Somogyi Néplap, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-15 / 113. szám
1986. május 15., csütörtök Somogyi Néplap 5 Az idén mintegy 42 ezer... Egyetemi, főiskolai felvételizők A Művelődési Minisztérium tájékoztatása szerint az idén. mintegy 42 ezren jelentkeztek a felsőoktatási intézményék nappali tagozatára; ezeken az új tanévben összesen 16 700 elsőéves hallgatónak jut hely. Az 1986/87-es tanévben, mintegy 2 300-zal többen kívánnak továbbtanulni, mint azt megelőzően — a növekedés aránya megegyezik az érettségizők számának 7,5. százalékos emelkedésével. A felvételi keretszám bővítése '’elsősorban a pedagógusképző intézményeket érinti: ezekbe egyébként örvendetesen megnőtt a jelentkezők száma is. A tanárképző főiskolákon 10,6 százalékkal, az óvónő- s tanítóképzőkben 7 százalékkal többen kívánnaik továbbtanulni, mint tavaly. A korábbi évekhez hasonlóan magas a tudományegyetemekre — leginkább a bölcsész- és a jogi karra —> pályázók száma. Az ELTE bölcsészettudományi karán például négyszeres, a szegedi József Attila és a debreceni Kossuth I^ajos Tudományegyetem bölcsészkarán két és félszeres a túljelentkezés. Nőtt az érdeklődés a közgazdasági és gazdasági jellegű egyetemek és főiskolák iránt is, így például a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre 15 százalékkal emelkedett a jelentkezők száma, ide jelenleg háromszoros a túljelentkezés. Az orvostudományi egyetemeken belül az idén az. eddigieknél többen választották a fogorvosi kart, az agrártudományi egyetemek közül pedig a tavalyihoz viszonyítva jóval többen jelentkeztek a gödöllői egyetemre, a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemre, valamint a Budapesti Kertészeti Viszockij — reneszánsz Egyetemre. Megnőtt az érdeklődés a mezőgazdasági főiskolák iránt is. Az idén a műszaki egyetemekre és főiskoláikra átlagosan négy, illetve öt százalékkal többen jelentkeztek, elsősorban ezúttal is az építészeti, valamint a villamos karok és szakok vonzottak sok diákot, ám egyes karóik — így például a kohászati szákterület — iránt továbbra is kisebb az éT- deklődés. A legnagyobb arányú a jelentkezés immár hagyományosan a Színház- és Filmművészeti Főiskolára: ide huszonötször többen szeretnének bejutni, mint amennyi a felvehetők száma. A múlt éviihez hasonlóan minden felvételiző összesen 120 pontot érhet el úgy, hogy a középiskolai eredmények alapján maximum 60 pontot vihet magával, s a felvételi vizsgáival további hatvanat szerezhet. A matematikáiból, fizikából és kémiából felvételizek az idén május 19-én és 20- án írják meg a közös érettségi-fel vételi dolgozatukat, a többiek június 23-án és 24-én írásbeliznek a felsőfokú intézményékben. A szóbeli vizsgáik június 23. és július 7. között lesznek. Az egyetemek és főiskolák július 15-ig döntenek a felvételekről, illetve továbbítják a jelentkezők átirányítási kérelmét. Az érintetteket írásban értesítik, az el- utasítottakkal közük a felvételi vizsgán elért ponlszá- mot, a döntés okát, valamint a fellebbezési lehetőségeket. A fellebbezéseket, illetve a továbbtanulással kapcsolatos esetleges kérelmeket a f el sö dk t áfás i i n tézmé n yek hez legkésőbb július 31-ig kell eljuttatni. Az idei felvételi rendszerben nincs változás, az oktatási törvénynék a felvételi eljárással kapcsolatos új jogszabályait elsőként az 1987-es felvételiknél alkalmazzák majd. A szakma kiváló brigádja A gyógyszerkészítő laboratóriumban A Somogy Megyei Tanács Gyógyszertári