Somogyi Néplap, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-21 / 118. szám

4 Somogyi Néplap 1986. május 21., szerda Á szakma kiváló brigádja Varrónők, modellek, divatok Színes dzsekik, tetszetős kabátok, megannyi szemnek szép ruha formálódik a mű­helyben. A gondos asszonyok minden apró részletre ügyel­nek. E ruhák közül válogat­nak majd a kereskedők, hogy mi kerüljön a pultok­ra, a butikokba. A csurgói Napsugár Ruházati Szövet­kezet modell üzemében Ko­vács József, a Hámán Kató szocialista brigád vezetője kalauzol. E tizennégy tagú közösség a „lelke” a szövet­kezetnek. Ók csinálják a modelleket, ők készítik elő a gyártást s tanítják be a sza­lagok varrónőit. Első talál­kozásunk nem nyúlhatott hosszúra, hiszen a brigádta­gak Veszprémtől Körmendig, Zákánytól Mikéig járták a munkahelyeket, hogy megin­dulhasson egy új széria gyár­tása. Tóth Lászlóné néhány éve még maga végezte a betaní­tást, de nyugdíjra készülve már csak a modellek össze­állítását vállalja. — Egy modellkészítő meny­nyire szólhat bele, hogy mi kerüljön az üzletekbe? Ter­vezhet-e vagy csak a raj­zokhoz ragaszkodik? — Munka közben gyakor­ta rájön az ember kisebb- nagyobb módosítások szük­ségességére. így természete­sen a mi munkánk is benne van a divat formálásában. — Ez azt jelenti, hogy van olyan ruha, amelyre különö­sen büszke? — A bőrhulladék haszno­sításával bíztak meg ben­nünket. Egy dzsekit készítet­tem belőle, ez Bander néven került forgalomba. A fiata­lok megszerették, divatos lett. — Varr-e otthon egy var­rónő? — Bizony! Nagy a család, nekem már van unokám is. A csábításnak nehéz ellen­állni — erről beszélgettünk M agyar hetek a hamburgi rádióban Hétfőtől május 31-ig Ma­gyar hetek címmel napjában többször is Magyarországról szóló műsorral jelentkezik a tekintélyes nyugatnémet rá­dióállomás, a hamburgi Norddeutscher Rundfunk (NDR). Az első nap délelőtt­jén ismertető hangzott el Budapestről, amit aztán „Ha­zádnak rendületlenül” cím­mel Magyarországról szóló történeti előadás, népzene, majd magyar nyelvtanfolyam és hangverseny követett. A késő esti órákban a rádió Rolf-Martin Korda beszélge­tését sugározta Ernst Jung- gal, az NSZK budapesti és Horváth Istvánnal, a Ma­gyar Népköztársaság bonni nagykövetével. Az elkövetkező két hétben az NDR és a Magyar Rá­dió szerkesztői a magyar iro­dalom, művészet, politika, gazdaság széles tematikai skálájának segítségével igye­keznek közelebb hozni a rádióállomás hallgatóságá­hoz Magyarországot. Kétré­szes előadás foglalkozik a legújabb magyar zene kép­viselőivel, egy másik szak­előadás pedig a gazdasági reform kérdéskörét taglalja. D O MU S -bútor vásár BALATONI KIKÖTÖKBEN a FÜRED katamarán hajón május 15-től (május 26-ig Siófokon. NYITVATARTÁS: hétköznap 8-tól 12 \órflig, 14-től 18 óráig, szombaton és'(vasárnap 8-tól 12 óráig. SZOLGÁLTATÁSUNK: kedvezményes házhoz szállítás a balatoni üdülőhelyekre és Hévízre. (270392) MAHART Nem áruház, bevásá r lóközpont épül Szükség van a város és a város- környék együttműködésére egy másik brigádtaggal, Hompó Ilonával, a gyártás­élőkészítő vezetőjével. Az általuk készített termék nem mindegyike kerül a boltok­ba, így ha különösen meg­kedveltek egy fazont, meg­varrják maguknak — ott­hon. Persze nemcsak ezért hasznos az otthoni varrógép. Ha egy-egy