Somogyi Néplap, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-17 / 115. szám
4 Somogyi Néplap 1986. május 17., szombat Kis települések, felújított üzletek az atádi kenyérgyárban Nem meszelésre költöttek Gyorsan, biztonságosan — kulturáltan A vámőrség — szezon előtt Beszélgetés dr. Garamvölgyi Károly vezérőrnaggyal, a vám- és pénzügyőrség országos parancsnokával Sokan már a nyárra, a szabadságra gondolva tervezik külföldi útjukat, várják külföldi vendégeiket. Ami nekünk turizmust, nyaralást.- pihenést jelent, az a vám- és pénzügyőrségnek az év egyik legfontosabb, legnehezebb feladata. A vám- és pénzügyőrségnél megtörtént a múlt év tapasztalatainak értékelése, s ezek figyelembe vételével a felkészülés a „modem népvándorlás” ez évi nyitányára. Erről kérdeztük dr. Garamvölgyi Károly vezérőrnagyot, a vám- és pénzügyőrség országos parancsnokát. — Hazánk idegenforgalma az elmúlt évtizedben jelentősen, az utóbbi években pedig — a központi intézkedéseknek megfelelően — igen intenzíven fejlődött. Nemzetközi turistaforgalmunk mintegy 75 százalékát a szocialista országokból érkezők jelentik. 1985-ben több mint 15 millió külföldi látogatott hazánkba, ugyanakkor öt és fél millió magyar állampolgár utazott külföldre. A határvámhivatalok a múlt évben több mint 45 millió személy és 8 millió gépjármű be- és kiléptetését végezték el. Ezek a számok csak a forgalom nagyságát jelzik, de nem tükrözik a végzendő ellenőrzésekkel szembeni növekvő követelményeket. Az államhatáron belépő külföldi először az ellenőrző szervek képviselőjével találkozik, akinek fellépése döntően meghatározhatja az első benyomásokat. Ezért a határőrség tagjainak, a határvámhivatalok dolgozóinak a jogszabályi rendelkezések érvényesítése mellett munkájukat udvariasan, körültekintően, gyorsan, a biztonsági szempontok figyelembe vételével kell ellátniuk. Nem kis feladat! Hogy mindennek megfelelhessenek, ezért a határvámhivatalok dolgozóit gondosain felkészítjük. Követelmény a határozott és udvarias fellépés, az idegen nyelvismeret, magas fokú szakmai felkészültség és politikai tisztánlátás. — Melyek az utasforgalmi csúcsidőszakban megoldandó legfontosabb feladataik? Hogyan biztosítják a forgalom gyors ellenőrzését? — A három alapkövetelmény: a biztonság, a gyorsaság és a kutluráttság együttes érvényesítése sokszor nehézségekbe ütközik. A magyar idegenforgalom jellemzője, hogy az éves forgalom fele a nyári hónapokban bonyolódik le, a másik ötven százalék kilenc hónapon oszlik meg, igen jelentős szóródásokkal. A forgalom irányaiból adódóan 60 határátkelőhely közül mintegy 8—10 bonyolítja le az összforgalom 70—75 százalékát. Ilyen körülmények között felkészülésünk egyik fontos területe a létszámgazdálkodás megtervezése, megszervezése. az emberek szükség szerinti rugalmas átirányítása. Az utóbbi éveikben egyre több nagyobb értékű árut hoznak be, ez megnövelte az adminisztrációt. Például a saját használatra vagy eladásra szánt számítógépek, videoberendezések stb. vámkezelése vagy esetenként a jogsértő cselekmények jegyzőkönyvi rögzítése igen sóik időt vesz igénybe. Ez pedig sajnos, a határ átkelőhelyek áteresztőképességének csökkenését jelenti. Keressük azokat a lehetőségeket, amelyekkel az ellenőrzést meggyorsíthatnánk. Így a múlt évben a határvámhivatalok adták meg 200 000 forint értékig a devizahatósági engedélyt a vámkezeléshez olyan esetekben, amikor az utas árujának eredetét elfogadható ajándékozó levéllel igazolta. Az áruk értékelésének gyorsítása és egységesítése érdekében — műszaki szakemberek és árszakértők közreműködésével — irányárjegyzéket adtunk ki a határvámhivataloknak, ez elsősorban az utasok által közkedvelt tartós használati cikkeket tartalmazza. A forgalom gyorsításában segíthetnek a csoportos utak idegenvezetői az utasok szakszerű tájékoztatásával, de maguk az utasok is, ha a vámnyilatkozatot előre, pontosan kitöltik. Az utasok tájékoztatásáról folyamatosan és szervezetten gondoskodunk. Évente megjelenik a Magyar Hírlap mellékleteként utasforgalmi tájékoztatónk, amely az érvényes hazai vám- és devizaszabályokon kívül a környező országok legfontosabb ilyen rendelkezéseit is tartalmazza. A külföldiek számára tíz nyelven készült szórólapjaink vannak a legfontosabb tudnivalókkal. Itt hívom fel az utasok figyelmét, hogy kétség esetén még az utazás előtt igyekezzenek tájékozódni a jogaikról és kötelezettségeikről. Ebben valameny- nyi vámhivatal segítséget aid. A forgalom lebonyolításának másik fontos feltétele a határátkelőhelyek állapota,, fogadókészsége, kulturáltsága. A múlt években erőnkhöz mérten lettünk ezért. Megemlíthetem a hegyeshalomi új közúti határátkelő- hely, a kópházai határátkelőhely, a Ferihegy II. határ- átkelőhely üzembe helyezését, de más hatáátkelő- helyeket is fejlesztettünk. Minden igékezetünk ellenére is előfordulhat azonban a nyári csúcsforgalom idején, hogy egyes határátkelőhelyeken az utasoknak rövi- debb-hosszabb ideig várakozniuk kell. Ezt előidézhetik egyes ünnepekre, hazai rendezvényekre, tudományos gazdasági eseményekre nagyobb számiban érkezők, de adódhat spontán forgalomtorlódás vagy egyéb rendkívüli esemény is (gondoljunk az osztrák határszakaszon az utóbbi hetekben történt eseményeikre. Olyankor kérjük az utasok türelmét. — Az adatok szerint több külföldi érkezett hozzánk tavaly. mint hazánk lakossága. és minden második magyar több napra vagy hétre vándprbotot vett a kezébe. Ezzel arányosan: nőtt-e a jogszabályok megsértésének száma? — Az állampolgárok többsége megtartja a jogszabályi előírásokat. A forgalom növekedése ellenére csökkent a vám- és deviza-szabálysértések száma, s minden 17 ezer utasból egy követett csak el vám- vagy devizabűncselekményt. Ennek ellenére több mint tízezer szabálysértővel szemben jártak el szabálysértési hatóságaink, s háromezren felüli volt a kivizsgált büntető feljelentések száma 1985-ben. Figyelemre méltó azonban, hogy emelkedett a nagyobb értékre elkövetett szabálytalanságok száma, valamint gyakoribbá vált a szervezett és az ismeretlen elkövetők álltái! csempészet. A jogsértők több mint fele magyar állampolgár. A jogsértő cselekmények felderítése, a jogszabályok rendelkezéseinek megtartása fontos feladatunk, de elsődlegesnek mégis a megelőzést, ennek érdekében a jobb informálást, felvilágosítást tekintjük. Ellenőrző •munkánk védi a népgazdaság pénzügyi, gazdasági, kulturális érdekeit és értékeit, s nem célunk az utasok felesleges zaklatása. Ha a körülmények mégis a szigorúbb ellenőrzést indokolják, kérjük, hogy állampolgáraink tekintsék azt olyan eszköznek, amely közvetve az ő érdeküket is szolgálja. R. L. Hét hónappal ezelőtt leállt a nagyatádi kenyérgyár, azóta a városit és a környékét barcsi, illeve csurgói kenyérrel, péksüteménnyel látják el. A több mint fél év alatt nem volt baj a minőséggel' és pontosak voltak a szállítások. A kritikus téli napokban és a többnapos ünnepek előtt is bőven vblt kenyér. Mindezek ellenére a város lakóit foglalkoztatja a kérdés: hogyan halad a gyár rekonstrukciója ? Ezt kérdeztük Somodi Imrétől, a Sütév fejlesztési osztályának vezetőjétől. Megtudtuk: a szerződésben eredetileg július 31-ét vállalta