Somogyi Néplap, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-27 / 150. szám
1986. június 27., péntek Somogyi Néplap 3 Tanácskozott az Országgyűlés nyári ülésszaka A honvédéi Yni bizottság nevében szorgalmaizita a tisatii állomány nagyabb megbecsülését, a tiszti pálya vonzóbbá tétedét, helyének és szerepének meghatározását a társadalom életében. Karakas László Hajdú megyei, Takács Imréné Csomgnád megyei,, Bak István Bács-Kis|kiun megyei, Ancsin Károly Bélkés megyei, Eck Tibor Komárom megyei képviselő felszólalása után a tanácskozás elnöke a vitát lezárta, és ismét megadta a szót a honvédelmi mjiiniszitennefc. Kárpáti Ferenc miindenek- élőltt megköszönte a törvény végrehajtását taglaló beszámoló, illetve a honvédiéllmi téma iránti figyelmet és ér- déklőidiésit. Határozathozatal .következett: az országgyűlés az 1976. évi I. törvény végire- ha'jtájséról elhangzott miniszteri beszámolót, vala- m'imit a vitáiban elhangzottakra adott vállaszít jóvá- háigyólag tudomásul vette.. 'Ez|t követően a napirend hainmadilk témájának megtárgyalásával fodytaiKta és fejezte be munkáját az országgyűlés. Az Országgyűlés Sajtóirodája közli (Folytatás io 2. oldalról.) Néphadseregünk a Vairsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek elismerj, megbecsült tagja. Hadseregünk megítélésében meghatározóinak tartjuk lerfcölcsi- poliiitilkaii egységét, hazánkhoz, szocialista társadalmi rendszerünkhöz való hűségét, a néppel váló össizefor- rottsélgá't. Mindez hadseregünk szocialista jeHlegébőil fákad, s ennek érvényes íté- sét, á]palásá|t féladaltaiinlk között mindenkor első helyre állítjuk. Hadsenegünk jellegéből fakad az is, hogy dolgozó népiünk a szorosan vett katonai feladatokon túl is mindenkor számíthat katonáink helytállására, keze munkájára, ha azt aiz ország', a társadalom boldqgullása megkívánja.. Megtisztelő feladatunk az is, hogy a katonai szolgálat ideje alatt folytassuk a felnövekvő ifjú nemzedék szocialista szellemű nevelését. A fiatalokat a katonai szolgálat alatt hazaszeretetre, a nép iránti hűségre, a rend és a fegyelem tudatos vállalására, szocialista emberi értékeik kibontakoztatására neveljük. Katonáink túlnyomó többsége a kezdeti nehézségeken túljutva fegyelmezetten és odaadással teljesíti szolgálatát. Több mint 70 százalékuk önkéntesen, részt vesz a kiképzést, a rendet elősegítő versenymozgalmakban, s több ezren érik el a másfél év alatt egy-két, vagy három esetben is a nagyon magas követelményekhez kötött „Néphadsereg Kiváló Katonája”_eímmeI. Nagy gondot fordítunk a fiatalok általános és szakmai műveltségének fejlesztésére is. Jelentős a hadseregen belüli szak- és betanított munkás-képzés, valamint a különleges gépkezelői tanfolyamok rendszere. Évente mintegy 3500 fiatal szerzi meg katonai szolgálati ideje alatt a szakmunkás, betanított munkás képesítést. Azok számára, akik valamely ókból nem fejezték be az általános iskola 8. osztályát, lehetővé tesszük, hogy a kiképzés mellett a Művelődési Minisztériummal közösen kialakított rendben — a katonai szolgálat alatt — tanuljanak és pótolják elmaradásukat. Itt vetném fel a katonák egészségi állapotával összefüggő gondunkat is. Jelentős azoknak a fiataloknak a száma, akik már a sorozásnál „szolgálatra alkalmatlan” minősítést kapnak, vagy csak korlátozott mértékben alkalmasak, s az erős fizikai megterhelést igénylő kiképzési és testnevelési foglalkozások alól felmentést kell kapjanak. tA szolgálat során pedig további 3—4 százalékukat kell egészség- ügyi okokból leszerelni. A betegségek ezeknél a fiataloknál főként ideg-, mozgásszervi, szív és érrendszeri, emésztőszervi bántal- makban jelentkeznek. Ez komoly társadalmi és ezzel együtt a honvédelemre is kiható gondokat okoz. A fiatalok katonai szolgálatra való felkészítésben jelentős szerepet tölt be a honvédelmi oktatás, amelynek az elmúlt években ugyancsak kialakult a rendszere, létrejöttek legszükségesebb személyi és tárgyi feltételei. Kárpáti Ferenc a