Somogyi Néplap, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-04 / 130. szám
1986. június 4., szerda Somogyi Néplap 5 Területfejlesztési hozzájárulásból Könyvtárt avattak Somogysámsonban Somogynak népes települése a megye nevével ékes Sámson. A kilencszáz lelkes község átélte a sokadik nép- vándorlás korát, megcsappant a lakók száma, de pár éve nem fogy. Két társköz-- séggel karöltve igyekszik gondoskodni a somogysám- soni tanács az itt élőkről, a csákányiakról és a somogy- zsitf alakról. Hétfőn azért gyűlt össze Somogysámson apraja és nagyja, hogy részese legyen az új községi és iskolai könyvtár átadási ünnepségének, melyen Szita Ferenc, a megyei könyvtár igazgatója az ünnepi könyvhét somogyi vendégét, Sarusi Mihály írót mutatta be az olvasóknak. Somogyi Magyar Józseffel, a somogysámsoni közös községi tanács elnökével az avatóünnepség előtt arról beszélgettünk, hogyan sikerült megnyerni a helyi lakosságot a településfejlesztési hozzájárulás megajánlásához. Nem kevés összeggel, évi nyolcszáz forinttal járulnak hozzá öt évig a művelődési ház építéséhez. — Faluháznak nevezzük ezt az épületet, amit Mako- vecz Imre tervez művelődési célra. Miért szavazták meg nálunk a tehót? Azért, mert községünk lakosságának régi óhaja teljesül, ha megépül az új közösségi létesítmény. A Köd és „botorka II Megkésve bár, (s ezt csupán hosszabb távollétem indokolja) van véleményem — és ellenvéleményem — a Népszabadság! munkatársának álláspontjával szemben. Nem azért vitatkozom vele, mert homlokegyenest ellenkező nézőpontból szemlél* és ítélt meg egy izgalmas tv-riportot, mint én (hiszen tévedhetetlenséggel egyikünk sincs beoltva!), hanem azért, mert véleményében a sajtó szerepének lebecsülését érzem. MítőI van szó? A tv Űj reflektor magazinja emlékezetes riportot közölt május 15-én a mernyei iskola tantestületének kettészakadásáról, a tantestületi egység megbomlásáról és következményeiről. Feltárta a kiváltó okokat, s a demokrácia szemüvegén keresztül vizsgálta a megoldás lehetőségeit. Meggyőződésem szerint szándékosan nem állt a kisebség, vagy a többség oldalára; nem próbált ítélkezni a bíróság helyett. Egyszerűen azért, mert a szerkesztő—riporter tudta, tudja, hogy nem túsz- ' te átvállalni sem a tanügyigazgatás, sem a biróság szerepét, feladatát, felelősségét. Rózsa Lászlóval, a Nép- szabadság cikkírójával ellentétben tehát azt állítom: az Űj reflektor magazin nem tévcszjett szerepet, ellenkezőleg! Rózsa László feledkezett meg a sajtó eddig is érvényben lévő feladatának egyik lényeges vonásáról, amelyet — igaz, érvényesen csak szeptember 1-től — a sajtótörvény így fogalmaz meg: „A sajtó nyújtson hiteles képet a Magyar Népköztársaság politikai, gazdasági, tudományos és kulturális életéről (2. § (2) bekezdés): ... segítse elő a társadalmi jelenségek közötti összefüggések megértését, és mozgósítson a társadalmi cselekvésre. (3) bekezdés.) A tények feltárása — intézkedés, módosítás, javítás, tökéletesítés céljából — tehát a sajtó alapvető feladata. Ezt vállalta az Űj reflektor magazin a mer- nyei iskola tantestületének tarthatatlan állapota ügyében. Szerényen, oknyomozó módon; helyt adva a regkülönbözőbb véleményeknek is — megkönnyítendő az eligazodást. Ezért elfogadhatatlan Rózsa Lászlónak a Népszabadság május 17-i számában „Iskolapéldák" címmel közölt álláspontja. Azt