Somogyi Néplap, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-23 / 146. szám
T986. június 23., hétfő Somogyi Néplap 3 Űj iskola épül Siófok Foki-hegyi lakótelepén: a nyolc plusz négy tantermes oktatási intézményt Clasp-tech- nológiával építik. A Kereskedelmi Kamara közgyűlése MARJAI JÓZSEF FELSZÓLALÁSA Á jól dolgozó vállalatok érdekei érvényesüljenek (Folytatás az 1. oldalról.) került fenntartani. Az azonban igaz, hogy nem elég áldozatvállalásra. bizalomra, megértésre felszólítani az emberéket. Ha egy bizonyos idő után nem tapasztalják a helyzet szerény javulását sem, akikor ezzel szavunk hitelét kockáztatjuk. Ez a tét, amelynek figyelembe vételével kell megválaszolni a kérdéseket: módosítsuk-e terveinket, céljainkat — vagy a gyakorlatunkat javítsuk. Könnyebb lenne persze új dokumentumokat csinálni, mégis a nehezebbet kell választanunk, ragaszkodva a tervben foglalt célokhoz, követelményekhez, hogy élénkíteni tudjuk a gazdaságot, megteremteni az előrehaladáshoz szükséges feltételeket — hangsúlyozta Havasi Ferenc. Felvetődik a kérdés — folytatta ezután —, hogy a magyar gazdaságban adott-e a lehetőség az évi 3 százalékos növekedésre? A válasz egyértelmű: igen. Ehhez azonban fel kell tárni a kormányzati munkában, az irányítási rendszerben rejlő további lehetőségeket, javítani a vállalatok gazdálkodását, jobban kell hasznosítani a tudományos, szellemi potenciálunkat, a vezetők és a dolgozók öntevékeny kezdeményezéseit. Megnőtt az emberi tényező szerepe. Változtatni kell azon a felfogáson, amelynek következménye az egymásra mutogatás, a felelősség alól való kibúvás; sók területen lazult a fegyelem, s ezt nem szabad megengedni. Ebből a .szempontból nagyon lényeges, hogy a párta mai kornak megfelelően végezze munkáját és jól integrálja a társadalom érdekeit. Számos intézkedés született, minden szervezet rendelkezik programmal, tervvel. Most az erőket ezek megvalósítására kell összpontosítani. Ugyanakkor jobban át kell gondolni azt is, hogy mire és hogyan vállalkozzunk 1987-ban. A továbbiakban Havasi Ferenc arról beszélt, hogy a magyar közvélemény támogatja társadalmi, gazdasági céljainkat. Az emberek többsége — fiatal dk, értelmiségiek, vezetők, munkások — reformpártiak. Egyetértenek azzal, hogy a tehetség, a szorgalom kapjon méltó elismerést. Ugyanakkor a rendnek, a fegyelemnek, a takarékos gazdálkodásnak fokozott igénye él ma a társadalomban. Ezt az igény? méginkább erősíteni szükséges. — Manapság — mivel nehezebb helyzetben vagyunk — sokat foglalkozunk a gazdasággal. Ez természetes. A világon nem létezik olyan ország, ahol a gondolkodás középpontjában ne a gazdaság lenne. Enélíkül mi se tudunk előre haladni, nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne gondolkozzunk racionálisan, gazdaságcamtri- kusan. Mindez hozzátartozik ahhoz, hogy kimozduljunk a jelenlegi helyzetünkből, és hogy gondjaink ne vezessenek társadalmi vívmányaink feladásához. Befejezésül Havasi Ferenc tolmácsolta a közgyűlésnek Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának üdvözletét és jókívánságait a Kamara további sikeres munkájához. A Központi Bizottság titkárának beszéde után Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese szólt a közgyűlés résztvevőihez. Marjai József a kormány nevében üdvözölte a Kamara közgyűlésének résztvevőit. Elmondotta: a kormányzat határozott szándéka, hogy a gazdaságirányítási rendszer