Somogyi Néplap, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-26 / 149. szám

1986. június 26., csütörtök Somogyi Néplap 3 Társadalmi összefogás a városokért Az elmúlt hetekben vala­mennyi városi tanács elfogadta a hetedik ötéves településfej­lesztési tervet. A forintokat mindenütt a lakosság társadal­mi munkájával kívánják kiegé­szíteni. Milyen segítséget vár­nak a tanácsok a lakosságtól, és hogyan használják fel azt? Összeállításunkban erre a kér­désre kerestek választ munka­társaink. Véleményt kér a tanács BoglárlelLén a lakosság ed­dig is sok áldozatot vállalt, hogy a korálbbi nagyiközség a mai város fejlődjék. A várossá avatással együtt az igények is megnőttek, de a tenniakarás sem csökkent. Szabó József tanácselnök elmondta: — Kiemelt programja a városnak, hogy minden téren javuljon a közműhelyzet. , ente nyolc-ki terve kilométer gázvezetéknek kell megépül­nie, s a mai három száza­lékos szennyvízcsatorna-el­látottság a tervidőszak végé­re 35 százalékos lesz. Utak. járdék építését is tervezzük. Mindegyikhez kell majd la­kossági áldozatvállalás. A szennyvízcsatornára például ma lakóegységenként 35 ezer forint jut, ezt befizetni rend­kívül megterhelő, de a vár­ható eredmény is szép lesz. Boglárielle polgárai igent mondtak a szavazáskor a te­lepülésfejlesztési hozzájáru­lásra, ezt a pénzt orvosi rendelők építésére használ­juk föl, arra voksoltak az emberek. — És a város „ideigle­nes polgárai” is áldoznak nyaralóhelyükért ? — Nem kielégítő még a kapcsolatunk velük. Épp ezért július első hetének végén két fórumot is tar­tunk számukra, ott minden­ről tájékoztat juk őket és igyekszünk majd megalakí­tani Boglárielle baráti kö­rét. Kérjük majd terveink­ről az üdülők tulajdonosai­nak véleményét és szívesen vennénk új javaslataikat is. Pénzt nem kérünk, de ha netán valamit fölajánlaná­nak, azt elfogadnánk. — A pénzen kívül még mit adhatnak az emberék? — Mindig is végeztek a helybeliek társadalmi mun­kát, de a szervezés néha kissé kapkodó volt, egyszer­egyszer tartottuk a kampá­nyokat, amelyek vagy sike­rültek, vagy nem. Most, re­méljük, tudunk változtatni rajta. Szeptemberre elkészül a részletes és összefüggő közműprogram. Nagyon ide­gesítette az embereket, ha utcát vágtak föl a közmű­építők. Joggal kifogásolták ezt a polgárok. Ilyen a jö­vőben nem fordulhat elő. S amint az ezt célzó program kész lesz, több évre előre megjelöljük azt is, hogy hol lesz szükség társadalmi munkára. így minden itt la­kó megtervezheti, hogy be- lép-e az ezt vállalók közé. A tanácson eddig nem — vagy nem jól — egyeztettük a társadalmi munkát, a gaz­dálkodó szervezetek által adott segítséget és a beruhá­zásokban részt vevő vállala­tok munkáját. Mostantól egyik munkatársunk koordi­nálja a többféle cég tevé­kenységét és a lakosság ön­kéntes munkáját. Reméljük, a szervezettséggel így min­denki elégedett lesz. MEGOSZTOTT TERHEK A lakók érdekeltsége A megyei tanács elismerő oklevelét vették át a közel­múltban a barcsiak azért a munkáért, amelyet települé­sük fejlesztéséért végezték. A siker újabb munkára ösz­tönöz. Dr. Balázs Pál ta­nácselnök-helyettes elmond­ta : a következő öt évben nyolcvanmillió forint értékű támogatást várnak a város­lakóktól és a különböző vál­lalatoktól. A vállalatokat arra kérték, hogy segítsék a telefonhálózat fejlesztését, a gimnázium tornatermének építését, a szakmunkásképző és szakközépiskola bővítését, valamint a szabadidőközpont további fejlesztését. A lakosság a településfej­lesztési hozzájárulást üzlet- központ építésére és piac ki­alakítására szavazta meg. A barcsi tanács tapasztalata az, hogy az olyan feladatok meg­oldásához lehet mozgósítani legjobban, amelynek megva­lósulása után a lakosság közvetlenül érzi az előnyö­ket. Ilyen az út, a járda, a víz-, a szennyvíz- és a gáz­hálózat építése. A legfonto­sabb feladatok megoldása mellett kisebb munkákhoz is várják a barcsiak segítsé­gét; számítanak például arra, hogy az üzemek anyagot biztosítanak az intézmények felújításához, szakmunká­sokat „kölcsönöznek” a sze­reléshez. A szocialista bri­gádokat kérik az intézmé­nyek patronálására, s az óvodáknál a kisebb karban­tartásokat, a játékok javítá­sát végezzék el. A korábbi évekhez hasonlóan a szak­emberek részt vállalnak a társadalmi tervezésben, s ezzel lényegesen csökkentik a különböző munkák költ­ségeit. Mindenki erejének megfe­lelően vállal részt a város­építésből. A feladatokat évente egyeztetik az érin­tettekkel; így könnyebben igazodhatnak a lakossági igényekhez, összpontosíthat­nak a legfontosabb teendők­re. A társadalmi munka meg­becsülését bizonyítja Bar­cson, hogy a tanács által alapított kitüntetéssel jutal­mazzák azokat, akik a leg­többet tettek településükért. A strandoláshoz lapát is kell Marcaliban szinte minden fejlesztési igény csak széles körű társadalmi összefogás­sal valósítható meg. Dr. Ress Zoltán tanácselnök szerint a városi tanács ezért határoz­ta el, hogy a legsürgetőbb feladatnak a középiskolai oktatás tárgyi feltételeinek fejlesztését jelölik meg. A tanácsi tervben a gimnázi­um és közgazdasági szakkö­zépiskola nyolc tanteremmel való bővítése és teljes re­konstrukciója szerepel. Az idén, de legkésőbb jövő tavasszal megkezdik a postaforgalmi és távbeszélő­gócközpont beruházásának előkészítését is. Az itt sza­nálásra kerülő három lakó­épület anyagából bővítik a leendő zeneiskola épületét, míg a gimnázium előkészíté­séből nyert anyagból a gom­bai városrész lakóinak régi igényét, az élelmiszerbolt bő­vítését oldják meg. A posta építése csak vá­rosi összefogással valósítha­tó meg. A városi pártbizott­ság és a tanács a napokban kérte a városban működő közületeket, hogy a meglevő távbeszélő-állomásonként 40 ezer forinttal — a városi ta­nács hozzájárulását is szá­mítva összesen 30 millió fo­rinttal — járuljanak hozzá a 160 millió forintos beruhá­zás gyors megvalósításához. Egyetlen közület sem zárkó­zott el az anyagi áldozatvál­lalástól. Segítséget ígértek a város vezető szerveinek a középiskolai program meg­valósításához is: összesen mintegy félmillió forintot adtak össze a szövetkezetek, hogy a közgazdasági szak- középiskolában szeptember­től számítógép segítse az ok­tatást. Az ipari üzemek az új gépipari szakközépiskolához nélkülözhetetlen tanműhely fölszereléséhez járulnak hoz­zá tízmillió forinttal. A Mechanikai Művek több mint egymillió forintos tá­mogatást ígért a városi ta­nácsnak. A tanműhely át­alakításához a már működő szakmunkásképző tanulói ajánlottak föl több millió forint értékű társadalmi munkát. Marcali lakossága többségi szavazással úgy döntött, hogy 500 forintot fizet évenként településfejlesztési hozzájá­rulásként. Ebből a pénzből csak járdát lehet építeni. A járdaépítésben sorra kerülő utcák lakói további 500 fo­rint társadalmi munkát is megszavaztak. Így pontosan kétszer annyi járdát építe­nek Marcaliban, mint amennyivel eredetileg szá­moltak. Továbbra is igénybe ve­szik a jól bevált társadalmi munkaakciókat. Valameny- nyi marcali parkot egy-egy ottani iskola gondoz, és la­kossági összefogással a Mik­száth utcában új parkot lé­tesítenek. Ebben az ötéves tervben 75 millió forint értékű tár­sadalmi munkával számol­nak Marcaliban. Ez azt je­lenti, hogy évente 1300—1400 forint jut minden városla­kóra. A nagyatádiak szebb és gazdagabb várost szeretné­nek. Számol a tanács is az­zal, hogy a lakosság újból összefog a település gyara­podásáért. Hamvas János ta­nácselnök szerint negyven­egymillió forint értékű la­kossági és vállalati támoga­tásra van szükség, hogy a középtávú településfejlesz­tési terv valóra váljon. A nagyatádiak többsége egyet­értett azzal, hogy a tanács által javasolt strandfürdőt megépítsék a Rinya völgyé­ben, ott, ahol eddig egy használatlan, meleg vizet adó kút áll. A tehó-ból származó forintok azonban aligha lesznek elegendők a nagy munka befejezésére. Szükség van arra is, hogy a speciális munkagépekkel rendelkező vállalatok — ilyen több is van a város­ban — segítséget adjanak az építéshez. Velük egyéb­ként megállapodást