Somogyi Néplap, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-27 / 123. szám

1986. május 27., kedd Somogyi Néplap 3 Vásárdíjas az Unirak 400-as Kiművelt emberfők Importpótló elemek új kapcsolatok a Kaposgépnél Egy kiállítás, vásári be­mutatkozás mindig kereszt­metszetei. ízelítőt is ad egy- egy gyár, vállalat termeiés- poi'itikájáról, törekvéseiről. Aki a nemzetközi vásárokon hosszú éveik óta jelen levő kaposvári Kaposgép Vállalat bemutatkozásait figyelem­mel kíséri, óhatatlanul ész­re kell vennie, hogy ennél a vállalatnál célratörő, töret­len gyártmányfejlesztési te­vékenység folyik. Egy új­donságból egy-két éven be­lül rendszerint „család” lesz. feladatban, teljesítőképesség­ben rokon, de eltérő ren­deltetésű eszköz. — Kicsi, közepes és nagy. A mostani BNV az első, amélyen az Unirak, e több­célú rakodásra alkalmas gyártmány, családként mu­tatkozik be. Bajzik Tamás, a vállalat kereskedelmi osztályvezetője mondja: — A legkisebb, az Uni- rak 400-as vásárdíjat kapott. A legnagyobb, a 800-as vi­szont újdonság. Részben ezért mutatjuk be az érdek­lődőknek, részben pedig azért, mert a családiban ez az első olyan gyártmány, ame­lyikben már nincs tőkés im­port. — A saját kiállítóterületen kívüli a lengyel ipar terüle­tén is feltűnt a Kaposgép ne­ve. — Ez az első alkalom, hogy a lengyel Star autógyár két teherkocsijára szerelve jele­nik meg a mi rakodódarunk. Patkó jellegű présszerszámok Az Unirak-család Egy új együttműködés kiala­kításának nyitánya ez. Sze­retnénk a lengyel piacon he­lyet kapni ezzel a gyárt­mánnyal, illetve azokon a piacokon, ahová a Star autó­gyár szállít. Ezért mutatko­zunk be ezen a BNV-n kö­zösen. — Mikorra érik be egy ilyen, épp induló együttmű­ködés gyümölcse? — A lengyel kapcsolatok valójában már a következő ötéves terv előkészületeit szolgálják. Exportpiacaink erre az ötéves tervre lénye­gében tisztázódtak. — Kik a fő partnerek? — Elsősorban az NDK-ba szállítunk, azután Csehszlo­vákiába — oda még az idén ezer árokásót, a jövő évtől pedig darukat —, ezenkívül kisebb tételeket máshová is küldünk. Ebben az évben mintegy háromszázmillió fo­rint értéket termelünk kül­földre: nyolcvanmillióval többet, mint tavaly. Ám a holnap exportjának a meg­alapozását jóval előbb kell megkezdeni. A BNV-n kívül ezért vett és vesz részt a vállalat jó néhány hazai és külföldi ki­állításon. A hazai bemutat­kozási lehetőségek mellett ott volt — és ott lesz — a Kaposgép a lipcsei, a pári­zsi, a müncheni, aNoviSad-i és a póznáin! nemzetközi vá­sáron. — Az Unirak 800-ason kí­vül méreteiben is kisebb gyártmányújdonságokkal je­lentkezett a mostani nemzet­közi vásáron a Kaposgép. — Tőkés importot helyet­tesítő elemek ezek is — mondta Bajzik Tamás. — A különböző, hidraulika­elemgyártásunk a háttéripar fejlesztése kapcsán indult meg. Az idén mennyei gyá­runk már sorozatban gyárt­ja ezeket a meglehetősen nagy kerestetnek örvendő gépelemeket. Újdonság a nagy teljesítményű patkó- szerszámcsalád is — ezt a tabi gyáregység készíti —; ez iránt is nagy az érdeklő­dés országszerte. — Újdonságok bemutatá­sa, kapcsolatok formálása, a holnap piacait alapozó mun­ka ... Ezekben a címszavak­ban lehetne talán összegezni a mostani BNV-n való bemu­tatkozás lényegét. S ezen túl mit várnak még? — Szeretnénk hallani és megismerni a vevők vélemé­nyét, összegyűjteni az üze­melési tapasztalatokat gyártmányainkról. Ezek az ismeretek növekvő fontossá­gúak számunkra, nélkülöz­hetetlenek a folyamatos gyártmányfejlesztéshez. Vörös Márta A gazdatanfolyamoktól az állategészségőrig A mezőgazdaságban dolgo­zó vezetők régóta vallják, hogy a szakmai tudás növe­lésére fordított beruházások hozzák a legtöbb változást, a legnagyobb eredményt a gazdálkodásban. Azaz: a leg­jobb