fejlesztésével tovább növekedjen a Kamara szerepe, lehetősége a gazdasági folyamatok formálásában. Fontos, hogy új státusza révén minőségileg új alapokra helyeződjön a Kamara munkája, kapcsolata a kormányzattal. Minőségileg fejlődött, tartalmában gazdagodott, szervezetében erősödött a Kamara érdekvédelmi, -egyeztető tevékenysége. Nagyon fontos az érdekképviselet tartalmának helyes értelmezése. Ez ugyanis nem az egyedi vállalati érdekeik képviseletét, egyedi előnyök kijárását, hanem a vállalatok összességének, végeredményben a gazdaság egészének képviseletét jelenti. A kormányzat nagyra értékeli, hogy a Kamara állásfoglalásaiban meghatározó a kritikai szemlélet. Fontos azonban az is, hogy a továbbiakban ne csak azt fogalmazzák meg, ami rossz, hanem nyújtsanak segítséget a lehetséges megoldások, alternatívák kidolgozásához. A kormányzat a Kamarától a népgazdasági feltételekkel ténylegesen számoló megalapozott, a gyakorlatban megvalósítható javaslatokat vár. A miniszterelnök-helyettes a továbbiakban azokról a kormányzati intézkedésekről szólt, amelyeknek célja a szelektivitás erősítése, a szerkezetátalakítás gyorsítása. Elmondotta, hogy az export- ösztönző pályázati rendszer része a kongresszusi határozat, a VII. ötéves terv teljesítését szolgáló programnak. Az ennek keretében létrejövő megállapodások jelentős előnyöket, kedvezményeket biztosítanak az export növelésére vállalkozóknak. Eddig 237 pályázat érkezett az elbíráló szervekhez, s 191 pályázatot értékeltek. Az eseték többségében két héten belül megtörtént a pályázatok elbírálása. A pályázatot benyújtó vállalatok többsége új kapacitások kiépítésével bővíti exportját. A kormányzat, szerepének és felelősségének hangsúlyozása mellett azonban azt is el kell mondani, hogy a szelektivitás, elősegítése, a struktúraváltás gyorsítása nagymértékben múlik a vállalatokon is. Szükséges a vállalatokon belüli szerkezet fejlesztése, átalakítása, a vállalati források szelektív fel- használása. A struktúra átalakításának serkentő eleme és egyúttal fontos eszköze a nemzetközi folyamatokba való erőteljesebb, szerves bekapcsolódás. Közös erőfeszítéssel meg kell szüntetni azt a jelenséget, hogy a vállalatok egy része kényszerű, lehetőleg elkerülendő tevé- kenvségnek tekintse az exportot. Egyes esetekben a külföldi értékesítés költségeit, többletráfordításait a belső piacra hárítja. A nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódással, a megfelelő szerkezetű külkereskedelmi áruforgalom kialakításával gyorsítható a technológia-áramlás is. Hasonló a helyzet a hatékony loglalkoztatás területén is. Ennek megoldása sem csupán kormányzati feladat. Nem lehet elfogadni olyan véleményeket, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben és eszközrendszer mellett ezen a területen nincs mód az előrelépésre. Minden vállalatnak lehetősége van erre, és kötelessége is, hogy ne kössön le felesleges munkaerőt. Bál’ a szabályozórendszer nem kényszeríti ki eléggé a racionális munkaerő- gazdálkodást, de nem is gátja az ilyen irányú vállalati cselekvésnek. Erre számos jó példa is akad. Fontos feladat a szabályozórendszer, az ár-, a bér-, a pénzügy i és az adórendszer továbbfejlesztése. Az ezzel kapcsolatos kamarai vélemények sokat segítettek a kormányzati munkában, a továbbiakban megkülönböztetett figyelmet kell tordítani a piaci rend, a tisztességes verseny, a tisztességes gazdálkodás feltételeinek