írta ugyanis kétségbevonható értékű képi kifejezéssel: ... fényszóróval csak tiszta levegőt tudunk átvilágítani. Ködben legföljebb botorkálhatunk”. Vele szemben az az álláspontom: a tiszta levegőhöz nincs szükség reflektorra, mert köny- nyedén átlátható. A ködben viszont megkönnyíti az eligazodást. Botorkálni meg leginkább a sötétben szoktunk. Ez ellen lépett fel a tv oknyomozó riportja ... Jávori Béla tanács arra kérte a község összefogását, amire a lakosság számított. Somogysámsonban a faluház helyét kijelölték, az új könyvtár ablakából épp rálátni. 1987-ben kezdik el építeni, egy év múlva arra számítanak a helyiek, hogy birtokba is vehetik. Az új községi könyvtárt, aminek az avatására érkeztünk, Somogyi Magyar Ilona mutatta be. Nem kis büszkesége ez a létesítmény a falunak. Az egykori élelmiszerbolt átalakításával száznegyven négyzetméter alapterületű tékát alakítottak ki mintegy kilencszázezer forintért, ebből kétszázezer forintnyi érték társadalmi munkában született. Sokan segített a szép új könyvtár kialakításában a helyi termelőszövetkezet, összefogtak a fiatalok, az általános iskolások, segítettek a szőcsénypusztai szakmunkástanulók a helyieknek. Eddig a könyvtár egy hatvan négyzetméternyi alapterületű bérelt helyiségben működött, télen fűtetlen volt az épület. Nem szívesen keresték föl a könyvtárt ilyenkor az emberek, akik pedig szeretnek olvasni. Háromszáztízen iratkoztak be, zömmel gyerekek. A három fiókkönyvtáréval együtt tizenkétezer kötet áll az olvasók rendelkezésére. — Ha elkészül az új művelődési ház, itt marad a könyvtár? — Végleges elhelyezésről igyekeztünk gondoskodni — mondta a községi tanács elnöke. Hozzáfűzte: — Mako- vecz Imre terveiben azonban a közösségi létesítmény egybefoglalja a többi szolgáltatással a könyvtárt is. Lantos Imréné, a helyi termelőszövetkezet adminisztrátora. Ünneplőbe öltözve jött el a könyvtáravatóra. Elégedetten nézett körül az épületben, szeme végigjárt a könyvespolcokon, ahol a legszükségesebb kötetek sorakoznak, de szükség van a kézikönyvtár, a szakirodalom kiegészítésére. Büszke a somogysámsoni új könyvtárra, aminek kialakításához a falu népe is hozzájárult. Bizakodással tekint ki az ablakon a szomszéd telekre, ahol már gyűlnek a téglák a faluház falaihoz. Hétfőn ünnepeltek a so- mogysámsöniak. Ünnepelték az új létesítményt, összefogásuk eredményét, s a könyvet, amiből sosem lehet eleget meríteni. Horányi Barna A TV bimiififja Kovács András sorozat Június 7-én kezdi vetíteni a televízió a Kovács András rendező filmjeiből összeállított sorozatot. Tizenegy alkotás ad áttekintést eddigi életművéről. A vetítés-sorozat közben, június 20-án ünnepli 61. születésnapját. A mai magyar filmművészet egyik legmarkánsabb egyéniségét homo politicus- na-k, politizáló embernek szokás nevezni. A megállapítás találó, de azért bizonyos egyszerűsítés veszélyét rejti magában. Kovács eddigi pályájának kiemelkedő állomásai — melyek most a képernyőn megelevenednek — valóban közéleti tartalmúak, ám arról sem szabad megfeledkezni, hogy a rendező tematikai repertoárja rendkívül gazdag, műfaji kísérleteinek skálája meglehetősen széles és a stílusteremtő törekvések is kivételes helyet biztosítanak számára a magyar film újabb- kori történetében. Ars poeticájáról sokat és szívesen nyilatkozott. Tőle származik a frappáns megállapítás, mely szerint a filmművésznek a szocialista társadalomban egyszerre kell kormánypártinak és „ellenzékinek” lennie, ami más szavakkal fogalmazva egyet jelent a Rend vállalásával és hibáinak kritikájával. Kovács ideálja a „nehéz ember”. aki nem kíméli az erejét. az okosabb életért és a tartalmasabb eszmények diadaláért vívott küzdelemben,. Kovács András életútjának főbb mozzanatai. 