Somogyi Néplap, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-21 / 145. szám
8 Somogyi Néplap 1986. június 21., szombat IRODALOM, MŰVÉSZÉT, KÖZMŰVELŐDÉS Monumentális, nemes pátoszú Mai művészetünk sokszínű palettáján megkülönböztetett rangja van a hódmezővásárhelyi festőkolániának. Az Alföld vonzása, Tornyai, Rudnay, Koszta tradíciójának ereje, a tájnak és emberének az élete ma sem lebecsülhető ihletője az ott letelepedett művészeknek. Németh József érdemes és kiváló' művész vezető taigja az iskolának, amely ma már csak nevében létezik. Az itt élő művészek a maguk útját járják, az összekötő kapocs a hely varázsa, és a természet- élvűség fel nem adott követelménye. Németh József is hű maradt ehhez a szemléletmódhoz, amelyet egy nagy egyéniség invenciójával, korunk formanyelvén megújítva őriz meg. Új gyűjteményes 'kiállítása az Ernst Múzeumban az érett, megállapodott, atmoszférateremtő művészt mutatja, aki bebizonyítja, hogy a tradíciót az egyéni, de mindenki számára közérthető mítoszteremtéssel nemcsak megőrizni, de továbbépíteni is lehet, utódainkra örökítve mindazt, amit nemzedékünk még átélt, de társadalmunkban, életformánkban történt gyökeres változás már a múltba süllyesztett. Néhol éppen a Viharsarok némely településén nyomaiban még fellelhető Lány és bivaly ugyan, de sokáig nem tud az időik szelének ellenállni. Németh József maga is a szegénység mélyvilágából érkezett a művészpályára. 1928. október 3-án született Kaposszerdaihelyen. Művészétére meghatározóan hatott gyermekségének élményvilága. Ebben rejlik mítoszainak magva, félgazdagítva a folklór akkor még eleven erejével. Nagyapja számadó juhász volt, innen a festő kötődése a nyájakhoz, a csordákhoz, a pásztorélethez, amelynek nyomai Vásárhely tájékán még fellelhetők. Apja ács volt, de a Horthy-idők ínségében gazdálkodnia is kellett, hogy népes családját eltarthassa. A festő gyermekkorában ismerkedett meg a gonddal, szükséggel és a kemény munkával, tizenkét évesen már cséplőgépnél dolgozott. 1946- ban szobafestőtanonc lett Kaposváron. Csak 1949-ben. engedett titkos vágyának, kenyérkereső pályája mellett a kaposvári képzőművészeti szabad iskolába járt, ahol 1951-ben Hincz Gyula felfedezte egy tehetségkutató körútja alkalmával. Főiskolái tanulmányait Papp Gyulánál kezdte el, de Szőnyi Istvánt vallja mesterének, akinél freskófestést tanult. Művészete rövid idő alatt kialai- kult. Az Alföldön, Hódmezővásárhelyen talált végleges otthonra. Szereti az alföldi síkságot, a Tiszát, melynek töltéseit gyakran használja fel képmotívumként. Az itt élő művészek közül leginkább Kohán György hangvétele hatott rá, de stílusának kialakulásában a Szovjetunióban és Jugoszláviában látott középkori ikonok és az Olaszországban tanulmányozott freskók emléke érhető tetten, újabb képein Gauguin hatásával és a konstruktivista tárgyformálással összeszövődve. Művészete emberközpontú, monumentális, nemes pátoszú, magasfokú társadalmi felelősséggel átitatott művészet. Alaphangja borongó-*. Nem mindennapi alkotóereje egyszerű nagy formákban, szálkás ecsetvonásokkal tömör, sommázó fogalmazással írja át alakjait dekoratív, mitikus legendákba, amelyek falra kívánkoznak. A vásárhelyi emberek, subás, gatyás öreg parasztok, fejkendős, szikár, sötétruhás öregasszonyok, arcukon, vállukon a kemény sors tértiével, sziÉvszakok öreg báránnyal gorú piltantású, szikkadt tanyasi magyarok