Somogyi Néplap, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-23 / 146. szám

T986. június 23., hétfő Somogyi Néplap 3 Űj iskola épül Siófok Foki-hegyi lakó­telepén: a nyolc plusz négy tantermes oktatási intézményt Clasp-tech- nológiával építik. A Kereskedelmi Kamara közgyűlése MARJAI JÓZSEF FELSZÓLALÁSA Á jól dolgozó vállalatok érdekei érvényesüljenek (Folytatás az 1. oldalról.) került fenntartani. Az azon­ban igaz, hogy nem elég ál­dozatvállalásra. bizalomra, megértésre felszólítani az emberéket. Ha egy bizonyos idő után nem tapasztalják a helyzet szerény javulását sem, akikor ezzel szavunk hi­telét kockáztatjuk. Ez a tét, amelynek figyelembe vételé­vel kell megválaszolni a kér­déseket: módosítsuk-e ter­veinket, céljainkat — vagy a gyakorlatunkat javítsuk. Könnyebb lenne persze új dokumentumokat csinálni, mégis a nehezebbet kell vá­lasztanunk, ragaszkodva a tervben foglalt célokhoz, kö­vetelményekhez, hogy élén­kíteni tudjuk a gazdaságot, megteremteni az előrehala­dáshoz szükséges feltételeket — hangsúlyozta Havasi Fe­renc. Felvetődik a kérdés — folytatta ezután —, hogy a magyar gazdaságban adott-e a lehetőség az évi 3 száza­lékos növekedésre? A válasz egyértelmű: igen. Ehhez azonban fel kell tárni a kor­mányzati munkában, az irá­nyítási rendszerben rejlő to­vábbi lehetőségeket, javítani a vállalatok gazdálkodását, jobban kell hasznosítani a tudományos, szellemi poten­ciálunkat, a vezetők és a dol­gozók öntevékeny kezdemé­nyezéseit. Megnőtt az embe­ri tényező szerepe. Változtat­ni kell azon a felfogáson, amelynek következménye az egymásra mutogatás, a fele­lősség alól való kibúvás; sók területen lazult a fegyelem, s ezt nem szabad megenged­ni. Ebből a .szempontból na­gyon lényeges, hogy a párta mai kornak megfelelően vé­gezze munkáját és jól integ­rálja a társadalom érdekeit. Számos intézkedés szüle­tett, minden szervezet ren­delkezik programmal, terv­vel. Most az erőket ezek megvalósítására kell össz­pontosítani. Ugyanakkor job­ban át kell gondolni azt is, hogy mire és hogyan vállal­kozzunk 1987-ban. A továbbiakban Havasi Ferenc arról beszélt, hogy a magyar közvélemény támo­gatja társadalmi, gazdasági céljainkat. Az emberek több­sége — fiatal dk, értelmisé­giek, vezetők, munkások — reformpártiak. Egyetértenek azzal, hogy a tehetség, a szorgalom kapjon méltó el­ismerést. Ugyanakkor a rendnek, a fegyelemnek, a takarékos gazdálkodásnak fokozott igénye él ma a tár­sadalomban. Ezt az igény? méginkább erősíteni szüksé­ges. — Manapság — mivel ne­hezebb helyzetben vagyunk — sokat foglalkozunk a gaz­dasággal. Ez természetes. A világon nem létezik olyan ország, ahol a gondolkodás középpontjában ne a gazda­ság lenne. Enélíkül mi se tu­dunk előre haladni, nem en­gedhetjük meg magunknak, hogy ne gondolkozzunk ra­cionálisan, gazdaságcamtri- kusan. Mindez hozzátartozik ahhoz, hogy kimozduljunk a jelenlegi helyzetünkből, és hogy gondjaink ne vezesse­nek társadalmi vívmányaink feladásához. Befejezésül Havasi Ferenc tolmácsolta a közgyűlésnek Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának üdvözletét és jókívánságait a Kamara to­vábbi sikeres munkájához. A Központi Bizottság tit­kárának beszéde után Mar­jai József, a Minisztertanács elnökhelyettese szólt a köz­gyűlés résztvevőihez. Marjai József a kormány nevében üdvözölte a Kama­ra közgyűlésének résztvevőit. Elmondotta: a kormányzat határozott szándéka, hogy a gazdaságirányítási rendszer fejlesztésével tovább növe­kedjen