megrendelő a butikjába csak néhány da­rabol kér valamiből, akkor azt gmk-ban, otthon varrják meg. Így jól jár mindenki. Attól nem kell tartania sen­kinek, hogy nem profimun- Ika készül, hiszen a brigád tag­jai a legíölkészültebb szak­emberek. Sabján Márta pél­dául itt lett szakmunkás, brigádtagként érettségizett, most a technikusi minősítés­re készül. Tőle hallottam: a változatos munka, a jó kö­zösség hozta vissza, hiszen egyszer már megvált a szö­vetkezettől. A jó közösségre többen is hivatkoztak, amikor a bri­gádéletről beszélgettünk. Eh­hez ismét csak Tóth Lászilő- né szolgált adalékokkal. — Az emberek egyre in­kább hajtanak a pénzért, kevesebb a szabadidejük, be­felé fordulnak. Ha a közös­séget meg akarjuk tartani, akkor hétvégeken kell prog­ramokat szervezni. Ez sem könnyű, hiszen mindenkinek van családja, egyéb munká­$ ­ja. S akkor még nem is mondtuk, hogy a legtöbb brigádtagnak különböző po­litikai, társadalmi megbíza­tása is van. Kovács József példákat mond: Ancsin Mihályné kül­dött a Kiszövben, Fekete Jó- zsefné népi ellenőr. Kovács Zsuzsa MSZBT-elnökségi tag, Sabján Márta tanácstag... A sort hosszan lehetne még folytatni, mint ahogyan a kollektíva kitüntetéseit is sorolhatnánk. Az Országos Béketanács oklevelét kétszer érdemelték ki. a brigád Ki­váló Társadalmi Munkáért kitüntetést kapott, legutóbb a szakma kiváló brigádja cí­met vették át. Borsos József, a szövetkezeti bizottság el­nöke a közösség minden ér­demét felsorolja: a hulladék anyagokból készített játékok­tól a berzencei népi együt­tesnek varrt mellényekig, a vetélkedőkön való szerep­léstől szakszerű, olykor rendkívül sürgető gyártás- előkészítésig. — Miért ez a nagy vállal­kozókedv? — faggatom Ko­vács Józsefet. — A konkurrencia miatt. Van egy másik brigád, ame­lyik mindenáron meg akar előzni bennünket. Mi viszont szeretnénk mindig az élen maradni .. Soha rosszabb verseny! Nagy Jenő Nagyatád tizenöt éve vá­rosi Ez alatt az idő alatt lé- lekszáma harminc százalék­kal nőtt, s ma. töhb a tizen- ötezemél. Tekintélyes növe- kédés ez még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy 1984. január elsején a vá­roshoz kapcsolták Ötvöskó- nyit. Hogyan tud a város eny- nyi lakosról gondoskodni? Miként felel meg középfokú szerepkörének? — kérdez­tük Hamvas Jánost, Nagy­atád tanácséi nőikét. — Nagyatádon az elmúlt tervidőszakban 910 lakás el- k és zü Kével s zárn ol t unk: mindössze 747 épült meg. Nem az állami lakásokkal voltak gondjaink — a ter­vezett 160-at — felépítettük —, hanem a fizetőképes ke­reslet visszaesése miatt ke­vesebb családi ház és OTP- lakás készülhetett el. Ked­vezően változott az ottho­nok mérete is, az újak öt- v.en százaléka két vagy több szabás. A most kezdődött tervidőszakban' 473 laká-s el­készültével számolunk. A múlt évre terveztük a Kos­suth utca keleti oldalának beépítését, de nem kezdhet­tük meg a munkákat. Jövő­re befejeződik a Jókai lakó­telep építése. Kereslet in­kább a korszerű csoportos családi házak iránt lesz, ezért a Zóka utcában a már ki­alakított területen megkez­dődhetnek az építkezések. — Az új otthonok felépí­tésével, a laikusság lélekszá- mánalk növekedésével szük­ségszerűen javítani kellett a gyermekintézményeken, a kereskedelmi hálózaton. A Rozsnyói utcában új bölcsö­dé, a Hunyadi utcában új