Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-14 / 86. szám
2 Somogyi Néplap 1986. április 12., szombat Események címszavakban HÉTFŐ: Peklngbe érkezett Papandreu görög miniszterelnök. — Izraeli harci gépek palesztin menekülttábort bombáz- kát Libanonban. — Weinberger amerikai hadügyminiszter a Fülöp-szigetek után Thaiföldön tárgyal. KEDD: A Varsói Szerződés tagállamainak felhívása a nukleáris veszély felszámolására. — Mihail Gorbaosov beszéde Togliattiban. — Reagan amerikai elnök fogadta Dob- linyin volt szovjet nagykövetet, az SZKP Központi Bizottságának titkárát. — Elhalasztották a korábbam beharangozott amerikai nukleáris robbantást. — Bush amerikai alelnök Szaúd- Arábia után Bahreinban tárgyal az olaj árának alakításáról/ SZERDA: A Chirac-kormány beterjesztette programját, a nemzetgyűlés kis többséggel bizalmat szavazott a kabinetnek. — Befejezte bonni tárgyalásait a lengyel külügyminiszter. — Az NSZK kiutasított két líbiai diplomatát. — Megnyílt az olaszkommunista párt kongresz- szusa. CSÜTÖRTÖK: Reagan beszéde heves kirohanásokat tartalmazott Líbia ellen. — Shultz újabb megbeszélést folytatott Dobrinyinnal. — Ezt követően sor került az amerikai kísérleti robbantásra, amelyet még e hónapban két másik követhet. — Chirac bejelentette, hogy a parlament fog dönteni az állami vállalatok reprivatizálá- sáról. PÉNTEK: Amerikai repülőgép-hordozókat irányítottak Líbia partjai felé, a CBS tévétársaság értesülése szerint újabb katonai provokáció készül. — Günter Mittag befejezte bonni tárgyalásait. — A Francia Kommunista Pártban frakciónak minősítik a rendkívüli kongresszus összehívását sürgető csoportot. A hét három kérdése washingtoni nagyikövete, jelenleg az SZKP Központi Bizottságának a külügyiekkel foglalkozó titkára adta át, amikor a héten — forma szerint! — húesiúlát'Qgatást tett Washingtoniban. Nemcsak a Fehér Házban töltött több időt, mint amennyit a protokoll előírt volna, hanem kétszer találkozott Shultz külügyminiszterrel is. Máris megegyezés született a tékintetbenj, hogy májusban az amerikai fővárosiban Shultz—Sevandnadze találk, >- zó lesz, amelyben feltehetően a csúcstalálkozó előkészítése, az időppnt kijelölés lesz a fő napirendi pont. Az, hogy júliusban, vagy kora ősszel, esetleg pedig a november eleji amerikai kongresszusi választások után utazik az SZKP főtitkára Washingtonba, az nem csupán taktikázás az időpontokkal. Világos, hogy ha már nem- befo- lyásólják választási szempontok, a republikánus párt szűkebb érd-ekei, akkor az amerikai tárgyalási álláspont rugalmasabb lehet... Kérdés, hogyan befolyásolja az eseményeket, hogy a nevadai sivatagban mégiscsak végrehajtották a korábban bejelentett atomkísérle- tet. A TASZSZ szovjet hír- ügynökség szerint ezzel az USA mindenesetre átlépte az ..■itomrubilkont.” Kudarcot vallottak-e a közép-amerikai válságban közvetítő országok? Döntő jelentőségűnek látszanak ezek a napok: most kell válaszolnia az öt közép- amerikai országnak a Conta- dora-csoport és még más latin-amerikai államok képviselőinek felihívására, kész-e Costa Rica, Guatemala, HonA szovjet—nyugatnémet gazdasági együttműködés kérdéseiről tanácskozott Moszkvában Martin IBangemann gazdasági miniszter. A képen: Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfő fogadja az NSZK-beli politikust (Fotó: AP—MTI—KS) Melyék a szovjet— amerikai párbeszéd folytatásának lehetőségei? A héten újból bebizonyosodott, miiyen szoros összefüggés van a szovjet—-amerikai párbeszéd folytatásának feltételei és a között, hogy sikerül-e továbblépni a nukleáris fegyverek korlátozása