Somogyi Néplap, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-28 / 124. szám

Somogyi Néplap 1986. május 28., szerda Városlakók a számítógépben A Kaposvári Városi Ta­nács pépasségnyi'lvántartási és anyakönyvi csoportjának munlkája mérőműszerhez ha­sonlítható; fontos informá­ciókat ad a lakosságról az államigazgatás helyi szervé­nek. A címzett ismeretlen Dr. Varga László igazgatá­si osztályvezetőtől tudom; a számítógépes rendszeren ala­puló nyilvántartás felel meg leginkább a kor követelmé­nyeinek. Ennek eredményes­ségét példázza a tavalyi ta­nácstagi választások idejére összeállított, 53 ezer nevet tartalmazó jegyzék, és az is, hogy az adatbankban már rendelkezésükre áll egyebek közt az óvodás korba lépő és tanköteles korú gyerekek, va­lamint a sorköteles fiatalok névsora. Egy-egy felmérés azonban fényt derít a névjegyzék pon­tatlanságaira is, amikor tu­catjával érkeznek vissza a levelek a „címzett ismeret­len” megjegyzéssel. Az adaltváltozások bejelentésé­vel kapcsolatos állampolgári fegyelmet nem pótolja a ru- ga! masabb ügy in tézés, vagy az, hogy egyszerűsítették a bejelentőlapokat, könnyeb­ben kezelhető nyilvántartási rendszert vezették be. Az ál­lampolgári fegyelem javulása a feltétele annak is, hogy si­keres legyen a tervbe vett adatközpont bővítése. A kö­zeljövőben egyebek között az állampolgárok foglalkozását és egészségi állapotát is túl­jegyzik. Ez jól segítheti majd például a munkaerőgazdál­kodást vagy annak fölméré­sét, hogy az egyes szakmák­ban hány fiatal beiskolázá­sára van szükség. Beszédes anyakönyvek A megyében tavaly a 12 ezer anyakönyvi bejegyzés harmadát Kaposváron vé­gezték el. A megyében szü­letett 4276 gyerek közül csak­nem minden másodikat Ka­posváron anyakönyvezték. A jelentős ügyiratforgalmat is figyelembe véve nyilvánvaló a három anyakönyvvezető nagy megterhelése. Az anya­könyvi adatok tanúsága sze­rint a születési és házassági bejegyzések száma csőikként, kis mértékben nőtt az elha­lálozásoké. A csoport munkájához szo­rosan kapcsolódik a társa­dalmi ünnepségeket és szer­tartásokat szervező iroda, amely a jövőben családi iro­da néven látja él feladatát. Nem az elnevezéssel függ össze, hogy az elmúlt öt év­ben csökkent az igény az iro­da szolgáltatásai iránt. Kü­lönösen szembeötlő. hogy míg 1981-ben a gyerekek több minit 90 százalékának név­adóját itt rendezték meg, ta­valy már csak 65 százalékét, jóllehet a születések száma csak 3—4 százalékkal volt kevesebb. Szegényes szertartások Feltűnő, hogy alig igénylik a társadalmi esküvőket. A városi tanács-vb elé a közel­múltban került jelentés ezek­nek okát a születések és há­zasságok számának csökke­nésével, valamint a társadal­mi aktívahálózat szűkössé­gével, azaz főként külső té­nyezőkkel magyarázza. Való­jában az is tény, hogy az elmúlt évdkben nem sikerült lényegesen javítani a szer­tartások külsőségeit, tartal­mát. Az emberek külsősé­gekben is gazdag, bensősé­ges szertartást igényelnek, s azt is, hogy például egy há- zasságkötésnóL az anyakönyv­vezető beszéde személyhez szólóbb legyen. Mindez azért érdemel szót, mert a társadalmi ünnepsé­gek színvonalának javítása korántsem csupán a szolgál­tatási bevétel növelése szem­pontjából fontos. Az iroda tárgyi és személyi feltételei­nek javítására határozat szü­letett és egyebek között élő műsorral, színes fényeffektu­sokkal kívánják szolgálni a családi ünnepségek hangula­tosabbá