Somogyi Néplap, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-12 / 110. szám

A nemzetközi összefogással épült battonyai gyermekfaluba megérkeztek az első fészekrakók. A gondozóanyák közül többen már megkezdték az otthonok berendezését, a kör­nyezet csinosítását, hogy a gyerekeket szép környezetben fogadhassák. Életszínvonal-politika, alkalmazkodás az újhoz Az életszínvonal-politika feladatait a következő évek­ben a kongresszus által meg­fogalmazott hármas követel­mény alapján kell megolda­ni úgy, hogy a keresetek a teljesítmény, a szociális tá­mogatás a rászorultság, a közteherviselés pedig a jö­vedelmek szerint alakuljon. Markó István a Propagan­dista legújabb számában elemzi a szociálpolitika táv­latait és rámutat: szociálpo­litikai céljaink megvalósítá­sát csupán a gazdaság jöve­delemtermelő képességének javulása biztosírt halja. A folyóirat közli Bogyó Tibor cikkének 2. részét; ez feltárja, milyen növekedési tartalékokra számíthatunk a hetedik ötéves .terv idősza­kában. Tunyogi László átte­kinti a KISZ propaganda- és rétegmuinikáját, s felhívja a ügyeimet az új munkafor­mákra és -módszerekre. A párt- és tömegszervezeti propagandamunka időszerű feladatai a fegyveres erők­nél és testületeknél némileg sajátos módszerek alkalma­zását igényli. Erről beszélget katonai vezetőkkel Szluka Emil. A felszabadulás óta elért eredményeink között az első helyek egyikén szerepel a társadalom műveltségi szín­vonalának emelkedése. A szerkesztőség kerekasztal - beszélgetést szervezeti a mű­velődés és a haladás köl­csönhatásáról, a propaganda- munka szerepéről. A beszél­getést Fáczányi Ödön vezet­te. Gazdasági fejlődésünk fon­tos feltétele, hogy a dolgo­zók — vezetők és beosztot­tak — képesek legyenek al­kalmazkodni az új viszo­nyokhoz. Marle György ta­nulmánya arra a kérdésre válaszol; mennyiben igaz, hogy az emberek általában félnek az újtól, a szokatlan­tól. A lakásépítés alakulásával és propagandájával foglal­kozik Lantos László. Simó Endre méltatja az SZKP XVII. kongresszusát, Barbi Balázs az Egyesült ÁL- tamdk és a fejlődő országok kapcsolatait elemzi. Soproni határhelyzet­A tüntető bur.gelandi gaz­dáik a kormánnyal folyta­tandó mai tárgyalásoktól Teszik függővé, folytatják-e akciójukat, ismét lezárva a határállomásokat. Vasár­nap isimét mintegy ezren gyűltek össze Nickeísdonf- ban. az osztrák—magyar ha­tár közvetlen közelében. A tüntetők túlnyomórészt az ellenzéki osztrák néppárt hívei. Gyűlésükön Alois Mock, a néppárt elnöke be­szélt. Kijelentette, „nem örül” a határlezárásoknak, a problémákat ilyen akciók nélkül kell megoldani. Nemzetközi macskakiáilítás Cifra nevű szőrpamacsok Ha én cica volnék, száz egeret fognék ... És semmi- esetre sem üldögélnék egy szűk ketrecben. — Ezzel vi­szont rögtön elárulnám, hogy egyáltalán nem értek magamhoz, ellentétben az einigem szakértő kétlálbúak- kal, akik még nyávogni sem tudnak tisztességesen. Ok beh in tőporáznak. fé- sülgetnek, illatosítanak, és mutogatnak. Ezt teszik ve­lem. Bennem közben néha- néha földereng valami, olyankor kimeresztem a karmomat, rányávogok a nézőimre, esetleg fújok is egyet. D.e nem tudom, miért csinálom ezt; há'tat is fordí­tok inkább nekik, és al­szom. Nemzetközi macskakiál­lítás részvevője vagyok Ka­posvárom. Fölöttem Rexona meg Froitte sprayt árul a gazdáim. Mellettem mancs- nyújtálsnyira papagájok csi­pognak, de ez engem nem zavar. Ha igazi macska len­nék, akkor törne a frász egy kis madárvadászatért, de nekem törzskönyvem van. és nevem: olyasféle, mint Tündérváráig Guszti meg A! só túr készt áni G o ttf ríd Ali Baba. és annyit kérnek értem, mint a negyven rab­ló. . . > A gyerekeknek viszont tetszem. Bár éppen az imént azt mondta az egyik, hogy nem adná oda értem a cir­most, a feketét meg vég­képp nem. Csak tudnám, hegy mi lehet az a cirmos? A beszédből úgy tűnik ki, hogy cica. De az nem lehet­Somogyi Néplap XLII. évfolyam, 110. szám 1986. május 