válnak emberfelettivé művein, miközben évszázadokon át örökölt mozdulatokkal teszik dolgukat, fát vágnak a fakitermelésen, gyűjtik a szénát, válogatják a krumplit, legeltetik a tehenet, kapálják a kukoricát, rakják a zsákokat, vagy éppen csendes este beszélgetnek a hold fényénél. Megindító, élmónyanyagá- ban a hazai sorshoz kötődő, mélyen humanista tartalmú, formavilágában modern alkotások várják a látogatót az Ernst Múzeumban a kortárs magyar művészet egyik vezető egyéniségének tolmácsolásában. B. I. Németh József kiállításáról BRÉK A vidéki kisváros utcáján éppen a vasútállomásra igyekeztem, amikor megállt a járda mellett egy kocsi, és rég nem látott barátom, Bendegúz ugrott ki belőle lelkendezve. — Drága öreg cimborám! — tárta szét a karját. — Ezer éve és két napja nem láttalak. Hová igyekszel? — Haza, Pestre — válaszoltam. — Negyed óra múlva indul a vonatom. Megfennéd, hogy kiviszel az állomásra? — Szó se lehet róla! — válaszol fülig érő szájjal. — Egyenesen a lakásod ajtaja elé röpítelek. Csak nem engedem vonaton zötyögni a legjobb cimborámat! Ülj -be, amúgy is van egy kis üzleti ügyem Pesten, amit el kell intéznem! Közben elbeszélgetünk.egy kicsit. — Jó — mondtam, és bepréseltem magam az első ülésre. Különben is érdekelt, hogy megy a sora ennek a kopaszodó, pocakosodó emberkének, akit hajdan csak Bendinek becéztünk. — No mesélj, mi van veled! — mondta, miközben begyújtotta a motort. — Egyébként várj egy pillanatra, hazaszólok az asz- szonynak, hogy felugróm Pestre. — Ezzel leakasztotta a műszerfalról a CB-készü- lék mikrofonját, s miközben a figyelmetlen gyalogosok egymás nyakába ugráltak a zebrán, a fejét csóválva forgatta a készülék csatornaváltóját. — Brék ... brék ... Itt a 12—26-os Bendegúz. Te vagy az, anyukám? Csak azt akarom mondani, hogy felugróm Pestre. Ha a Pista, tudod, a 18—32-es jelentkezne, mondd meg neki, hogy holnap megkapja az ezer tojást. — Hát tudod, én ... — kezdtem volna, de újra félbeszakított. — Még egy pillanat, pajtás, aztán a tied vagyok. Brék ... brék ... Itta 12—26- os Bendegúz. Gyerekek! A 38—52-es Jóska nincs a csatornában? Itt vagy? Hogy hallasz? Jól? Oké. Józsikám, kellene az a kuplungtárcsa, amit ígértél. Holnap? Jó, beugróm érte. Mit? Szalicilt? Jó, szerzek. Búcsúzom is, gyerekek, vendégem van a kocsiban. Mobilban vagyok. Mi? Nem, férfi. Szia, szia, a 12—26-os Bendegúzt hallottátok. — Kereskedő lettél, Bendi? — A fenét... — legyintett. — Rögtön megmagyarázom. Brék ... brék ... Itt a 12—26- os Bendegúz. 26—31-es Rózsi itt vagy a csatornában? No gyere! Anyukám, csinálj már valamit, mert az asszony megöl azért a rohadt automata mosógépért! A jövő héten? Oké, beugróm hozzád'. Puszi, puszi! Oda is. Igen, a 14—52-es Bözsinek a fürdőkádba. — Te Bendi — mondtam bátortalanul — ha nem tévedek, Pest nyugat felé van, mi meg keletnek megyünk,.. — Igazad lehet — mondta elgondolkozva. — A Bözsit sokkal erősebben szoktam hallani. Brék ... brék... Van még valaki a csatornában? Nem kell kihúzni, csak azt mondjátok m eg, gyerekek, hogy a .százötvenes kilométerkő milyen irányban van? Keletre? Ez biztos? Nyertél, pajtás. Brék ... brék ... És ez az alagút meddig tart? amelyikben most megyünk? Nincs alagút? A fene egye meg, akkor bemásztam égy szalmakazalba... Mire kibányásztuk a szalmakazalból a kocsit, ránkborult az este. De Bendit ez sem zavarta. — Nos, mit szólsz a bré- kemhez? Ügy