Somogyi Néplap, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-27 / 123. szám
1986. május 27., kedd Somogyi Néplap 3 Vásárdíjas az Unirak 400-as Kiművelt emberfők Importpótló elemek új kapcsolatok a Kaposgépnél Egy kiállítás, vásári bemutatkozás mindig keresztmetszetei. ízelítőt is ad egy- egy gyár, vállalat termeiés- poi'itikájáról, törekvéseiről. Aki a nemzetközi vásárokon hosszú éveik óta jelen levő kaposvári Kaposgép Vállalat bemutatkozásait figyelemmel kíséri, óhatatlanul észre kell vennie, hogy ennél a vállalatnál célratörő, töretlen gyártmányfejlesztési tevékenység folyik. Egy újdonságból egy-két éven belül rendszerint „család” lesz. feladatban, teljesítőképességben rokon, de eltérő rendeltetésű eszköz. — Kicsi, közepes és nagy. A mostani BNV az első, amélyen az Unirak, e többcélú rakodásra alkalmas gyártmány, családként mutatkozik be. Bajzik Tamás, a vállalat kereskedelmi osztályvezetője mondja: — A legkisebb, az Uni- rak 400-as vásárdíjat kapott. A legnagyobb, a 800-as viszont újdonság. Részben ezért mutatjuk be az érdeklődőknek, részben pedig azért, mert a családiban ez az első olyan gyártmány, amelyikben már nincs tőkés import. — A saját kiállítóterületen kívüli a lengyel ipar területén is feltűnt a Kaposgép neve. — Ez az első alkalom, hogy a lengyel Star autógyár két teherkocsijára szerelve jelenik meg a mi rakodódarunk. Patkó jellegű présszerszámok Az Unirak-család Egy új együttműködés kialakításának nyitánya ez. Szeretnénk a lengyel piacon helyet kapni ezzel a gyártmánnyal, illetve azokon a piacokon, ahová a Star autógyár szállít. Ezért mutatkozunk be ezen a BNV-n közösen. — Mikorra érik be egy ilyen, épp induló együttműködés gyümölcse? — A lengyel kapcsolatok valójában már a következő ötéves terv előkészületeit szolgálják. Exportpiacaink erre az ötéves tervre lényegében tisztázódtak. — Kik a fő partnerek? — Elsősorban az NDK-ba szállítunk, azután Csehszlovákiába — oda még az idén ezer árokásót, a jövő évtől pedig darukat —, ezenkívül kisebb tételeket máshová is küldünk. Ebben az évben mintegy háromszázmillió forint értéket termelünk külföldre: nyolcvanmillióval többet, mint tavaly. Ám a holnap exportjának a megalapozását jóval előbb kell megkezdeni. A BNV-n kívül ezért vett és vesz részt a vállalat jó néhány hazai és külföldi kiállításon. A hazai bemutatkozási lehetőségek mellett ott volt — és ott lesz — a Kaposgép a lipcsei, a párizsi, a müncheni, aNoviSad-i és a póznáin! nemzetközi vásáron. — Az Unirak 800-ason kívül méreteiben is kisebb gyártmányújdonságokkal jelentkezett a mostani nemzetközi vásáron a Kaposgép. — Tőkés importot helyettesítő elemek ezek is — mondta Bajzik Tamás. — A különböző, hidraulikaelemgyártásunk a háttéripar fejlesztése kapcsán indult meg. Az idén mennyei gyárunk már sorozatban gyártja ezeket a meglehetősen nagy kerestetnek örvendő gépelemeket. Újdonság a nagy teljesítményű patkó- szerszámcsalád is — ezt a tabi gyáregység készíti —; ez iránt is nagy az érdeklődés országszerte. — Újdonságok bemutatása, kapcsolatok formálása, a holnap piacait alapozó munka ... Ezekben a címszavakban lehetne talán összegezni a mostani BNV-n való bemutatkozás lényegét. S ezen túl mit várnak még? — Szeretnénk hallani és megismerni a vevők véleményét, összegyűjteni az üzemelési tapasztalatokat gyártmányainkról. Ezek az ismeretek növekvő fontosságúak számunkra, nélkülözhetetlenek a folyamatos gyártmányfejlesztéshez. Vörös Márta A gazdatanfolyamoktól az állategészségőrig A mezőgazdaságban dolgozó vezetők régóta vallják, hogy a szakmai tudás növelésére fordított beruházások hozzák a legtöbb változást, a legnagyobb eredményt a gazdálkodásban. Azaz: a legjobb beruházás a szellemi javák gyarapodását szolgáló ráfordítás. S ez nemcsak az agrármérnökök, gépészek, állatorvosok esetében igaz, hanem érvényes a szakmunkásokra is. Ez a réteg — munkája, szaktudása révén — rendkívül fontos szerepet tölt be az élelmiszergazdaságban. A felszabadulás előtt a kétéves bentlakásos mező- gazdasági szakiskolák és az ugyancsak kétévfolyamos téli gazdasági iskolák által nyújtott szakmai ismeretek feleltek meg leginkább a szakmunkásképzés követelményeinek. A szakmai oktatáshoz tartozott az iskolaköteles korú, de továbbtanulni nem szándékozó falusi fiatalok mezőgazdasági „ismétlő iskolája”, heti 3—4 órás foglalkozással. Szakmunkások a földeken A felnőttek részére a téli időszakban, a nagyobb településeken rendszeresen szervezték úgynevezett arany- és ezüsfckalászos-ga zdatanf oly a - mókáit, amelyek a szakmai ismeretterjesztés és az alapfokú továbbképzés fórumai voltak. A felszabadulás után a kezdeti időszakban a szakmai oktatás elsődleges feladata a gépeket kezelő és javító szakmunkások képzése volt. Létrejött a traktor- vezető, traktoros-gépész, kombájnvezető és mezőgazdasági gépszerelő szakmunkások bentlakásos iskolai képzése. Ezek időtartama 2— 10 hónapos volt. a munkakör bonyolultsági fokától függően. A szakmunkások iskola- rendszerű ifjúsági képzése a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló 1953. decemberi pártós kormányhatározat alapján 1954-ben jött létre egy szakmában, traktoros-gépész elnevezéssel. Eleinte két, majd három év volt a tanulmányi idő, évente ezerkétezer szakembert képeztek ily módon. Ezek az iskolák — 1957-től — fokozatosan a mezőgazdasági gépszerelők képzésére tértek át. Az élelmi- szeripari szakmák köre a tejipari, dohányipari, cukoripari, söripari és szeszipari szakmákkal bővült. A kertész szakmunkástanulók új típusú képzése 1955-ben kezdődött. A mezőgazdasági termelés többi területére továbbra is a hagyományos kétéves szakiskolai, illetve a felnőtt dolgozók tan folyam as képzése volt a jellemző, de megjelentek új, átmeneti képzési forrnák is. Érettségizett fiatalok részére egy-, majd kétéves iskolai szakmunkásképzés, mezőgazdasági gépszerelő és mezőgazdasági elektromos-berendezés szerelő szakmában, valamint kétéves szakiskolai képzés mezőgazdasági gépész szakmában. Növekvő színvonal A szakmai képzés szervezete a mezőgazdaság szocialista átszervezésével párhuzamosan lényegesen korszerűsödött. A fizikai dolgozók képzésében ekkor valósult meg a teljes körű oktatási reform. Az iskolarendszerű szakmunkásképzés bevezetését a mezőgazdasági termelés területén a Földművelés- ügyi Minisztérium 1958-ban kezdte meg, az általános iskolarendszerhez igazodva 1958-ban négy, 1959-ben tizennégy. és 1960-ban már huszonnyolc szakmában indult képzés. A képzési idő ekkor is már három év volt. 1965-ig három alkalommal módosult a szakmák összetétele: huszonnyolcról tizenhatra csökkent a számuk. Az iskolák hiánya miatt a képzés nagyobbik hányada teljes időtartamban üzemekbe kihelyezett osztályokban, illetve turnusos rendszerben valósult meg. A turnusos képzésben a szakmák többségében évente három hónapig vettek részt a tanulók iskolai elméleti oktatásban, s nyolc hónapot gyakorlati képzésben, az őket szerződtető üzemben, illetve az iskola tangazdaságában. 