gyermekorvosi rendelő épült. Két, egyenként húsz szemé­lyes öregek napközi otthonát adtunk át. Megépült egy nyolc tantermes iskola, ter­vén' felül hat tanteremmel bővült a gjimházium. űj üz­letek nyíltak, de kétségkívül hiányzik egy áruház. Sajnos ■nem találtunk olyan, jelent­kezőt, aki vállalná, illetve egyáltalán vállalni tudlné felépítését. Ezért az eredeti tervekről lemondva egy be­vásárlóközpont kialakítása mellett döntöttünk. Az el­múlt tervidőszakban 265 millió forintot költhettünk beruházásra, a tervezettnél nyolc százalékkal többet, méglsem tudtünk több fel­adatot megoldani. Elmaradt az új temető építése, nem javíthattunk a vízminősé­gen, gond van a hírközlés­sel is. Munkatársai mimai ma a legkülönbözőbb fórumo­kon veszünk részt, hogy megnyerjük a lakosságot az elképzeléseinknek. A tele­pülésfejlesztési hozzájárulá­sokból egy új strandot sze­retnénk megépíteni. Ha eze­ket meg tudjuk valósítani, akkor azt hiszem, hogy ked­vező tervidőszakot zárha­tunk majd 1990-ben, — Nagyatád gondjai nem­csak a város gondjai, hiszen akár a helyi közlekedésről, a hírközlésről, vagy a ke­reskedelemről beszélünk, már .figyelembe kell vennie a városkörnyéken élők, a bejárók igényeit is. Léte­zik-e valamiféle összhang a környező települések veze­tőivel? — Mint ismeretes, léte­zik egy városkörnyéki koor­dinációs bizottság, amely rendszeres üléseivel igyek­szik megoldásokat keresni a közös godokra. A gazda­sági együttműködést azon­ban mind ez ideg nem sike­rült megvalósítani, pedig erre is szükség lenne. Most azon gondolkodunk, hogy egy. közös gameszt hozunk létre a már meglévő szer­vezetünkkel, ez vállalná1 a községi beruházások, felújí­tások előkészítését, esetleg bonyolítását is, s a megbí­zók a megbízatás mértéke szerint arányosan vállalnák a költségeket. Ez már jelen­tős mértékű előrelépés le­hetne. Természetesen tud­juk, hogy a környező taná­csoknak is szűkös a pénz­tárcájuk. hogy megvannak sajátos gondjaik. Ám az együttgondolkodás, az együt­tes munkálkodás szükség- szerű és mielőbbi feladat. N. J. Elektronikus tőzsdék a láthatáron Most még nyüzsgő han- gyabolythoz hasonlóak ,a ka­pitalizmus klasszikus szim­bólumai, a tőzsdék, de az elektronika szédítő iramú térhódítása itt is gyökeres formai változásokat hoz. A következő évtizedben szinte egycsapásra eltűnnek a ki­abálástól hangos, izgatott légkörű, tőzsdék és az ügy­nökök, kereskedők csendes szabókba költöznek, ahol zaj­talan számítógépek irányít­ják majd a tőkés gazdaság hatékony működéséhez -elen­gedhetetlen tőkeáramlást. A tőzsdén zajlik a részvé­nyek, (kötvények, devizák, valamint egyéb értékpapírok jegyzése és adás-vétele, ez a színhelye a tőkék átcsopor­tosításának, a spekulációnak. A tőzsdéken tapintható a tőkés gazdaság szívverése: itt elsőként észlelhetők a fel­lendülés vagy éppen a meg­torpanás jelei. A jelenleg hatalmas ter­mekben íöl-alá szaladgáló alkuszok, kereskedők helyét előbb-utóbb átveszi a sok­ezer, egymással összekötte­tésben álló számítógép, ame­lyek lánca létrehozza a ko­rábban elképzelhetetlent: a 24 órán keresztül működő tőke-, áru- és pénzpiacot. A világon jelenleg 138 nemzet­közi tőzsde működik és ezek hálózata szó szerint körbe veszik a Földet: Tokiótól ki­indulva — hogy csak a leg­jelentősebbeket említsük — •Hong