolgáltatások fejlesztésére Siófokon? — A város Vili. ötéves ter­ve, illetve a hosszú távú te­lepülésfejlesztési terv részle­tesen foglalkozik az idegen­forgalmi szolgáltatások fej­lesztésével, az idegenforgal­mi vonzerő növelésének le­hetőségével, érdemes ebből kiemelni azt, hogy a Batthy­ányi utcában és a környéken megoldódik a csapadékvíz­elvezetés gondja. Erre a ta­nács, illetve a társulat 45 millió forintot költ. A sóstói fizetőstrand bővítése 11 mil­lió forintba kerül. Szerepel a tervben az északi teher­mentesítő út, valamint az Er­kel Ferenc utca burkolatá­nak kiépítése, erre 22 mil­lió forintot kívánunk költe­ni. Az üdülőterületeken az utak egy részére szilárd bur­kolat kerül és mintegy 1,5 millió forintért vásárolunk köztéri szobrokat. Szerepel a terveink között a városi kép­tár és a városi múzeum ki­alakítása, és végleges helyet kívánunk biztosítani a Kál­mán Imre-kiállításnak azzal, hogy a szülőházba telepít­jük. Jelentős beruházásokat terveznek a városban az ide­genforgalomban és a ven­déglátással foglalkozó válla­latok is saját fejlesztési le­hetőségeiket felhasználva. — A településfejlesztési hozzájárulást nem szavazta meg a város lakossága. Ter­vezi-e a tanács azt, hogy köl­csönt vesz fel, vagy lakossá­gi kötvényt bocsát ki? — Siófok VII. ötéves ter­ve pénzügyileg megalapozott. Kötvénykibocsátásra, illető­leg hitel felvételére csak ak­kor lesz szükség, ha — elő­re nem látható okok miatt — nem a tervnek megfelelő­en alakulnak a város pénz­bevételei. — Van-e lehetőség Siófo­kon egy városfejlesztő—szé­pítő társadalmi egyesület alakítására? — Jónak tartjuk az elkép­zelést és a tanács vezetői tá­mogatják és segítik egy vá­rosszépítő, városfejlesztő egyesület létrehozását Sió­fokon. Tizenkét év ú ezelőtt tár­gyalta a megyei pártvégre­hajtó bizottság a szövetke­zetpolitikai irányelvek meg­valósulásának somogyi ta­pasztalatait s az elért ered­mények elismerése mellett felhívták a szövetkezetek és az érdekképviseleti szervek figyelmét a fontosabb fel­adatokra. Mi történt azóta? Erre a kérdésre keresett választ teg­napi nagyatádi ülésén a so­mogyi szövetkezetek koordi­nációs bizottsága, amelynek soros elnöke, Bogó László a vendégek között üdvözölte dr. Fenyő Istvánt, a megyei pártbizottság osztályvezető­jét. Mindhárom szövetkezeti ágazat számottevően fejlő­dött: emelkedett a termelés színvonala: javult a lakos­ság ellátása, a szolgáltatás. Erről szóltak az érdekképvi­seleti szervezetek és a meg­hívott szövetkezetek vezetői. Manapság mindenki a sa­ját gazdasági eredményei­nek növelését tartja a leg­fontosabbnak: ahogy Horváth István, a nagyatádi termelő- szövetkezet elnöke mondta, igyekszik mindenki a saját pecsenyéjét sütögetni, okos kompromisszumra ritkán van példa. Az írásos előterjeszté­sekből, a felszólalásokból is kitűnt, hogy esetenként vélt vagy valós sérelmek szabnak gátat a kölcsönösen előnyös együttműködésnek. Akadnak természetesen figyelemre méltó kezdeményezések is. Prunean Sándor, a nagyatá­di autójavító kisszövetkezet elnöke ilyeneket említett. Partneri kapcsolatot alakí­tottak ki a barcsi alkatrész­Az Országos Vízügyi Hiva­tal tegnap sajtótájékoztatót tartott, amelyen Juhász Endre főosztályvezető is­mertette a nyári vízszolgál­tatás előkészítésére tett erő­feszítéseket és áttekintést adott a meleg hónapokban váriható ellátásról. Elmondta, hogy a települések vízmüvei­nek dolgozói az előkészüle­tek során majdnem 30 ezer kilométer hosszú vezetéket tisztítottak meg a lerakódá­soktól, valamint 29 ezer kü­lönböző szerelvényt, 1520 szi­vattyút, 436 kutat javítottak meg. A tavaszi időjárás is kedvezett, a csapadék hatá­sára ugyanis megteltek a a hegy és dombvidéki víztá­rolók. feltöltödtek a karsztvi­beszerző gazdasági társaság­gal, a görgetegi termelőszö­vetkezettel, az áfésszel és a tsz-kerrel. Vermes Gábor, a Komfort ISZ elnöke arról beszélt, hogy számtalan jó ötlet született már, de nincs, aki tovább vigye, megvaló­sítsa azokíaít. Sokszor meg sem keresik egymást a szövetke­zetek vezetői. Most, a szövetkezeti kong­resszusok előtt nehéz lenne konkrét feladatokat megje­lölni, de azok lezajlása után egyebek között erre is vissza kellene térni. Nemes