Somogyi Néplap, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-04 / 103. szám

XLII. évfolyam, 103. szám Ára: 1,80 Ft 1986. május 4., vasárnap Harmincezer felvonuló Kaposváron 140 perc látványosság és derű Reggel 7 órakor a városi és a kaposvári helyőrségi fúvószenekarok megkezdték zenés ébresztőjüket. Kövér felhők riogatták a felvonu­lásra készülődőket, még|is benépesültek az utcák. 10 óraikor kürtök jeliére kezdő­dött meg a hagyományos álm az elmúlt évekénél- na­gyobb tömeget mozgósító felvonulás. Több minit száz vállalat, szövetkezet, intéz­mény és iskola mintegy 30 ezer dolgozója és tanulója vonult el a Kossuth térd dísztribün előtt, melyen a megye és a város állami, társadalmi és politikai ve­zetői mellett ott voltak az üzemek és intézmények ki­tüntetett . dolgozói és. a mun­kásmozgalom régi harcosai is. A felvonulás nyitóképét a fennállásának 100. évfordu­lóját ünneplő 503-as Ipari Szakmunkásképző Intézet fiútornászai mutatták be. A látványos zászlógyakorlat közben sűrűn .kattantak a fényképezőgépek, zümmög­tek a filmfelvevők. Ürge László, a mezőigazdasági fő­iskola műszerésze videoka- *m éráival dolgozott. — Hová készül a film? — Egyszer talán a városi kábeltelevízióban is bemu­tatják. Biztosabb ennél, hogy ez lesz a vizsgafilmem az operatőri tanfolyamon, aho­vá negyedmagammal járok SomogybóL — Miitől remélhet a film jó osztályzatot? — Ha sikerül szokatlan, érdekes mozzanatokat meg­örökítenem. Megpróbálom a felvonuló ember szemszögé­ből láttatni az eseményeket. Társadalmi aktívák százai dolgoztak azért, hogy zavar­talan legyen az ünnep. Köz­tük Vincze Tünde Beáta, a kaposvári egészségügyi szak­középiskola tanulója, akinek az Qfotért üzlet előtt volt a szolgálati helye. — Iskolánkból tízein je­lentkeztünk önkéntes első­segélynyújtónak. Ilyen tö­megben adódhat rosszullét, apróbb sérülés. Remélem nem lesz szükség az elsőse­gélycsomagra. — Volt-e már „éles” hely­zetben? *■ — A tavalyi felvonuláson előfordult egy rosszukét. Ilyenkor eldől, hogy meny­nyit ér a gyakorlatiból szer­zett ötösöm. Remélem, helyt tudok állni, hiszen ápoló­nőnek készülök, s ott nem fordulhatok mindig rádión segítségért. A téren a város iskolái­nak tanulóserege vonult. A Kinizsi lakótelepi iskolások felszálló tarka léggömbök­kel köszöntötték a tribünről integetőlket. Vastaps kísérte a Tóth Lajos Általános Is­kola fegyelmezett menetét, melynek élén saját gyerimek- fúvószenekaruk haladt. A csoportok felvonulásának öt­letessége sokat elárult az oktatási Intézmények hétköz­napi nevelő munkájáról. A hallgatólagos versenyben előkelő helyezés illette a II. Rákóczi Ferenc Általá­nos Iskolát, amelynek me­netét a sikereket elért lab­darúgó osztály nyitotta. Elér zákány ültén figyelte a gyerekek vonulását Deák István nyugdíjas mozigépész, aki filmtekercsekkel meg rakott kismotorjával máig is járja a Kaposvár környé­ki falvakat. — Valaha bátorság kel­lett áhhoz, hogy május else­jén ki merjünk vonulni. (Folytatás a 3. oldalon.) Népünk támogatja programunkat Kádár ]ános május elsejei nyilatkozata Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára a budapesti dolgozók május elsejei felvonulásán nyi­latkozatot adott a sajtónak. — Szívből üdvözlöm a televízió nézőit, a rádió hall­gatóit és május elsejét ünneplő népünket; itt, Budapes­ten, a munkásosztály nagy nemzetközi ünnepének — most már sok éve szocializmust építő népünk ünnepének — résztvevői között. Ezt a felvonulást sokan nézik és akik figyelnek, láthatják, hogy milyen a mi május else­jénk. Mondhatjuk, olyan, amilyen hagyományosan, de mégis hozzáteszem: mindig új is. Ez a felvonulás, ame­lyet egyébként most az idő is segített, hangulatában ki­tűnő, és kifejezi népünk egységét alapvető bel- és külpo­litikai törekvéseink, szocializmust építő programunk tá­mogatásában. Tradicionális vonása a mi ünnepünknek, hogy csalá­dias hangulatú. Jó dolog ez, és úgy gondolom, hogy