a Kamara szerepe, lehetősége a gazdasági folya­matok formálásában. Fontos, hogy új státusza révén mi­nőségileg új alapokra helye­ződjön a Kamara munkája, kapcsolata a kormányzattal. Minőségileg fejlődött, tartal­mában gazdagodott, szerve­zetében erősödött a Kamara érdekvédelmi, -egyeztető te­vékenysége. Nagyon fontos az érdekképviselet tartalmá­nak helyes értelmezése. Ez ugyanis nem az egyedi vál­lalati érdekeik képviseletét, egyedi előnyök kijárását, ha­nem a vállalatok összességé­nek, végeredményben a gaz­daság egészének képviseletét jelenti. A kormányzat nagyra értékeli, hogy a Kamara ál­lásfoglalásaiban meghatározó a kritikai szemlélet. Fontos azonban az is, hogy a to­vábbiakban ne csak azt fo­galmazzák meg, ami rossz, hanem nyújtsanak segítséget a lehetséges megoldások, al­ternatívák kidolgozásához. A kormányzat a Kamarától a népgazdasági feltételekkel ténylegesen számoló megala­pozott, a gyakorlatban meg­valósítható javaslatokat vár. A miniszterelnök-helyettes a továbbiakban azokról a kormányzati intézkedésekről szólt, amelyeknek célja a szelektivitás erősítése, a szer­kezetátalakítás gyorsítása. Elmondotta, hogy az export- ösztönző pályázati rendszer része a kongresszusi határo­zat, a VII. ötéves terv telje­sítését szolgáló programnak. Az ennek keretében létrejö­vő megállapodások jelentős előnyöket, kedvezményeket biztosítanak az export növe­lésére vállalkozóknak. Eddig 237 pályázat érkezett az el­bíráló szervekhez, s 191 pá­lyázatot értékeltek. Az eseték többségében két héten belül megtörtént a pályázatok el­bírálása. A pályázatot be­nyújtó vállalatok többsége új kapacitások kiépítésével bő­víti exportját. A kormányzat, szerepének és felelősségének hangsúlyo­zása mellett azonban azt is el kell mondani, hogy a szelektivitás, elősegítése, a struktúraváltás gyorsítása nagymértékben múlik a vál­lalatokon is. Szükséges a vál­lalatokon belüli szerkezet fejlesztése, átalakítása, a vál­lalati források szelektív fel- használása. A struktúra át­alakításának serkentő eleme és egyúttal fontos eszköze a nemzetközi folyamatokba va­ló erőteljesebb, szerves be­kapcsolódás. Közös erőfeszí­téssel meg kell szüntetni azt a jelenséget, hogy a vállala­tok egy része kényszerű, le­hetőleg elkerülendő tevé- kenvségnek tekintse az ex­portot. Egyes esetekben a külföldi értékesítés költsé­geit, többletráfordításait a belső piacra hárítja. A nem­zetközi munkamegosztásba való bekapcsolódással, a megfelelő szerkezetű külke­reskedelmi áruforgalom ki­alakításával gyorsítható a technológia-áramlás is. Hasonló a helyzet a haté­kony loglalkoztatás területén is. Ennek megoldása sem csupán kormányzati feladat. Nem lehet elfogadni olyan véleményeket, hogy a jelen­legi gazdasági környezetben és eszközrendszer mellett ezen a területen nincs mód az előrelépésre. Minden vál­lalatnak lehetősége van erre, és kötelessége is, hogy ne kössön le felesleges munka­erőt. Bál’ a szabályozórend­szer nem kényszeríti ki elég­gé a racionális munkaerő- gazdálkodást, de nem is gát­ja az ilyen irányú vállalati cselekvésnek. Erre számos jó példa is akad. Fontos feladat a szabályozórendszer, az ár-, a bér-, a pénzügy i és az adó­rendszer továbbfejlesztése. Az ezzel kapcsolatos kama­rai vélemények sokat segí­tettek a kormányzati mun­kában, a továbbiakban meg­különböztetett figyelmet kell tordítani a piaci rend, a tisztességes verseny, a tisz­tességes gazdálkodás feltéte­leinek biztosítására. Ez az egész vállalati szféra érdeke, és