12., hétfő KIÁLLÍTÁS A MEGYEI MÚZEUMBAN Szívesen hímeznek, faragnak Két termet rendeztek be a Somogy Megyei Múzeumban azokból a pályamunkákból, amelyeket a szakszervezeti kiállításra készítettek a kedv­telésből otthon hímző asszo­nyok, fafaragók, fazekasok. Hatvanöt egyéni pályázó mellett több közösség is el­küldte termékét a megyei seregszemlére. A legszebb munkák az országos kiállí­táson szerepelnek majd. Szeretnének kedvet csinál­ni azoknak, akik érdeklőd­nek a ma népi iparművé­szete iránt, s szeretnének tanulni azoktól, akik már ranggal művelik a tárgyké­szítési, és azoknak, akiknek talán épp ettől a kiállítástól jön meg a kedvük otthonu­kat szépíteni -maguk készí­tette alkotásokkal. Szembe­ötlően gazdag válogatást lát­tunk hímzésekből, szőttesek­ből. Térítőkből, párnákból és viseletekből. Ez a gazdagság annak eredménye is, hogy megyénkben sok helyen fog­lalkoznak e szép hagyomány ápolásával. Jól képzett szak­emberek irányítják az ügyes kezű asszonyokat a szakkö­rökben. .» Somogy hímzéshagyomá­nyait dolgozták föl a pályá­zat résztvevői; találunk itt zselici fehérhímzést, öreg- buzsáki párnát, karádi futót, törökkoppányi hímzést, és csökölylt, egyik szebb a má­siknál. Hány patkó fér rá egy lúdtojásra? Versengenek egymással a tojáspatkolók. Hamel László tanító mestere e műveletnek, sikerrel gya­rapítja a tojásokon a patkók számát. Somogyiban gazdag múltja van a fazekasságnak is, s különösképpen a fafaragás­nak. A szakszervezeti kiállí­tás újból elgondolkodtat, hogy vajon miért van kiha­lófélben megyénkben a fafa­ragás. Hiányzik az utánpót­lás. Nem így a fazekasok­nál: a kaposvári szövetke­zetben .tanuló fiatalok mun­kái figyelemre méltóak. H. B. Hazai siker Nagyatádén KONZERVKUPA - ELŐSZÖR E'rsó alkalommal rendez­ték meg a hétvégén Nagy­atádon a konzervkupa ver­senyét, amelyet az itteni gyár hirdetett meg s a 16 hazai testvérintézmény részvételével zajlott le. Erő­próbára hívták a gyárak lö­vés,zesapatait. hogy a csur­gói lőtéren kispuska-, lég­puska- é.s pisztolylövésben döntsék el, ki a legjobb. A győzelmet a. nagyatádiak vívták ki, megelőzve a nyír­egyháziakat és a paksiakat. Az egyéni versenyben két első hely jutott a hazaiak­nak: Tóth Attila férfi. Bo­ros Lászlóné a női kispus­kalövészetben győzött. A kupát a nagyatádiak nyer­ték el. de a szabályok sze­rint — hogy valamennyi konzervgyár házigazda le­hessen a következő évek­ben — jövőre a rendezők a nyíregyháziak lesznek. A mostani verseny . egy­ben alkalmát adott gyárlá­togatásra, kölcsönös ta­pasztalatszerzésre is, mint ahogy alkalom lesz az is­merkedésre a hét végén Mosonmagyaróváron a kon­zervgyári fiatalok országos szakmai versenyén és a jö­vő héten Szigetváron a du­nántúli konzervgyárak ta­lálkozóján. A konzervkupa megnyitóján a házigazdák vendégként köszönthették Jancsurák Jó­zsef alezredest, aki az MHSZ-nel folyó szocialis­ta versenymozgalomban el­ért eredményeiért az élen­járó klub címet adta át a gyári lövészkiub közössé­gének. Gyógyszerészek emlékversenye Csopakon az állami gazda­ságok üdülőjében vasárnap megkezdődött a 21. Rozsnay Mátyás emlékverseny, ame­lyen líí megye és a főváros fiatal gyógyszerészkutatói vesznek részt. Az emlékver­senyt — amelyen megemlé­kezlek a névadóról, a világ­hírű magyar gyógyszerészről Rozsnay Mátyásról — Niko- lies Károly. a Magyar Gyógyszerészeti Társaság el­nöke nyitotta meg. A fiatal gyógyszerészkuta- tóknak fórumot kínáló eddi­gi húsz versenyen összesen 538 előadás hangzott el, gaz­dagítva a magyar gyógysze­résztudományt. lejlesztve az orvosokkal való együttműkö­dés gyakorlatát. A fiatal gyógyszerészkuta­tók tudományos pályázatá­nak fődíjáról a Rozsnay Má- tyás-emlókplakett odaítélésé- .föl május 14-én dönt a húsz- tagú bírálóbizottság. ztárhiány séges, mivel azt is mond­ták róla. hogy szabadon jár­kál, fára mászik, verebé- szik, és azzal barátkozik akivel akar ... Mindegy. Minek is í'igyel- j sk ? Összegömbölyödöm