István, az atádi termelőszövetkezet elnökhelyettese önkritiku­san mondotta: ők is hibásak abban, hogy a kapcsolataik olyanok, amilyenek. Lényegi változásokhoz szemléletvál­tozásra is szükség van. Ter­mészetesen csak a realitá­sokkal szabad számolni. Bi­zonyára jó lenne, ha a kör­nyékbeli gazdaságok össze­fognának egy-egy közös üzem építéséért, de ennek nincse­nek meg a feltételei — van­nak viszont olyan, „aprósá­gok”, mint például a szövet­kezeti tagság érdekeinek jobb szolgálata, amely beruházás nélkül is hozhat eredménye­ket. A falvak termelőszövetke­zeteinek tagjai többnyire áfész- és takarékszövetkezeti tagok is. Mindennapi gond­jaik megoldásának segítése csupán azt igényelné, hogy .tárgyalóasztalhoz üljenek a vezetők. Rendszeresebben, mint ahogy eddig tették: az együttműködés alapvető ér­deke a kölcsönös előnyök ke­resése legyen. N. J. zet tartó földalatti vízadó ré­tegek és a folyók egyenlete­sebb vízjárása javította a fel­színi vízművek és a parti szű­résű kutak vízbeszerzési lehetőségeit. Ezért országosan a vízművek teljesítő képes­ségének teljes hasznosításá­val számolnak. Az ország vízmüvei napi 5 millió köb­méter víz szolgáltatására képesek, várhatóan azonban a legnagyobb napi fogyasz­tás sem haladja meg a 3,7— 4 millió köbmétert. Az idei nyáron a tavalyi­nál 88-cal több, összesen 1972 kisebb-nagyobb telepü­lés lakói részesülnek vezeté­kes ivóvízellátásban, és túl­nyomórészt a legnagyobb fo­gyasztás idején sem lesz víz­hiány. Továbbra is gond azonban1, hogy 270 települé­sen — bár a tavalyinál há­rommal kevesebb helyen — a nyári fogyasztási csúcs ide­jén átmeneti vízhiány és en­nek megfelelően időszakos korlátozás, elsősorban lo- csolási tilalom elrendelése lehetséges. Főként Heves, Hajdú-Bihar és Békés me­gyében, valamint a főváros környékén, továbbá egyes üdülőterületeken kel] szá­molni átmeneti ellátási za­varokra. A fővárosban kiegyensú­lyozott vízellátással lehet számolni. A magas házak fel­ső emeletein gyakran ta­pasztalt víznyomásesés vár­hatóan ritkábban fordul majd elő. Kőbányán két víz­torony épült, és ezek ebben a térségben és Csepelen ja­vítják a szolgáltatást. A Balaton térségében a múlt év nyara óta belépett a szolgáltatásba a napi 12 500 köbméter vizet adó fonyódi felszíni vízmű, Siófokon pe­dig víztárolók épültek, ame­lyek a kiegyenlítettebb ellá­tást szolgálják. Az utóbbi években történt szennyvíz­tisztítási és -elvezetési, "a- lamint egyéb beruházások hatására jelentősen javult a Balaton vizének minősége. — Igen, (tulajdonképpen annak nevezhetjük. De sok. munka és sck tanulás is van mögötte. Ezt nem pa­naszképpen mondom, mert önként, szívesen vállaltam. A gimnáziummal 'kezdődött, utána kétéves szakmai to­vábbképzésen vettem részt, elvégeztem a marxista—le­ninista egyetemet, most pe­dig a mérlegképes könyvelői vizsgára készülök. — Mi késztette a folya­matos tanulásra? — A takarékszövetkezet olyan lehetőséget adott, hogy azzal mindenképpen élni kellett. A fokozatos fejlődés is ösztönzőleg ihatott, az, hegy meg tudjak felelni a murikakörömnek. No, meg az önérzetem .is hajtott, hogy utolérjek másokat, hoz­zá tudjak szólni a szövetke­zeti mozgalom tagjait foglal­koztató kérdésekhez. — Hogyan vélekedik a munkahelyiéről ? — Ha azt mondom, sze­retnék innen nyugdíjba menni, már azt is elmond­tam, hogy jó helyem van. Nagyon jó a kapcsolatunk a tagsággal. Dolgos, takarékos emberék laknak a falúban és a környékén, ahol kiren­del tségünik van. Egyébként 12 község 14 ezer lakosa tartozik hozzánk; a betétál- lomáíny az elmúlt tíz évben 19 millió forintról 86 mil­lió forintra emelkedett, te­hát szép eredményt értünk el. Nekem nagy öröm, hegy ennek a szövetkezetnek le­hetek az elnöke és ilyen, jó ■kollégákkal dolgozhatom együtt. — Mi a szépsége ennék a munkának? — Szeretem az embereket, örülök, ha segíthetek raj­tuk. És annak is, ha ered­ményeket érnek el. Minden­kire van időm, szívesen meghallgatok bárkit aki fel­keres. Tudom, ma nem di­vat elégedettnek lenni, mégis azt mondom, az vagyak. A magánéletemmé!, a közéleti munkámmal, azzal, hogy megbecsülnék, számítanak rám. És ezt köszönöm. Nagy Zsóka A nyári ivóvízellátás

Next

/
Thumbnails
Contents