dübörög, mint az ágyú. Figyelj csak! Brék... brék... Itt a 12—26-os Bendegúz. Pistukám, mm tudnátok élvinni az útból ezt a szalmakazlat? Hogy hogy mikor? Most. Itt állok a közepében. és rossz a lükver- cem. Holnap? Ne csináld ezt velem! Jó, akkor küldj egy autómentőt! Jó, holnap megkapjátok a kombájn alkatrészeket. Figyelj, Pista, átváltok a tizennyolcas csatornára. Gyere utánam! Itt gyengébb? Cseréltesd ki a készülékedet, apukám! Én nagyon jól hallak. A 11—18-as Feri ajánlott egy német készüléket. Hatért odaadja? Mit? Írjam meg a lányod matek dolgozatát? Mobilban nem megy, majd hazulról stabilban leadom. Oké, tizenegykor a 24-es csatornán. Tudod mit fogtam tegnap éjfélkor? Ellát Dániából. Igen. Akkora frekvenciája van .. Hű, te, nagyobb, mint a 32—56-os Pirinek. Hajnalodott, amikor megérkeztünk az állomás elé. Éppen beállt a vonat. Gyorsan elbúcsúztam hát Benditől, és rohantam jegyet váltatni. Ö pedig lehúzta a kocsi ablakát, és (utánam szólt: — Örülök, pajtás, hogy ilyen jól elbeszélgettünk. Ha netán szükséged lenne egy brékre, csak szólj, szerzek neked. — Aztán benyomta a gombot, és folytatta a beszélgetést: — Brék... brék ... Itt a 12—26-os Bendegúz. Gyerekek, van még valaki a csatornában? T. Ágoston László Irodalmi társaságok I r I11 ■■ I — barati korok Az utóbbi időben egyre többet olvashatunk a sajtéi ban irodalmi társaságokról, irodalmi körökről. Hol és milyen körülmények között tevékenyikednek, mire terjed ki hatáskörük, milyen szervek támogatják őket, mihez van joguk? Ezekre a 'kérdéseikre Fekete Gyula, a Magyar Írók Szövetsége alelnö- kónek tájékoztatása alapján próbálunk — a teljesség igénye nélkül — válaszolni. Fekete Gyula helyesbít: nem irodalmi társaságok működnek Magyarországon — legalábbis nem ezek vannak túlsúlyban —, hanem irodalmi baráti körök. A Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság is, melyről a legtöbbet hallani, s amely valóban a legsokrétűbb tevékenységet folytatja, egy ilyen baráti körből nőtt ki. E társaságnak — noha a magját, a vezetőségét ma is az eredeti baráti kör tagjai adják — ma már több száz tagja van, s nemcsak írók, hanem egyéb, szinte minden rétegből származó értelmiségiek is. Létezése teljesen független a Magyar Írók Szövetségétől ; önálló szervezetként — önálló költségvetéssel stb. — tevékenykedik. Hatásköre szinte az egész Dunántúlra kilterj ed. Az írók közül is főként a Dunántúlon élő vagy az onnan elszármazókat találjuk soraiban. Tevékenysége igen kiterjedt: emlékülések, irodalmi estek, konferenciák szervezése, a Berzsenyi-életmű ápolása, mai értelmezése, kutatása, népszerűsítése. Hasonló szerepet vállalt fel az Alföldön alakult Petőfi Társaság, mély rendezvényeit főként Kiskőrösön tartja. Az irodalmi társaságok mellett nagyon sök baráti kör működik az írószövetségen belül, a szövetség egyetértésével, szellemi támogatásával. Felsorolni is hosszú lenne őket. Csak néhányat említsünk közülük: Jókai kör. Nagy Lajos kör, Móricz Zsigmond kör, Németh László kör, őrley István kör, Szilágyi Domokos kör. Mindegyik nevében szerepel a baráti szó, hiszen végeredményben baráti kisközösségekről, Fekete Gyula szerint „asztaltársaságokról” van szó. S noha a fiatalabb írók is baráti körökbe tömörülnek — erről később —, a baráti „asztaltársaságoknak” is van- nlak fiatalabb tagjai. Tehát nem beszélhetünk nemzedéki elkülönülésről. Egy-egy baráti kör tagsága tízen féLül van