Somogyi Néplap, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-05 / 131. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LÁPIÁ XLII. évfolyam, 131. szám Ara: 1,80 Ft 1986. június 5., csütörtök Ai élet minősége és a környezet A környezet védelme oszt­hatatlan, az egész emberiség­re háruló feladat. A káros szennyeződések ugyanis nem tisztelik az országhatárokat. Hiába oldja meg bármelyik állam a maga határain be­lül levegőjének, vizeinek vé­delmét, ha szomszédai nem tartják be a környezetvédel­mi előírásokat. Ezért a nem­zetközi együttműködés nélkü­lözhetetlen. A környezetvédelmi köve­telményeket átfogóan első íz­ben a stockholmi világkon­ferencián fogalmazták meg. Ott nyilvánították környezet- védelmi világnappá minden év június 5-ét. 1915-ben a helsinki záróokmány részle­tesebben körvonalazta a nem­zetközi együttműködés alap- elveit. Az elmúlt évben olyan magas szintű politikai esemé­nyeken is foglalkoztak a kör­nyezetvédelemmel, mint a Varsói Szerződés Politikai Tanácsadó Testületének ülé­se, vagy a novemberi genfi szovjet—amerikai csúcsta­lálkozó. A környezetvédelem ügye — a gazdasági nehézségek el­lenére — egyre inkább a kor­mányok és a társadalom fi­gyelmének középpontjába került. Az emberiség csak a legutóbbi években döbbent rá, hogy tevékenységével visszafordíthatatlanul meg­változtathatja az atmoszférát. Folyamatosan növekszik a légkör széndioxid tartalma, s ez a hőmérséklet emelkedé­séhez és kedvezőtlen éghaj­latváltozásokhoz vezethet. Mindez az erdők világmére­tű csökkenésével és a fosszi­lis tüzelőanyagok elégetésével hozható összefüggésbe. A kén- és nitrogénoxido- kat tartalmazó szennyező gázok több ezer kilométer tá­volságra is eljutnak és sa­vas csők formájában okoz­nak nagyméretű károkat. Pusztulnak az erdők, sava- nyodnak a termőtalajok és az élővizek. Pedig az édes­víz az élet alapvető föltéte­leinek egyike. Bár a világ egyes részein ma a korábbi­nál jobban hozzájutnak a víz­hez és javult a víz minősé­ge is, összességében azonban nőtt az egészséges ivóvízzel el nem látott régiók száma. A világ fejlettebb részein pe­dig egyre szembetűnőbb a vízkészletek korlátozottsága. A közelmúltban hatvan or­szág képviselői tanácskoztak Párizsban a világ erdőinek aggasztó helyzetéről. A „Sil­va konferencia” arra hívta fel a világ figyelmét, hogy a földön már nem fogyhatnak tovább az erdők az ökológiai egyensúly és az emberiség létének súlyos veszélyezteté­se nélkül. Ez a probléma már az egész emberiséget sújtja! Napjainkban majd ezer emlős- és madárfajt veszé­lyeztet a kipusztulás, a virá­gos növényfajok 10 százalé­kával lett szegényebb a Föld, mint volt a századelőn. A legnagyobb veszteség a tró­pusi őserdőket érte. Területük évente mintegy 10 millió hektárral csökken, s közben nő a sivatagoké. Egyre na­gyobb gond a talajpusztulás és a talajok kémiai leromlá­sa, a szikesedés, savanyoso- dás. Ugrásszerűen emelke­dett a növényvédő szerek felhasználása közben a kár­tevők ellenállóképrssége. A városok, települések, utak, gyárak a mezőgazdasá­gi területek kárára terjesz­kednék. Rohamosan előretört a városodás. A világ népes­sége jelenleg 4,1 milliárd, a városlakók száma csaknem 2 milliárd. Az ezredfordulón kétszer annyian élnek majd városokban, mint a 80-as években, köztük 1 mllliárd- nylan tiszta ivóvíz nélkül. A környezetvédelmi gondo­kat az elmúlt években egyre jobban felismerte és megis­merte az emberiség. Ismerik a megoldások lehetőségeit is, bár ezeket gyakran hátráltat­ják a szűkös erőforrások, a gazdasági ellenérdekeltség és a tájékozatlanság. Pedig az emberi környezet megóvása életbevágóan fontos. Sikerre csakis az egész társadalom összefogásával és nemzetközi együttműködéssel számítha­tunk. A környezeti ártalmak enyhítésének legfőbb föltéte­le a fegyverkezés csökkenté­se, a leszerelés, a nemzetkö­zi _béke és biztonság fokozá­sa. A háborúk egyben kör­nyezeti katasztrófát is jelen­tenek. A vegyi és biológiai fegyverek helyrehozhatatlan környezeti károkat okozhat­nak, nem is szólva egy