Somogyi Néplap, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-20 / 144. szám
1986. június 20., péntek Somogyi Néplap 5 NYUGTALAN NYUGDÍJASOK A szakemberek szerint napjaink ipari forradalma — társadalmi hatásaiban is — felér a korábbiakkal, a technikai fejlődés gyorsaságával azonban mindenképpen. felülmúlja azokat. A ma még műszaki szenzációnak számító csúcstechnológiák holnapra elavulnak, s újak lépnek helyükre. Ezek az új műszaki ^tudományos eredmények azonban nem önmagukban valók — éppenséggel egymásra épülnek. Nyilvánvaló ez, ha csak az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazatot, a számítástechnikát nézzük: az első, teremnyi méretű elektroncsöves számítógép megalkotása nélkül ma nem lehetnének gyárakat, űrhajókat irányító komputerközpont- jaink. Az evolúció törvényei a műszaki fejlődésre is érvényesek. Tudás csak tudásra ópüllháf. Az életképes tailáte mányak fennmaradnak, s újabb hasznos felfedezésekben élnék tovább ... hacsak mesterségesen gátat nem emelünk a természetes folyamat elé. De a fejlődés fel is gyorsítható: míg a biológiai evolócióba az embernek nincs beleszólása, sőt, maga is ennek a „terméke”, a műszaki haladást sokféleképpen serkentheti. Az egyik legkézenfekvőbb módszer a már megszerzett tapasztalatok hasznosítása: a felhalmozott tudás kiaknázása. Ez a fejlődés gyorsításának leggazdaságosabb módszere, hiszen semmiféle beruházást nem igényel. Ha viszont nem élünk ezzel a lehetőséggel, az azt eredményezheti, hogy többször kell megfizetnünk ugyanazért az eredményért: pénzben, szellemi energiában s időben is. Ezt pedig nem engedhetjük meg magunknak, hiszen a világ élenjáró technikai színvonalától — hozzáértők szerint — körülbelül öt évvel vagyunk elmaradva, s a hátrányunk egyre nő. Használjuk hát fel jobban, amit már egyszer megszereztünk, éljünk azoknak az embereknek a tudásával, akik a korábbi években, évtizedekben műszaki kultúránk letéteményesei voltak! E cél vezérelte a Műszaki és Természet; udományi Egyesületek Szövetségét, hogy július 20-ára meghirdesse a Szenior Konferenciát, amely feladatának tekinti a MTESZ-egyesületek nyugdíjas korú tágjai helyzetének áttekintését. Ezen belül foglalkozni kívánnak a szenior műszakiak tudományos tevékenységével, társadalmi beilleszkedésével, szociális problémáival, foglalkoztatásukkal . Az idősek aránya társadalmunkban egyre nő, s ezzel együtt megítélésük sajnos egyre rosszabb. Ennek persze konkrétan ritkán adnak hangot, azonban az Életrajz az író vallomásaiból Az ünnepi könyvhéten került a kezembe Valló László könyve, melyet a Móra Kiadó jelentetett meg Emilekké válók magam is cílmlmel, Fékefe István életéről. Vlailló László életrajzi kötete családi olvasmányunk llett, mint Fekete megannyi regénye. Nem mondhatom, hogy Fékete István regényein nevelkedtem, de azt igen, hagy a mostani fitentar- lökkall együtt fedeztem föl az írót, műveit A most megjelent életrajzi regény legfőbb értékének aizt tartóim, hogy minden korosztálynak szól. Valló László érdeme, hol©' az életrajzi regényben a legtöbb szót, !leíiró|st Fekete Istvántól merítette. Műveiből idézve eleven portrét rajzó!! a szerző a népszerű íróról', aki a Somogy 'megyei Gölte községben született, regényei a Kaposvár környéket és a Kis-Balaton