biztosítására. Ez az egész vállalati szféra érdeke, és ezen a területen sokat tehet a Kamara. Fontos, hogy a becsületesen gazdálkodó vállalatok érdekei érvényesüljenek. Befejezésül elmondotta, hogy a közgyűlésen megfogalmazott javaslatokat, észrevételéket a kormányzat tanulmányozni fogja, s mindent elkövetnek annak érdekében, hogy azokat a lehető legjobban hasznosítsák. A vita befejezése után a közgyűlés elfogadta a Magyar Kereskedelmi Kamara módosított alapszabályát. Ez magában foglalja az Elnöki Tanács múlt évi törvényerejű rendeletét, amely módosította és kiterjesztette a Magyar Kereskedelmi Kamara tevékenységi körét, státuszát pedig társadalmi szervezetként határozta meg. Ezután a közgyűlés határozatot hozott a Magyar Kereskedelmi Kamara következő öt esztendőre szóló feladatairól, munkájának továbbfejlesztéséről. Beck Tamás 18 volt kamarai tisztségviselőnek eredményes munkája elismeréséül emlékplakettet adott át. Ezután a közgyűlés megválasztotta a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökségét és felügyelő bizottságát. A Kamara elnöke ismét Beck Tamás, a Buda-Flax vezér- igazgatója, főtitkára Lőrincze Péter lett. SZÉCHENYIT IDÉZVE Többen és többször idézték a iegpaigyobb magyart szombaton a Magyar Kereskedelmi Kamara 7. közgyűlésén. Idézni természetesen lehet sokakat az ókoritól napjainkig,, Seneeátóll Lukács Györgyig, s ha jól válogatunk, akkor a jeles aíl- ka.lomjhoiz mindig' illemeik is az idiézetek. A bölcsesség időtlen, .tehát a nagy emberek ná|gy gondolatai szinte tetszés szerint aktualizálha- tcfs. Mégis a magyar gazdaság egyik jelentős szervezetének legfőbb fórumán Széchenyit „felszólalásra hívni’' szinte kötelező. A Hitel, a Világ és a többi írás időszerűsége fölemelő, olykor szív- bemíarikioló. Meglehet: más- tóíl származó okos gondolatok emlegetése erőszakost, avagy közhelyszerű lett volna, de István; gróf évszázados soráéira neküníki, magyaroknak most is igen nagy szükségünk van. Miélrt is időztem ennyit a kamarai- közgyűlés néhány epizódjainál? A magyarázat oily egyszerű, hogy félék leírni : nehéz helyzetben vám a hanti gazdaság, egy reformfolyamat kellős közepén. amikor minden, harapol- gánnjak két kötelessége vám: bízni és tenni. Bízni a fülemé I<ed;e,sben, s tenni érte valamik mert más viálasz- tálsunlk nincsen, miképpen a reformer géniusznak sem volt akkoron. Ezenkívül emlékezni kell anria .is. hogy minden . refanrnMyamatnalk száimols a kerékkötője. Ez — ha tetszik, ha nem — így természetes., hiszen a reform tagad egy sor korábbi gondolat óit, s e gondolatoknak emberek a gazdái. A reform tehát embereket is tagad.. Sokan közülük képeseik megújulni, sokan nem. És akik nem, azok sem feltét- lenüil rossz szándéknak, meglehet: csupán elfáradták .. . Nos,, a Magyar Kereskedelmi Kamara joggal .nevezheti magát a reform pántsfo- gójáinajk, kovászának, a közgyűléshez ezért illik Széchenyi István idézése. A szervezetihez tartozó felszólalók és a rajta kívül állók is elmondták, h ogy a kamara az utóbbi élvekben a magyar gazdaság Legjelentősebb tényezője lett, tagvállalatainak jó képviselőjéé, a gazdaság- pc,liitálk|a bölcs tanácsadója, a visszahúzó erők kemény bírálója1. 1250 kamarai tagvállalatot tömörítve sokat nyom a Hatban ez a szervezet. A magyar gazdaság gondjairól, fellendítésének 1 ehiet- séges eszjközeiről most, ezen a közgyűlésien is rengeteg fontos gondolat hangzott öl1, azonkívül, hogy a felszólalók tárgyszerű öraéntélkielésít is végezitek, számba verteik a kamarai munka jó és rossz oHdaJjaiit. A haMgatót kelílte- meK «'zés tölthette el: ahol ennyi gazdasági szakember, vállalatvezető ilyen világosán gondolkodik, ott az ezer golndbt ismerve sem kell pánikba esjnli. Ugyaniakkor — isméit csak Széchenyi okán — egy „apró ördög’’, némi hiányérzet mégiscsak befészkelte magát a figyidl- mes hallgatóba. (Nem rrna- gaimniatk kívánom e titulust, többek szüimetbéli elbeszéléseit összegzőm moist, több figyelmes emberét.) Anniikor Bánd György színművész beszélt Széchenyiként, avagy amikor Bedk Tamás, a kamatra ismét megválasztott TÖBB LEHET A KEVESEBB Megyei KISZ-aktívaértekezlet A KlSZ-íkongresszus határozatainak f eldől gozás á t, egységes értelmezéséi s a határozatokból adódó helyi feladatok feltérképezését kívánta segíteni a megyei KISZ-bizottság által szombaton Kaposváron rendezett alkltí vaértekezlet. Nyoma sem vblt itt elvont fejtegetéseknek, annál több szó esett a tettekről. Ezt a kongresszus szellemével összhangban álló cselekvésközpontúságot példázta az is, hogy az ülés a Tungsram kaposvári fiataljainak napirenden kívüli bejelentésévei kezdődött. Ok azok, akik elhatározták, hogy a megyei kórház számára társadalmi munkában egy, a gyógyítás számos területén új lehetőséget adó lézeres orvosi műszert készítenek. Munkájukat ajánlották föl, s a megye fiataljainak segítségét kérték a 2,6 millió forint értékű berendezés 700 ezer forintnyi anyagköltségének előteremtéséhez. A kezdeményezés jelentőségéről dr. Kővári Tünde, a megyei kórház fiatal orvosa mondta el: a lézer alkalmazása például a génsebészetben elkerülhetővé tenne egy sor a betegnek sok szenvedést okozó és lassan gyógyuló műtéti beavatkozást. A gyógyászat más ágaiban kezdeti szakaszban levő rákos daganatok orvoslása is lehetővé válna. A Tungsram fiataljaié csupán egy volt azok közül a mozgósító javaslatok közül, amelyeket a megyei KISZ- küldöttgyűlésen megfogalmaztak s amelyek végrehajtásának feladatairól a megyei KISZ-bizottság előző napi ülése tárgyalt. A felhívást követően az aktívaülésen Bajsz József, a KISZ KB intéző bizottságának tagja tartott tájékoztatót a kongresszus munkájáról. Mint mondta, a határozat megszületését megelőző parázs vita bizonyította, hogy az érvek ütköztetésének útján is el lehet jutni az egységhez, s hogy ez a vitában született egység jobb alapot ad a cselekvéshez. Az ifjúsági szervezetet korábban bírálták amiatt. hogy elaprózza erőit s ezáltal csöíklken hatni tudása. A sokat markolásnak ez a kényszere abból fakadt, hogy — bái' jelszó volt, hogy az ifjúság segítése és nevelése össztársadalmi leladat — a KISZ nagyrészt magára maradt e nagyon is sokrétegű korosztály gondjával. Ha valamit nem sikerült orvosolni, határozatot hoztak a megoldásra, ám — s ez egyre nyilvánvalóbb volt — önmagában nem vezet célra. Túl- terheltté váltak az apparátusok. az energia nagy részét az „önmozgatás” kötötte le, ez nehezítette a politikai jelleg erősítését. Az ifjúság ügyeivel kapcsolatos munkamegosztásra van szükség ahhoz. hogy megvalósulhasson a szándék; a KISZ kevesebb dologgal foglalkozzon, ám alaposabban, eredményesebben. Ezért kezdeményezte a kongresszus, hogy az állami, a társadalmi szervezetek és mozgalmak vállaljanak nagyobb részt egyebek közt az ifjúság megnyerésében, közéleti felkészítésében. Az új munkaformák megtalálása azonban a vártnál