1925-ben született Kidén (egy Kolozsvár melletti községben). Első vonzalmai a népi írókhoz, s általában a népi-nemzeti kultúrához kötődtek. 1946-ban kezdi meg tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Már ifjan részt vesz a- mozgalmi munkában. A Horváth Árpád színészkollégium vezetőjévé választják. 1950-ben kapja meg diplomáját. A filmgyárba kerül, ahol hamarosan a dramaturgia irányítójává nevezik ki. Éveken át tölti be ezt a posztot — előbb a sematizmus, majd később a fellendülés szolgálatában. A gyakorlati tanulóesztendőket követően a Zápor-ral mutatkozik be mint rendező. Ekkor harmincöt éves. A téma: a változó falu változó magatartásformái. A Pesti háztetők más közeget ábrázol. Az alapszituáció: Gráci, az egykori vagány elhatározza, hogy jó útra tér, múltjának árnyai azonban minduntalan visszahúzzák. A harmadik nekifutás — az Isten őszi csillaga — egy bukás anatómiáját vázolja fel. Bordács László mérnök 1947- ben elárulja osztályostársait, Félszáz nótáskeávű lány A MUNKÁCSY KÓRUS ÖNÁLLÓ ESTJE A kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola leánykórusa minden évben önálló koncerttel áll a szülők és az egyéb érdeklődők elé. Mostani műsoruk azonban több volt, mint az éves munka összegzése. A nyáron ugyanis Finnországba készülnek, s ezúttal a külföldi vendégszereplés jó kétórás repertoárjából adtak ízelítőt. A lányok és karnagyuk, Dorogi István csaknem harminc kórusművel és' szólószámmal készülnek az augusztusi turnéra. A finn Juva város kórusával tartanak fenn cserekapcsolatot, melynek keretében egyszer már mindketten ellátogattak egymás hazájába. Ezúttal tíz napig' vendégszerepeinek majd az északi ország több városában, többek között Helsinkiben is. Néhány madrigált, Kodály-művet és népdalt finn nyelven tanulnak meg. A hétfői koncerten a lányok a tőlük megszokott magas színvonalon, szépen és könnyedén daloltak. A változatosan összeállított műsorban akadt néhány ismerős dallam, de szolgáltak sok meglepetéssel is. Énekeltek önállóan és Kardos Kálmán zongorakíséretével, sőt a latin, nyelven előadott egyházi blokk egy számában. Mozart Ave verum corpus-ában két hegedű is kiegészítette a programot. A finnországi hangulatot Paci- us Finn dalának előadásával alapozták meg, Britten: Te Rózsaág című kórusművében. szépen csengett Szabolcsi Bernadett szoprán szólója. A műsor utolsó részében néhány könnyedebb tréfás számot is „becsempésztek”. Nagy sikert aratott az angol nyelven előadott Mózes című spirituálé, vagy if j. Somorjai Trubadúr mohban című vidám kórusműve, melyet tavaly még az énektrió előadásában hallhattunk. A kórustagok közül többen önálló számmal is felléptek. Kurják Tímea, a népdal- éneklési verseny győztese szép hajlításokkal tűzdelve dalolt, de figyelemre méltó Lugosi Claudia átéléssel előadott Sehubert-dala is. Az ismert énektrió Palestrina és Schumann műveiből válogatott. Később a zongorista Máté Katalin Ragtime-ja által előkészített