1964-ben kormányhatározat rendelkezett a mezőgazdasági szakmunkásképzés fejlesztéséről és új rendszerének kialakításáról; ez tel- jeskörűen meghatározta az időszerű fejlesztési feladatokat. A rendelkezést követően meggyorsult az iskola- hálózat fejlesztése, elsősorban a meglevő intézmények korszerűsítése révén. Az iskolák száma az 1963. évi negyvenről 1969-ig ötvenkilencre emelkedett. Az iskolai gyakorlati oktatási munkahelyek száma megtöbbszöröződött. Megszűntek a kihelyezett osztályok, lényegesen csőikként a turnusos képzés aránya, jelentősen javult az iskolai képzés színvonala. A középiskolában folytathatják Napjainkig a mezőgazda- sági szakmákban 65 ezren szereztek szakmunkás-bizonyítványt iskolai ifjúsági képzésben, s több mint százötezer felnőtt dolgozó tett eredményes szakmunkás- vizsgát Az élelmiszeripari szakmákban mintegy száztizenkétezer tanuló és tizenötezer dolgozó vizsgázott eredményesen 1958-tól 1985- igA mezőgazdasági és élelmiszeripari szakmunkás- képzésben is bevezették az úgynevezett alapszakmai képzést, ez több azonos alapismeretre épülő szakma ösz- szevonását jelentette. Időközben tovább korszerűsödött a képzés: egységes — tagozat nélküli — képzés valósul meg, amely minden szakmában lehetővé teszi a szakközépiskolai továbbtanulást. A korábbi növénytermesztő gépész szakmát, mezőgazdasági gépész elnevezéssel összefoglaló jellegű alapszakma váltotta föl. s az igényeknek megfelelően a növénytermesztés mellett az állattenyésztés és a kertészet területére specializált gép- üzemeltető szakmával bővült. Űj szakma az állat- egészségőré. Jelenleg a képzés túlnyomórészt a hároméves szakmunkásképző iskolákban és a négyéves szakközépiskolákban folyik. Os. J. Lakossági devizaügyek HULLÁMVÖLGYBEN A Magyar Nemzeti Bank a hatáskörébe tartozó lakossági devizahatósági ügyek egyes ügycsoportjaiban — például ingóságok és ajándéktárgyak kivitelének, illetve kiküldésének engedélyezésében, vámkezelési engedélyek kiadásában — június 1-jei hatállyal felhatalmazta megyei igazgatóságait az ügyintézésre. A jövőben tehát a bank hatáskörébe tartozó devizahatósági ügyekben a kérelmeket az ügyfél állandó vagy ideiglenes lakóhelye szerinti megyei MNB-igazgatóságon kell benyújtani. A kivándorlók, áttelepülők ingóságainak kivitelével kapcsolatban kizárólag az állandó lakóhely szerinti megyei igazgatóság az illetékes. Budapest és Pest megye lakosainak devizahatósági ügyeiben továbbra is a Magyar Nemzeti Bank lakossági osztályához (Budapest V., Szabadság tér 8.) kell fordulni. A lakossági devizaügyek említett átcsoportosításával egyidejűleg az MNB a jogi személyek és más gazdálkodó szervezetek devizahatósági Hétfőn Budapesten megkezdődött az Európai Minőségügyi Szervezet (EOQC) Élelmiszeripari Bizottságának kétnapos tanácskozása, amelyen 18 ország 200 élelmezésügyi, illetve szabványügyi szakembere az élelmiszerek minőségét érintő előírásokról tárgyal. ügyeinek egy részében is fölhatalmazta a bank megyei igazgatóságait az eljárásra. A külkereskedelmi vállalatok, illetve a külkereskedelmi joggal rendelkező gazdálkodó szervezetek e tevékenységükkel összefüggő devizahatósági ügyeiben továbbra is a bank devizaengedélyezési és ellenőrzési főosztálya az illetékes. Az új gyakorlatról a bank a Magyar Közlönyben és a Pénzügyi Közlönyben közleményt jelentet meg, az ügyintézéssel kapcsolatban azonban bővebb felvilágosítást Budapesten a bank devizaengedélyezési és ellenőrzési főosztálya, vidéken pedig a megyei igazgatóságok is adnak. A bank felhívja az ügyfelek figyelmét arra is, hogy az 1986. évi I. törvény értelmében a devizahatósági eljárásért — ha az eljárás tárgy ánák értéke meghaladja az ezer forintot — július 1-jétől illetéket kell fizetni. Az eljárási illeték összege 100 forint, s ezt a beadványon illetékbélyegben kell leróni. Világszerte egyre növekednek az élelmiszerek minőségével szemben támasztott követelmények, ezért a termelés egész folyamatát kell vizsgálni, s megszüntetni a minőség javítását akadályozó tényezőket. Kocsis Tamás szekrényében glédában állnak a zöld, piros, fehér iratrendezők. Az Alkotó ifjúság pályázat archívuma ez, évek szerint különválasztva. 