nuk­leáris háborúról, amely ha­talmas cmberáldozat mellett elrettentő környezeti és kli­matikus következménnyel járna. Világos, hogy az élet minőségének javulása elkép­zelhetetlen a környezet mi­nőségének fenntartása, javí­tása nélkül. Dr. Tarján László ímegyei tanács környezet- és természetvédelmi titkára Kádár ]ános fogadta Kína külügyminiszterét Elfogadták a hetedik ötéves tervet Üj középiskolák a megyeszékhelyen Kevesebb állami lakás épül Kaposváron Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, az Elnöki Tanács taigja szerdán a Központi Bizottság székházában szívé­lyes, elvi társi légkörű talál­kozón fogadta Vu Hszüe- csient, a Kínai Kommunista Párt 'Politikai Bizottságának tagját, ál.latmtanácsost, a Kí­nai Népköztársaság külügy­miniszterét, A megbaszélsen kölcsönö­sen tájékoztatták egymást a két ország szociálisul építő- munkáijáiród, véleményt cse­réltek a nemzetközi élet néhány időszerű kérdéséről éis méltatták a magyar—kí­A ‘kalászos gabonák fajta­bemutatóját tartják a Pécsi Állami Gazdaságban. A részt­vevők előadásokét, hallhat­nak a gabonatermesztés biológiai alapjairól, a dél- dunántúli gabcnavetőrnag- eUáiták helyzetérő 1. Somogybán százezer hek­tár körüli területen termel­nek évente kalászost. Rei- senger József, a VÉV dom­bóvári területi, központjának főmérnökétől. Vetőmagvá- liasZitákról, az öllátás várha­tó kilátásairól érdeklődtünk. Elmondta: az őszi kalászo­sok vetőmagjából a múlt éviben Baranya, Tolna, So­mogy együttvéve több mint 30 ezer tonnát vett, ennél azonban jóval több fémzá­rolt magot értékesítenek. Az utóbbi három éviben a ke­reslet az őszi búzán, belül a korai étkezési fajták felé totód‘Ott el. Az ország más részéről a szaporító anyagon kívül alig kellett vetőmagot hozni. — A karai érésű étkezési búzák fajtaválasztékát mi is, a gazdaságók is jónak ítélik meg, ezek a fajták korszerűek, nem véletlen, hogy arányuk az 1983. évi 35,3 százalékról 50 százalék felé nőtt. A középérésű faj­ták közül örvendetesen nagy nai kapcsolatoknak az el­múlt érvekben bekövetkezett fejlődését. Viu Hszüe-csiem átadta a kínai pért és kormány ve­zetőinek Kádár Jánoshoz intézett baráti üdvözletét, amelyet atz MSZMP főtitká­ra viszonzott. Lázár György, a (Minisz­tertanács elnöke ugyancsak fogadta a kínai külügymi- ndisztert. * * * Vu Hsaüe-csien hivatalos, bárót! látogatása befejietaté- vel szerdán elutazott Buda­pestről. az érdeklődés az MV—12-es iránt, amíg azonban ebiből minden igényt kielégíthe­tünk, az ugyancsak kedvéit GK Zo;mbor fajtából erre csak j'öyő.re nyílik lehető­ség. — Ami, aiz idei őszi veté­seket illeti, vállalatunk meg­ítélése szerint nem lesz za~ var a vetőmag ellátásban — ez nemcsak a búzára, hanem a rozsra és az őszi árpára is vonatkozik —, ami azon­ban mégis gondot okozhat, az a saját termésből vetési céliHal visszatartott magvak minősége: számos üzem nem vizsgáltatja meg, nem tisz­títja ezeket a magvakat. Az ilyesfajta költségkímélés meggondolatlanságot takar, a központi, vetemagforgal- mazásból származó vetőmag ellenőrzésé ugyanis a búza- termelés eredményességét teszi kockára. Az idén is ki­elégít jiüik az éviről évre nö­vekvő csávázási igényeket: betakarítás után a vetőmag- alapanyagot a növényvédő állomásokká] megvizsgáltat­juk és a kapott szakvéle­mény jyzerini kiszolgáljuk az őszi vetésű kalászosok csá­vázott magijaival a somogyi gazdaságokat. H. F. Közel egyéves vita során alakultak ki a VII. ötéves terv kaposvári településfej­lesztési célkitűzései. A tele­pülésfejlesztési tervjavasla­tot tegnap vitatta meg a ka­posvári városi tanács. A leg­fontosabb célkitűzések így fogalmazódtak meg: a város a népgazdaság helyzetének és követelményeinek megfe­lelően fejlődjön, úgy, hogy a minőségi fejlődés álljon előtérben a dinamikus nö­vekedés helyett. Ezt indokolja, hogy a VI. ötéves tervben Kaposvár la­kossága nem növekedett. A tanács a hetedik ötéves terv­ben a mintegy 8 milliárd 167 millió forinttal gazdálkodik. A fejlesztésekre fordítható összegből jelentős pénzt