Somogyi Néplap, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-04 / 130. szám

1986. június 4., szerda Somogyi Néplap 5 Területfejlesztési hozzájárulásból Könyvtárt avattak Somogy­sámsonban Somogynak népes települé­se a megye nevével ékes Sámson. A kilencszáz lelkes község átélte a sokadik nép- vándorlás korát, megcsap­pant a lakók száma, de pár éve nem fogy. Két társköz-- séggel karöltve igyekszik gondoskodni a somogysám- soni tanács az itt élőkről, a csákányiakról és a somogy- zsitf alakról. Hétfőn azért gyűlt össze Somogysámson apraja és nagyja, hogy részese legyen az új községi és iskolai könyvtár átadási ünnepségé­nek, melyen Szita Ferenc, a megyei könyvtár igazgatója az ünnepi könyvhét somogyi vendégét, Sarusi Mihály írót mutatta be az olvasóknak. Somogyi Magyar Józseffel, a somogysámsoni közös köz­ségi tanács elnökével az avatóünnepség előtt arról be­szélgettünk, hogyan sikerült megnyerni a helyi lakossá­got a településfejlesztési hoz­zájárulás megajánlásához. Nem kevés összeggel, évi nyolcszáz forinttal járulnak hozzá öt évig a művelődési ház építéséhez. — Faluháznak nevezzük ezt az épületet, amit Mako- vecz Imre tervez művelődési célra. Miért szavazták meg nálunk a tehót? Azért, mert községünk lakosságának régi óhaja teljesül, ha megépül az új közösségi létesítmény. A Köd és „botorka II Megkésve bár, (s ezt csu­pán hosszabb távollétem indokolja) van véleményem — és ellenvéleményem — a Népszabadság! munkatár­sának álláspontjával szem­ben. Nem azért vitatkozom vele, mert homlokegyenest ellenkező nézőpontból szemlél* és ítélt meg egy izgalmas tv-riportot, mint én (hiszen tévedhetetlen­séggel egyikünk sincs be­oltva!), hanem azért, mert véleményében a sajtó sze­repének lebecsülését érzem. MítőI van szó? A tv Űj reflektor magazin­ja emlékezetes riportot kö­zölt május 15-én a mernyei iskola tantestületének ket­tészakadásáról, a tantestü­leti egység megbomlásáról és következményeiről. Feltár­ta a kiváltó okokat, s a de­mokrácia szemüvegén ke­resztül vizsgálta a megol­dás lehetőségeit. Meggyőző­désem szerint szándékosan nem állt a kisebség, vagy a többség oldalára; nem pró­bált ítélkezni a bíróság he­lyett. Egyszerűen azért, mert a szerkesztő—riporter tudta, tudja, hogy nem túsz- ' te átvállalni sem a tanügy­igazgatás, sem a biróság szerepét, feladatát, felelős­ségét. Rózsa Lászlóval, a Nép- szabadság cikkírójával el­lentétben tehát azt állítom: az Űj reflektor magazin nem tévcszjett szerepet, el­lenkezőleg! Rózsa László fe­ledkezett meg a sajtó eddig is érvényben lévő feladatá­nak egyik lényeges vonásá­ról, amelyet — igaz, érvé­nyesen csak szeptember 1-től — a sajtótörvény így fogal­maz meg: „A sajtó nyújt­son hiteles képet a Magyar Népköztársaság politikai, gazdasági, tudományos és kulturális életéről (2. § (2) bekezdés): ... segítse elő a társadalmi jelenségek kö­zötti összefüggések megér­tését, és mozgósítson a tár­sadalmi cselekvésre. (3) be­kezdés.) A tények feltárása — in­tézkedés, módosítás, javí­tás, tökéletesítés céljából — tehát a sajtó alapvető fel­adata. Ezt vállalta az Űj reflektor magazin a mer- nyei iskola tantestületének tarthatatlan állapota ügyé­ben. Szerényen, oknyomozó módon; helyt adva a reg­különbözőbb vélemények­nek is — megkönnyítendő az eligazodást. Ezért elfogadhatatlan Rózsa Lászlónak a Népsza­badság május 17-i számá­ban „Iskolapéldák" címmel közölt álláspontja. Azt írta ugyanis