Somogyi Néplap, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-10 / 109. szám
8 Somogyi Néplap 1986. május 10., szombat IRODALOM, MŰVÉSZET, KÖZMŰVELŐDÉS Zugoszlávla népművészete Színes szőttesek, aranyveretek, festett-faragott faremekek szemet kápráztató gazdagságban. Ismert motívumok és szokatlan díszítések, keleties ornamentika, és egyszerű forrna. Múzeumokban őrzött használati eszközök, népi viséleték, berendezési tárgyak. A soknemzetiségű Jugoszlávia népművészete a Néprajzi Múzeum vitrinjeiben, a belgrádi, a zágrábi, a ljubljanai és az újvidéki néprajzi múzeumok anyagából. Különleges vállalkozás, különleges élmény ez a kiállítás. Hiszen a változatos tájegységeket, népcsoportokat magába foglaló ország népművészete is igen sokoldalú. Ösbalkáni örökségből táplálkozik, de szervesen alkalmazza a hozott művészeti hagyományokat is, alkalmazkodva és váltakozva a lakosság etnikai összetételével, összhangban a vallási, felekezeti, földrajzi és természeti adottságokkal. Több kulturális zónára osztva tárgyalja a tárlat a jugoszláv népművészetet, ami áttekinthetővé és hangsúlyossá teszi az azonos stílus- és formajegyeket, de óhatatlanul ismétléseket is eredményez. Famegmunkálásaival, fafaragásaival, figurális plasztikáival a nyugati (osztrák, német) népek művészetével rokonítható az alpesi zóna kézművessége. Különlegesek a naivan bájos, festett-faragott szobrok, Szent György a sárkánnyal, a Madonnák, Piéták (kár, hogy nincsenek datálva). A bútorokon is megjelenik a vallásos téma, a szentek életéből vett jelenetek csakúgy, mint a növényi ornamentika. Üvegre festett ikonjaik dekoratívak, a kézműves mesterség színvonalán állnak. Csorba Győző Megint tavasz Megint tavasz. Nem tud meghatni többé: a kell, a kell — csábító mezbe bújva, a kell, a kell — a törvény masinája, azt hallom én kattogni újra s újra. Mandula-, kajszi-, meggyvirág s a fűben ibolya-foltocskák. Holnaputánra hervadás, majd gyümölcs (ha jól megy), aztán megint az ősz s a tél kálváriája. Szabály, ismétlődés, nagyon meguntam. S ki örvendeztem a törvénynek egykor, ma fázom tőle, s félek; azt szeretném, ha kizökkenne a rend a szokottból. Akkor még ... akkor még talán ... De lelkem (poros hasonlat) elfáradt madár már, s ha villám vág is mellette a fába, csak odanéz, bólint, s tovább se száll már. A magyar népművészethez leginkább a pannon zóna motívumkincse kapcsolódik. Ismerősek a tulipános, szegfűs ácsolt ládák, a mázas és máztalan kerámiaedények, a len, a kender, a gyapjú és a pamutvászon textíliák. E tájegység népei fejlett állattenyésztéssel és mezőgazdasággal rendelkeztek. Tehetősségüket érzékelteti viseletűk gazdagsága — a barna és piros tónusú ruhák, az arany és az ezüst imitációja, sokszínű díszítése, bőr- és hímzés applikációja. A morvái zónából származnak az agyagrátétes lár- ga—zöld—barna mázas kerámiák, a geometrikus njo- tívumofckal díszített kelmék, a kilim anyagok, a hímzés- rátétes öltözékek, amelyek számunkra a jugoszláv népművészet fogalmával leginkább összeforrtak. A make- * dón zónában a régi szláv és más balkáni hagyományok a török-iszlám elemékkel keveredtek. Gyapjú szőtteseik ősrégi szövéstechniika szerint készülnek, fazekasságuk antik formákat őriz, arany-ezüst rátétes, hímzé- ses öltözékeik különböznek más tájegységek viseletéitől. A hagyományos formavilág és a mediterrán kultúrák kölcsönhatása érezhető az adriai zóna kőfaragásain, archaikus ékszerein, tűvel varrott és vert csipkéin. Faragott