világát elevenítik meg. Meghatáirozó volt életiében a 'kalandos gyerekkor. Ajka,, majd Budapest adott otthont az emlékedből élő írónak. Fekete István' nem választatta azt az utat, hogy csak a vadászaitok izgalmas, színes történeteit jegyezze föl. Kitteniberger Kálimáin hűséges barátja volt, vonzotta hozzá a vadász-szenvedély, de íróként többre vágyott, a természet törvényeit kutatva a történelem, a táj, az emberek élete érdekelte igazán. A szülőföld iránt érzett ragaszkodását, 'kötődését leghívebben talán a Ballagd idő című kötetében váltatta még: — Gyópás ez a könyv, emlékeim feltisztult szerete- te a szülőföldemnek, és minden emberének, akik emljélkeiirn|ben, amíg élek, v|ajgy azon túl is — írásaimban — „örökké élnek”. Halála után,, 1970-ben jéllent meg ez a, nagy lélegzetvételű írói önvallomása. Valló László érdeme, hogy aiz életrajzi regényből, is 'Fekete Iistvá'n szól hozzánk. És fölébreszti bennünk újra és újra azt az érzést, hogy emlékét őriznünk és ápolnunk beül. Horányi Barna idősek körülményei olyanok, hogy sokan közülük a társadalom eltartottjainak érzik magukat. Pedig szép számmal vannak, akik túl a nyugdíjkorhatáron is, hasznára tudnának lenni a társadalomnak, s ezt tudván, keserűséggel tölti el őket, hogy tétlenségre kárhoztattak. Társadalmunkban megteremtették az 1 öregek anyagi ellátásának rendjét, de még nem sikerült kialakítani aktivitásuk terét. Jelentős részüknek ma sincs lehetősége arra, hogy képességeinek megfelelő helyet foglaljon el a társadalmi mun kamegos ztásban, Az idősödő émber számára a termelőmunkából való hirtelen kiválás okozta megrázkódtatást tetézi többek között a kartársak korai halála, a (baráti kör elvesztése, az aktivitás beszűkülése. Mindez aat az érzetet kelti az öregekben, hogy a társadalom számára fölöslegessé váltak. Ezután az öregedés mindinkább az egészség romlásával jár. Az időseknek a jelenlegi nyugdíjkorhatár utáni foglalkoztatása a vállalatoknál, intézményekben mindinkább megszűnik, és mintha nem is lenne „sikk” a korhatárt betöltőt az állásában megtartani. Ez nemcsak a munkaerőhelyzet problémáit növeli, hanem a több évtizedes tapasztalat felhasználásának elmulasztása tetemes veszteséget is jelent a n ép ga zdasá gnak. A MTESZ-ben tömörült szenior műszakiak szeretnék, ha a korai, sokszor indokolatlan nyugdíjazásokra a jövőben egyre ritkábban kerülne sor, s az eddigi tendencia megfordulna. Az utóbbi húsz évben még a részfoglalkoztatású nyugdíjasok száma is csökkent. Felmerül a kérdés — így a konferencia tematikáját ösz- szeállító szakemberek —, hogy a munkához való alkotmányos jog miért nem vonatkozik azokra a nyugdíjasom is, akik még haszonnal tevékenykedhetnének szakterületükön? Az egynapos konferencián szó esik a kérdéskör számos fontos részletéről, például a munkavállalásra vonatkozó megkötések enyhítéséről, a nyugdíjrendszer korszerűsítésének és az úgynevezett nyugdíjbank létrehozásának lehetőségei ről, a fiatál mérnököknek való tapasztalat-átadásról és még sok egyébről. A helyzet megváltoztatása, az idős szakemberek tapasztalatainak társadalmi hasznosítása azonban nem történhet egyik napról a másikra: ezt széles körű szervező munkának kell megelőznie, amelynek koordinálását a MTESZ magára vállalta. Kezdeményezésük figyelmet