Somogyi Néplap, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-09 / 108. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLII. évfolyam, 108. szám Ára: 1,80 Ft 1986. május 9., péntek Közös győzelme* Ha megkérdezzük magunktól, Tezárult-« lélekben a második világháború, a válaszunk így hangzik: nem. Igaz, sok minden változott 1945-től máig. Talán azt is elmondhatjuk, hogy ekkora fordulat ily rövid idő — négy évtized — alatt még nem ment végbe az emberiség történetében. Mégis, egyrészt maradtak érzékeny lelki sebek, másrészt máig eleven az öröm s a felszabadultság érzése, amely akkor született. Ez a fő magyarázata annak, hogy változatlanul sok a második világháborúról szóló film, s az olyan művek, mint a Ballada a katonáról, az Alba Regia, A híd túl messze van — megrendít, ennyi év után is friss élményként hat. A Győzelem Napja tehát nem holmi kalapemelés egy régmúlt s lezárult esemény tiszteletére, ez esetben ugyanis nem tenne ilyen nagy hatást. Mindig érezzük benne a jövő izgalmát is. Pontosabban szólva, a jövőért érzett aggódó izgalmat. Ez teszi e múltra utalást időszerűvé. A mai nap például nem is kerek évforduló, hanem a negyvenegyedik. De éppen, mert nem ünnepélyeskedni, hanem gondolkozni és hangos szóval figyelmeztetni akarunk, ez nem akadályoz bennünket az elmélyülésben, a valódi töprengésben: nincs idő várni, ma k-elll kimondani, hogy az oly pusztító második világháborúnál is nagyobb veszély fenyeget. Ez indokolja azt is, hogy az ENSZ 1986-ot minősítette a béke évéinek, az esztendő fordulatot hozhat jó, vagy rossz irányba. Ez a megemlékezés 1945. május 9-ről is különbözik sok mástól, hogy élő tanulságokat lehet és kell ez alkalommal levonni a múltból. A második világháború hallatlan jelentőségű, nagy kérdéseket felvető, gigászi feladatokat adó, szenvedésekben, könyörtelen döntési parancsokban gazdag sorstragédia volt, amelyet a történelem írt. Optimista tragédia — mondhatnánk az irodalommal szólva. Olyan, amely két — ma is érvényes — tanulságokkal szolgál. Az egyik így hangzik: államok sora össze tud fogni az egész emberiséget fenyegető veszedelem ellen, még akkor is. ha az előtte való időkben ideológiai, politikai, gazdasági, hagyománybeli, érzelmi ellentétek állították szembe őket egymással. A másik tanulság ebből fakad: lehet közös erővel, nemzetközi összefogással győzni az ellenség fölött. Akkoriban a fasizmus volt a közös ellenség, ma nagyon tömören fogalmazva: az atomháború. A történelem soha nem ismétli önmagát, a két ellenség, az akkori és a mostani, s a körülmények között igen nagyok a különbségek. De a lényeg azonos: katasztrófa, vagy méltó élet. Nézzünk ma körül: mi okozza az ellentéteket és a nagy veszélyeket? Ha a leglényegesebbre egyszerűsítjük a magyarázatot, a következőt találjuk minden nagy konfliktus mélyén: hatalmas ütemben folyik a fegyverkezés, de emögött politikai— társadalmi okok rejlenek, a polgári világ nem tud megbékélni azzal a ténnyel, hogy a fejlődés halad és a hatalmi viszonyok változnak. Pedig e folyamat megállíthatatlan, hacsak nukleáris pokolba nem zuhanunk. Ez utóbbi esetben a társadalmi, az anyagi és a kulturális fejlődés helyett új kőkorszak köszönthet ránk. És éppen, mert egy világméretű fegyveres mérkőzés katasztrófába sodorna valamennyiünket, kialakult a szocialista államok javaslatainak egész rendszere. a jószándék, az ésszerű módszereké azért, hogy a társadalmi haladás békés, vagy legalábbis viszonylag békés körülmények között mehessen végbe. Bármilyen nagy fordulatot hozott ugyanis a második világháború, az új, nagy változásokat nem egy harmadiknak az árán kívánjuk elérni. Inkább az akkorihoz hasonló átfogó nemzetközi ' együttműködéssel — de a béke körülményei között. Vannak létfontosságú, közös — az eltérő társadalmi rendszereken átívelő — tennivalóink: az éhség és az elmaradottság felszámolása, a súlyosan nyomasztó környezeti ártalmak kiküszöbölése, a biztosabb és bővebb energiaszolgáltatás megteremtése, a technika és a technológia eredményeinek kulturált felhasználása. Ez a béke igazi tartalma, ezért olyan izgalmas, tanulságos és eleven az emlékezés a győzelem napján. Mert új, közös győzelmekre van szükség — de együttesen és nem fegyverek által. Tatár Imre Hangoljuk össze törekvéseinket Megkezdődött az Akadémia 146. közgyűlése Csütörtökön az MTA várbeli kongresszusi