beruházás a szellemi ja­vák gyarapodását szolgáló ráfordítás. S ez nemcsak az agrármérnökök, gépészek, ál­latorvosok esetében igaz, ha­nem érvényes a szakmunká­sokra is. Ez a réteg — mun­kája, szaktudása révén — rendkívül fontos szerepet tölt be az élelmiszergazda­ságban. A felszabadulás előtt a kétéves bentlakásos mező- gazdasági szakiskolák és az ugyancsak kétévfolyamos té­li gazdasági iskolák által nyújtott szakmai ismeretek feleltek meg leginkább a szakmunkásképzés követel­ményeinek. A szakmai okta­táshoz tartozott az iskolakö­teles korú, de továbbtanulni nem szándékozó falusi fia­talok mezőgazdasági „ismét­lő iskolája”, heti 3—4 órás foglalkozással. Szakmunkások a földeken A felnőttek részére a téli időszakban, a nagyobb tele­püléseken rendszeresen szer­vezték úgynevezett arany- és ezüsfckalászos-ga zdatanf oly a - mókáit, amelyek a szakmai is­meretterjesztés és az alapfo­kú továbbképzés fórumai voltak. A felszabadulás után a kezdeti időszakban a szak­mai oktatás elsődleges fel­adata a gépeket kezelő és javító szakmunkások képzé­se volt. Létrejött a traktor- vezető, traktoros-gépész, kombájnvezető és mezőgaz­dasági gépszerelő szakmun­kások bentlakásos iskolai képzése. Ezek időtartama 2— 10 hónapos volt. a munkakör bonyolultsági fokától füg­gően. A szakmunkások iskola- rendszerű ifjúsági képzése a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló 1953. decemberi párt­ós kormányhatározat alap­ján 1954-ben jött létre egy szakmában, traktoros-gépész elnevezéssel. Eleinte két, majd három év volt a ta­nulmányi idő, évente ezer­kétezer szakembert képeztek ily módon. Ezek az iskolák — 1957-től — fokozatosan a me­zőgazdasági gépszerelők kép­zésére tértek át. Az élelmi- szeripari szakmák köre a tej­ipari, dohányipari, cukoripa­ri, söripari és szeszipari szakmákkal bővült. A ker­tész szakmunkástanulók új típusú képzése 1955-ben kez­dődött. A mezőgazdasági termelés többi területére továbbra is a hagyományos kétéves szak­iskolai, illetve a felnőtt dol­gozók tan folyam as képzése volt a jellemző, de megje­lentek új, átmeneti képzési forrnák is. Érettségizett fia­talok részére egy-, majd két­éves iskolai szakmunkáskép­zés, mezőgazdasági gépszere­lő és mezőgazdasági elekt­romos-berendezés szerelő szakmában, valamint kétéves szakiskolai képzés mezőgaz­dasági gépész szakmában. Növekvő színvonal A szakmai képzés szerve­zete a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésével párhu­zamosan lényegesen korsze­rűsödött. A fizikai dolgozók képzésében ekkor valósult meg a teljes körű oktatási reform. Az iskolarendszerű szakmunkásképzés bevezeté­sét a mezőgazdasági terme­lés területén a Földművelés- ügyi Minisztérium 1958-ban kezdte meg, az általános is­kolarendszerhez igazodva 1958-ban négy, 1959-ben ti­zennégy. és 1960-ban már huszonnyolc szakmában in­dult képzés. A képzési idő ekkor is már három év volt. 1965-ig három alkalommal módosult a szakmák össze­tétele: huszonnyolcról tizen­hatra csökkent a számuk. Az iskolák hiánya miatt a kép­zés nagyobbik hányada tel­jes időtartamban üzemekbe kihelyezett osztályokban, il­letve turnusos rendszerben valósult meg. A turnusos képzésben a szakmák több­ségében évente három hó­napig vettek részt a ta­nulók iskolai elméleti ok­tatásban, s nyolc hónapot gyakorlati képzésben, az őket szerződtető üzemben, illetve az iskola tangazdaságában. 