ládáikon ciprus, életfa és növényi elemek jelennék meg. A dinári zóna az egyetlen hely, ahol az ősi balkáni és szláv hagyományok a pásztorkodó lakosság révén szinte érintetlenül fennmaradtak. Bizonyosság erre a geometrikus ornamentikával, „S”-formákkal, spirális vonalakkal, romboid alakzatokkal díszes dinári szőttes. Csak itt készítik ma is a durva anyagú fekete, barna, kézi korongozásé edényeket, ujjbenyomásos, karcolt díszítményekkel. E táj hangszere a gazdag faragásé, figurális díszes guz- la is. Guzlán és más népi hangszeren halk zene szól a múzeumban. A látványhoz kellemes hangulatot teremtve. K. M. Szeretni valakit — ez a barátság Beszélgetés Cziffra Györggyel — Azt hiszem elérkeztem a kezdethez — ezzel a mondattal fejezte be az Ágyuk és virágok című önéletrajzi kötetét 1977-ben a Francia- országi Senlisben Cziffra György. — Akkori időszakát kezdetnek nevezte. Ma hol tart művész úr? — Akkor még valóban úgy éreztem, hogy kitűnő az egészségem. Ma már nem így fejezném be a könyvet, mert az nem lenne igaz. Csak akkor tud az ember ilyen kijelentést tenni, amikor igazán erős és aktív. Az az érzésem, hogy lassan én ezt a részét a dolognak — s ezt a művész úgy mondja, hogy közben a néma zongoráját (amelyet mindenhová magával visz, hogy csendesen gyakorolhasson) lágyan meg- paskolja — befejeztem. Feleségemmel, Soleilkával kizárólag az alapítványt, a fiatal művészeket szolgáljuk majd. — Mit tart ön élete legnagyobb teljesítményének? — Azt, hogy harminc éven keresztül adni tudtam az embereknek. Művészi produkciót, és fiatal tehetségeket. Például Max Bonäy-t, a harmónikást, aki egészen kiváló, csodálatos egyéniség. Aztán itt van a fiatal Sze- csődy Ferenc hegedűs, és Iván Ildikó szoprán énekes, akinek csodálatos hangja van. Művész. De Székely István zongorista is az, akinek nagyon szép sikerei voltak Franciaországban. De az alapítvány francia és magyar fiatalokat egyaránt segít. — Milyen emberi adottságokat tart a legtöbbre? — A szeretetek Az egymás iránti megértést. — ön szerint mi a világ legfőbb problémája ma? — A rosszindulat. Ami sajnos sok helyen és sokakból kivirágzik. — Talán a Cézár-típusú emberekre céloz? — A legnagyobb mértékben. — ön így írt e típusról: „Az ő mágneses géniusza már föl is mért, és ítéletet is mondott fölötted ... Amiben az ilyen típusú egyén remekel, az a más ember véleményének kimagozása, szétboncolása, ami csak arra való, hogy az övé annál hamarabb kiemelkedjék. Merem állítani, hogy az ilyen ember léte nemzetközi jelenség ... én sajnálom őt”.. Ma hogyan küzd e típus ellen? — Én már egy kicsit fáradt vagyok ahhoz, hogy viaskodjak valakivel. Egyszerűen nem engedem be a szobámba. Kész. — ön szerint mi kell ma az érvényesüléshez? — Szerintem az emberi megértés, a másiknak a megértése. Az, hogy ha például valaki bemegy az ön irodájába, és azt mondja, uram, ez és ez vagyok, semmim, senkim sincs, segítsen; s ha ezt ön megérti, és megpróbál tényleg segíteni a másikon, szerintem ez a legnagyobb siker az életben. — Mit jelent az ön számára a barátság? — A barátság egy olyan szó ... Olyan kifejezés, amelyet párosítani csak azzal lehet, hogy az ember azt mondja, hogy szeretek valakit. Ez a barátság. — Kinek köszönheti a legtöbbet? — A fiamnak. Aki sok mindenben felvilágosított már egészen fiatal korában. Csak néztem és csodáltam ezt a fiatal embert, aki ennyire csodálatosan tiszta gondolkodású. Harmincnyolc éves korában ment el. Azóta egyedül vagyunk. Soha