irányában. S természetesen nemcsak Moszkvában sürgetik a határozott cselekvést az emberiséget fenyegető nukleáris veszély felszámolására, hanem a Varsói Szerződés tagállamai együttesen is felhívást adtak ki európa i atom- fegyvermentes övezetek k5- . alakítása Végett. Mihail Gorbacsov, Togliattiban tartott beszédében kijelentette: az újább csúcstalálkozó megrendezése mellett van, azt semmilyen előfeltételhez nem köti. De azt szeretné, hogy abban1 az értelemben kerüljön rá sor, ahogyan Reagan elnökkel Géniben megállapodott: a találkozónak gyakorlati eredményéklet kell hoznia a fegyverkezési hajsza megfékezésében. Az SZKP főtitkára emlékeztetett a szovjet kezdeményezésekre és a negatív amerikai válaszokra is. Gorbacsov üzenetet küldött Reagan elnöknek, s ezt Dobrinyin, a Szovjetunió volt duras, Nicaragua és Salvador június 6-án Panamában aláírni a közép-amerikai békéről és együttműködésről szóló okmányt? Három napon át vitatkozott 13 latin-amerikai külügyminiszter Panamában, míg ezt a „békés ultimátumot’' megfogalmazta. De az világossá vált, hogy ha június G-án nem jön létre az a megállapodás, akkor ez a közKedden a Fehér Házbari Reagan elnök fogadta Anatolij Dobrinyint, a Szovjetunió eddigi washingtoni nagykövetét (Fotó: AP<—MTI—KS) vetítési kísértetek kudarcát jeleníti. Milyen alapon kívánják a rendezést? A béke elengedhetetlen feltétele, hogy minden országa állítsa le a felkelőknek nyújtott támogatást. A 13 állam többsége az USA közép-amerikai politikájában látja a megbékélés fő akadályát, de a megfogalmazás olyan, hogy értelmezhető a salvadori felkelők feltételezett nicanaguai támogatására is. S amikor a 13 külügyminiszter egyszerre követel nemzeti megbékélést Nicaraguában és Salvadorban, akkor Managuában joggal mutathatnak rá, hogy ez az álláspont eltér a még ez év januárjában aláírt carabal- íedai nyilatkozattól: annak ugyanis az volt a kulcsmondata, hogy az USA szüntesse be a térségben a nem reguláris erőknek nyújtott támogatós ák A megállapodás látható és várható legnagyobb akadálya, hogy miként oldják meg a térségben tartózkodó külföldi csapatok kivonásának problémáját, hogyan szervezzék meg a fegyverzetellenőr-' zést. A javasolt rendezés szerint a közép-amerikai országoknak korlátozniuk kellene fegyvertárukat, nem lenne szabad megengedniük, hogy területüket egy másik ország elleni támadásra használják fel, vagy hogy ott küföldi erők katonai műveleteket, hadgyakorlatokat folytassanak. Ha június 6Jig nem jöt létre a megállapodás, az USA törvényhozása egészen bizonyosan megszavazza a Reagan- konmányzait által szorgalmazott 100 millió dollárt a nica- raguai „con: iáknak” az elleni onradalm. inaknak. Mit vár a [nemzetközi munkásmozgalom az Olasz Kommunista Párt kongresz- szusától? A tőkés világban, s így Nyugat-Európóban is megnehezedett .a munkásmozgalom, a kommunista pártok helyzete. A gazdasági válság s a nyomában járó munkanélküliség, a helyett, hogy harcosabbá tette volna a dolgozó tömegeket, megfélemlítette őket. A technológiai forradalom a korszerűsítés címén mindenütt munkahelyeket szüntet meg, a helyett, hogy újakat teremtene. Ahol baloldali megoldással kísérleteznek, ott a jobboldal egyfelől demagóg módon a baloldali kormányzás nyakába varrja a gazdasági bajokért a felelősséget, ahol pedig a konzervatív kormányzással szemben sztrájkharcokkal próbálna fellépni a baloldal, ott kíméletlen megtorlás a válasz, vagy éppen az, hogy az ott is jelenlevő gondokért — ép a szakszervezeteket ‘“.olják! Olaszországban a kommunisták egyszer az „eurokom- munizmusban” keresték a