átadási dátumként a kivitelező barcsi észkv, de ezt menet közben április 30-ra módosíthatták. Az épület a bővítésekkel együtt elkészült, pótolták a hiányokat, pénteken megtarthatják a műszaki átadást. A Sütévnél azzal számoltak, hogy az építőik elvonulása után kezdhetik csak meg a technológiai szerelést, s októberben a próbaüzemet. Ám Juhos István művezető úgy irányította az építkezésit, hogy a falazással egyidőben Végül 88 kiskereskedelmi, úgynevezett vegyesbolt, 44 vendéglátóipari egység rekonstrukciója valósult meg, 21 felvásárló helyet és egy tüzép telepet újítottak föl. — Hogyan érződik a rekonstrukció hatása a mindennapi kereskedelmi munkában? — kérdeztük Ku- szinger Rudolfot. — A felújított vegyesboltok 70 százalékában lehetővé vált, hogy áttérjenek az önfciszolgálló értékesítési formára. Ez a technológia átszervezésével, a berendezések korszerűsítésével is járt. Jelentősen nőtt például a hűtőkapacitás, a nagyobb üzletekből mér mélyhűtők is találhatók. Ezzel bővült az áruválaszték húskészítményekből, mirelitből és tejtermékekből. A bolti alapterület több mint 11 százalékkal bővült a programba bevont üzletekben. Javultak a vásárlási föltételek, csökkent a sorbanállás és az áru közelebb került a vásárlóhoz. A vendéglátó üzletek alapterülete 12 százalékkal növekedett, s itt is kedvezően javultak a fogadás föltételei. Legnagyobb változás az egységek külső és belső megjelenésében, a környezeti kultúra javulásában tapasztalható. Gondoltunk arra, hogy — a Szövosz-program szellemében — a pénzek zömét ne vakolatjavításra, „meszelésre”, hanem a technikára-technológiára és az épület bővítésére ’fordítsuk. Számottevően javultak a munkavédelmi és a közegészségügyi föltételek, valamint a bolti dolgozók szociális körülményei. Úgy érzem, a pénz sikerült az áfészék- nek jól élkölltaniiök. Érdemes megtekinteni ezeket az üzleteket Vörstől Sántosig és Bonnyapusztától Telekiig. — Mikorra fejeződik be a program? — A megyei küldöttközgyűlés fölhívással fordult az áfészokhoz, hogy szeptember 30-fig fejezzék be a felújítási program még hátralévő munkáit. Ezzel valamennyi áfész egyetértett és elfogadta. Cs. T. Kóstoló a nyárból a gépészek már dolgozhattak a két csehszlovák aliagút- kemence és a magyar FNK— 421 típusú kemence szerelésén. Az így nyert időnek köszönhető, hogy június 16-án már megkezdődhet a próba és az eredetileg kitűzött határidő előtt négy hónappal a termelés. A 34,8 millió forintos beruházás eredményeként napi tizenhat órás termeléssel tizennyolc tonna pékáru készülhet Nagyatádon, hét tonnával több, mint a rekonst- rukeói előtt. Az ígéret szerint júliustól nemcsak a mennyiség, hanem a minőség is javulni fog. Lakásépítési kölcsön A pénzügyminiszter, valamint az építésügyi és város- fejlesztési miniszter módosította a lakásépítés munkáltatói támogatásáról szóló PM—ÉVM együttes rendeletet. Ennek alapján a munkáltatói kölcsön lejárati idejében u dolgozó és munkáltatója szabadon állapodhat meg. A lakáshoz jutás feltételeinek javítása érd ékében — az állampolgárok javaslatai alapján — célszerűnek látszott feloldani a lakásépítési alapból nyújtott vállalati kölcsön törlesztési idejének korlátozását. A koráhbi rendelet szerint ugyanis a vállalati kölcsön törlesztésének ideje nem lehetett hosz- szabb, mint az adott hitelcélra nyújtott állami, vagy bankkölcsönre megállapított időtartam. A módosítás a Magyar Közlöny 19. számában jelenik meg. 1983 végén hirdette mega Szövosz hároméves programját, amelynek célja az volt, hogy az 1500-nái kevesebb lélekszámú kistelepüléseken, tanyáikon felújítsák, korszerűsítsék