továbbiakban megállapította: hazánkban a törvény által szabályozottan érvényesül az általános hadikötelezettség. Ennek alapján a férfiak meghatározott módon katonai szolgálatra kötelezettek. A nők azonban csak háború idején és bizonyos szakterületeken teljesítenek fegyver- nélküli katonai szolgálatot, összeírásuk békeidőben nem jár együtt szogálati kötelezettséggel. A sorkatonai szolgálat ma már egységesen 18 hónap. Tizennyolc hónapos szolgálati idővel számolunk a főiskolai és egyetemi hallgatók esetében is. Közülük az egyetemi előfelvételis hallgatók megosztottan, egyrészt az egyetemi tanulmányok megkezdése előtt, majd befejezése után teljesítik szolgálatukat. Annak érdekében, hogy az egyén és a társadalom érdekét jobban összhangba hozzuk, a Művelődési Minisztériummal közösen tanulmányozzuk annak lehetőségét, hogy azokon az egyetemeken, amelyek a hadsereg szempontjából közvetlenebbül hasznosítható képesítést nyújtanak, az egyetemre felvételt nyert hallgatóknak lehetővé tennénk a választást: tanulmányaik előtt, vagy után kívánnak-e szolgálati kötelmeiknek eleget tenni. Szolgálati időkedvezmények alapvetően csak szociális megfontolásból lehetségesek. Tizenkét hónapos katonai szolgálat után szerelhetnek le azok a katona- fiatalok, akiknek két gyermekük van, s a harmadik gyermek megszületése esetén — az addig leszolgált időre való tekintet nélkül — azonnal sor kerül a leszerelésükre. A kedvezmények körébe tartozik az is, hogy a nős és egyéb családi okok miatt nehezebb helyzetben levő sorköteleseket lehetőleg a lakóhelyükhöz közeli alakulatokhoz hívjuk be. Igaz, egyes esetekben erre honvédelmi érdekből, vagy egyszerűen azért, mert a lakóhelyhez közeli alakulat nincs, nem kerülhet sor. Azok a hadköteles férfiak, akik sorkatonai szolgálatot nem teljesítettek, tartalékos képzésre, akik pedig már eleget tették sorkatonai szolgálati kötelezettségüknek, tartalékos továbbképzésre hívhatók be törvényben szabályozott módon. Az állampolgári kötelezettség érvényesülésének ma- gasfokú megnyilvánulását tapasztaljuk a tartalékos katonák túlnyomó többségénél, ahogyan eleget tesznek honvédelmi kötelezettségeiknek. A polgári védelem szerepe és jelentősége a társadalom egészében — a lakóterületeken és a munkahelyeken egyaránt — ismertté vált. A hazai és a nemzetközi polgári védelmi gyakorlatokon, az elemi csapások okozta károk elhárításában a polgári védelmi szervezetek és a lakosság mindenkor áldozatkészen, példás helytállással vették részt. A miniszter ezután emlékeztetett arra: amikor tíz évvel ezelőtt a honvédelmi törvényt elfogadták, a világ éppen az enyhülés tényét és kibontakoztatásának további módjait megfogalmazó helsinki megállapodás után volt, és abban bízott, hogy az enyhülés folyamatát a katonai szférában is meg lehet teremteni. — A szocialista világ, mindenekelőtt a Varsói Szerződéshez tartozó testvéri országok nagy erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy ez a rémény valósággá váljon. A szovjet kormány, a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének erre irányuló kezdeményezései azonban ez ideig nem találtak kellő fogadtatásra, megértésre. Az Amerikai Egyesült Államok és a NATO felelős tényezői megegyezés helyett a konfrontá- ciós lehetőségek megteremtését és kiaknázását állították tevékenységük középpontjába. Leszerelés helyett még fokozottabb fegyverkezési versenybe kezdtek, amelyet az Egyesült Államok kormánya mindinkább megkísérel a világűrre is kiterjeszteni. A szocialista országok, a testvéri szocialista közösség mint mindig, most is felelősségteljesen cselekedett. A Magyar Népköztársaság érdekei egybeesnek szövetségeseink törekvéseivel. A tíz évvel ezelőtt elfogadott honvédelmi törvény kellő keretet biztosít további feladatainkhoz, amelyek mindenekelőtt a jelenlegi nemzetközi helyzetből adódnak. Mindezzel összefüggésben fontosnak tartjuk, hogy továbbra is olyan színvonalon tartsuk fegyveres erőinket, amely megfelel mind ellenfeleink, mind