Somogyi Néplap, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-09 / 108. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLII. évfolyam, 108. szám Ára: 1,80 Ft 1986. május 9., péntek Közös győzelme* Ha megkérdezzük magunk­tól, Tezárult-« lélekben a má­sodik világháború, a vála­szunk így hangzik: nem. Igaz, sok minden változott 1945-től máig. Talán azt is elmondhatjuk, hogy ekkora fordulat ily rövid idő — négy évtized — alatt még nem ment végbe az emberiség történetében. Mégis, egyrészt maradtak érzékeny lelki se­bek, másrészt máig eleven az öröm s a felszabadultság ér­zése, amely akkor született. Ez a fő magyarázata annak, hogy változatlanul sok a má­sodik világháborúról szóló film, s az olyan művek, mint a Ballada a katonáról, az Al­ba Regia, A híd túl messze van — megrendít, ennyi év után is friss élményként hat. A Győzelem Napja tehát nem holmi kalapemelés egy régmúlt s lezárult esemény tiszteletére, ez esetben ugyan­is nem tenne ilyen nagy ha­tást. Mindig érezzük benne a jövő izgalmát is. Pontosab­ban szólva, a jövőért érzett aggódó izgalmat. Ez teszi e múltra utalást időszerűvé. A mai nap például nem is ke­rek évforduló, hanem a negy­venegyedik. De éppen, mert nem ünnepélyeskedni, ha­nem gondolkozni és hangos szóval figyelmeztetni aka­runk, ez nem akadályoz ben­nünket az elmélyülésben, a valódi töprengésben: nincs idő várni, ma k-elll kimonda­ni, hogy az oly pusztító má­sodik világháborúnál is na­gyobb veszély fenyeget. Ez indokolja azt is, hogy az ENSZ 1986-ot minősítette a béke évéinek, az esztendő for­dulatot hozhat jó, vagy rossz irányba. Ez a megemlékezés 1945. május 9-ről is különbözik sok mástól, hogy élő tanul­ságokat lehet és kell ez al­kalommal levonni a múltból. A második világháború hal­latlan jelentőségű, nagy kér­déseket felvető, gigászi fel­adatokat adó, szenvedések­ben, könyörtelen döntési pa­rancsokban gazdag sorstra­gédia volt, amelyet a törté­nelem írt. Optimista tragédia — mondhatnánk az iroda­lommal szólva. Olyan, amely két — ma is érvényes — ta­nulságokkal szolgál. Az egyik így hangzik: államok sora össze tud fogni az egész em­beriséget fenyegető veszede­lem ellen, még akkor is. ha az előtte való időkben ideo­lógiai, politikai, gazdasági, hagyománybeli, érzelmi el­lentétek állították szembe őket egymással. A másik ta­nulság ebből fakad: lehet közös erővel, nemzet­közi összefogással győzni az ellenség fölött. Akkoriban a fasizmus volt a közös ellen­ség, ma nagyon tömören fo­galmazva: az atomháború. A történelem soha nem ismétli önmagát, a két ellenség, az akkori és a mostani, s a kö­rülmények között igen na­gyok a különbségek. De a lényeg azonos: katasztrófa, vagy méltó élet. Nézzünk ma körül: mi okozza az ellentéteket és a nagy veszélyeket? Ha a leg­lényegesebbre egyszerűsítjük a magyarázatot, a követke­zőt találjuk minden nagy konfliktus mélyén: hatalmas ütemben folyik a fegyverke­zés, de emögött politikai— társadalmi okok rejlenek, a polgári világ nem tud meg­békélni azzal a ténnyel, hogy a fejlődés halad és a hatalmi viszonyok változnak. Pedig e folyamat megállíthatatlan, hacsak nukleáris pokolba nem zuhanunk. Ez utóbbi esetben a társadalmi, az anyagi és a kulturális fejlő­dés helyett új kőkorszak kö­szönthet ránk. És éppen, mert egy világméretű fegyveres mérkőzés katasztrófába so­dorna valamennyiünket, ki­alakult