ezen a területen sokat te­het a Kamara. Fontos, hogy a becsületesen gazdálkodó vállalatok érdekei érvénye­süljenek. Befejezésül elmondotta, hogy a közgyűlésen megfo­galmazott javaslatokat, ész­revételéket a kormányzat ta­nulmányozni fogja, s min­dent elkövetnek annak érde­kében, hogy azokat a lehető legjobban hasznosítsák. A vita befejezése után a közgyűlés elfogadta a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara módosított alapszabályát. Ez magában foglalja az Elnöki Tanács múlt évi törvényere­jű rendeletét, amely módo­sította és kiterjesztette a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara tevékenységi körét, státuszát pedig társadalmi szervezet­ként határozta meg. Ezután a közgyűlés határo­zatot hozott a Magyar Ke­reskedelmi Kamara követke­ző öt esztendőre szóló fel­adatairól, munkájának to­vábbfejlesztéséről. Beck Tamás 18 volt kama­rai tisztségviselőnek eredmé­nyes munkája elismeréséül emlékplakettet adott át. Ezután a közgyűlés meg­választotta a Magyar Keres­kedelmi Kamara elnökségét és felügyelő bizottságát. A Kamara elnöke ismét Beck Tamás, a Buda-Flax vezér- igazgatója, főtitkára Lőrincze Péter lett. SZÉCHENYIT IDÉZVE Többen és többször idéz­ték a iegpaigyobb magyart szombaton a Magyar Keres­kedelmi Kamara 7. közgyű­lésén. Idézni természetesen lehet sokakat az ókoritól napjainkig,, Seneeátóll Lu­kács Györgyig, s ha jól vá­logatunk, akkor a jeles aíl- ka.lomjhoiz mindig' illemeik is az idiézetek. A bölcsesség időtlen, .tehát a nagy embe­rek ná|gy gondolatai szinte tetszés szerint aktualizálha- tcfs. Mégis a magyar gazda­ság egyik jelentős szerveze­tének legfőbb fórumán Szé­chenyit „felszólalásra hívni’' szinte kötelező. A Hitel, a Világ és a többi írás idősze­rűsége fölemelő, olykor szív- bemíarikioló. Meglehet: más- tóíl származó okos gondola­tok emlegetése erőszakost, avagy közhelyszerű lett vol­na, de István; gróf évszáza­dos soráéira neküníki, magya­roknak most is igen nagy szükségünk van. Miélrt is időztem ennyit a kamarai- közgyűlés néhány epizódjainál? A magyarázat oily egyszerű, hogy félék le­írni : nehéz helyzetben vám a hanti gazdaság, egy re­formfolyamat kellős köze­pén. amikor minden, harapol- gánnjak két kötelessége vám: bízni és tenni. Bízni a fül­emé I<ed;e,sben, s tenni érte valamik mert más viálasz- tálsunlk nincsen, miképpen a reformer géniusznak sem volt akkoron. Ezenkívül em­lékezni kell anria .is. hogy minden . refanrnMyamatnalk száimols a kerékkötője. Ez — ha tetszik, ha nem — így természetes., hiszen a reform tagad egy sor korábbi gon­dolat óit, s e gondolatoknak emberek a gazdái. A reform tehát embereket is tagad.. Sokan közülük képeseik megújulni, sokan nem. És akik nem, azok sem feltét- lenüil rossz szándéknak, meglehet: csupán elfárad­ták .. . Nos,, a Magyar Kereske­delmi Kamara joggal .nevez­heti magát a reform pántsfo- gójáinajk, kovászának, a köz­gyűléshez ezért illik Széche­nyi István idézése. A szer­vezetihez tartozó felszólalók és a rajta kívül állók is el­mondták, h ogy a kamara az utóbbi élvekben a magyar gazdaság Legjelentősebb té­nyezője lett, tagvállalatainak jó képviselőjéé, a gazdaság- pc,liitálk|a bölcs tanácsadója, a visszahúzó erők kemény bí­rálója1. 