légkörben Sólyom Emese és Baranyó Aliz gitárkísérettel Simon és Garfunkel dalaiból adott ízelítőt. A műsort néhány hangszeres szóló és a gimnázium fuvolakvintettje színesítette, ez mégis elsősorban a kórus estje volt. A zeneszámok példázták, hogy az iskola diákjai hangszeres zenével is foglalkoznak. Ahhoz azonban, hogy az énekesek színvonalát megközelítsék, még sokat kell gyakorolniuk. Többek számára talán vitatható, hogy a komolyzenei koncertbe bekerültek a könnyű műfaj darabjai is. Számomra azonban éppen ez a sokszínűség tette vonzóvá a műsort. Meggyőzött róla, hogy a lányok szívből énekelnek, s hogy a nehéz kórusművek betanulásával szerzett tapasztalatukat, .tudásukat a imái dallamok előadásával is kamatoztatják. T. K. s bár később visszatalál hozzájuk, a bizalmatlanság áldozatává válik. Az 1964-ből való Nehéz emberek a magyar film és a magyar vaióságkutatás harci riadója. Üj hullámunk nyitánya.. Dokumentarista program. Politikai tett. A Hideg napok ihletője Cseres Tibor regénye volt. Persze Kovács nem másol vagy illusztrál, adaptál vagy tolmácsol, hanem újjáteremt. A lehető legszemélyesebb mondanivalóját tárja fel a prózai mű szituációinak felhasználásával. Részletek a rendező vallomásából: „A morális konfliktus izgatott: az egyén felelőssége és a felelősség vállalásának reális, tényleges lehetőségei.” A Nehéz emberek szereplői nekifeszülnek adott lehetőségeiknek, és megpróbálják azokat kiszélesíteni . . A Hideg napok figurái bizonyos értelemben könnyű emberek: adott- lehetőségeiket sem használják ki, azokkal sem élnek. Ez a probléma egyike a legkomolyabbaknak, a mai társadalmunkban is.” Kovács András a kezdetéig pergeti vissza az újvidéki dráma részeseinek tetteit és azok indítékait. Vagyis „nullpontig”. A hatvanas évek második felében villamos szikrákkal telítődött hazánkban a politikai-szellemi légkör. A Falak — Kovács András következő műve — a- különféle viták lecsapódásaként is felfogható. Felszólalás közügyben, mely ugyanakkor egy nemzedék (a negyvenesek) felfogásának tükre, s ráadásul — személyes vallomás is. Az értelmiség sztrip-tízének láttán azt a következtetési vonhatjuk le, hogy a rendező kortársai remekül forgatják a ráció csillogó fegyvereit, viszont a mindennapi bátorságot — a cselekvő beavatkozást — nem merik következetesen vállalni. A Stafétá-ban, A magyar Ugaron-ban, a Hideg napokéban emlékezetesen formálta meg összetett figuráit. A Bekötött szemmel című dráma ugyanazokat a kérdéseket feszegeti, melyek a korábbi filmekben is a vizsgálódás tárgyát képezték. A Labirintus a „film a filmben” szituációt bontja ki, Kovács sajátos Nyolc és fél-je. Nem a forgatás lényeges igazán benne, hanem a sorsok és az elvek, a töprengések, felismerések. A ménesgazda: „hozzászólás” az ötvenes évek gerinc- roppantó eseményeihez. Októberi vasárnap: 1944. Október 15-e, fekete „ünnepnapunk” tragikus háttere. Ideiglenes paradicsom: emlékek a második világháború csatáiról és a harcos pihenőjéről. Szeretők: mai morális dilemmák. A vörös grófnő: egy hősi élet nagyszabású panorámája. A televízió sorozata Kovács András eddigi életművének legjavát foglalja magában. Ez a „nehéz ember” megérdemli a kiemelt figyelmet, hiszen filmjei a magyar kultúra értékeit gazdagítják, „sűrű” politikummal átitatottak s mindemellett tartalmas esztétikai élménnyel szolgálnak.