Központja gyógyszerkészítő laboratóriumának közössége tizenöt évi munka után kapta meg a szakma kiváló brigádja kitüntetést. A kaposvári galenusi laboratóriumban többen dolgoznak, mint ahányat a brigád tagjai sorában találunk. A munkahelyre időlegesen jelentkező dolgozók nem is törekszenek arra. hogy a brigádba fölvegyék őket. Amióta brigád a brigád, egyetlen lagja sem hagyta el a kollektívát —• mulatta be a Claudius Galenus szocialista brigádot: Papp Tibor csoportvezető asszisztensA laboratóriumban folyó munkáról, a gyógyszerkészí- tésről. dr. Matolcsy István laborvezető mondta: — A legfontosabb megállapítás: a brigád messzemenően segíti a vállalati tervek megvalósítását a gyógyszer- ellátás javítása érdekében. Jelentős tudományos tevékenységgel párosul ez a feladat. Az elmúlt tizennégy év alatt számos olyan ösz- szetelt gyógyszergyártási technológiát dolgozlak ki. amely nem volt feladata a galenusi laboratóriumnak. Készül itt Den-tocar nevű tabletta. Erről dr. Matolcsy István azt mondta: — A fogszúvasodás elleni tabletta a kiskorú gyerekek számára nélkülözhetetlen. Épp ezért az Egészségügyi Minisztérium felkérésére hozzáláttunk a tabletta középüzemi méretű gyártásához. Évente tizenkétmilliói készítünk. Korszerű technológiát honosítottunk meg a gyógyszerkészítésben; újabb kísérleteket is végzünk eddig külföldről behozott készítmények itteni előállítására. Fontos területe a szoeialis- tabrigád-mozgalomnak az újítótevékenység. A Claudius Galenus brigád huszonöt elfogadott újítással büszkélkedhet. Két éve, a megyei gyógyszertári központ részvételével gazdasági társulást hoztak létre, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolával közösen- Olyan fontos — az állategészségügyben használt — gyógyszereket állítanak elő, amelyek mentesítik a gazdaságokat a devizakiadástól. A gyógyszerészet történetének lelkes kutatóit találjuk a brig idba.n. élükön dr. MaNÉPMŰVELŐK TANÁCSKOZÁSA Megkezdte munkáját a Vlagyimir Viszockij irodalmi örökségének gondozására két hónappal ezelőtt megalakult bizottság. A Magyar- országon elsősorban filmjeiből és a Táganka Színház vendégjátéka idején nyújtott emlékezetes Hamlet-alakífásából ismert, 1980-ban ' 42 éves korában elhunyt Viszockij hazájában elsősorban költőként, dalszerzőként, és saját dalainak előadójaként vált tízmilliók bálványává. A bizottságot Robert Rozs- gyesztvenszkij költő vezeti. Országos tanácskozást tartanaik Szolnokon május 26— 28-án a szövetkezeti népművelők. A Magyar Népművelők Egyesület-e és a szövetkezeti érdekképviseleti szervek rendezte - tanácskozáson ipari, fogyasztási és mező- gazdasági szövetkezetekben dolgozó népművelők. egyesületi tagok találkoznak, hogy számot adjanak ágazatuk, területük közművelődési eredményeiről, gondjairól. Céljuk az is. hogy jobban megismerjék egymás munkáját, s az így szerzett tapasztalatokat hasznosítsák tevékenységükben. A találkozónak külön jelentőséget ad, hogy ez év őszén tartja kongresszusát a három szövetkezeti ágazat, A tanácskozáson többek között megvitatják majd, hogy miiként segítik a szövetkezetek és az érdekképviseleti szervek a szabadidő kulturált és tartalmas eltöltését, hogyan támogatják az amatőr művészeti csoportok, klubok munkáját. Szó lesz arról is. miként ápolják a szövetkezetek tagjai a gazdag népművészeti hagyományokat. S megvizsgálják azokat a további lehetőségeket. amelyek megkönnyítőét ilk, jobbá és gazdagabbá tehetik a népművelők tevékenységét. A nagy