Kong, Szingapúr. Frankfúrt, Amszterdam, London, New York, Chicago, San Francisco és Sydney. A legrégebbi múLtra az amsz­terdami piac tekint vissza: 1602-ben alapították. A tőzsdék számítógépesí­tése már az elmúlt évtized­ben elkezdődött, de akkor még csak főként az adatfel­dolgozásban. Jelenleg még csa'k biztató ‘kísértetek foly­nak, egyelőre egyetlen tőzs­de sem állt át teljesen az elektronikára: az ügyleteket még mindig személyesen kö­tik. de az árfolyamok auto­matikus jegyzésétől már csak pár lépés választja el a tőzs­déket. A jelenleg kipróbálás alatt álló elektronikus árfo­lyamjegyzési hálózatok sze­mélyi .számítógépeinek mind­egyike egy-egy ablak a tőzs­de jövőjében. A tervek szerint az alku­szok az árfolyamokat szemé­lyi számítógépeiken keresz­tül ismerik meg és rajtuk keresztül bonyolítják majd le az értékpapírok adás-vé­telét. Bár az átállás néhány évet még várat magára, és a szakértők, kereskedők és a tőketulajdonosok előre örül­nek is neki, többen mégis már most visszasírják a ré­git. Kifogásolják az új rend­szer személytelenségét: a ke­reskedők fiem ismerik egy­mást. De bármennyire is megfontolandó érveik van­nak az átalakulás bírálóinak, annak elkerülhetetlenségéhez nem fér kétség. A tőzsdék már most is túlzsúfolták, az értékpapírok forgalma egyre nő és ezt csak a tőzsdéken foglalkoz­tatottak számának még gyor­sabb ütemű emelésével lehet lebonyolítani. A pénzpiacok világszerte megfigyelhető li­beralizálása, a távol-keleti tőkepiacok megnyitása kül­föld előtt erősítette a tőké­ért folyó versenyt és egyide­jűleg ugrásszerűen növelte az értékpapírok iránti keres­letet, A legnagyobb követel­mény azonban a gyorsaság és az olcsóság: a jelenlegi tőzsdék túl lassúak és egy­ben drágák ás. Hatalmas sze­mélyzettel működnek és ezért nagy költséggel. További nagy tétel a telefonvonalak bérlése: jelenleg a nemzet­közi ügyletekre telefonon adnak megbízást. A számí­tógépesítés azonban ezt a költséghányadot is töredéké­re viszi le: hisz egy tele­fonvonalon több tucat szá­mítógép is képes kapcsola­tot tartani egymással. A változások további ka­talizátora a technikai lehe­tőség: a nyolcvanas évek elején dobták piacra a gyár­tók az első igazán széles körben felhasználható sze­mélyi számítógép-láncokat. Ezeken keresztül villámgyor­san lehet az adási és vételi árakat, a jegyzést megis­merni — a világ bármely pontján. A személyi számító­gép révén hozzá lehet férni a tőzsdék nagy adatbankjai­hoz is, amelyek részletes grafikonokat és -táblázatokat közölnék a várható .irányza­tokról, összehasonlító számí­tások legkülönfélébb válto­zatait bocsátják a kereske­dő rendelkezésére. -Az ügy­nök munkája a korábbinál megalapozottabb lehet, a té­ves, a helytelen döntéseket sokkal könnyebb kivédeni. Talán sehol sem áll any- n.yira az érdeklődés előteré­ben a tőzsde átalakulása, mint éppen Londonban: a világ harmadik legnagyobb, hagyományosan kedélyes, de Egyúttal izgatott légkörű tőzsdéje a konzervatív párti kormány nyomására jövő év végére üzembe helyezi az értékpapírok számítógépes jegyzését A Reuter brit hír- ügynökség a tőzsdétől füg­getlenül már jelenleg is mű­ködtet egy. az egész világra kiterjedő számítógépes infor­mációs rendszert, de ez el­sősorban a pénzpiacokra, a devizák elektronikus jegyzé­sére koncentrál.

Next

/
Thumbnails
Contents