megoldást, ugyanakkor a kereszténydemokratákkal való megegyezésre, „a történelmi kompromisszumra” törekedtek. Hiába. A párt, amely pedig a tőkés világ legnagyobb kommunista pártja, visszaesett az egymást követő választásokon. Vele szemben a szociáldemokratáktól a kereszténydemokratákig terjedő ötpárti koalíció vette be magát a hatalom sáncai közé. S nem hajlandó megosztozni az OKP-val a hatalom felelősségében. Az olasz pártkongresszuson megannyi nézet jelentkezik, amelyeknek tisztázása, persze, a nemzetközi munkásmozgalom jövője szempontjából igenis jelentős. Nyisson-e, nyithat-e, szabad-e nyitnia a kommunista pártnak a nyugat-európai szociáldemokrácia felé? Üj alapokon keresheti-e az együttműködést a mai olasz kormánykoalícióval? A kérdésekre sokan nemmel válaszolnak a kongresszuson. De mi hát akkor a teendő a válság sújtotta, viszont rohamosan modernizálódó gazdaságban, az átrétegződő társadalomban újra döntő és befolyásoló szerep kivívásáért? Pálfy József Panama város ban tanácskoztak a hét elején a Contadora- csoport és a limai csoport külügyminiszterei az érintett közép-amerikai államok diplomatáival a térség válságának békés rendezéséről. A képen: Miguel d’Escoto nicaraguai külügyminiszter újságírók gyűrűjében (Fotó: Reuter—MTI—KS) Tollhegyen Raktározási gondok — nos, nem igazdasági természetű jfejtegetés {következik, hevnem arról van szó, hogy az USA és Thaiföld tárgyalásokba kezd amerikai hadianyagraktárnaik thai területen való felépítéséről. Ez bizony újdonság lenne! Első eset, hogy az Egyesült Államok hadianyagokat szállítana — saját ' szükségletére — olyan országba, ahol neki maigának nincsenek is támaszpontjai! Amolyan „kapitalista megőrzésre" helyezné el a fegyvereket Thaiföldön, amelynek kormányában természetesen nagyon is megbízik. Azért éppen ott raktározná —, hogy kéznél ^egyenek a fegyverek, ha az USA kedvet kapna valahol Délkelet-Ázsiában a beavatkozásra. Hogy egyszer ezt már megtette, Vietnamban. Ügy látszik, a vietnami tanulság ereje már' kevesebb, mint a raktározás katonai igénye, a hadiszállítók anyagi érdeke. TANÁCSKOZÁS AZ IPARRÓL (Folytatás az 1. oldalról) A miniszter beszélt a sikeres ágazatokról és a sikeres vállalatokról, amelyek jelentős szellemi teljesítményt is tartalmazó termékeikkel helytállnak a mind élesebb világgazdasági versenyben. Elmondta: ezek a példák bizonyítják, hogy méltó választ lehet adni a technológiai kihívásra. Ha a gazdaságirányítás és a vállalati célok megfelelő összhangba kerülnek, a kölcsönös információáramlás jobb lesz, akkor — a tovább javítandó szabályozórendszer segítségével — az ipar teljesíteni tudja hetedik ötéves tervi feladatait. Ezután Herczeg Károly, a Vasas-szakszervezet főtitkára beszélt arról, hogy azok a vállalatok lehetnek sikeresek, amelyeknek vezetői és munkásai nem elsősorban a kedvezőtlen körülményekkel foglalkoznak, hanem keresik a nehéz helyzetből kivezető utat. Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke a vállalati kapacitások kihasználatlanságát említette, mint a gondok egyik legfontosabb eredőjét. Hangoztatta, hogy a gyengén működő vállalatokat nálunk általában egy-egy élvre „húzzuk ki a bajból”, s, ez nem jó, ehelyett mélyreható és hosszú távra is eredményes változtatásokra lenne szükség. Az értekezlet utolsó előadását Maróthy László, a Minisztertanács elnökhelyettese tartotta meg. Hangsúlyoztál: — A hatodik ötéves tervben a talpon maradás programiját valósítottuk meg, de a gondok valódi leküzdésének jó része még mindig előttünk van. Rendkívül nagy erőfeszítésre van szükség a hetedik ötéves tervben, a