kétségbevonható értékű képi kifejezéssel: ... fényszóróval csak tisz­ta levegőt tudunk átvilágí­tani. Ködben legföljebb bo­torkálhatunk”. Vele szem­ben az az álláspontom: a tiszta levegőhöz nincs szük­ség reflektorra, mert köny- nyedén átlátható. A ködben viszont megkönnyíti az eli­gazodást. Botorkálni meg leginkább a sötétben szok­tunk. Ez ellen lépett fel a tv oknyomozó riportja ... Jávori Béla tanács arra kérte a község összefogását, amire a lakos­ság számított. Somogysámsonban a falu­ház helyét kijelölték, az új könyvtár ablakából épp rá­látni. 1987-ben kezdik el építeni, egy év múlva arra számítanak a helyiek, hogy birtokba is vehetik. Az új községi könyvtárt, aminek az avatására érkez­tünk, Somogyi Magyar Ilona mutatta be. Nem kis büszkesége ez a létesítmény a falunak. Az egykori élelmiszerbolt át­alakításával száznegyven négyzetméter alapterületű té­kát alakítottak ki mintegy kilencszázezer forintért, eb­ből kétszázezer forintnyi ér­ték társadalmi munkában született. Sokan segített a szép új könyvtár kialakításá­ban a helyi termelőszövetke­zet, összefogtak a fiatalok, az általános iskolások, segítet­tek a szőcsénypusztai szak­munkástanulók a helyieknek. Eddig a könyvtár egy hat­van négyzetméternyi alapte­rületű bérelt helyiségben működött, télen fűtetlen volt az épület. Nem szívesen ke­resték föl a könyvtárt ilyen­kor az emberek, akik pedig szeretnek olvasni. Három­száztízen iratkoztak be, zöm­mel gyerekek. A három fi­ókkönyvtáréval együtt tizen­kétezer kötet áll az olvasók rendelkezésére. — Ha elkészül az új mű­velődési ház, itt marad a könyvtár? — Végleges elhelyezésről igyekeztünk gondoskodni — mondta a községi tanács el­nöke. Hozzáfűzte: — Mako- vecz Imre terveiben azonban a közösségi létesítmény egy­befoglalja a többi szolgálta­tással a könyvtárt is. Lantos Imréné, a helyi ter­melőszövetkezet adminiszt­rátora. Ünneplőbe öltözve jött el a könyvtáravatóra. Elégedetten nézett körül az épületben, szeme végigjárt a könyvespolcokon, ahol a leg­szükségesebb kötetek sora­koznak, de szükség van a kézikönyvtár, a szakirodalom kiegészítésére. Büszke a so­mogysámsoni új könyvtárra, aminek kialakításához a falu népe is hozzájárult. Bizako­dással tekint ki az ablakon a szomszéd telekre, ahol már gyűlnek a téglák a faluház falaihoz. Hétfőn ünnepeltek a so- mogysámsöniak. Ünnepelték az új létesítményt, összefo­gásuk eredményét, s a köny­vet, amiből sosem lehet ele­get meríteni. Horányi Barna A TV bimiififja Kovács András sorozat Június 7-én kezdi vetíteni a televízió a Kovács András rendező filmjeiből összeállított sorozatot. Tizenegy alkotás ad áttekintést eddigi életművéről. A vetítés-sorozat köz­ben, június 20-án ünnepli 61. születésnapját. A mai magyar filmművé­szet egyik legmarkánsabb egyéniségét homo politicus- na-k, politizáló embernek szokás nevezni. A megálla­pítás találó, de azért bizo­nyos egyszerűsítés veszélyét rejti magában. Kovács ed­digi pályájának kiemelkedő állomásai — melyek most a képernyőn megelevenednek — valóban közéleti tartal­múak, ám arról sem szabad megfeledkezni, hogy a ren­dező tematikai repertoárja rendkívül gazdag, műfaji kísérleteinek skálája megle­hetősen széles és a stíluste­remtő törekvések is kivéte­les helyet biztosítanak szá­mára a magyar film újabb- kori történetében. Ars poeticájáról sokat és szívesen nyilatkozott. Tőle származik a frappáns meg­állapítás, mely szerint a filmművésznek a szocialista társadalomban egyszerre kell kormánypártinak és „ellen­zékinek” lennie, ami más szavakkal fogalmazva egyet jelent a Rend vállalásával és hibáinak kritikájával. Ko­vács ideálja a „nehéz em­ber”. aki nem kíméli az ere­jét. az okosabb életért és a tartalmasabb eszmények diadaláért vívott küzdelem­ben,. Kovács András életútjának főbb mozzanatai. 