tételét. Ugyancsak nagyobb követelményeket kí­vánnak támasztani a szóno­kok felkészültségével szem­ben is. Az utóbbira egy, az alkalmazottak nagyobb anya­gi elismerését lehetővé tevő rendelkezés ad alapot. Bíró Ferenc KROMOSZÓMAKUTATAS A Szegedi Biológiai Köz­pontban — amelynek tudo­mányos tevékenysége és eredményei az országhatá­rainkon túl is ismertek — több fiatal kutató dolgozik. Közülük most kettőt mu­tatunk be; dr. Hadlaczky Gyula kandidátust (fent) — akinek számos publikációja jelent meg rangos nemzetkö­zi szaklapokban — és mun­katársát, dr. Praznovszky Tünde biológust (balra). Mindketten kromoszómaku- tatássa! foglalkoznak. Biotechnológiai tanácskozás A biotechnológiai kutatás, a fejlesztés és a termelés összefüggéseivel foglalkozó kétnapos országos tanácsko­zás kezdődött Szegeden, az egy éve alakult Biológiai Kutatást és Termelést Koor­dináló Bizottság rendezésé­ben. Az előadók többsége hang­súlyozta, hogy hazánk a bio­technológiai kutatásokat te­kintve nincs elmaradva a világ legjobbja-itól. Eddig el­ért pozícióink megtartása és erősítése érdekében javasol­ták, teremtsék meg annak a feltételeit, hogy akár külön­böző munkahelyeken dolgo­zó kutatók, illetve kutató- csoportok is hónapokra, vagy ha kell, egy-két évre is tár­sulhassanak egy-egy kutatási téma kidolgozására, megol­dására. Ennek technikai fel­tételei, mint rámutattak, a szegedi tudományos intéze­tekben részben adottak, részben csekély anyagi rá­fordítással megteremthetők. A megye közlekedésbiztonsága A megye úthálózatának kor­szerűsítésére a VI. ötéves tervben 1,2 milliárd forintot fordítottak. A korábban ta­pasztalt lendületes útépítési és -fenntartási tevékenység üteme lelassult, s alapvetően csak a szinten tartásihoz volt él ég. Zsúfolódó járművek A gépjárművek száma az eltelt öt év alatt 27,7 száza­lékkal emelkedett. Ezen be­lül jelentős — 36 százalékos — a személygépkocsipark növekedése. Egyre több ma­gánszemély birtokába került tehergépjármű. Ez a szám 69-ről 1438-ra emelkedett. Különösen az üzemanyag- árak hatására nőtt a segéd­motorkerékpárok, kerékpárok és lassú járművek aránya. A járművek műszaki állapota a gépjárműpark elöregedése és az esetenkénti'javítási és alkatrészellátási gondok foly­tán fokozatosan romlik. MONGÓLIA MAGYAR SZEMMEL Város és mezőgazdaság A mongol címeren egy ló is látható, az előző címeren pedig még egy-egy juh-, mar. ha-, teve- és kecskefej is volt. Mongóliának mindig az állatállománya, volt a legfon. tosabfo értéke. Jelenleg a nem egészen 1,9 millió l.akosú országnak tizennégy millió juha, .négy és fél millió kecs­kéje, csaknem két és fél mil­lió szarvasmarhája és közel kétmillió lova van. A mongol vezetők elisme­rik, hogy gondok is vannak az állattenyésztéssel. Nincs elég fiatal, aki vállalja a nehéz munkát, a pásztoréle­tet, felbomlott az ősi mester­ség hagyományos értékrend­je. A rideg tartású állomány ki van téve a kemény időjá­rás kényének-kedvének, megtizedeli a fagy, a száraz­ság. Nem kevés növendékál­lat hullik el, gyakori a vem­hes jószág vetélése. A mongol, kormányzat ki­adta az új jelszót: el kell ér­ni, hogy a pásztor magáénak érezze a Jószágot. Növelték a személyi tulajdonban tartha­tó állatok számát, de válto­zatlanul szabályozzák, hogy a pásztoroknak mit, mennyit kell évente értékesíteni az állami felvásárlás útján. Nőtt a felvásárlási ár is, néhol piacok is nyíltak, ahol elad-, ható a