körforgás Hol volt, hol nem volt, volt egyszeregy fiatal orvos, úgy hívták, hogy dr. Kerekes Attila. Derék, jóravaló ember volt, már az diódában is megosztotta pajtásaival a mézes-vajas kenyerét, s az egyetemen is minden ellenszolgáltatás nélkül segített. társainak, ha megakadtak a tájanatómia egy-egy fogas kérdésénél. Ez a szelíd, kedves fiatalember egyszer elment a Beteghez, aki igencsak nyögdécselt az ágyában. Becsülettel megvizsgálta, kezet mosott, felírta a szükséges gyógyszereket; épp indulni akart, amikor a Beteg egy százast dugott a zsebébe útravaló- nak. A pályakezdő orvos zavartan tapogatta a zsebét, és felháborodott szavak kíséretében vissza akarta adni a pénzt, amikor ő maga sem tudta, hogyan történt, agyának egyik rejtett zugából alattomosan előtört egy gondolat, s az tétovázásra késztette. Eszébe jutott ugyanis, hogy otthon várja a gonosz boszorkány, és seprűvel kergeti ki, ha nem számolja le a markába az e havi albérleti díjat. Az is felötlött benne, hogy neki, mint a kiváltságos alattvalók egyikének öröklakásra kell gyűjtenie. Ha ott .helyben agyonütik, akkor sem tudta volna megmondani, mennyi idő alatt fog összejönni a pénz. Es a fiatal orvos hirtelen sűrűre ráncolta a homlokát, és elhatározta: lerövidíti a lakáshoz jutás idejét. Ad- dig-addig babrált a kezével. míg jó mélyre tolta a pénzt a zsebében és félszeg mosollyal az arcán kihátrált az ajtón. Annyit se mondott, hogy klikk . . . Attól kezdve nem volt se *éjjele, se nappala. Minden hónap végén terjedelmes listát készített a befolyt pénzről, valóságos könyvelést vezetett bevétel és kiadás rovatokkal. Eltűnt arcáról a félszeg mosoly és határozott mozdulattal rakta zsebre a hálapénzeket. Ott. ahol nem köszönték meg neki ily módon a fáradozását, jeges pillantást hagyott maga mögött, mintha azt akarná mondani: megálljotok csak, jövök én még errefelé! Egyébként igyekezett mézes-mázos szavakkal biztosítani a betegeket. hogy ö a legjobb doktor széles e hazában, a többi csak kapzsi sarlatán. Eltelt egy év. eltelt kettő, és három esztendő múltán dr.. Kerekes Attila egy kétszobás öröklakás boldog tulajdonosa lett. Kocsit is vett. s már a lány kér és gondolatával foglalkozott, amikor váratlan esemény zavarta meg ■életét. Elromlott a fürdőszobájában a csaptelep, és a szerelő — különben szintén igen serény. jóravaló ember — lemondóan •csóválta a fejét. S ekkor különös dolog történt dr. Kerekes Attilával: akaratlanul is megmozdult a keze, mintha önálló életet élne, belenyúlt a zsebébe, elővett egy százast, átadta a szerelőnek, s az két perc leforgása alatt meg- börözte a csapot. S attól kezdve dr. Kerekes Attila könyvelésén mintha gonosz átok ült volna. Ha kapott valahol 100 forintot, haladéktalanul oda kellett adnia az autószerelőnek, aki most már rögvest beállította kocsijának gyújtását. Dr. Kerekes Attila immár annyi év után ismét önvizsgálatot tartott, és megfogalmazott magának egy örök érvényű közmondást: Egy nagy körforgás az egész! S este, a gyomorhurut orvoslásáért délután zsebre vágott hálapénzt keserű mosollyal átengedte a tévészerelőnek. így volt, igaz műi. Arról viszont nem szól a fáma, mi lett a sorsuk azoknak, akik kimaradtak a Nagy Körforgásból. Ailamecz Kálmán tolesy Istvánnal. A gyógyszertári központ épületében elhelyezett gyógyszerészettör- téneti emlékek a gyűjtőmunka eredményeiről vallanak. Számos publikációt is közöllek kutatásaikról. A szakma kiváló brigádja cím elnyerése alkalmából