min­denki, aki ennek a felvonulásnak a részese, itt új erőt nyer a hétköznapi munkához. És ha ebben a szellemben, ebben az egységben, összefogva dolgozunk a mindenna­pok során, a köznapi feladatok megoldásán is, akkor- — bármilyen nehézségekkel küszködünk — megvan a re­ményünk, hogy megfelelő eredménnyel munkálkodjunk'a párt XIII. kongresszusa programjának, a VII. ötéves és az idei népgazdasági tervnek a minél jobb megvalósítá­sán. Szükséges persze, hogy jelszavaink, érzéseink, gon­dolataink mellett tettekkel is bizonyítsuk ezt. Bízom ben­ne, hogy így is lesz. Itt, Budapesten és az ország más városaiban is ott vannak a május elsejei felvonuláson azok a kisebb-na- gyobb kollektívák, a szocialista brigádok, a kiválóan dol­gozó emberek képviselői, akik ezekben a napokban meg­alapozottan, munkával kiérdemelten magas kitüntetése­ket kaptak. Ehhez ez alkalommal is szívből gratulálok. Ilyen érzésekkel ünnepeljük mi május elsejét, a fő­városban, hazánkban. Ugyanakkor ez a demonstráció hazánk üdvözlete is a világnak. Ezzel az egységgel, ezek­kel a célokkal, ilyen hangulatban üdvözöljük a Szovjet­unió, a szocialista világ népeit, a nemzetközi kommunis­ta- és munkásmozgalom harcosait, a szabadságukért, az önálló fejlődés jogáért küzdő népéket, és minden tisztes­séges embert a világon, aki megérti, hogy korunk nagy feladata: a békés világért harcolni. Valamennyi külföldi eszmetársunkat, küzdőlársunkat, barátunkat szívből kö­szöntjük ezen a napon — mondotta Kádár János, további sikereket kívánva május elsejét ünneplő dolgozó né­pünknek. Békeünnep Budapesten Negyedmillióan köszöntötték május elsejét a fővárosban A 42. szabad május else­jén a főváros mintegy ne­gyedmillió lakosa köszöntöt­te a nemzetközi munkásmoz­galom kiemelkedő ünnepét. A tömegdemonstrációval ki­fejezésre juttatták a buda­pestiek, hogy büszkék a szo­cializmus építésében elért eredményekre, bizalmat ta­núsítanak az ország vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt iránt, készeik tettekkel segíteni a párt XIII. kongresszusán elfoga­dott határozatok valóra vál­tását. A díszemelvényen ott volt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, Losonczi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke; Németh Károly, a párt főtitkárhelyettese, Aczél György, Gáspár Sándor, Grósz Károly, Havasi Fe­renc, Hámori Csaba, Maró­thy László, Óvári Miklós, Szabó István, a Politikai Bi­zottság talajai; Gyenes And­rás, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke; Berecz Já­nos, Horváth István és Szű­rös Mátyás, a Központi Bi­zottság titkárai. A köszöntőt követően, pontosan 10 órakor megkez­dődött az ünnepi műsor. Másodpercek alatt összeren­deződött a nyitó élőkép: vö­rös, illetve nemzetiszínű zászlót magasba tartó fiata­loktól övezet ten, a tér köze­pén ünnepélyes méltósággal kúszott fel a menetet vezető gépkocsira rögzített árboc csúcsára a munkásmozga­lom vörös lobogója, jelké­pezve, hagy a világ dolgo­zóinak nemzetközi ünnepét köszönti hazánk. A tömegdemonstráció újabb fejezetének kezdetét a tér egész szélességéiben húzódó felirat jelezte: „Él­jen és erősödjék szeretett hazánk, a Magyar Népköz­társaság!”. Mögötte már a dolgozók menete követke­zett, azoké, akiknek min­dennapi munkája a biztosí­ték a jelszóban kifejezett szándék maradéktalan való­ra váltására. A sok ezernyi zá'szlóval, virágokkal, lég­gömbökkel, transzparensek­kel vonulók élén a város­részek vezetői haladtak. Az első sorokban egymás mel­lett érkeztek a tribünök elé Angyalföld, Zuígló, Kőbá­nya, Józsefváros, Pesterzsé­bet, Soroksár, Csepel, a Te­réz- és a Belváros, vala­mint Lágymányos, Kelen­föld dolgozói, lakói. Az ünneplő menet a fő­város életének teljességét tükrözte. Felvonultak a pe­dagógusok, az orvosok, a vasutasok és a tudományos kutatók, a katonák és a munkásőrök, a különböző (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents