Somogyi Néplap, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-20 / 144. szám

1986. június 20., péntek Somogyi Néplap 3 VERSENGŐ VEZETŐK Lemondott a Ganz Elect­ric — ismertebb régi ne­vén a Ganz . Villamossági Művek — vezérigazgatója. Lemondó nyilatkozatában kifejtette, úgy látja, hogy egy ilyen nagy vállalat ve­zetése meghaladja az ere­jét, ezért inkább önként tá­vozik, pontosabban: kisebb beosztásban továbbra is a cégnél marad. Vanngk, akik borús követ­keztetésekre jutnak a bír kapcsán. Lehet is, hiszen veszteségessé vált ez a vál­lalat, az érdekeltségi alap hiánya — a Figyelő című, gazdaságpolitikai hetilap prognózisa szerint — 1986 végén meghaladja majd a százmillió forintot. Terhes örökséget hagyott maga mö­gött tehát a vezérigazgató, s bizony, nehéz kezdet vár ar­ra, aki a helyébe lép. Mégis, a „minden rosszban lehet valami jó is” mondás alapján még ebből a hír­ből is le lehet vonni né­hány pozitív következte­tést. Még mindig jobb pél­dául saját elhatározásból le­köszönni, mintsem megvár­ni a leváltást, a drámai vég- * kifejlet utolsó állomását. Még jobb persze — sőt, ez a követelmény! — ha a szó- banforgó vezető nem várja meg, hogy százmillióra rúg­jon az alaphiány, hanem jó­val előbb, idejében határoz... Ám vélhetően ezt is megér­jük még, hiszen — amint dr. Jekkel Antaltól, az Ipa­ri Minisztérium személyze­ti osztályának helyettes ve­zetőjétől megtudtuk — 1981—85 között 11 magas beosztású iparvállalati veze­tő választotta az „ önkéntes távozás útját. Bár ez a szám még észrevehetően ala­csonyabb a társadalmilag in­dokoltnál, ténykérdés, hogy azelőtt az ilyesmi — nem­igen volt „divat”. Erre az erősödő irányzatra utal egyébként az is, hogy ami­óta választják az igazgató­kat, s — ami ezzel jár — az eddigi igazgatónak is pá­lyáznia kell, jó néhány vál­lalati vezető inkább nem jelöltette magát. Korenged­ményes nyugdíjaztatását kérte, esetleg más céghez távozott. Mindez arra utal, hogy — ha nem is megoldott még —, de már kezd kirajzolód­ni a tisztességes, visszavonu­lás útja is. Az a felisme­rés, hogy ha egy vezető a saját belátásából — és per­sze valóban idejében — lép le a „ringről”, illetve dobja be a „törülközőt”, akkor na­gyobb az esélye annak, hogy valamilyen kisebb beosztás­ban bizonyíthasson, illetve megmutathassa: ott ő is jól megállja a helyét. Ha van önkritikája, elkerülheti, hogy mások „olvassák” a fejére a kemény és kelle­metlen igazságokat. A tényékhez híven, persze tegyük hozzá, hogy ez is csak szerény fejlemény ah­hoz képest még, amit esz­ményinek tartunk. Még nem vált mindennapos gyakorlat­tá az a követelmény, amit a párt Központi Bizottsá­gának a kádermunkáról szóló 1986. március 18-i határozatában olvashat­tunk: „Következetesebben kell érvényesíteni a vezetés stabilitásának és a káderek ésszerű, folyamatos cseré­lődésének elvét. A megérett cseréket halogatás nélkül, idejében kell lebonyolítani. Minden vezető addig ma­radjon a’ beosztásában, amíg a feladatát megfelelően el­látja” ... Folytatva az előbbi gon­dolatmenetet, az ipari válla­latok, általában a gazdál­kodó szervezetek körében még meglehetősen idegen az a felfogás, ami az egyete­mek világában már rég megszokott: néhány évig rektori tisztet tölt be az egyik professzor, aztán visz- szamegy a saját tanszékére vagy kutató intézetébe, és nincs kizárva, hogy eszten­dők múltán megint ő lesz a rektor... Jól tudjuk, erre azt is le­Új öntözőgépek Még jól tűrik a kániku­lát a szántóföldi és a kerté­szeti növények a Duna—Ti­sza közén, de az öntözés most is kedvezően hat fejlő­désükre. Eezekben a napok­ban 46 nagy teljesítményű új öntözőgépet állítanak mun­kába a Bács-Kiskun meg\ i ga zdaságokban. A szabad- szállási Lenin Termelőszö­vetkezetben már az osztrák Bauer cég által gyártott programvezérlésű öntözőgép adagolja a mesterséges csa­padékot. A berendezés a kí­vánt mennyiségű víz kibo­csátása után automatikusan leáll. Teljes kapacitással működ­nek a régi öntözőberendezé­sék is. A Duna mentén mint­egy 60 kilométer hosszan hullik a mesterséges eső az öntözéses földekre. A fajszi Kék Duna Termelőszövetke­zetben állandóan 37 önjáró öntözőgép áll készenlétben, hogy szükség esetén bármi­kor megindíthassák. Ennek tudható be, hogy évente két­szer takarítanak be termést. hetne felelni, hogy más a vállalat, s megint más az egyetem: a professzor min­dig kutat, az igazgató-vezér­igazgató pedig a gyakorlat embere volt és marad ez­után is. Ez teljesen helyt­álló érvelés. Ám mégis van valami, amit a praktikusan gondolkodó vállalatvezető az egyetemek vezetési gya­korlatából a maga számára hasznosíthat. A magas be­osztású poszt betöltése olyan nagy megterhelést jelenthet a vezetőnek, a készenléti ál­lapot olyan fokát követelhe­ti meg, hogy célszerű az időnkénti önvizsgálat: tel­jes-e még a „ fegyverzetem”, bírom-e még azt a nagy „hajtást”? Nem volna-e jobb esetleg átmeneti időre lekö­szönni, hogy erőt gyűjthes- sek és ismét „feltöltődhes- sek”? A vállalatvezetők hasznára válna, ha olykor ezt is mér­legelnék. Már azért is, mert a verseny erősödik. Nem múltak el nyomtalanul a felszabadulás óta eltelt év­tizedek, ugyancsak dr. Jek­kel Antaltól hallottuk, hogy ha meghirdetnek valahol egy igazgatói-vezérigazgatói állást, a pályázók átlagos száma eléri a 8—10-et Pe­dig a követelmények — gon­doljunk csak gazdaságunk, iparunk mai helyzetére — nem éppen csekélyek. S mégis vállalják a próba­tételt, s tehetik is, hiszen manapság már sok jól fel­készült vezetőnk van. Javí­tott esélyeiken a pályázati rendszer, hiszen az felfrissí­tette a vezető kiválasztás ko­rábban kissé már megköve­sedett szokásait. Mind ke­vésbé „tisztelik” például a szamárlétra elvet, jobban ér­vényesülhetnek a dinamikus fiatalok, általában a veze­tői elhivatottságot érző te­hetséges emberek. A bizonyítás persze, még hátra van, hiszen — hadd utaljunk ismét iparunk mai helyzetére —, majd az el­következő néhány év alatt derül ki, mire képesek va­lójában az új vezetők. (A magas beosztású vállalati vezetők csaknem fele kicse­rélődött az elmúlt öt év­ben.) Példák sokasága bizo­nyítja: nagyon sok múlik rajtuk. Negatív előjelű bizonyíté­ka ennek a Ganz Electric. Pozitív bizonyítékul szolgál sok jó nevű vállalatunk. Mindenki fel tud sorolni jó néhányat közülük. Ismert és elismert vezetőjükkel együtt. Magyar László A magasabb bérleti díjra is ajánlottak Somogyker-üzletek a Balaton-parton A Balaton-parti ellátás gondjában a.z élelmiszerke­reskedelem és a vendéglátá­son kívül az iparcikk-keres­kedelem is részesedik. A So­mogy Kereskedelmi Vállatot is élt a lehetőséggel: több part menti üzletét bérbe adta, illetve szerződéses, vagy jö­vedelemérdekeltségi rend­szerben üzemelteti. Ezek működésének tapasztalatai­ról, dr. Járos Katalin igaz­gatási—jogi osztályvezető el­mondta : — A Balaton-parti ellá­tásból mi is kivesszük a ré­szünket, de — érthető okok­ból — az üzleteinket gazda­ságosan szeretnénk üze­meltetni. 1981-ben már 25 üzletünket bérbe adtuk. Az­óta ezek közül tizet az épü­let rossz állaga miatt — le­bontottak; a meglévő 15-öt ismét kiadtuk. Az ötéves szerződések lejártak már, s az újabb versenytárgyaláso­kon 10 egységbe új bérlő ke­rült, ötöt a régi bérlők nyertek el ismét. A bérleti üzemeltetés dí­ját a korábbinak többszörö­sében állapítottuk meg. A versenytárgyalásokon: erre még körülbelül a kétszere­sét licitálták rá, ami azt je­lenti, hogy nyilván jó üzle­tet lláttak bennük a kereske­dők. — S biztosan a vállalat is. — A bérbeadás után nincs beleszólásunk a munkájuk­ba, az ellenőrzés sem a mi feladatunk. Maguk határoz­zák meg az árubeszerzés kö­rét is. — A part mentén vannak szerződéses üzleteik is: ve­lük viszont már szorosabb a kapcsolat. — Jelenleg Siófokon ket­tő és Balatonföldváron egy ilyen üzletünk van. Konfek­ció, divat, rövidáru, méter-, és olcsó áruk tartoznak a profiljukba. Itt még nincse­nek olyan nagy tapasztala­taink, hiszen másfél-két éves szerződésekről van szó. Ezek­nél annyival bonyolultabb a helyzet, hogy az ellenőrzése­ket mi végezzük, a dolgozók, a vezető nem a mi alkalma­zásunkban állnak. A be­szerzés és az árképzés azon­ban már nem a mi felada­tunk. — Van még szerződésbe adható üzletük a Balatonon? — Nem sok, de van. Sze­retnénk kiadni ezeket azért is, mert — akárcsak a bér­leti díjat fizetőknél — iitt is közvetlenül érdekeltek laz üzletek abban, hogy gazda­gabb és olyan, választékot tartsanak, amelyre igény van. De ezzel a munkerő- gondot is leveszik a vál- lunkról. A part mentén ösz- szesen 14 egész évben nyit­va tartó üzletünk van, és 15 — a bérleti díjasok — idényjellegű. Az áruválaszték bővítését, a gazdaságosabb üzemelte­tést a jövedelemérdékeltségi rendszer is segíti: két ilyen üzletük van Siófokon. N. Zs. Évzáró a pártiskolán Sok új lehetősógot kínáltak a hallgatóknak Délelőtt még nagy volt az izgalom, vizsgáztak a párt­iskola hallgatói. Eredmé­nyükre kíváncsi volt Ko­vács József, a megyei párt- bizottság párt- és tömeg­szervezetek osztályának ve­zetője is. Az évzáró délután 2 óra­kor kezdődött az Oktatási Igazgatóság kistermében. Eredics Károly igazgató ér­tékelte az oktatási évet. Har­mincán végeztek egyéves, harmincötén féléves pártisko­lát ebben az oktatási évben. A különféle tanfolyamokon pedig kétszázhatvanán gya­rapították ismereteiket. A most zárult tanév volt a párt XIII. kongresszusa utáni első esztendő. Az ál­talános tananyaggal együtt fő feladatunk az ott elfoga­dott határozatok megismer­tetése volt. Az év másik nagy jelentőségű eseménye volt az SZKP XXVII. kong­resszusa. A XIII. kongresz- szus a társadalom minden területén magasabb