felesleg. Tovább ke­resik az igazi érdekeltség megteremtéséneik módjait. A célkitűzések szerint 1990- re 11,3—11,6 millióra növe­lik az anyaállatok törzsállo­mányát. Nem mindegy azon­ban, hogy milyen fajtákat te­nyésztenek. Az ipar a jobb minőségű gyapjúra, a fino­mabb bőrre tart igényt, az ősi fajták viszont jobban tű­rik a zord körülményeket. Az 1961-ben alapított ulánbátori állattenyésztési kutatóintézet tudósai expedíciókat szervez­tek a fajtaállomány felmé­résére. Keresik itt a választ az állattenyésztés, az állat- orvostudomány. a legelők megóvása és a takarmányel­látás, az állattenyésztés gé­pesítése és villamosítása leg­fontosabb kérdéseire. Viszonylag új ágazat az országban a sertéstenyésztés, még alig terjedt el a barom­fi, a nyúl, és foglalkoznak a haltenyésztéssel is. Az ará­nyokat jelzi, hogy 1990-ben a célkitűzések szerint 35— 40 tojást fogyaszt el évente át­lagosan egy mongol. A lúd- tenyésztést Magyarországon tanulmányozzák — innen kí­vánják beszerezni a tenyész­anyag egy részét is. * * * Ulánbátortól 130 kilométerre van egy város, amely érde­kes módon a főváros hato­dik kerületének számít. Az 1978-ban alapított új város­nak, Baganurnak tízezer la­kosa van és ebből háromezer a szovjet szakember. Baganur a szénnek köszön­heti létét: 1984-ben már 2 millió tonna, 1985-ben 2,5 millió tonna, az idén pedig több mi,nt 2,7 millió tonna szenet bányásznak itt kül­színi fejtéssel. 1990—91-re ér.ik el a 6 millió tonnás, l995-r,e tervezik a 8 millió tonnás termelést a 3500 ki­lokalória fűtőéntékű szénből. Ma 2 millió tonna, 1995-től 4 millió tonna szenet szállí­tanak vasúton az ulánbátori hőerőművekbe. A többit helyben fogják felhasználni. Baganur központi szere­pet kapott a mongol energe­tikai ipar fejlesztésében. Mongóliában az ipari beru­házások csaknem felét erre az iparra fordítják. Az itt épülő hőerőmű 1 millió 200 ezer megawattos lesz, kétszer akkora, mint az országban ma legnagyobb ulánbátori négyes számú. Jö­vőre kezdődik itt a gyer­mekruházati üzem építése magyar segítséggel, később húskombinát is létesül. A helyi szeszgyár már most is nagyrészt gyümölcsleveket. konzerveket gyárt. Baganur lakossága nagyon fiatal. A legtöbben a tízosz­tályos iskola elvégzése, a ka. tonaidő leszolgálta után jön­nek ide. Évente ötszáz új családot alapítanak itt. Az országos átlaghoz képest jó a lakáshelyzet, az emberek 70 százaléka összkomfortos la­kásban lakik, a gyerekek 35 százaléka óvodába jár. A két tízosztályos iskola már szűk­nek bizonyult. Komoly gond, hogy a fő­város és Baganur között nincs még kiépített út. Gépkocsi­val 14 gázlón lehet csak oda­jutni. Akadozik az élelmi­szerellátás. A jószág terelési útvonala nyáron éri el Ba- ganurt, ilyenkor van tej bő­ven.. De a gyermekintézmé- nydket télen is el keli látni tejjel. Ezért teheneket is tar­tanak. Tervezik az önellátást burgonyából is. Zöldségter­mesztéssel is prbálkoztak, de sikertelenül. Baganurbam büszkén hang­súlyozzák, hogy a helyi ter­melésben ma már minden műszaki berendezést mongol szakemberek működtetnek, ök ülnek a teherautók vo­lánjánál, a lépegető exkavá­torok sök emeletnyi magas­ságban elhelyezett vezetőfül­kéjében. A szovjet szakem­berek elsősorban az építke­zésben, a bánya feltárási ter­veinek készítésében, a geoló­giai vizsgálatok elvégzésében segítenek. Magasaik a fizetések. Az exkavátorok kezelői, a teher­autósofőrök 1200 tugrifcot is