1983-ban még méternyi magasan tornyozódtak, tavaly már nem volt több, mint egy vaskosabb könyv, az idén pedig mindössze hatan adták be elbírálásra pályaművüket a Sefag- nál. A nagyvállalat ifjúságának alkotókedve, a jelek szerint, ugyancsak megcsappant. Kocsis Tamás a kereskedelmi osztály vezetője, és számos társadalmi funkcióinak egyikeként az ifjúsági bizottság titkára. Ez a bizottság koordinálja és szervezi a vállalaton belül az Alkotó ifjúság pályázati rendszert. — Nosztalgiával emlékezhetünk vissza arra az időre, amikor harminc-harmincöt pályamű is érkezett elbírálásra; köztük kevés volt az olyan, ami formális problémákkal vagy elnagyolt műszaki bölcselkedéssel foglalkozott — mondja Kocsis Tamás. — Sokszor beszélünk róla, talán unalmas is már. de tény: manapság csak arra mozdulnak a fiatalok, amerre plusz jövedelmet sejtenek. Sok a gmk, a mellékállás, a munkaidő utáni hajsza a pénz után. A pályázati rendszer megalakulása óta nem változott a díjazottak honoráriuma. Egy első helyezés például 2—3000 forintot ér, ezért ma már kevesen görnyednek íróasztal fölé, hogy hetekig dolgozzanak pályaművükön. — Az anyagi elismerés hiánya mellett sokat ártott a mozgalomnak az erkölcsi siker elmaradása is — folytatja Pálvölgyi Zoltán, a Sefag KISZ-bizottságának a titkára. — Csalódottságot, kiábrándultságot hozott, példa erre a műszaki erdészetnél dolgozó Tóth Iván és Torma István esete. Tavaly első helyezést értek el pályázatukkal, olyan rönkhasító gépet fejlesztettek ki, ez más vállalatokat is „lázba hozott”, el is adtunk belőlük jó néhányat. Gondoltuk, ez a pályamű alkalmas arra, hogy az országos fórum elé terjesszük. Hónapokkal később rövid köszönő levelet kaptunk csupán az Alkotó Ifjúság Egyesüléstől, s nem elismerést. A kiállításon pedig olyan alkotások szerepeltek, amilyeneket mi szégyelltünk volna bemutatni. — Egy mozgalom, akármilyen nagyszerű elveken alapszik is. könnyen „elfáradhat” — folytatja az ifjúsági bizottság titkára —; ezért mi, az ágazatok vezetőivel megbeszélve, a különböző területek gondjait ösz- szegyűjtve témajavaslatokat terjesztettünk a fiatalok elé. harmincegyet. Nagy csalódás volt, hogy hat pályamű érkezett. Pedig tudunk nem egy olyan hasznos újításról, új technológia bevezetéséről, amely esélyes volna a pályázaton. De soha nem kerül el hozzánk. Kevés a biztatás, a törődés. Sokszor csaik azon múlik a dolog, hogy az ötletgazda egyszerűen nem tud gépelni vagy műszaki színvonalú ábrákat rajzolni. — Tervezzük egy olyan fórum kialakítását, ahol találkozhatnak az alkotó kedvű fiatalok, megbeszélhetik gondjaikat, és segítséget kapnak. Nem engedhetjük meg, hogy használható gondolatok sikkadjanak el nemtörődömség miatt — folytatja Pálvölgyi Zoltán — A vállalatnál sok minden belefér a munkaköri kötelességbe, de azért mindig vannak olyan területek, ahol alkotni lehet, többet nyújtani az elégnél, az elvártnál. E ’téren is meg kell őrizni a fiatalok lelkesedését, lendületét. — Változtatnunk kell tehát, méghozzá sürgősen — összegzi Kocsis Tamás. — Ennek érdekében még „ra- vaszkodunk” is. Tavaly például feltornásztuk a pénzjutalmat, és az átlagostól eltérően, április negyedikén, a vállalati ünnepségen adtuk át a díjakat, ezzel is aláhúzva a pályázat erkölcsi sikerértékét. Több segítséget várunk az ágazati vezetőktől is; ne törjék le, hanem inkább segítsék a fiatalok törekvéseit. A hullámvölgy után általában hullámhegy következik vagy csak szépen elsimul a víz felszíne. Mi a felfutást választjuk. Klie Ágnes Tanácskozás a minőségről