termében megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia 1986. évi közgyűlése. A sorrendben 146. közgyűlés ünnepélyes megnyitásán az elnökségben foglalt helyet Ma- róthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese, Pál Lénáról, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, továbbá Berend T. Iván, az MTA elnöke és Láng István, az MTA főtitkára. (Folytatás a 2. oldalon) Szűrös Mátyás mondott beszédet Á béke: korunk létkérdése Az Országos Béketanács ünnepi ülése A Béke és Barátsági Hónap nyitányaként ünnepi ülést tartót: az Országos Béketanács. A képen: Szűrös Mátyás beszél Az Országos Béketanács ünnepi ülésével csütörtökön megkezdődött a béke- és barátsági hónap eseménysorozata, A Parlament kongresszusi térimében tartott ülésen — a Magyar Állami Operaház gyermekkórusának műsora és Lukács Sándor színművész szavalata után — Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke, a Békevilágtanács alelnöke mondott megnyitó beszédet. Rálmutatott: a magyar béke- mozgalom hagyománya, hoigy évről évre megrendezi a béke- és barátsági hónapot, amelynek kezdete május 9- hez, a győzelem napjához kötődik. Amikor a fasizmus felett aratott győzelem 41. éviforulójára emlékezve kö- szöntjük a békét, tisztelettel hajtjuk meg az emlékezés zászlaját mindazok előtt, akik a fasizmus ellen, az emberiségért, a szabadságért harcoltak — mondotta. Ezt követően szólt a világbéke megőrzésének fontosságáról, rálmiutatva: a békéért küzdő erők fontos feladata, hogy 1986-ot, a Nemzetközi Békeévet változtassák a fordulat évévé, a bizalom, a megértés és az együttműködés erősítésének, a békesze- rétő államok és népek hatékony, közös cselekvésének esztendejévé. Az ülésen ezután Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára tartott előadói beszédet. Bevezetőben. köszöntötte azokat a honfitársakat, akik — világnézeti, felekezeti, nemzetiségi hovatartozásuktól és társadalmi helyzetüktől függetlenül — cselekvőén kívánnak hozzájárulni hazánk és a világ békéjének megőrzéséihez, biztonságának megszilárdításához, a népék közötti megértés elmélyítéséihez. — A nyolcvanas évek közepének jellemző vonása — mondotta —, ho.gy aiz emberiség a bizakodás és az aggodalom szüntelen váltóHATINYI LÁNGOK 1945. május 9. Európa népei fellélegezhettek. Véget ért a legnagyobb és legszörnyűbb háború. A Vörös Hadsereg katonái a berlini nagy offenzíva eredményeként kitűzték a győzelem lobogóját a Reichstag épületére. A német hadvezetés kapitulált. Véget ért a második világháború. A felnövekvő új nemzedék most a szemtanúkkal együtt emlékezik a győzelmet kivívó hősökre. Tisztelettel és hálával gondol azokra a névtelenekre is, akik életüket adták egy szebb, boldogabb és emberibb jövőért. A háború borzalmait — amelynek éveiben mérhetetlen szenvedés zúdult a szovjet emberekre — a mi nemzedékünk csak leírásokból, elbeszélésekből ismeri. Emlékművek, obe- liszkek, sírhelyek, friss virágok jelzik az emlékezetes csaták, események, tragédiák színhelyét. A térképeken városok, falvak ismerős neveit olvassa a szemlélődő. Hatinyt azonban ma hiába keresi az olvasó a Belorusz Köztársaság térképén: — még a nyomait sem találja . . . Hatinyt — lakóival együtt — 1943 tavaszán a német fasiszták teljesen megsemmisítették. A falu ma nincs lakója, emlékhely: nincsenek házai. Örökre elnémult a vidám gyermekkacaj is ... Csak a huszonhat ház helyén felállított hamuszínű betonoszlopok — a hajdani lakóházak kéményeit szimbolizálva —jelzik: település volt itt valamikor. A betonoszlopok csúcsán harangok. És félpercenként megszólalnak. Ügy érzem, nem szelíden szólnak: mintha nyugtalan, bánatos hangon adnák hírül a világnak a falu tragédiáját. A hangjuk is figyelmeztet: „Emberek legyetek éberek!” Hogyan is kezdődött a hatinyi tragédia? 