hazavisznek. Ennyi a fő­mérnök fizetése is. Vannak azonban Olyanok, akik fize­tésükből túl sokat költenék alkoholra. A város vezetőit aggasztja, hogy túlságosan elterjedt az iszákosság. Bá­torin Szajnhú, a pártbizott­ság első titkára egy nemré­giben megtartott pártérte­kezleten hangsúlyozottan szólt erről. A legújabb Nagy Világat­laszban még nem szerepel Baganur. a Herlen parti vá­ros. Az újabb kiadásban biz­tos benne lesz, Mongólia vil- lamosenergia-termelésének legfontosabb központjaként. M. Lengyel László Az elmúlt időszakban csak­nem húszezren szereztek So­mogybán új jogosítványt, így jelenleg mintegy 98 ezer embernek van vezetői enge­délye. Súlyosabbak a balesetek A megyében 1981 óta csak 1983-ban emelkedett a bal­esetek száma, a többi év­ben az 1981 évinél kevesebb volt. Nem ilyen kedvező a kép, ha a balesetek sú­lyosságát tekintjük. A halá­los kimenetelű balesetek 10,6, a súlyos sérüléssel já­rók 47,5 százalékot tesznek ki az összbalesetekhez képest. Minden erőfeszítés ellenére az ittas állapotban okozott halálos balesetek száma az öt év során fokozatosan emelkedett, s az 1981. évi 12,7 százalékról 1985 végére 36,5 százalékra nőtt. A nyugtalanító jelenségek nagy része az emberek köz­lekedéskultúrájának elmara­dottságát tükrözi. Ráadásul a közutakon az utóbbi évek­ben egyre több az agresszív a másokkal nem törődő ve zető; ellenük fokozottan, együttesen kell föllépni. A motorizáció jelenlegi szintje és a várható további fejlődés minőségileg is új követelményeket állít a köz­úti közlekedés irányításában, ellenőrzésében, valamint a közlekedők magatartásának formálásában. Évenként 20— 25 esetben szerveztek az egész megyére kiterjedő köz­lekedési akciót Somogybán, s ezeken túl a kapitányságok még 150—160 alkalommal sa­ját területükön végeztek közúti ellenőrzéseket. Már eddig is eredményesen segí­tette a közlekedésrendészeti munkát az önkéntes társa­dalmi segítők bevonása, a jövőben ezt tovább kell bő­víteni. Még nagyobb gondot kell fordítani a gyermekek és a fiatalok nevelésére. A megyei közlekedésbiz­tonsági tanács értékelte a megyei helyzetet, s meghatá­rozta azokat a feladatokat, amelyek eredményesen szol­gálhatják mindannyiunk ér­dekét: a balesetmentes, kul­turált közlekedés kialakulá­sát. Hogyan tovább? További előrelépés szüksé­ges a helyes közlekedési ma­gatartásformák széles körű megismertetésében és elfo­gadtatásában, a megelőzésre irányuló propaganda, a köz­lekedésre nevelés és a jár­művezető-képzés hatékonysá­gának növelésében. Alapos elemzés után el kell dönteni, hogy melyek azok a legkri­tikusabb, baleseti szempont­ból veszélyes útszakaszok, ahol rendőri és forgalom- technikai intézkedések beve­zetésére van szükség. Hatá­rozottabban kell föllépni a rendkívüli veszélyeket hordo­zó, s rendkívüli „népszerű­ségnek'' örvendő ittas jármű­vezetőkkel szemben. A na­gyobb gépparkkal rendelkező gazdasági egységek jármű­veit és járművezetőit célsze­rű gyakrabban ellenőrizni. A közlekedési szabályokat meg­szegőkkel szemben pedig szi­gorúbban kell föllépni mind a pénzbírságolás, mind a jo­gosítványok bevonása terén. Gyarmati László Hölgyeknek nadrágkosztümöket, tavaszi-nyári színekben ruhákat, aljakat, pólókat, különleges blézereket ajánlunk, férfiaknak LEE COPER, TRAPPER, INTERFER és LEVI’S mosott és kőmosolt farmernadrágokat! Keresse föl a Május 1. utcai konfekcióboltot! (82660)

Next

/
Thumbnails
Contents