lassúbb folyamat, s mint elhangzott: a Hazafias Népfront és a SZOT a kongresz- szuson nem foglalt állást kellő határozottsággal e munkamegosztás szükségessége mellett. Mihalics Veronika, a megyei KISZ-bizottság első titkára a kongresszus határozataiból és a megyei küldöttértekezlet javaslataiból adódó feladatokról szólva elmondta a KISZ-munika megújításának szándéka nem jelenti azt. hogy most mindent újra kell kezdeni. Annál is inkább, mert vannak változatlanul érvényes korábbi határozatok is. amelydknsk végrehajtása folyamatos feladat. Egyértelmű megújulásra van viszont szükség a munkamódszerekben és a munkastílusban. Példaként említette azt a rossz beidegződést, miszerint egyes témák feldolgozását — cgy-egy apparátusi tag végzi. Továbbra is sokrétűek a KISZ előtt, álló feladatok, ám a testületeknek a jövőben jobban kell szelektálniuk, oda összpontosítva az erőt, ahol lehetőség van eredmények felmutatására. Ilyen feladat lehet például a műszaki f ej1 es ztés m e ggy őrsi t ás áhan. a számítástechnika elterjesztésében való részvétel, a termelési mozgalmak segítése vagy a különféle humanitárius akciók, a KISZ-esek közösségi munkavállalása. Az aktívaértekezlet délután rétegtanács-ülésekkai és a városi titkárok értekezletével folytatódott. Ott elsősorban a sajátos helyi és rétegfeladatokkal volt kapcsolatban az eszmecsere. B. F. elnöke kölcsönözte a gróf szavait, akkor a moodaindó tartalmán kívül arra is fel kellett figyelni: Széchenyi István mondatai mily feszesek, milyen szigorúan ragaszkodnak tárgyukhoz, mennyire kendőzetlenek, mennyire kemények. Azután az egyik felszólaló a magyar vitakultúra fogya- tékossalgáiról beszélt. Ajtói, hogy sokan megsértődnek, ha partnerük világosa/r. egyenesen fejezi ki magát s nem hurkolja mondandóját „sztaniolLba”. Azt, hiszik, hogy az illető személyeske- diilk, holott csupán vitázik, érvek vállalja véleményét. Ehlhez 'még hozzátenném: a magyar tanácskozáisi .kultúra sem sókkal különb. Ez okozta ama bizonyos hiányérzetei. A kamarai 'közgyűlés felszólalóinak legalább a fele bölcs .gondolatait, olykor kemény bírálatait monoton szótengerbe rejtetté, mondataiban öt-hat töltelék szót iis használt, melyekkel tekere)kítiemi igyekezett a valódi gondolat kemény éleit. Az ilyen beszédből! azután csak .gondos figyelemmel hüvelyezhető ki a lényeg, s ez különösen ákkor szomorú, ha az illetőnek valóban okois eszméit rejti el a monda táradat. FélLre ne értsék: nem mindenkiben rejlik ellenállhatatlan szónoki tehetség! Nem is ezt nehezményezem. De igenis fontos:, hölgy mindenki a lényegeset mondja, s röviden, mert aibből lesz eredmény. Néha bizony túl jólmevelt volt ez a tanácskozás, holott a keménység nem azonos a szemtelenséggel, aki célratörő az nem feltétlen arrogáns. Ahogyan kemény és célratörő vollt a .beszélőik máisiik féle. A reform halad, ha néha botlilk is. A következő kamarai közgyűlésen néhány év múlva • ismét idézhető lesz Széchenyi, s remélhetőleg hozzá méltóan mind többen beszélnék majd világosain, ha ú,gy7 tetszik, nyersen. Azt hiszem, azzal becsüljük .agyi mást legj-ob- batni, ha őszintéik vagyunk, nem félünk és nem k elitünk féléimet. A reform érdekében élénk vitákra van most szükségünk, s nem udvainias- kodlásra. A kamarai közgyűlés is ezt bizonyította, remélhetőleg azoknak is, akik tegnapelőtt még nem vállalták a kölcsönös tisztelet jegyében lezajló kemény szellemi viadalt. Luthár Péter