úgy, hogy ne lássák, melyik az elejem meg a hátuljáim. És talán, ha szerencsém van, egyszer megint azt álmo­dom, hogy macska vagyok. Szép és nagy az új áru­ház. A parkoló tele volt autókkal, s egyszerre több mint száz ember nézelő­dött odabent, mégsem volt tömeg. A Fészek ennyi em­bert „simán elnyel”... Né­zelődni tehát nyugodtan lehetett szombaton. Vásá­rolni viszont nem. Merthogy nem is volt tö­meg, meg mégiscsak volt. A pénztárnál. Harminc­negyven tagú embersor tipródott hosszú negyed­órákig. S egyetlen pénztá­ros küzdött a kasszában, eleve csatavesztésre ítélve. Neki mindenesetre annyi dolga volt. mint máskor egy hét alatt. Távolabb egy fészkes magyarázkodott a pénztár­helyzet felöl érdeklődők­nek: „Tulajdonképpen ez az első szombatunk, s nem számítottunk ilyen forga­lomra”. Lassacskán kiderült: úgy becsülték, hogy a szombati nyitvatartásra tán nem is lesz szükség, üresen ásíto- zó áruház képe derengett föl előttük. S így is ké­szültek. Mint a mellékelt „ábra” mutatta ... Nem vagyok kereskedő, jós sem, de ehhez a be nem vált prognózishoz van néhány megjegyzésem. Egyrészt: ezen a szomba­ton ballagás volt, tehát so­kan érkeztek vidékről Ka­posvárra. Ezt előre lehetett tudni. S biztos nyerő foga­dást köthetett volna, aki talál ellene tippelőt, hogy a városba érkezők — ha már úgyis itt vannak — beugranak az új áruházba. Másrészt: építkezni, barká­csolni, földet túrni, lakást csinosítani általában hét­végén szoktak az emberek. Akkor van rá idejük. Rá­adásul Kaposvárról épp a Fészek érintésével juthat el sok kertbarát a telkére. S ebből arra következte­tek, hogy szombaton a há­zi cs ház körüli teendők­höz árut kínáló áruház számíthat a jelentős keres­letre. Ha szombatra készültem volna, s fészkes lettem volna, akkor én bizony kö­rülbelül ezt figyelembe véve nem egy pénztárossal várom a nyitást. L. P. Tarka sorok Kérés — Mondd, szívem, nem tölthetnénk u nászéjsza­kánkat az Északi-sar­kon? — Miért? — Azt hallott am, hogy ott az éjszaka egy fél évig tart. Kívánság A plasztikai sebész ki­jelenti betegének: — Nagyságos asszo­nyom, a műtét után olyan szép lesz, hogy az emberek nem fogják megismerni. — Jaj, ne. Az embe­rek hadd tudják, ki az, aki ilyen szép. Igen Szilveszter este ismer­kedtek meg, és a szil­veszteri mulatságot, haj­nalban a fiú lakásán együtt az ágyban fejez­ték be. — Én vagyok az első férfi az életedben? — kérdezi a fiú. — Ebben az évben igen. Boldogság — 1985-ben én voltam a legboldogabb asszony a világon, mert abba­hagytad az ivást. És az új évben megint iszol. — Persze —, 1986-ban megint rajtam a sor, hogy boldog legyek. Hozzáértő — Tegnap eljött hoz­zánk Szabó Karcsi, és egész este Beethovent ját­szottunk. — No és nyertél?! Milyen igaz! — Képzeld, elveszett | az öszvérem! — Milyen szerencse, hogy nem ültél rajta. Hisz ha rajta ültél volna most te is elvesztél vol­na. Jó válasz — Mit olvasna leg­szívesebben, ha magá­nyos hajótöröttként egy lakatlan szigetre kerül­ne? — Egy hajóval érkező matróz hátára tetovált feliratokat. Kivágósdi — Mi a dekoltázs? — Mély ruhakivágás, amellyel egy fiatal nő férjet, egy idős nő nát­hát szerezhet magának. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: dr. Kercza Imre Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Telex: 13-360. Kiadja a Somogy Megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Telefon: 11-516. Postacím: Kaposvár, Pf.: 31. 7401 Felelős kiadó: Balajcza János Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbe­sítő postahivatalnál, a hírlap­kézbesítőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest V., József nádor tér 1. 1900., közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra 43 Ft, negyedévre 129 Ft, félévre 258 Ft. ISSN 0133-0608 Készült a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat üzemében Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelős vezető: Mike Fe renc igazgató

Next

/
Thumbnails
Contents