és támogatást érdemlő — a köz-" érdek szolgálatában. Miklós Éva Jutalmat kaptak a legjobbak % Oklevélátadó ünnepség a tanítóképzőben A spartesaimoik'han tarrtoit- itáík tegnap a Tanítóképző Főilslkiollia idén végzett hallgatóinak: az okilevélátedó ünnepséget. Az ünnepélyes főiskolai tanácsülésen' Schab- lauer Zoltánná, főigazgató- héllyettes értékelte, hogy az 1983/84-ias tanévben beiratkozott a nappali és levelező tagozatos hallgatóik milyen munkát végeztek. A nappalisok közül száz ötvenkilencen vehették kézbe a tanítói képesítésről szóló oklevelet, a lévélezőSök közül pedig szálzöten. Dr. Bernáth József ünnepi 'beszédében meleghanigion mondta el azt, hoigy miként értelmezné, a most végző fiatalok helyéiben viszonyát az oklevélhez, a pedagógus pályához, a világhoz. Dr. Balassa Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese a munkáltató szervek hevében köszöntötte a végzősökét. Megígérve a beásfcoüáaá- zálsi körzet megyei tanácsainak nevében is azt, _ hogy alboll1 tudják, ott segítik a pályakezdő pedagógus ok munkáját. A közelmúlt nehéz vizsgái utóin ezúttal ünnepélyes pite tanaitokat éltek ált a búcsúzó Ihairfmadléjvések.. A foigatía- lomltétél utóin dr. Bernáth József adta árt az Skleveíet. A nappali tagozait saáizőt- verikitene végzőse közüli hetvenkettő somogyiKovács Klára szigorlataira, vizsgatanításaira és szakdolgozataira , valamint ál- i'aimlvi'zSgájáira a legmagasabb 'osztályzatot kapta,. Az óvónőképző tagozatos Kosaras Ildikó érte el ugyanezt az eredményt. A százöt levelezőtagozatos hallgató között pedig harminchéten dolgoznak megyénkben, A főiskola óvónő-képző tagozatán harminchármán végeztek, valamennyien' megyénk óvodáiban dolgoznak. Hagyomány már tamiévin- duláskor, a főiskola vezetősége meghirdeti a jó ita- müló—jó tanító versenyt. Ezúttal az évfolyam legjobb A boglárlel,lei Tóparti Galériában V. Delast Elena festőművész tárlata hétfőn zárja kapuit. A Kék és Vörös Kápolnában látható az a kiállítás, mely válogatást tartalmaz a Magyar Szép- művészeti Múzeum XX. századi szobraiból. A tizenhét — bronzból, fából, plexiből és alumíniumból — készült alkotás közt szerepelnek Viktor Vasarély, Amerigo Tat, Emilio Greco és Pablo Serrano örök érvényű szobrai. A barcsi Dráva Múzeumban a Fiatal képzőművészek stúdiója és a barcsi sportkör 75 éves című kiállítás látható. A homokszentgyörgyi Általános Művelődési Központban holnap este nyolc órától a községi vegyeskar évadzáró osaládi estjén szórakozhatnak az érdeklődők. Nagyatádon a művelődési központban Gera Katalin szobrászművész alkotásaiban gyönyörködhet a közönség. Siófokon a csodálatos Zsolnay-porcelánok kiállítása hívogatja látogatóit. (Képünkön: Amerigo Tot Falusi üdvözlégy című alkotása.) Jó kezdeményezés — fél siker Horgászati kiállítás Szántódpusztán * A Szántódpusztal Kulturális Központ akváriumházában tegnap avatta föl a Magyar Országos Horgász Szövetség és a Siotour az ország első horgászati kiállítását. Elismerésre méltó kezdeményezés, hogy egy olyan országban, ahol valaha a halászat volt a népesség egyik fő foglalkozása; ahol ebből az ágazatból a felszabadulás után, de különösen a 60-as évek kezdetétől rohamosan féjlődött ki a sportszerű horgászat, emléket állítottak a történeti múltnak, a horgászat eszközeinek. A MOHOSZ a Sio- tourral összefogva a legméltóbb helyet találta meg az állandó kiállítás számára. Azt a nagyszerű akváriumházat, ahol a Balaton halai — azok is, amelyek már elvétve sem találhatók a tóban — mutatják meg szépségüket a látogatóknak. Az akváriumokkal szemben, üvegezett vitrinekben látható a kiállított anyag, közöttük néhány csakugyan értékes horgászati eszköz, eredetiben. 