1943. március 22-én Hatinyt — a 149 lelket számláló belorusz falucskát — speciális fasiszta büntetőkülönítmény vette körül. A lakosságot — köztük 75 gyermeket! — a település szélén levő pajtába terelték. Az ajtókat beszögel- ték és felgyújtották a ben- ' zinnel leöntött épületet. Mit vétett Hatiny a betolakodóknak? Mit vétett a többi 9200 falu, amelyet szintén megsemmisítettek. Égett a pajta, lángokba borultak Hatiny házai is .. . Aki menekülni próbált, azzal a különítmény tagjai fegyverrel végeztek . .. Száznegyvenhat hatinyi lakos lett a tűz martaléka. Hárman tudtak csak — csodával határos módon — megmenekülni. Örökláng ég az egykori falu helyén. A láng mellett három nyírfa. A hatinyi harangok hangját visszaverik, felerősítik a szomszédos nyírfaerdök. Csuka Imre zásaiban él. A nemzetközi kapcsolatokban egyidejűleg, egymással párhuzamosan érvényesül a szembenállás erősödése; a feszültségek tudatos élezése és. az egymáls- rautaltság. a konfrontációval járó veszélyék felismerése, a fegyverzetek korlátozására, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján történő rendezésére irányuló törekvés. A kelet—nyugati kapcsolatok fejlődésének megtorpanása, a bizalmatlanság növekedése, a tartóssá vált szovjet—amerikai feszültség, a .gyorsuló fegyverkezési verseny a nyolcvanas évek elején a kiszámíthatatlanságot erősítette föl a nemzetközi viszonyokban. (Folytatás a 2. oldalon) Ülést. tartott a Miniszter- tanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közűi: A Minisztertanács csütörtöki ülésén elfogadta budapesti agglomeráció regionális rendezési tervét, amely az ezredfordulóig terjedő időtartamra határozza meg a terülietfelhasználás és az érintett településék rendezésének legfontosabb elveit. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta az Országos . Munkavédelmi Főfelügyelőség vezetőjének a munkavédelem 1985. évi.. alakulásáról, valamint áz időszerű feladatokról, adott jelentését. A kormány a feltárt tapasztalatok alapján szükségesnek tartja a megelőző és a felvilágosító munka további javítását, valamint a munkavédelmi előírások betartásának fokozott ellenőrzését. A Minisztertanács áttekintette a testnevelés és a sport fejlesztésének föladatairól hozott minisztertanácsi határozat végrehajtását. Megállapította, hogy egyes területeken előrelépés történt, az iskolai testnevelésben és a szabadidő-sportban azonban nem kielégítő az előrehaladás, ezért felszólította az illetékeseket, hogy gyorsítsák meg a végrehajtást. Ralászol az árpa Befejtzés előtt a kukorica vetése Mindenütt elvetették a cukorrépát A napsütéses, száraz időt kihasználva országszerte jó ütemben halad a taviaszi vetés. A gépek a késő esti órákig, sokfelé még éjjel is, kint vannak a határban, és így sikerült behozni azt a kéthetes lemaradást, ami a késéi kitavaszodásból adódott. A kukorica tervezett vetésterületének mintegy 90.— 95 százalékéin már a földben van a mag. A fontos takarmánynövényt nagyobb területen termesztő gazdaságokban véget ért a munka, csupán ott vannak még elvetetten táblák, ahol a márciusi olvadás és az esők túlságosan föláztatták a talajt és csak késve indulhattak a gépek. A MÉM szakemberei szerint minden remény megvan arra, hogy az egymillió 120 ezer hektáros vetési előirányzatot az üzemek teljesítik. Erre szükség is van, hiszen az ország állatállományának tartásához nélkülözhetetlen a kellő mennyiségű, a magas energiatartalmú takarmány. A cukorrépa vetése országszerte befejeződött; százezer hektárnál nagyobb területen mentek végig a vetőgépek. Érdekes helyzet alakult ki a napraforgó-termelő gazdaságokban; e növény népszerűségét jelzi, hogy a vetési előirányzatot túl is teljesítették. Ügyelve természete- ,sen a többletvetés esetleges hátrányaira is: fennáll a veszélye ugyanis annak, hogy amennyiben túlságosan nagy területre kerül a napraforgó, úgy kedvezőtlen növény egészségügyi helyzet alakulna- ki. Mindenesetre a n-övényol-ajipar a jelek szerint elegendő alapanyaghoz jut az őszi betakarítása szezonban, s ez javítja az exportkilátásokat is. A meleg- igényes növények vetése fölgyorsult; a rizs termőterületének több mint felién vetették el a szaporító anyagot, a dohány-palántáknak eddig mintegy ötödét ültették ki. Töbfofelé megkezdődtek a májusi határszemlék. A mezőgazdászok ilyenkor az őszi kalászos gabonák állapotát kísérik figyelemmel.. Az első jelentések szerint a déli országrészben az árpa már kalászol, ennék a növénynek, valamint a rozsnak fejlettségi állapota közepesnek ítélhető. A búza is közepes minősítést kap a legtöbb helyen, kivéve a kitűnő termőtalajú részeken. Ebben az időszakiban a gabonára jól jönne egy kiadós eső. A -növény -május első napjaiban nemigen kedveli a túlságos föllmelegadést és a nagy vízigény miatt elvárná a csapadékot is. A tavasszal elvetett növények viszont jól és gyorsan kelték, és a zsenge állomány erőteljes növekedésnek i-n-dult.