nem lehet pótolni öt. — Kikkel tartja a kapcsolatot itthon? — Senkjvel. És mindenkivel. — Mit jelent önnek, a világhírű művésznek a magyarországi népszerűség? — Több mint boldog vagyok. Én itt születtem. Magyarnak érzem magam. Francia állampolgár vagyok, de ez más kérdés. — A szörnyű háborús és a nehéz ötvenes évek az ön emlékezetében még ma is elevenek? — Ügy rendeztem magamban ezeket a dolgokat, úgy könnyítettem, hogy az élet- filozófiám egy kicsit mélyebbé vált, s megkomolyodott. Ennyi az egész. — ön szerint mi volt — ha egyáltalán volt ilyen — eddigi életének a legnagyobb tévedése? — A fiatalságom ... Sz. P. Tanja Weber TV ’ Kí ÉSZSl [k: E R EK A háztartási-készülék javító vállalat néhány fióküzletében a szolgáltatás jelentősen bővült. jMost már a „Sajnos ez az alkatrész nincs” válasz helyett a „Hívjon fel majd újra bennünket”, „Érdeklődjön egy kis idő múlva újra” gyakorlatot vezették be. S az eredmény: qz elégedetlen vásárlók reménykedő kuncsaftokká válnak. Itt van például Schultze úr esete. Pár mosógépe egy ideje már nem működik, de Viszont nagyon intenzív kontaktusban áll a vállalattal. P ,nem adja fel a reményt, hogy ROMO 600 AC típusú gépével egyszer majd ismét moshat. Miután 1985 október közepén telefonon megérdeklődte, hogy van-e alkatrész, bejelentette mosógépének javítását. Október 21-én 'jött, látott és mondta a szerelő: alkatrész nincs. Az új javítási időpont azonban )már november közepe. Az ominózus napon hősünk egy jó és egy rossz hírt kapott. A rossz: közölte a szerelő, hogy nincs alkatrész. A jó: ismét telefonált a vállalat raktárába, ahol közölték: van alkatrész, s az új szerelő december 18- án 16 és 19 óra között jön ki. Amikor ezen a napon Schultze úr 14 \óra tájban hazaérkezett, értesítést talált a levélszekrényben, amelyben ez állt: u szerelő 10 óra 10 perckor itt járt, de nem talált senkit itthon. Üjabb telefon, újabb javítási időpont: január 4. Márcsak 17 nap, s kijavítják á hibát — gondolta Schultze ún. S jött a szerelő at új év negyedik napján — természetesen alkatrész nélkül. Viszont jelentősen kibővült Schultze úr ismeretségi köre. Már a vállalat igazgatójával tárgyal — persze egyelőre csak levélben. Vannak azonban olyanok, akik már igazi baráti alapon tárgyalhatnak az illetékes javító vállalattal. Például Gottwald úrnak igazán lehetett ideje baráti kapcsolatok kiépítésére, hiszen már négy éve annak, hogy hűtőszekrényének javítását bejelentette. Mi csak az utolsó év eseményébe kapcsolódjunk be nagyon röviden. Gottwald úr a javító vállalatnál bejelentette, hogy a DKK 130-as hűtőszekrényének ajtaja tönkrement, ' s kéri a cseréjét. Havonta kellett érdeklődnie, de hol nem volt alkatrész, hói pedig már a szerelés időpontjáig elfogyott. 1985 nyarán megígérték hősünknek, hogy el* teszik neki az ominózus ajtót, s megkérték, érdeklődjön majd szeptemberben. Gottwald úr így is tett, azonban legnagyobb meglepetésére közölték: évek óta nem kaptak ilyen típushoz ajtót. Hősünk nem hagyta, ennyiben, magasabb fórumhoz fordult. Ennek hatása: a javítás időpontja: december 12. /Hősünk kivett egy nap szabadságot, de a szerelő helyett csak egy távirat jött: „A javítás technikai okokból nem lehetséges.” Egy kevésbé reménykedő ember már megszakította volna ikapcsolatait a vállalattal, de nem így Gottwald úr. ö újra bejelentette a hibát, s vár, vár türelemmel. Mi pedig kíváncsiak lennénk, hogygn bővül még tovább ez az ismeretségi kör? Fordította: Szabó Béla