a kereskedelmi, vendéglátóipar! és fel-' vásárlással foglalkozó üzleteket. Sok szerv fogott ösz- sze, hogy ez a program megvalósuljon. Az idő eltelt, s az idén, a fogyasztási szövetkezetek novemberi X. kongresszusán már a megvalósult eredményeket veszik számba. Mi Kaposváron a Mészöv elnökhelyettesét, Ku- szinger Rudolfot kértük meg: foglalná össze, bal tartanak a somogyi fejlesztésekkel? — A kistelepülések és tanyák kereskedelmi és vendéglátó hálózatának felújítását a Szövosz tekintélyes összegeikkel támogatta. A programegyeztető tárgyalások során ebből 29 milliót ítélitek Somogynak. A tanácsok 2,5 millióval, a Mészöv 3 millióval támogatták a felújítást. A megye 16 áfésze 30 millió fenntartási és 21 millió forint beruházási jellegű összeget használt föl erre a célra. — Mi valósult meg ezekből? — A megye szövetkezetei 113 üzlet korszerűsítését, színvonalának javítását vállalták. S ezzel szemben, várhatóan 154 készül el — több programon kívül is — novemberig. A kistelepülések rekonstrukciós programja — ha a puszta számokat nézzük — tehát sikeresen alakult. A siker eredői között kell megemlíteni, hogy a helyi szervek mindenütt fölkarolták a kezden^nyezést. Sok társadalmi Tffumkát is vállaltak. Ezt valamennyi szövetkezetnél a helyi intéző bizottságok szervezték és hangolták össze. A rekontsrukciókhoz szükséges kivitelezői kapacitást is biztosítani tudták. Az üzletek építési-átalakítási munkáinak 40 százalékát saját kivitelezői brigádjaikkal valósították meg az áfészék. Közreműködték még más építőipari szervezetek és kisiparosok is. A meleg napok ha ártörést nem is, bővülő választékot hoztak a kaposvári hetipiacra. Csomónként 4, kilónként 40 forintért jelent meg a májusi cseresznye. Nagy kísértést jelentett a csomónként 20-ra tartott eper is. Meglepetés volt a 40 forintos körte és hogy ismét hoztak kifogástalan minőségű almát. Igaz, az utóbbiért már 25 forintot kértek. Még több újdonságot hozott a zöldségpiac. Az első újtourgonyát kilónként 60 forintért mérték, miközben az ókrumplit ötért is adták volna. Helyenként már 30-ért is előfordult kígyóuborka, ám a java változatlanul 40 forint- Tíz forint volt az újzöldség csomója, kétszer ennyi a télről maradt kilója. A múlt hét óta szépen hízott a hónaposretek, s most is 6 forintot kértek csomójáért. Egy szemrevaló karalábéért 8-at fizettünk. Tovább tart a salátadöm- ping; 3 forint egy mutató- sabb fej. A megsápadt fejes káposzta kilóját 20-ra tartották. A paprikavásárlásnál nem ártott szemfülesnek lenni. Sok helyen 10 forintért adták a tölteni való paprika darabját, pedig a termelőktől 7—8-ért szebbet lehetett venni. 3—6 forint között volt a hegyes erős. A zöldhagyma csomója 4 forint, akár csak a sóskáé és a spenóté. A paradicsom java 140—150 forint. Megpezsdült a gombapiac. 20 forintért adtak egy bög- rényi csibegombát, 40-ért a giva csomóját. 100-ér,t láttunk sampinyont. Már könnyebb volt szót érteni a tojásárusokkal. Most is 2 forintot kértek a tojás darabjáért, de némi alku után 1,50—1,70-ért is odaadták. A vásárlók közönye sem tántorított el egy árust attól, hogy bontott kacsáiért 400 forintot kérjen. 120 forint volt az ára egy formás tyúknak, 140-ént talált vevőt egy kakas. Az élő pecsenyecsirke kilója 55 forint. Pünkösd előtt nem lehetett panasz a virágválasztékra. 3 forint volt a pünkösdi rózsa szála, 10 a margaréta és tűz- liliom csokra. 5-ért volt törökszegfű, szálanként 15-ért a rendes szegfű. Hasonló áron vehettünk egy-egy csokor rózsát vagy tulipánt is. B. F. Egy hónap múlva próbaüzem Júliustól ismét sütnek Piaci körkép