1925-ben született Kidén (egy Kolozs­vár melletti községben). El­ső vonzalmai a népi írók­hoz, s általában a népi-nem­zeti kultúrához kötődtek. 1946-ban kezdi meg tanul­mányait a Színház- és Film­művészeti Főiskolán. Már ifjan részt vesz a- mozgalmi munkában. A Horváth Ár­pád színészkollégium veze­tőjévé választják. 1950-ben kapja meg diplomáját. A filmgyárba kerül, ahol ha­marosan a dramaturgia irá­nyítójává nevezik ki. Éve­ken át tölti be ezt a posz­tot — előbb a sematizmus, majd később a fellendülés szolgálatában. A gyakorlati tanulóeszten­dőket követően a Zápor-ral mutatkozik be mint rende­ző. Ekkor harmincöt éves. A téma: a változó falu válto­zó magatartásformái. A Pesti háztetők más közeget ábrázol. Az alapszituáció: Gráci, az egykori vagány el­határozza, hogy jó útra tér, múltjának árnyai azonban minduntalan visszahúzzák. A harmadik nekifutás — az Is­ten őszi csillaga — egy bu­kás anatómiáját vázolja fel. Bordács László mérnök 1947- ben elárulja osztályostársait, Félszáz nótáskeávű lány A MUNKÁCSY KÓRUS ÖNÁLLÓ ESTJE A kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium és Egész­ségügyi Szakközépiskola leánykórusa minden évben önálló koncerttel áll a szü­lők és az egyéb érdeklődők elé. Mostani műsoruk azon­ban több volt, mint az éves munka összegzése. A nyáron ugyanis Finnországba ké­szülnek, s ezúttal a külföldi vendégszereplés jó kétórás repertoárjából adtak ízelí­tőt. A lányok és karnagyuk, Dorogi István csaknem har­minc kórusművel és' szóló­számmal készülnek az augusztusi turnéra. A finn Juva város kórusával tarta­nak fenn cserekapcsolatot, melynek keretében egyszer már mindketten ellátogattak egymás hazájába. Ezúttal tíz napig' vendégszerepeinek majd az északi ország több városában, többek között Helsinkiben is. Néhány mad­rigált, Kodály-művet és nép­dalt finn nyelven tanulnak meg. A hétfői koncerten a lá­nyok a tőlük megszokott magas színvonalon, szépen és könnyedén daloltak. A változatosan összeállított műsorban akadt néhány is­merős dallam, de szolgál­tak sok meglepetéssel is. Énekeltek önállóan és Kar­dos Kálmán zongorakíséreté­vel, sőt a latin, nyelven elő­adott egyházi blokk egy szá­mában. Mozart Ave verum corpus-ában két hegedű is kiegészítette a programot. A finnországi hangulatot Paci- us Finn dalának előadásával alapozták meg, Britten: Te Rózsaág című kórusművé­ben. szépen csengett Szabol­csi Bernadett szoprán szóló­ja. A műsor utolsó részében néhány könnyedebb tréfás számot is „becsempésztek”. Nagy sikert aratott az an­gol nyelven előadott Mózes című spirituálé, vagy if j. Somorjai Trubadúr mohban című vidám kórusműve, me­lyet tavaly még az énektrió előadásában hallhattunk. A kórustagok közül többen önálló számmal is felléptek. Kurják Tímea, a népdal- éneklési verseny győztese szép hajlításokkal tűzdelve dalolt, de figyelemre méltó Lugosi Claudia átéléssel elő­adott Sehubert-dala is. Az ismert énektrió Palestrina és Schumann műveiből váloga­tott. Később a zongorista Máté Katalin Ragtime-ja ál­tal előkészített légkörben