régi módszerek nem vezetnek eredményre. A szónok kiemelte, hogy a hetedük ötéves tervi programunk gazdasági céljai mellé a tudományos kutatás programja is sorakozik, a vállalatok új irányítási rendszeriben, nagyobb önállósággal dolgozhatnak, tehát a gazdálkodás ilyen feltételei javulnak, s ezt ki kell használni. A minis zterelnök-h-elyettes arra is figyelmeztetett, hogy 1986 első három hónapjában még mindig nem megfelelő az ipar teljesítménye, a [tavalyi megtorpanás még érződik. Ezt a visszaesést igen gyorsan meg kell állítanunk és meg kell1 fordítanunk ahhoz, hogy egész ötéves tervi céljaink teljesülhessenek. Az iparvállalati vezetők értekezlete dr. Kapojyi László zárszavával ért véget. Szovjet kormánynyilatkozat az amerikai atomrobbantásről A legutóbbi amerikai atomrobbantás kapcsán a szovjet kormány kijelenti, hogy mostantól fogva nem tartja kötelezőnek magára nézve az egyoldalúan vállalt atomkísérlet-moratóriumot — olvasható a szovjet kormány pénteki nyilatkozatában, melyet a TASZSZ közölt. Ugyanakkor a Szovjetunió kifejezi készségét: bármikor hajlandó tárgyalásokat kezdeni az atomfegyverkísérletek -teljes betiltásáról — hangsúlyozza a nyilatkozat. Az okmány emlékeztet arra, hogy a Szovjetunió eddig egyoldalú Önmérsékletet tanúsított, és számos felhívást intézett az amerikai félhez, hogy csatlakozzék a moratóriumhoz. Ha az amerikai fél követte volna a szovjet kezdeményezést, lehetővé vált volna a nukleáris fegyverkezési verseny megfékezése, gátat lehetett volna vetni az atomfegyverek minőségi fejlesztésének, új atomfegyver-fajták létrehozásának. Érthető ezért az a kiábrándultság és felháborodás, amelyet a legutóbbi amerikai földalatti atomrobbantás okozott világszerte — állapítja meg a szovjet kormány nyilatkozata. Az Ausztrál Szocialista Párt elnökének látogatása A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására április 3—11. között hazánkban tartózkodott Jack McPhillips, az Ausztrál Szocialista Párt elnöke. Az ausztrál vezetőt fogadta Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, megbeszéléseket folytatott vele Kótai Géza, a Központi Bizottság tagja, a KB külügyi osztályának vezetője és Ballai László, a KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője. Az ASZP elnöke ellátogatott Fejér megyébe, ahol Barts Oszkárné, a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta a megye politikai és gazdasági életéről. Jack McPillips találkozott Bognár Józseffel, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatójával is. A szívélyes, elvtársi légkörben az internacionalista szolidaritás szellemében megtartott találkozókon a két párt képviselői kölcsönösen tájékoztatták egymást pártjuk tevékenységéről, az MSZMP XIII., illetve az Ausztrál Szocialista Párt V. kongresszusa óta eltelt időszak főbb jellemzőiről. Véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet alakulásáról. a béke megóvása, a fegyverkezési verseny csökkentése, a békés egymás mellett élés politikájának érvényesítése érdekében szükséges erőfeszítésekről, valamint a csendes-óceáni, délkelet-ázsiai és az európai térség helyzetéről. Az MSZMP és az ASZP képviselői áttekintették a kommunista és munkásmozgalomnak a szocializmus, a társadalmi haladás, a béke érdekében kifejtett erőfeszítéseit, az egység és az együttműködés erősítésének kérdéseit. Kifejezték készségüket a pártközi kapcsolatok további elmélyítésére. Jack McPhillips pénteken elutazott Budapestről. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Györke József, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője búcsúztatta.