köl­tenek a lakásellátásra. A ta­nács jelenleg 1800—1800 igénylőt tart nyilván. A terv­időszakban 2400—2700 lakás megépítésével számolnak. Ez kevesebb, mint amennyi a VI. ötéves tervben készült. A lakásépítésből most jóval ki­sebb arányban részesedik a tanácsi beruházású lakás­építés: az összesnek az egy­negyede lesz ez, míg a többi családi otthon magánerőből készül majd el, A telepszerű építés a már elfogadott: területeken folyta­tódik. A Toildi lakótelepen felkészült az Április 4. utcá­ban pedig épül 105 lakás. Folytatódik a Búzavirág ut­cai beruházás; itt 242 lakás­sal lehet számolni. Az Arany János utcában a tervidőszak­végéig 400 lakás épül és vár­hatóan ugyanennyit adnak át a Kanizsai utcában is. Is­mert már, erről is hallhat­tunk a tanácsülésen, hogy a tervidőszakban megkezdő­dik a Kisgáti lakótelepen az első 400 lakás építése. Elméleti tanácskozás Elméleti tanácskozás kez­dődik ma az MSZMP KB Politikai Főiskoláján a Bé­ke és szocializmus folyóirat­tal közösen ,,A dolgozók részvétele a szocialista vál­lalat irányításában" címmel. A tanácskozáson 13 kom­munista és munkáspárt szakéirtői, valamint ai folyó­irat szerkesztőségének kép­viselői vesznek részt. Ugyancsak jelentős feladat lesz az oktatási-művelődési intézmények bővítése, főként a középiskolai kapacitás nö­velése. A tervidőszakban új általános iskola nem épül, el­lenben a demográfiai hullám indokolja, hogy egy új 16 tantermes gimnázium nyissa meg kapuit 1990-ig. Iskola- bővítés lesz a Munkácsy gimnáziumban, amely 30 mil­lió forintba kerül. A volt Gárdonyi iskoflát pedig épí­tőipari szakközépiskolává alakítják. A VII. ötéves terv­időszakban fedél alá kerül a sokat emlegetett Táncsics gimnáziumi tornaterem Is. Nemcsak középiskolai helye­ket kell növelni, hanem a kollégiumi helyek számút is emelni kell, ezért irá­nyoztak elő a Latinca kollé­giumban 60 személyes növe­lést. Tovább folytatódnak a vá­ros-rekonstrukciós munkák. Erről a tanácsülésen nem csak Farkas István általános tanácselnökhelyettes szóbeli kiegészítésében hallhattunk, hanem erről szól többek kö­zött az egyik hozzászóló ta­nácstag is. A lakóházfelújítások sürge­tő voltuk ellenére kisebb ütemben folytatódnak majd, és az út- és hídépítések is átgondoltabbak lesznek, mint az elmúlt tervidőszak­ban. A településfejlesztési terv véleményezése egyúttal együtt zajlott a város és környéke terület- és telepü­lésfejlesztési koncepcióinak ismertetésével. Itt hallhat­tunk a Desedai kemping ter­vekről és a vizisport-bázis építéséről, amelyekre a vá­rosi településfejilesztési terv részletes ismertetésével együtt visszatérünk majd la­punkban. Sarlós István látogatása a III. kerületben Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Országgyűlés elnöke tegnap a főváros III. kerü­letébe, Óbudára látogatott. A 'kerületi pártbizottságon Sarlós István találkozott a Vizsgáznak a kalászosok Fajtabemutató — somogyi érdekeltséggel Tabi tátrak Az idei szezonban már a boltokban lesz a tabi Kempingcikk Gyár új tí­pusú, tömlővázas sátra, amelyet három méretben készítenek. Az új tartó- szerkezet már három at­moszféra nyomásnál tart­ja a sátrat, felállítása egy pumpa segítségével per­cek alatt elkészül. A nap­ellenzővel is felszerelhe­tő négyzet alakú sátrak­ból Hollandiába, Auszt­ráliába és az NSZK-ba is exportálnak. helyi páTtvégréhaijtó bizott­ság tagjaival, a kerület tár­sadalmi és tömegszervezeti veze tő ivei. o rsz ággyű lesd kép - viselőkkel. Sarlós István ellátogatott «I Kiváló Vállalat és a Nem­zetközi imunkaverseny élen­járó vállalata címmel kitün­tetett budapesti Rádiótech­nikai Gyárba. A program a Békásmegyeri lakótelep meg­tekintésével folytatódott. Az Országgyűlés elnöke felke­reste a Csobánka téren épü­lő gimnáziumot, az új szak­orvosi rendelőintézetet, va­lamint a Faizs Dezső utcai általános iskolát. A program befejezéseként Sarlós István aktívaéntekez- letet tartott időszerű politi­kai kérdésekről a kerület párt, társadalmi és gazdasá­gi vezetői, aktívái részére.

Next

/
Thumbnails
Contents