minőségi követelményeket állított elénk: a pártoktatásban és a káderképzésben is. Alap­vető feladatnak tekintettük, hogy az itt tanulók minél alaposabban fölkészüljenek az életre, szellemi, erkölcsi tekintetben egyaránt. A mostani vizsgaeredmények, a hallgatók magatartása., az akciókhoz való viszony, a részvétel a rendezvényeken azt bizonyítja: a fő felada­tainkat alapvetően megoldot­tuk. Eredics Károly az Okta­tási Igazgatóság törekvései­ről szólva kiemelte: igye­keztek a marxista-leninista ismereteket, szemléletet erő­síteni, az elméleti igényessé­get növelni. Gondot fordítot­tak az elmélet és a gyakor­lat ötvözésére. Sok újat kínált a pártis- kola: oktattak itt számítás­technikát és szerveztek nyelvtanfolyamot. Volt reto­rika óra is: ezt azonban a jövőben még alaposabban oktatják. A szocialista személyi­ségjegyek kialakításában nagy szerepe volt a hallga­tói önkormányzatnak. Ezt bizonyította a négy megye pártiskolai hallgatóinak si­keres találkozója. Töreked­tek arra is, hogy erősítsék az intézmény közművelődé­si jellegét. Eredics Károly végezetül arra kérte a hallgatókat, hogy a pártiskola befejezé­se után ne álljanak meg, folytassák a megkezdett ta­nulást. Ezután Kurucz János, a hallgatói önkormányzat el­nöke megköszönte a tanári kar munkáját, 'a hallgatók se­gítségét. Poór Józsefnek, a SÁÉV dolgozójának ajándék- tárgyat adott át, amiért se­gítette a pártiskolai hall­gatók találkozójának meg­rendezését. Eredics Károly igazgató Kurucz Jánosnak, Molnár Istvánnak és Árok László­nak kiváló pártiskolai hall­gató oklevelet adott át. Az osztályfőnökök huszonegy hallgatót jutalmaztak könyv­vel a kiemelkedő tanulmá­nyi és közösségi munkáju­kért. TT -:; US­VISONTA VISZONTAGSÁGAI A jugoszláv vendégek szí­vesen jönnének többször i.s hazánkba, ha lenne hová, de a nagyatádi gyógyfürdő még mindig átadásra vár és ál­datlanok az állapotok Csö­kön yavison tán. Négy éve épül egy korsze­rűen berendezett fedett me­dence negyvenmillió forint­ért a DRW beruházásában. A napokban megkezdődhet a műszaki átadás, s a jövő hó­napban vendégeket is fo­gadhatnak benne. A Siotour kempingjének faházai el­avultak, a barcsi áíész étter­mének terasztetője kishíjján leszakad, nincs mód kultú­rált étkezésr.. ientősebb bázisa lehet Cso- konyavisonta. Katz Zoltán, a fürdő vezetője sem véleke­dik másképpen. Tőle halot- tuk: ezekben a nyáreleji na­pokban 3—400 ember érke­zik a fürdőbe. A víz kiváló­an alkalmas mozgásszervi betegségek gyógyítására és ivókúrára. A most elkészülő fedett medence lehetővé te­szi, hogy egész évben, folya­matosan fogadjanak vendé­geket. A medencéhez jól fel­szerelt öltözők és büfé is tar­tozik. Pedig Csokonyavisonta vi- - zét az uránbányászok is fél­fedezték. Többen jöttek Pécsről, hogy kisehb-mia- gyobb hétvégi házat építse­nek. Oj utcasorok születtek a fürdő szomszédságában. Egy aprócska üzletben ugyan kapható - tej és kenyér, az ellátás azonban bizonytalan. Ha beköszönt a jó idő, sen­ki sem tudja megjósolni, hogy mekkora lesz a keres­let. Szükség lenne arra, hogv a jelenlegi állapotokon változ­tassanak. Belső-Somogy ide­gen forgalmának egyik legje­FOLYTASSÁK A TANULÁST Átadás előtt

Next

/
Thumbnails
Contents