Sólyom Emese és Baranyó Aliz gitárkísérettel Simon és Garfunkel dalaiból adott ízelítőt. A műsort néhány hangsze­res szóló és a gimnázium fu­volakvintettje színesítette, ez mégis elsősorban a kórus estje volt. A zeneszámok pél­dázták, hogy az iskola diák­jai hangszeres zenével is foglalkoznak. Ahhoz azon­ban, hogy az énekesek szín­vonalát megközelítsék, még sokat kell gyakorolniuk. Többek számára talán vi­tatható, hogy a komolyzenei koncertbe bekerültek a könnyű műfaj darabjai is. Számomra azonban éppen ez a sokszínűség tette von­zóvá a műsort. Meggyőzött róla, hogy a lányok szívből énekelnek, s hogy a nehéz kórusművek betanulásával szerzett tapasztalatukat, .tu­dásukat a imái dallamok elő­adásával is kamatoztatják. T. K. s bár később visszatalál hoz­zájuk, a bizalmatlanság ál­dozatává válik. Az 1964-ből való Nehéz emberek a magyar film és a magyar vaióságkutatás harci riadója. Üj hullámunk nyitánya.. Dokumentarista program. Politikai tett. A Hideg napok ihletője Cseres Tibor regénye volt. Persze Kovács nem másol vagy illusztrál, adaptál vagy tolmácsol, hanem újjáte­remt. A lehető legszemélye­sebb mondanivalóját tárja fel a prózai mű szituációi­nak felhasználásával. Részle­tek a rendező vallomásából: „A morális konfliktus izga­tott: az egyén felelőssége és a felelősség vállalásának reális, tényleges lehetőségei.” A Nehéz emberek szerep­lői nekifeszülnek adott lehe­tőségeiknek, és megpróbál­ják azokat kiszélesíteni . . A Hideg napok figurái bizo­nyos értelemben könnyű em­berek: adott- lehetőségeiket sem használják ki, azokkal sem élnek. Ez a probléma egyike a legkomolyabbaknak, a mai társadalmunkban is.” Kovács András a kezdeté­ig pergeti vissza az újvidéki dráma részeseinek tetteit és azok indítékait. Vagyis „nullpontig”. A hatvanas évek második felében villamos szikrákkal telítődött hazánkban a po­litikai-szellemi légkör. A Falak — Kovács András kö­vetkező műve — a- különfé­le viták lecsapódásaként is felfogható. Felszólalás köz­ügyben, mely ugyanakkor egy nemzedék (a negyvene­sek) felfogásának tükre, s ráadásul — személyes val­lomás is. Az értelmiség sztrip-tízének láttán azt a következtetési vonhatjuk le, hogy a rendező kortársai remekül forgatják a ráció csillogó fegyvereit, viszont a mindennapi bátorságot — a cselekvő beavatkozást — nem merik következetesen vállalni. A Stafétá-ban, A magyar Ugaron-ban, a Hideg na­pokéban emlékezetesen for­málta meg összetett figuráit. A Bekötött szemmel című dráma ugyanazokat a kérdé­seket feszegeti, melyek a korábbi filmekben is a vizsgálódás tárgyát képezték. A Labirintus a „film a filmben” szituációt bontja ki, Kovács sajátos Nyolc és fél-je. Nem a forgatás lé­nyeges igazán benne, hanem a sorsok és az elvek, a töp­rengések, felismerések. A ménesgazda: „hozzászó­lás” az ötvenes évek gerinc- roppantó eseményeihez. Ok­tóberi vasárnap: 1944. Októ­ber 15-e, fekete „ünnepna­punk” tragikus háttere. Ide­iglenes paradicsom: emlékek a második világháború csa­táiról és a harcos pihenőjé­ről. Szeretők: mai morális dilemmák. A vörös grófnő: egy hősi élet nagyszabású panorámája. A televízió sorozata Ko­vács András eddigi életmű­vének legjavát foglalja ma­gában. Ez a „nehéz ember” megérdemli a kiemelt fi­gyelmet, hiszen filmjei a magyar kultúra értékeit gaz­dagítják, „sűrű” politikum­mal átitatottak s mindemel­lett tartalmas esztétikai él­ménnyel szolgálnak.

Next

/
Thumbnails
Contents