általában: írók, a szövetség tagjai, csak elvétve találtunk köztük nem szövetségi tagókat. Mint elnevezésük is sejteti, ezek az írói csoportosulások szellemi vezérükként választatták a névadót, tehát programjuk, vitáik, beszélgetéseik is elsősorban hozzájuk kötődnek. (A Jókaii Baráti Kör például a scifi Írókat egyesíti.) Összejöveteleiket az írószövetség klubjában tartják, de ha népesebb esteket tartanak, vitákat szerveznek, vagy egy-egy kiállítást rendeznek, akkor máshová - mennek el. Meg kell jegyeznünk, hogy e körök egy-egy rendezvénye szorosan kapcsolódik az író- szövetség megfelelő szakosztályához (költői, prózai stb.), annak védnöksége alatt történik. A volt Kilencek költői csoportosulás tagjait tartja továbbra Is egybe az Elérhetetlen föld című antológia nevét viselő irodalmi kör. Mint ismeretes, első antológiájukat az írószövetség KISZ-szervezete adta ki 1969-ben. Az Elérhetetlen föld II. című közös kötetük néhány éve a Magvető Kiadónál jelent meg. E csoport szorosan kötődött az ELTE-hez, ebben az évben ismét irodalmi esteken találkozhatunk — sorozatban — a Kilencek tagjaival az Eötvös Klubban. Az egyik legnépesebb közösség a fiatal írók József Attila Köre, mely a legfiatalabb — esetenként még kötettel sem rendelkező, de rendszeresen publikáló — írókat-költőket tömöríti. Ez a Magyar Írói Szövetségének anyagi-szellemi támogatásával tevékenykedik, igen tartalmas programmal. Tagjai között természetesen író- szövetségi tagakat, több kötetes, országosan ismert írókat is találunk, önálló szervezeti életet élnek, a tagokat saját maguk veszik fel, a vezetőket saját maguk választják. A korhatár 35 év. Gondolhatnánk, hogy az innen kiöregedő írók az írószövetség tagjai lesznek, mint ahogy az óvodából iskolába megy a gyerek. Nem így van: az írószövetségbe csak azok kérhetik felvételüket, akiknek már két kötetük megjelent. Van-e joguk az irodalmi köröknek könyv megjelentetésére? Van, ha valamelyik kiadó vállalja kéziratukat. (A Magvető vállalta például a József Attila Kör JAK-fü- zetebként ismert kiadványainak megjelentetését), de magánúton is kiadhatják fontosnak tartott gyűjteményeiket, ám az írószövetség erre általában nem biztosít anyagi támogatást. hú v« m ?> m tW* A Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társasáig kalendáriumának címlapja — Hogyan értékeli az irodalmi baráti körök létét, tevékenységét — kérdeztem Fekete Gyulát. — Fontosnak tartom őket, hiszen azonos vagy hasonló szellemű írókat fognak össze, s mindenképpen pezsgőbbé, színesebbé teszik a szövetség életét is. Népszerűségüket mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az írószövetség tagjainak, melynek száma 600 körül van, mintegy fele e baráti köröknek is tagja. Nagyon sok irodalmi kör működik áz országban a Hazafias Népfront égisze alatt, szakkörként. Általában kez- 4ő, kevésbé ismert írókat- költőket (fiataltól idősekig) toboroznak soraikba. Ezek is egy-egy klasszikus írónk nevét veszik fel, s a népfront anyagi hozzájárulásával időnként antológiákat -is megjelentetnek. Art is vállalják, hogy ápdlják a névadó író emlékét, népszerűsítik műveit. Példaként említhetjük az óbudai Krúdy Gyula Irodalmi Kört, mely 1983- ban Tiszteletkor címmel antológiát adott ki tagjainak írásaiból. Ez az irodalmi kör is azonban, mint a többi hasonló, az írószövetségtől függetlenül működik, az írószövetségnek nincs köze hozzájuk. Györke Zoltán