a szocialista államok javaslatainak egész rendsze­re. a jószándék, az ésszerű módszereké azért, hogy a társadalmi haladás békés, vagy legalábbis viszonylag békés körülmények között mehessen végbe. Bármilyen nagy fordulatot hozott ugyan­is a második világháború, az új, nagy változásokat nem egy harmadiknak az árán kí­vánjuk elérni. Inkább az ak­korihoz hasonló átfogó nem­zetközi ' együttműködéssel — de a béke körülményei kö­zött. Vannak létfontosságú, kö­zös — az eltérő társadalmi rendszereken átívelő — ten­nivalóink: az éhség és az el­maradottság felszámolása, a súlyosan nyomasztó környe­zeti ártalmak kiküszöbölése, a biztosabb és bővebb ener­giaszolgáltatás megteremté­se, a technika és a technoló­gia eredményeinek kulturált felhasználása. Ez a béke iga­zi tartalma, ezért olyan iz­galmas, tanulságos és eleven az emlékezés a győzelem napján. Mert új, közös győ­zelmekre van szükség — de együttesen és nem fegyverek által. Tatár Imre Hangoljuk össze törekvéseinket Megkezdődött az Akadémia 146. közgyűlése Csütörtökön az MTA vár­beli kongresszusi termében megkezdődött a Magyar Tu­dományos Akadémia 1986. évi közgyűlése. A sorrend­ben 146. közgyűlés ünnepé­lyes megnyitásán az elnök­ségben foglalt helyet Ma- róthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök- helyettese, Pál Lénáról, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Faluvégi La­jos, a Minisztertanács el­nökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, továbbá Berend T. Iván, az MTA elnöke és Láng István, az MTA főtitkára. (Folytatás a 2. oldalon) Szűrös Mátyás mondott beszédet Á béke: korunk létkérdése Az Országos Béketanács ünnepi ülése A Béke és Barátsági Hónap nyitányaként ünnepi ülést tartót: az Országos Béketanács. A képen: Szűrös Mátyás beszél Az Országos Béketanács ünnepi ülésével csütörtökön megkezdődött a béke- és barátsági hónap eseményso­rozata, A Parlament kongresszusi térimében tartott ülésen — a Magyar Állami Operaház gyermekkórusának műsora és Lukács Sándor színmű­vész szavalata után — Se­bestyén Nándorné, az Or­szágos Béketanács elnöke, a Békevilágtanács alelnöke mondott megnyitó beszédet. Rálmutatott: a magyar béke- mozgalom hagyománya, hoigy évről évre megrendezi a béke- és barátsági hónapot, amelynek kezdete május 9- hez, a győzelem napjához kötődik. Amikor a fasizmus felett aratott győzelem 41. éviforulójára emlékezve kö- szöntjük a békét, tisztelet­tel hajtjuk meg az emléke­zés zászlaját mindazok előtt, akik a fasizmus ellen, az emberiségért, a szabadságért harcoltak — mondotta. Ezt követően szólt a világbéke megőrzésének fontosságáról, rálmiutatva: a békéért küzdő erők fontos feladata, hogy 1986-ot, a Nemzetközi Bé­keévet változtassák a for­dulat évévé, a bizalom, a megértés és az együttműkö­dés erősítésének, a békesze- rétő államok és népek ha­tékony, közös cselekvésének esztendejévé. Az ülésen ezután Szűrös Mátyás, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára tar­tott előadói beszédet. Beve­zetőben. köszöntötte azokat a honfitársakat, akik — vi­lágnézeti, felekezeti, nem­zetiségi hovatartozásuktól és társadalmi helyzetüktől füg­getlenül — cselekvőén kí­vánnak hozzájárulni hazánk és a világ békéjének meg­őrzéséihez, biztonságának megszilárdításához, a népék közötti megértés elmélyíté­séihez. — A nyolcvanas évek kö­zepének jellemző