1964-ben kormányhatáro­zat rendelkezett a mezőgaz­dasági szakmunkásképzés fejlesztéséről és új rendsze­rének kialakításáról; ez tel- jeskörűen meghatározta az időszerű fejlesztési feladato­kat. A rendelkezést köve­tően meggyorsult az iskola- hálózat fejlesztése, elsősor­ban a meglevő intézmények korszerűsítése révén. Az is­kolák száma az 1963. évi negyvenről 1969-ig ötvenki­lencre emelkedett. Az is­kolai gyakorlati oktatási munkahelyek száma meg­többszöröződött. Megszűn­tek a kihelyezett osztályok, lényegesen csőikként a tur­nusos képzés aránya, jelen­tősen javult az iskolai kép­zés színvonala. A középiskolában folytathatják Napjainkig a mezőgazda- sági szakmákban 65 ezren szereztek szakmunkás-bizo­nyítványt iskolai ifjúsági képzésben, s több mint száz­ötezer felnőtt dolgozó tett eredményes szakmunkás- vizsgát Az élelmiszeripari szakmákban mintegy százti­zenkétezer tanuló és tizen­ötezer dolgozó vizsgázott eredményesen 1958-tól 1985- ig­A mezőgazdasági és élel­miszeripari szakmunkás- képzésben is bevezették az úgynevezett alapszakmai képzést, ez több azonos alap­ismeretre épülő szakma ösz- szevonását jelentette. Idő­közben tovább korszerűsö­dött a képzés: egységes — tagozat nélküli — képzés va­lósul meg, amely minden szakmában lehetővé teszi a szakközépiskolai továbbta­nulást. A korábbi növénytermesz­tő gépész szakmát, mezőgaz­dasági gépész elnevezéssel összefoglaló jellegű alap­szakma váltotta föl. s az igé­nyeknek megfelelően a nö­vénytermesztés mellett az állattenyésztés és a kertészet területére specializált gép- üzemeltető szakmával bő­vült. Űj szakma az állat- egészségőré. Jelenleg a kép­zés túlnyomórészt a három­éves szakmunkásképző is­kolákban és a négyéves szakközépiskolákban folyik. Os. J. Lakossági devizaügyek HULLÁMVÖLGYBEN A Magyar Nemzeti Bank a hatáskörébe tartozó lakos­sági devizahatósági ügyek egyes ügycsoportjaiban — például ingóságok és aján­déktárgyak kivitelének, il­letve kiküldésének engedé­lyezésében, vámkezelési en­gedélyek kiadásában — jú­nius 1-jei hatállyal felha­talmazta megyei igazgatósá­gait az ügyintézésre. A jövőben tehát a bank hatáskörébe tartozó deviza­hatósági ügyekben a kérel­meket az ügyfél állandó vagy ideiglenes lakóhelye szerinti megyei MNB-igazgatóságon kell benyújtani. A kivándor­lók, áttelepülők ingóságai­nak kivitelével kapcsolat­ban kizárólag az állandó la­kóhely szerinti megyei igaz­gatóság az illetékes. Buda­pest és Pest megye lakosai­nak devizahatósági ügyeiben továbbra is a Magyar Nem­zeti Bank lakossági osztályá­hoz (Budapest V., Szabadság tér 8.) kell fordulni. A lakossági devizaügyek említett átcsoportosításával egyidejűleg az MNB a jogi személyek és más gazdálkodó szervezetek devizahatósági Hétfőn Budapesten meg­kezdődött az Európai Minő­ségügyi Szervezet (EOQC) Élelmiszeripari Bizottságá­nak kétnapos tanácskozása, amelyen 18 ország 200 élel­mezésügyi, illetve szab­ványügyi szakembere az élelmiszerek minőségét érin­tő előírásokról tárgyal. ügyeinek egy részében is föl­hatalmazta a bank megyei igazgatóságait az eljárásra. A külkereskedelmi válla­latok, illetve a külkereske­delmi joggal rendelkező gaz­dálkodó szervezetek e tevé­kenységükkel összefüggő de­vizahatósági ügyeiben to­vábbra is a bank devizaen­gedélyezési és ellenőrzési fő­osztálya az illetékes. Az új gyakorlatról a bank a Magyar Közlönyben és a Pénzügyi Közlönyben közle­ményt jelentet meg, az ügy­intézéssel kapcsolatban azon­ban bővebb felvilágosítást Budapesten a bank deviza­engedélyezési és ellenőrzési főosztálya, vidéken pedig a megyei igazgatóságok is ad­nak. A bank felhívja az ügyfe­lek figyelmét arra is, hogy az 1986. évi I. törvény értelmé­ben a devizahatósági eljá­rásért — ha az eljárás tár­gy ánák értéke meghaladja az ezer forintot — július 1-jétől illetéket kell fizetni. Az el­járási illeték összege 100 fo­rint, s ezt a beadványon il­letékbélyegben kell leróni. Világszerte egyre növe­kednek az élelmiszerek mi­nőségével szemben támasz­tott követelmények, ezért a termelés egész folyamatát kell vizsgálni, s megszün­tetni a minőség javítását akadályozó tényezőket. Kocsis Tamás szekrényé­ben glédában állnak a zöld, piros, fehér iratrendezők. Az Alkotó ifjúság pályázat ar­chívuma ez, évek szerint különválasztva. 