rendezett ünnepségen dr. Gyenesei István, a megyei tanács elnöke is köszöntötte a Claudius Galenus brigádot. H. B. POLITIKA — TUDOMÁNY Alkotmányosság és a jövő Megjelent a Politikai Főiskola folyóiratának új száma \,,Az 1940-es évek végén kialakult alkotmányos modellünk alapvető szerkezete ma is változatlan, az 1972. évi alkotmánymódosítás nem változtatta meg lényegesen" — írja Szoboszlai György, az MSZMP Társadalomtudományi Intézetének munkatársa a Politikai Főiskola folyóiratának friss számában-* olvasható érdekes tanulmányában. A szerző az állami intézmények szerepének alakulását vizsgálja és továbbfejlesztésük fő irányait taglalja. Abból indul ki, hogy alkotmányos modellünk — amely eddig jól szolgálta a nagy horderejű társadalmi változásokat — ma már túl- bíztosítottnak tekinthető. Az utóbbi években több módosítás is jelezte a politika eltökéltségét az állami intézmények szerepének korszerűsítésére. Ezek az intézkedések (alkotmánybíróság jellegű szerv egységes ipari minisztérium. választójogi reform) célja elsősorban a hatékonyabb működés elősegítése volt. A szerző áttekinti az állami életnek azokat a területeit ahol a jövőben nagyobb teret kell biztosítani a képviseleti rendszernek a helyi önkormányzatnak és az állami szervek demokratikus kontrolljának- Mindez a működőképesség javítását, az értékes emberi energiák intenzívebb kihasználását szolgálhatja. A főiskola folyóirata a Politika — Tudomány a társadalomtudományi kutatások helyzetének egyfajta tükörképe. A mostani — 1985. 3—4. szám — tematikai gazdagsága ötlik elsőnek szembe. A Politikai Főiskoláról és a Társadalomtudományi Intézetből verbuválódott zömmel a szerzők köre. Elemző tanulmány foglalkozik a magyar mezőgazdaságban létrejött társulásokkal, a polgári demokráciák történeti tipológiájával a gyarmati rendszer fölszámolásának hatásaival, a magyar történelem 1945—47 közötti sorsfordulójának egy-egy aspektusával. Több írás is elemzi az egyetemes történelem és a nemzetközi élet kérdéseit. A folyóirat ezúttal is közread szemelvényeket társadalomtudományi tanácskozásokon elhangzott referátumokból, közli a fontosabb tudományos minősítések eseményeit. s az írások sorát gazdag könyvrecenziók zárják. Az élénk szellemi mozgékonyságról tanúskodó folyóirat témái közül a recenzens különösen nagy figyelemmel olvasta Standeislcy Évának, a Párttörténeti Intézet munkatársának írását“ a Magyar Kommunista Párt és az 19-16 —47-es évek irodalmi közéletének viszonyáról. A szerző ezekben az években találja meg a későbbi merev és dogmatikus irányítással jellemezhető irodalompolitika kialakulásának kezdeteit. Az MKP balszárnyán tömörülő türelmetlen ifjú marxisták, bár gyakran hivatkoztak Lukácsra és öt szellemi példaképüknek tartották módszereit, művészetszemléletét vulgarizálták. A műalkotásokat átgondolt tudományos módszer nélkül’ szinte kizárólag ideológiai-politikai szempontból értékelték- Ebből az alapállásból támadták a népi írókat, a Nyugat nemzedékét (Kosztolányit, Ba'bitsot) is. Ez legélesebben a Koszto- lányi-örökség körül kibontakozó vitában mutatkozott meg. Lukács mindig úgy vélte, hogy maga a mű, az ábrázolás minősége a döntő az író művészi koncepciójával szemben. Ha Kosztolányi elutasította is a haladás fogalmát amit műveiben ábrázolt, mégis fontos művészi értékeket, üzenetet hordozott. S ez benne a haladó. A marxista művészetkritika azonban ezt a tulajdonképpeni marxi igazságot csak 1956 után 'ismerte el. Cs. T.