kötött a tanács. Ha elkészül a strand, a Rinya völgye szinte ön­magát kínálja, hogy tovább­fejlesszék. A fürdő, a csóna­kázótó és a szobortelep kör­nyezete igazi szabadidőköz­ponttá alakítható. Ehhez persze hosszabb időre van szükség. A tanács elképze­lése szerint több ütemben, a vállalatok és a lakosság közreműködésével valósít­ják meg a tervet. Nagyatád a parkok váro­sa, s az átlagosnál nagyobb a zöldterület. Fenntartása sokba kerül. A következő na­pokban a tanácsi vezetők fölkeresik a szoicalista bri­gádokat, hogy megbeszéljék, ki és melyik terület felett vállal majd védnökséget, miként őrzi, ápolja, gondoz­za. Feladat bőven van Nagyatádon. A munkák ter­vezése, jó előkészítése fon­tos teendő. A tanács ezért a városgazdálkodási szolgála­tot bízta meg a szervezéssel. Számítanak a népfront kör­zeti bizottságaira, a lakó- és utcabizottságokra, valamint a tanácstagokra is. Siófok parkjai A hetedik ötéves tervidő­szak városfejlesztési elkép­zeléseinek megvalósításához évente tizenhétmillió forint értékű társadalmi munkára lenne szükség Siófokon — mondta dr. Gáti István ta­nácselnök. A közműhálózat építése Siófok egyik legége­tőbb gondja. A gondok eny­hítésére szükség lesz a víz­műtársulati hozzájárulások­ra, az intézmények dolgozói­nak, a szocialista brigádok tagjainak összefogására és segítőkészségére. Várják őket a vízelvezető árkok rendbe­tételénél, az egész települést érintő járdaépítésekhez. Azért, hogy a gázprogram folytatódhasson, Siófokon is szükség van a lakosság ön­kéntes támogatására. A gyermekintézmények fenn­tartása sem nélkülözheti a siófokiak segítségét. Megkétszerezett forintok A kaposváriak tavaly több mint ötvenmillió forint ér­tékű társadalmi munkával járultak hozzá a megye- székhely gyarapításához. A tanács szeretné, ha az idén elérné a 60—70 millió fo­rintot ez az összeg. A vá- rosszeretetre alapozva 350— 400 millió forint értékű tár­sadalmi munkára számíta­nak a VII. ötéves terv idő­szakában. Farkas István, a tanács általános elnökhelyettese el­mondta: szeretnék öt év alatt legalább másfél-kétsze­resére növelni a társadalmi munka egy személyre jutó értékét úgy, hogy megha­ladja az ezer forintot. Sok a megoldandó feladat a megyeszékhelyen, s itt a fizikai munkától a szakem­berek értékes tevékenységé­ig minden segítség elkel. A lakosság szívesen vesz részt a gáz- és a vízvezeték meg­építésében. A Béke utcában, a Sáév- szálló mögött, megkezdődött az új szabadidőközpont épí­tése. Itt két-hárommillió fo­rint értékű társadalmi mun­kára van mód. Sok a tenni­való a Deseda környékén és a vízi bázis továbbépí­tésében is. Nagy értékű tár­sadalmi munkát szervez a tanács a ritmikus-sportgim- nasztikai csarnok és a Tán­csics gimnázium tornatermé­nek megépítéséhez. A városi tanács elhatároz­ta : növeli a társadalmi mun­kát és szélesíti a résztve­vők körét a VII. ötéves terv idején. Ezt csak a jobb szervezés és a nagyobb pro­pagandával tudják megolda­ni. Július 1-jétől önálló tár- sadálmimunka-felelős kezdi meg tevékenységét a város­gazdálkodási vállalatnál. A legutóbbi vb-ülésen elhatá­rozták a Tiszta, virágos Ka­posvár mozgalom fölelevení- tését is. A város fontos idegenfor­galmi központ: nem mind­egy, hogy milyen képet al­kotnak róla a vendégek. A parkokkal, nagy zöldterüle­tekkel büszkélkedő város közterületeinek gondozása költséges. Ezért is kérik a siófokiakat, hogy fogjanak össze a zöldterületek meg­óvásáért. Itt is, mint min­denütt, gyakran hangzik el kérés a különböző fórumo­kon. Gyakori az olyan, amit társadalmi munkával is tel­jesíteni lehet. Ezért húszmil­lió forint értékű társadalmi munkát az olyan bejelenté­sek, kérések teljesítésére fordítanak majd. A társadalmi munka szer­vezése a népfrontaktivisták­nak, az intézmények vezetői­nek és a tanácstagoknak egyformán feladatuk. Mun­kájukat könnyítendő: a kö­zeljövőben elkészülő kábel­televíziót is felhasználják arra, hogy a lakosság meg­ismerje a legégetőbb felada­tokat, magáénak érezze azok megoldását.

Next

/
Thumbnails
Contents