1983-ban még méternyi magasan tornyo­zódtak, tavaly már nem volt több, mint egy vaskosabb könyv, az idén pedig mind­össze hatan adták be elbírá­lásra pályaművüket a Sefag- nál. A nagyvállalat ifjúságá­nak alkotókedve, a jelek szerint, ugyancsak megcsap­pant. Kocsis Tamás a kereske­delmi osztály vezetője, és számos társadalmi funkciói­nak egyikeként az ifjúsági bizottság titkára. Ez a bizott­ság koordinálja és szervezi a vállalaton belül az Alkotó ifjúság pályázati rendszert. — Nosztalgiával emlékez­hetünk vissza arra az időre, amikor harminc-harmincöt pályamű is érkezett elbírá­lásra; köztük kevés volt az olyan, ami formális problé­mákkal vagy elnagyolt mű­szaki bölcselkedéssel foglal­kozott — mondja Kocsis Tamás. — Sokszor beszélünk róla, talán unalmas is már. de tény: manapság csak ar­ra mozdulnak a fiatalok, amerre plusz jövedelmet sej­tenek. Sok a gmk, a mel­lékállás, a munkaidő utáni hajsza a pénz után. A pá­lyázati rendszer megalakulá­sa óta nem változott a díja­zottak honoráriuma. Egy első helyezés például 2—3000 fo­rintot ér, ezért ma már ke­vesen görnyednek íróasztal fölé, hogy hetekig dolgozza­nak pályaművükön. — Az anyagi elismerés hiánya mellett sokat ártott a mozgalomnak az erkölcsi siker elmaradása is — foly­tatja Pálvölgyi Zoltán, a Sefag KISZ-bizottságának a titkára. — Csalódottságot, kiábrándultságot hozott, pél­da erre a műszaki erdészet­nél dolgozó Tóth Iván és Torma István esete. Tavaly első helyezést értek el pá­lyázatukkal, olyan rönkhasí­tó gépet fejlesztettek ki, ez más vállalatokat is „lázba hozott”, el is adtunk belőlük jó néhányat. Gondoltuk, ez a pályamű alkalmas arra, hogy az országos fórum elé ter­jesszük. Hónapokkal később rövid köszönő levelet kap­tunk csupán az Alkotó If­júság Egyesüléstől, s nem el­ismerést. A kiállításon pe­dig olyan alkotások szere­peltek, amilyeneket mi szé­gyelltünk volna bemutatni. — Egy mozgalom, akármi­lyen nagyszerű elveken alapszik is. könnyen „elfá­radhat” — folytatja az ifjú­sági bizottság titkára —; ezért mi, az ágazatok veze­tőivel megbeszélve, a külön­böző területek gondjait ösz- szegyűjtve témajavaslatokat terjesztettünk a fiatalok elé. harmincegyet. Nagy csalódás volt, hogy hat pályamű ér­kezett. Pedig tudunk nem egy olyan hasznos újításról, új technológia bevezetéséről, amely esélyes volna a pályá­zaton. De soha nem kerül el hozzánk. Kevés a biztatás, a törődés. Sokszor csaik azon múlik a dolog, hogy az öt­letgazda egyszerűen nem tud gépelni vagy műszaki színvonalú ábrákat rajzol­ni. — Tervezzük egy olyan fó­rum kialakítását, ahol talál­kozhatnak az alkotó kedvű fiatalok, megbeszélhetik gondjaikat, és segítséget kapnak. Nem engedhetjük meg, hogy használható gon­dolatok sikkadjanak el nem­törődömség miatt — folytat­ja Pálvölgyi Zoltán — A vállalatnál sok minden bele­fér a munkaköri kötelesség­be, de azért mindig vannak olyan területek, ahol alkotni lehet, többet nyújtani az elégnél, az elvártnál. E ’té­ren is meg kell őrizni a fia­talok lelkesedését, lendületét. — Változtatnunk kell te­hát, méghozzá sürgősen — összegzi Kocsis Tamás. — Ennek érdekében még „ra- vaszkodunk” is. Tavaly pél­dául feltornásztuk a pénzju­talmat, és az átlagostól el­térően, április negyedikén, a vállalati ünnepségen adtuk át a díjakat, ezzel is aláhúz­va a pályázat erkölcsi siker­értékét. Több segítséget vá­runk az ágazati vezetőktől is; ne törjék le, hanem in­kább segítsék a fiatalok tö­rekvéseit. A hullámvölgy után általában hullámhegy következik vagy csak szépen elsimul a víz felszíne. Mi a felfutást választjuk. Klie Ágnes Tanácskozás a minőségről

Next

/
Thumbnails
Contents