vonása — mondotta —, ho.gy aiz em­beriség a bizakodás és az aggodalom szüntelen váltó­HATINYI LÁNGOK 1945. május 9. Európa népei fellélegezhettek. Vé­get ért a legnagyobb és legszörnyűbb háború. A Vörös Hadsereg katonái a berlini nagy offenzíva eredményeként kitűzték a győzelem lobogóját a Reichstag épületére. A né­met hadvezetés kapitulált. Véget ért a második vi­lágháború. A felnövekvő új nemze­dék most a szemtanúkkal együtt emlékezik a győzel­met kivívó hősökre. Tisz­telettel és hálával gondol azokra a névtelenekre is, akik életüket adták egy szebb, boldogabb és em­beribb jövőért. A háború borzalmait — amelynek éveiben mérhe­tetlen szenvedés zúdult a szovjet emberekre — a mi nemzedékünk csak leírá­sokból, elbeszélésekből is­meri. Emlékművek, obe- liszkek, sírhelyek, friss virágok jelzik az emléke­zetes csaták, események, tragédiák színhelyét. A térképeken városok, fal­vak ismerős neveit olvas­sa a szemlélődő. Hatinyt azonban ma hiába keresi az olvasó a Belorusz Köztársaság tér­képén: — még a nyomait sem találja . . . Hatinyt — lakóival együtt — 1943 ta­vaszán a német fasiszták teljesen megsemmisítet­ték. A falu ma nincs lakója, emlékhely: nincsenek házai. Örökre elnémult a vidám gyermekkacaj is ... Csak a huszonhat ház he­lyén felállított hamuszínű betonoszlopok — a hajda­ni lakóházak kéményeit szimbolizálva —jelzik: te­lepülés volt itt valamikor. A betonoszlopok csúcsán harangok. És félpercen­ként megszólalnak. Ügy érzem, nem szelíden szól­nak: mintha nyugtalan, bánatos hangon adnák hí­rül a világnak a falu tra­gédiáját. A hangjuk is fi­gyelmeztet: „Emberek le­gyetek éberek!” Hogyan is kezdődött a hatinyi tragé­dia? 1943. március 22-én Ha­tinyt — a 149 lelket szám­láló belorusz falucskát — speciális fasiszta büntető­különítmény vette körül. A lakosságot — köztük 75 gyermeket! — a település szélén levő pajtába terel­ték. Az ajtókat beszögel- ték és felgyújtották a ben- ' zinnel leöntött épületet. Mit vétett Hatiny a be­tolakodóknak? Mit vétett a többi 9200 falu, amelyet szintén megsemmisítettek. Égett a pajta, lángokba borultak Hatiny házai is .. . Aki menekülni pró­bált, azzal a különítmény tagjai fegyverrel végez­tek . .. Száznegyvenhat hatinyi lakos lett a tűz martaléka. Hárman tudtak csak — csodával határos módon — megmenekülni. Örökláng ég az egykori falu helyén. A láng mel­lett három nyírfa. A ha­tinyi harangok hangját visszaverik, felerősítik a szomszédos nyírfaerdök. Csuka Imre zásaiban él. A nemzetközi kapcsolatokban egyidejűleg, egymással párhuzamosan ér­vényesül a szembenállás erősödése; a feszültségek tu­datos élezése és. az egymáls- rautaltság. a konfrontáció­val járó veszélyék felisme­rése, a fegyverzetek korlá­tozására, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján történő rendezésére irányuló törekvés. A kelet—nyugati kapcsolatok fejlődésének megtorpanása, a bizalmat­lanság növekedése, a tartós­sá vált szovjet—amerikai feszültség, a .gyorsuló fegy­verkezési verseny a nyolc­vanas évek elején a kiszá­míthatatlanságot erősítette föl a nemzetközi viszonyok­ban. (Folytatás a 2. oldalon) Ülést. tartott a Miniszter- tanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közűi: A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén elfogadta budapes­ti agglomeráció regionális rendezési tervét, amely az ezredfordulóig terjedő idő­tartamra határozza meg a terülietfelhasználás és az érintett településék rende­zésének legfontosabb elveit. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta az Országos . Munkavédelmi Főfelügyelő­ség vezetőjének a munkavé­delem 1985. évi.. alakulásá­ról, valamint áz időszerű feladatokról, adott jelentését. A kormány a feltárt tapasz­talatok alapján szükséges­nek tartja a megelőző és a felvilágosító munka további javítását, valamint a mun­kavédelmi előírások betar­tásának fokozott ellenőrzé­sét. A Minisztertanács átte­kintette a testnevelés és a sport fejlesztésének fölada­tairól hozott minisztertaná­csi határozat végrehajtását. Megállapította, hogy egyes területeken előrelépés tör­tént, az iskolai testnevelés­ben és a szabadidő-sportban azonban nem kielégítő az előrehaladás, ezért felszólí­totta az illetékeseket, hogy gyorsítsák meg a végrehaj­tást. Ralászol az árpa Befejtzés előtt a kukorica vetése Mindenütt elvetették a cukorrépát A napsütéses, száraz időt kihasználva országszerte jó ütemben halad a taviaszi vetés. A gépek a késő esti órákig, sokfelé még éjjel is, kint vannak a határban, és így sikerült behozni azt a kéthetes lemaradást, ami a késéi kitavaszodásból adó­dott. A kukorica tervezett ve­tésterületének mintegy 90.— 95 százalékéin már a föld­ben van a mag. A fontos takarmánynövényt nagyobb területen termesztő gazdasá­gokban véget ért a munka, csupán ott vannak még el­vetetten táblák, ahol a már­ciusi olvadás és az esők túl­ságosan föláztatták a talajt és csak késve indulhattak a gépek. A MÉM szakemberei szerint minden remény megvan arra, hogy az egy­millió 120 ezer hektáros ve­tési előirányzatot az üze­mek teljesítik. Erre szükség is van, hiszen az ország ál­latállományának tartásához nélkülözhetetlen a kellő mennyiségű, a magas ener­giatartalmú takarmány. A cukorrépa vetése országszer­te befejeződött; százezer hektárnál nagyobb területen mentek végig a vetőgépek. Érdekes helyzet alakult ki a napraforgó-termelő gazda­ságokban; e növény népsze­rűségét jelzi, hogy a vetési előirányzatot túl is teljesí­tették. Ügyelve természete- ,sen a többletvetés esetleges hátrányaira is: fennáll a veszélye ugyanis annak, hogy amennyiben túlságo­san nagy területre kerül a napraforgó, úgy kedvezőtlen növény egészségügyi helyzet alakulna- ki. Mindenesetre a n-övényol-ajipar a jelek sze­rint elegendő alapanyaghoz jut az őszi betakarítása sze­zonban, s ez javítja az ex­portkilátásokat is. A meleg- igényes növények vetése fölgyorsult; a rizs termőte­rületének több mint felién vetették el a szaporító anya­got, a dohány-palántáknak eddig mintegy ötödét ültet­ték ki. Töbfofelé megkezdődtek a májusi határszemlék. A me­zőgazdászok ilyenkor az őszi kalászos gabonák állapotát kísérik figyelemmel.. Az első jelentések szerint a déli or­szágrészben az árpa már kalászol, ennék a növénynek, valamint a rozsnak fejlett­ségi állapota közepesnek ítélhető. A búza is közepes minősítést kap a legtöbb helyen, kivéve a kitűnő ter­mőtalajú részeken. Ebben az időszakiban a gabonára jól jönne egy kiadós eső. A -nö­vény -május első napjaiban nemigen kedveli a túlságos föllmelegadést és a nagy víz­igény miatt elvárná a csa­padékot is. A tavasszal el­vetett növények viszont jól és gyorsan kelték, és a zsen­ge állomány erőteljes növe­kedésnek i-n-dult.

Next

/
Thumbnails
Contents