fegyvertársaink mindenkori felkészültségének. Ebből bőven adódik feladat az ipar, a termelőegységek, az államigazgatás, a közoktatás és közművelődés területén egyaránt. Kárpáti Ferenc végezetül köszönetét mondott a katonafiaikat felnevelő családoknak, azoknak, akik áldozatos munkájukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy fiaik becsülettel teljesíthessék hazájuk és népük iránti kötelezettségüket. Majd így fejezte be beszédét: — Köszönetemet fejezem ki az államapparátus, a társadalmi szervezetek, a gazdasági szervek és intézmények vezetőinek és dolgozóinak, a pedagógusok nagy tömegeinek, akik munkájukkal honvédelmünk erősítését szolgálják. Végezetül engedjék meg, hogy a fegyveres erők és testületek állománya nevében megköszönjem országunk politikai és állami vezető szerveinek, az Országgyűlésnek, népünknek, hazánk biztonságáért és védelméért tett erőfeszítéseit, a rólunk való gondoskodást — mondotta, s kérte az Országgyűlést, hogy a beszámolót vitassa meg és fogadja el. Gyuricza László, az Országgyűlés honvédelmi ibi- zottságámaik eflnöke, a testü- leti ülésükön elhangzottakat össizegezve kiemelte: a nemzetközi életben a politikai és a katonai ügyiekben nem következett be a világ békeszerető népei álltai óhajtott enyhülés, sóit fokozódott a feszültség, ezért hazánkban is szükség van a honvédelem további erősítésére. A törvényhozó testület csütörtöki zárj ülésén Sarlós István elnök előterjesztésében megvitatta és elfogadta az ügyrendjének módosítására és egységes szövegére vonatkozó javaslatot. Az ügyrend elfogadásával az Országgyűlés működésiének szabályait, tárgyalási randijét az Alkotmánnyal összhlanígban, az alaptörvényben kapott felhatalmazás alapján és a kormányzati szervekkel, kialakított munkamegosztást figyelembe véve határozták meg a képviselőik. Az ügyrend egységes szövegének tervezetét a képviselők az elmúlt hetekben széles körben megvitatták. Szerepelt valamennyi megyei fés budapesti) képviselőcsoport, valamint a Jogi, Igazgatási és Igazságügyi Bizottság ülésének napirendjén. A törvényhozó testület az ezeken elhangzott 134 észrevétel figyelembevételével és megvalósíthatóságuk mérlegelésével döntött csütörtöki tanácskozásán. Kiemelünk néhány konkrét változást, magyarázatra szoruló tételt a legjelentősebbek közül. Űj pontként került a házszabályba a képviselők eskütételének előírása. Az eskü szövegének aláírásával a képviselő a haza, a nép iránti hűségre, érdekei képviseletére, az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok megtartására, az állami és a szolgálati titok megőrzésére tesz ígéretet. Számos olyan kérdéskör van, amelyben az ügyrend az egyébként már korábban kialakult gyakorlatot emeli szabállyá. Az állandó bizottságok bővülő feladatkörének ellátásához, munkájuk élénküléséhez jó alapot teremt a legfőbb népképviseleti testület belső törvénye. Ugyancsak a már kialakult gyakorlatot szentesíti új előírása, mely szerint javaslataikkal az érintett állami szervek kötelesek érdemben foglalkozni, s vizsgálatuk eredményéről tájékoztatni az indítványozó bizottságot. Az állandó bizottságok bővülő jogkörét, s a képviselői munka jobb feltételeinek biztosítását egyaránt jól példázza az az új rendelkezés, melynek értelmében a képviselő önálló indítványáról, törvénymódosító javaslatáról ülésszaki tárgyalása előtt az illetékes bizottság állást foglal. Az új szövegezésű ügyrend intézkedik az interpellációk rangjának növeléséről azzal, hogy különbséget tesz a képviselők ilyen címen benyújtható, valamint egyszerű, tájékozódó jellegű kérdései között. Az eddigi mindenkor nyílt szavazás gyakorlatának általános megtartása mellett két esetre is bevezette az új házszabály a titkos, szavazólapos választást, az Országgyűlés tisztségviselőire, illetve az országos listán megüresedett helyek betöltésére való szavazásnál. Az észrevételekkel módosított új szövegezésű ügyrend összességében megfelel a korábban jelzett követelményeknek, alkalmazkodik