'Többségük azonban rajzokon, illusztrációkon. S ezeknél jóval több helyet foglal el' a tárlaton — néhány horgászat-történeti dokumentum mellett — a sportszerboltok és horgászati szaküzíletek mai kínálata, illetve jónéhány hiánycikké. A kezdeményezés tehát elismerésre méltó, őszintén üdvözölhetjük: az ötlet azonban csak fél sikert hozott. Ilymódon feltétlenül továbbfejlesztésre, gazdagításra vár ez az anyag még akkor is, ha az eredeti eszközök és módszerek muzeális értékű tárgyai csekély számban kerülnek elő. A szemléletes ábrákról, rajzokról azonban — eredeti anyagból — hitelesen rekonstruálhatók a különféle készségek. A múltban kutató számára ugyanis izgalmasabb látvány az eredeti merítőháló, a kővel súlyozott süllőzőkészség, a teleszkópos bot őse, mint a ma használatos „szupereszközök” amelyék ráadásul ritkán hozzáférhetők. A rendezők őszinte elszá- nása az anyag mielőbbi továbbfejlesztése; végtére is az a szándék vezérli a MOHOSZ-t, hogy egyszer majd horgászati múzeummá terebélyesedik a mostani kiállítás. S akkor nem valószínű, hogy önálló vitrinben kaphat kiemelt helyet mondjuk a szövetség felépítésének táblázata. A kiállítás szép számú közönségét dr. Fodor János, a Siotour igazgatója köszöntötte, s Czakó Bélának, a MOHOSZ főtitkárának jelenlétében Szabó Károly, a szövetség ügyvezető elnöke mondott avatóbeszédet. A fél siker ellenére — a látogatókon kívül — az ország 778 horgászegyesületének csaknem 300 000 tagja tekintheti magáénak hazánk első, állandó horgászati kiállítását. tanuilójla címet Kovács Klára kapta; a legjobb tamiuló díj első (kategóriájában heten, a 'másodilklban hatan, a hairima|dilkiban pedig öten szerepeltek a jutalmazoittak között. Az ünnepség .végén Bálint Imre, a főiskola, KlSZ-foi- zoffBólgáinak titkába adott át jiutailmalkait a legaíktívalbb K ISZ-rtaigokmak. Kaposváron, a Magyar Néphadsereg Helyőrségi Művelődési Otthona holnap délelőtt tíz órakor rendezi meg a gyenmektánjocsoportok koszorúcskáját. Holnap tíz órakor gyülekezhetnek az Április 4. utcai épület előtt a gyalogtúrák kedvelői is. Cél a tokaji parkerdő, ahol sportversenyek, játékos vetélkedők, rókavadászat és szalonnasütés várja a kifáradt kirándulókat. A Kilián György Városi Művelődési Központban ezen a héten Bakay/ Erzsébet iparművész nyitotta meg a megyei szövőszakkör-vezetői tanfolyam résztvevőinek munkáiból rendezett szőttes- kiállítást. A kaposvári Latinca Sándor Művelődési Központban holnap tizenegy órakor a Vakok és Gyengénlátók Szövetségének kulturális műsorára kerül sor. Itt tekinthető meg Bándi András fotóművész kiállítása is. A múlt emlékeit kedvelő turisták figyelmébe ajánljuk a somogyvári ásatásokat — a középkori megye- székhely romjainak —, valamint a kaposszentjakabi bencés apátság feltárt romjainak és kőtárának a meglátogatását. HÉTVÉGI /tájoló Az országban az első Könyvespolc