1250 kamarai tagvál­lalatot tömörítve sokat nyom a Hatban ez a szervezet. A magyar gazdaság gond­jairól, fellendítésének 1 ehiet- séges eszjközeiről most, ezen a közgyűlésien is rengeteg fontos gondolat hangzott öl1, azonkívül, hogy a felszóla­lók tárgyszerű öraéntélkielésít is végezitek, számba verteik a kamarai munka jó és rossz oHdaJjaiit. A haMgatót kelílte- meK «'zés tölthette el: ahol ennyi gazdasági szakember, vállalatvezető ilyen világo­sán gondolkodik, ott az ezer golndbt ismerve sem kell pánikba esjnli. Ugyaniakkor — isméit csak Széchenyi okán — egy „apró ördög’’, némi hiányérzet mégiscsak befészkelte magát a figyidl- mes hallgatóba. (Nem rrna- gaimniatk kívánom e titulust, többek szüimetbéli elbeszélé­seit összegzőm moist, több figyelmes emberét.) Anniikor Bánd György színművész beszélt Széchenyiként, avagy amikor Bedk Tamás, a ka­matra ismét megválasztott TÖBB LEHET A KEVESEBB Megyei KISZ-aktívaértekezlet A KlSZ-íkongresszus hatá­rozatainak f eldől gozás á t, egységes értelmezéséi s a határozatokból adódó helyi feladatok feltérképezését kí­vánta segíteni a megyei KISZ-bizottság által szomba­ton Kaposváron rendezett alkltí vaértekezlet. Nyoma sem vblt itt elvont fejtegetéseknek, annál több szó esett a tettekről. Ezt a kongresszus szellemével össz­hangban álló cselekvésköz­pontúságot példázta az is, hogy az ülés a Tungsram kaposvári fiataljainak napi­renden kívüli bejelentésévei kezdődött. Ok azok, akik el­határozták, hogy a megyei kórház számára társadalmi munkában egy, a gyógyítás számos területén új lehetősé­get adó lézeres orvosi mű­szert készítenek. Munkájukat ajánlották föl, s a megye fia­taljainak segítségét kérték a 2,6 millió forint értékű be­rendezés 700 ezer forintnyi anyagköltségének előterem­téséhez. A kezdeményezés je­lentőségéről dr. Kővári Tün­de, a megyei kórház fiatal orvosa mondta el: a lézer alkalmazása például a gén­sebészetben elkerülhetővé tenne egy sor a betegnek sok szenvedést okozó és las­san gyógyuló műtéti beavat­kozást. A gyógyászat más ágaiban kezdeti szakaszban levő rákos daganatok orvos­lása is lehetővé válna. A Tungsram fiataljaié csu­pán egy volt azok közül a mozgósító javaslatok közül, amelyeket a megyei KISZ- küldöttgyűlésen megfogal­maztak s amelyek végrehaj­tásának feladatairól a me­gyei KISZ-bizottság előző napi ülése tárgyalt. A felhívást követően az aktívaülésen Bajsz József, a KISZ KB intéző bizottságá­nak tagja tartott tájékoztatót a kongresszus munkájáról. Mint mondta, a határozat megszületését megelőző pa­rázs vita bizonyította, hogy az érvek ütköztetésének út­ján is el lehet jutni az egy­séghez, s hogy ez a vitában született egység jobb alapot ad a cselekvéshez. Az ifjúsági szervezetet ko­rábban bírálták amiatt. hogy elaprózza erőit s ezáltal csöíklken hatni tudása. A so­kat markolásnak ez a kény­szere abból fakadt, hogy — bái' jelszó volt, hogy az if­júság segítése és nevelése össztársadalmi leladat — a KISZ nagyrészt magára ma­radt e nagyon is sokrétegű korosztály gondjával. Ha va­lamit nem sikerült orvosol­ni, határozatot hoztak a meg­oldásra, ám — s ez egyre nyilvánvalóbb volt — önma­gában nem vezet célra. Túl- terheltté váltak az apparátu­sok. az energia nagy részét az „önmozgatás” kötötte le, ez nehezítette a politikai jel­leg erősítését. Az ifjúság ügyeivel kap­csolatos munkamegosztásra van szükség ahhoz. hogy megvalósulhasson a szándék; a KISZ kevesebb dologgal foglalkozzon, ám alaposab­ban, eredményesebben. Ezért kezdeményezte a kongresszus, hogy az állami, a társadalmi szervezetek és mozgalmak vállaljanak nagyobb részt egyebek közt az ifjúság meg­nyerésében, közéleti felkészí­tésében. Az új munkaformák megtalálása azonban a várt­nál lassúbb folyamat, s mint