a törvényhozással szembeni új elvárásokhoz. Alátámasztja azt a politikai szándékot, hogy bővüljön az Országgyűlés tevékenységi köre, növekedjék az állami életben betöltött szerepe. vei korábban. Kunics József üzemvezető, amikor átvette a gyárat, azt ígérte, hogy nemcsak többet, hanem jobbat is adnak a vásárlóknak. Nem fordulhat elő, hogy másfél- vagy kétnapos kenyér kerüljön a pultokra. A jobb azt is jelenti, hogy úgynevezett finom pékáruból is több jut majd az üzletekbe és nagyobb lesz a választék. A tegnapi ünnepségre eljöttek a megye és a város párt- és állami vezetői, ott voltak a nyugdíjas pékek, akik éjszakánként emelgették a lapátot, s meghívták a szomszédos viroviticai mező- gazdasági kombinát sütőüzemének dolgozóit is. Együtt nézhettük meg, miként készül a kenyér, s együtt tapasztaltuk, milyen korszerű körülményeket teremtettek a rekonstrukció során. Az alagútkemencék az avatás pillanataiban is működtek. Ínycsiklandó illat töltötte meg az üzemcsarnokot. Nagy Jenő Gorbacsov válasza a diósgyőrieknek Mint ismeretes, Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára válaszolt a diósgyőri Lenin Kohászati Művek dolgozóinak hozzá intézett levelére. A sajtóban már nyilvánosságra került levél eredeti példányát csütörtökön, a nagyüzem kombinált acélművében rendezett aktívaértekezleten Borisz Sztu- kalin, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió magyarországi nagykövete adta át Gerzsényi Miklósnaik, az LKM pártbizottsága titkárának. Borisz Sztukalin ez alkalomból mondott beszédében elismeréssel szólott arról, hogy a diósgyőri kohászok állandóan új utakat keresnek a termelés fejlesztésére. Arra törekszenek, hogy maximálisan kihasználják a nemzetközi munkamegosztásban rejlő lehetőségeket, előnyöket. E törekvésük jegyében fejlesztik kapcsolataikat a Szovjetunió és más szocialista országok testvérüzemeivel is. Ezt követően felolvasták a diósgyőriekkel sokoldalú kapcsolatot tartó cserepove- ci és zaporozsjei kohászok táviratát, Többet és jobbat ígérnek Felavatták a korszerűsített nagyatádi kenyérgyárat Befejeződött a Somogy megyei Sütő- és Édesipari Vállalat tíz évvel ezelőtt kezdett rekonstrukciós programja; utolsó állomásaként tegnap délután Bánkuti Béla, a Sütév igazgatója átadta a felújított nagyatádi kenyérgyárat. Az üzemet még 1969-ben építették a Győri Tervezővállalat tervei alapján. Az akkor minden igényt kielégítő üzem a város fejlődésével korszerűtlenné vált, halaszthatatlan lett a rekonstrukció. Hogy mégsem történt sokáig semmi, az a pénzügyi nehézségekkel magyarázható — máshol még égetőbb gondokat kellett megoldani. Felépült a marcali, a csurgói és a barcsi kenyérgyár, bővítették a kaposvári üzemet, korszerűsítették a siófokit. Tavaly márciusban aztán sor került a nagyatádi üzemre is. Októberig a különböző külső bővítéseket készítették el, októberben pedig leállították a sütést, megszüntették a régi kemencéket, amelyekbe még péklapáttal kellett bevetni a kenyeret. Ettől kezdve a csurgói és a barcsi kenyérgyárból szállították a zsemlét, a kiflit és a kenyeret. Még a legnehezebb, hófúvásos téli napokon is időben es jó minőségben megérkezett a városba és a környező tizenhét településre harminckétezer ember mindennapi kenyere. Bánfcuti Béla igazgató ennek elismeréseként tegnap Kiváló Dolgozó kitüntetéseket és jutalmakat adott át Görög Attilának, a barcsi és Németh Józsefnek, a csurgói üzem vezetőjének. Kijutott az elismerésből az építőknek, a barcsi ÉSZKV dolgozóinak is. A tervezettnél korábban végeztek a munkával, s megteremtették annak a lehetőségét, hogy a falazással és vakolással egy- időben folyhasson a technológiai szerelés. Ezzel két hónapot nyertek a pékek. A múlt pénteken már megkezdték a próbaüzemet. A negyvennégymillió forintot igénylő rekonstrukció során két csehszlovák alag- útkemencét és egy magyar kemencét szereltek föl. A gyár kapacitása ma a kél műszakban tizennyolc tonna. Hatvan százalékkal többet termelhetnek, mint egy év