elhangzott: a Hazafias Nép­front és a SZOT a kongresz- szuson nem foglalt állást kel­lő határozottsággal e munka­megosztás szükségessége mel­lett. Mihalics Veronika, a me­gyei KISZ-bizottság első tit­kára a kongresszus határoza­taiból és a megyei küldöttér­tekezlet javaslataiból adódó feladatokról szólva elmondta a KISZ-munika megújításá­nak szándéka nem jelenti azt. hogy most mindent újra kell kezdeni. Annál is inkább, mert vannak változatlanul érvényes korábbi határozatok is. amelydknsk végrehajtása folyamatos feladat. Egyértel­mű megújulásra van viszont szükség a munkamódszerek­ben és a munkastílusban. Példaként említette azt a rossz beidegződést, miszerint egyes témák feldolgozását — cgy-egy apparátusi tag vég­zi. Továbbra is sokrétűek a KISZ előtt, álló feladatok, ám a testületeknek a jövőben jobban kell szelektálniuk, oda összpontosítva az erőt, ahol lehetőség van eredmé­nyek felmutatására. Ilyen fel­adat lehet például a műszaki f ej1 es ztés m e ggy őrsi t ás áhan. a számítástechnika elterjesz­tésében való részvétel, a ter­melési mozgalmak segítése vagy a különféle humanitá­rius akciók, a KISZ-esek kö­zösségi munkavállalása. Az aktívaértekezlet dél­után rétegtanács-ülésekkai és a városi titkárok értekezle­tével folytatódott. Ott első­sorban a sajátos helyi és ré­tegfeladatokkal volt kapcso­latban az eszmecsere. B. F. elnöke kölcsönözte a gróf szavait, akkor a moodaindó tartalmán kívül arra is fel kellett figyelni: Széchenyi István mondatai mily fesze­sek, milyen szigorúan ra­gaszkodnak tárgyukhoz, mennyire kendőzetlenek, mennyire kemények. Az­után az egyik felszólaló a magyar vitakultúra fogya- tékossalgáiról beszélt. Ajtói, hogy sokan megsértődnek, ha partnerük világosa/r. egyenesen fejezi ki magát s nem hurkolja mondandóját „sztaniolLba”. Azt, hiszik, hogy az illető személyeske- diilk, holott csupán vitázik, érvek vállalja véleményét. Ehlhez 'még hozzátenném: a magyar tanácskozáisi .kul­túra sem sókkal különb. Ez okozta ama bizonyos hiány­érzetei. A kamarai 'közgyű­lés felszólalóinak legalább a fele bölcs .gondolatait, oly­kor kemény bírálatait mo­noton szótengerbe rejtetté, mondataiban öt-hat töltelék szót iis használt, melyekkel tekere)kítiemi igyekezett a va­lódi gondolat kemény éleit. Az ilyen beszédből! azután csak .gondos figyelemmel hüvelyezhető ki a lényeg, s ez különösen ákkor szomo­rú, ha az illetőnek valóban okois eszméit rejti el a mon­da táradat. FélLre ne értsék: nem mindenkiben rejlik el­lenállhatatlan szónoki te­hetség! Nem is ezt nehez­ményezem. De igenis fon­tos:, hölgy mindenki a lénye­geset mondja, s röviden, mert aibből lesz eredmény. Néha bizony túl jólmevelt volt ez a tanácskozás, holott a ke­ménység nem azonos a szemtelenséggel, aki célra­törő az nem feltétlen arro­gáns. Ahogyan kemény és célratörő vollt a .beszélőik máisiik féle. A reform halad, ha né­ha botlilk is. A következő kamarai közgyűlésen né­hány év múlva • ismét idéz­hető lesz Széchenyi, s re­mélhetőleg hozzá méltóan mind többen beszélnék majd világosain, ha ú,gy7 tetszik, nyersen. Azt hiszem, azzal becsüljük .agyi mást legj-ob- batni, ha őszintéik vagyunk, nem félünk és nem k elitünk féléimet. A reform érdeké­ben élénk vitákra van most szükségünk, s nem udvainias- kodlásra. A kamarai közgyű­lés is ezt bizonyította, re­mélhetőleg azoknak is, akik tegnapelőtt még nem vállal­ták a kölcsönös tisztelet je­gyében lezajló kemény szel­lemi viadalt. Luthár Péter

Next

/
Thumbnails
Contents